Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-07 / 54. szám, hétfő

8 Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 7. HATÁRON TÚLI HÍREK Közösen a nemzeti célokért A Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom beszünteti önálló politi­kai tevékenységét, és a VMSZ-szel együtt folytatja tovább a mun­kát. Erről a VMPM elnöksége 2005. február 19-én megtartott ülé­sén határozott. A Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom érvényesíti az 1995-ben alakuló közgyűlésen elfogadott elvet, miszerint a vaj­dasági magyarság boldogulásáért, a nemzet céljainak megvalósí­tásáért csak közösen, valamennyi párt, tudományos, kulturális, oktatásügyi és más polgári szervezet összefogásával lehet eredmé­nyesen küzdeni. (V. Magyar Szó) Átadták a Palládium Díjat A Palládium Alapítvány kuratóriuma tegnap este a budapesti Szabó Ervin Könyvtár dísztermében átadta az idei díjakat. Az ala­pítvány által 2001-ben létrehozott díjjal évente az előző év ma­gyar irodalmának két, társadalomtudományának és képzőművé­szetének egy-egy kiemelkedő alkotóját részesíti elismerésben. Emellett 2003 óta különdíjjal jutalmazzák az év legjelentősebb­nek ítélt tanulmánykötetét is. Idén Gerold László Léthuzatban című színikritikákat tartalmazó tanulmánykötete érdemelte ki az egymillió forint pénzösszeggel járó díjat. További díjazottak Bor­bély Szilárd költő, É. Kiss Katalin nyelvész, Megyik János szobrász és Závada Pál író. A korábbi évek díjazottjai között olyan alkotók szerepelnek, mint Tóth Kriszta, Balia Zsófia, Kovács András Fe­renc, Térey János, Kukorelly Endre, Margócsy István. (E. Napló) Ukrán nyelvoktatás a magyar iskolákban A nemzetiségi iskolákban az államnyelv elsajátítására az alsó osztályokban az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium a tantervben heti 4 órát irányoz elő. A felső osztályokban (9-11) pe­dig a heti 3 nyelvóra mellett már irodalmat is tanulnak. Méghozzá államnyelven. Az ukrán irodalom bevezetésekor azonban az ille­tékesek figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy a mai napig hiá­nyoznak a feltételek az államnyelv minőségi oktatásához: nincsen elegendő szótár, módszertani útmutató, megfelelően összeállított tanterv és tankönyv, szakképzett tanár. (Kárpátalja) Ukrajnai magyar kutatók konferenciája A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Matematikai és Természettudományi Tanszéke az idén is megtartja a Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók III. Természettudományi Konferenci­áját. Olyan kárpátaljai magyar diákok, aspiránsok, PhD-hallgatók, tudományos fokozattal még nem rendelkező kutatók jelentkezé­sét várjuk, akik kutatásaikat a természettudományok és a mate­matika vagy a természettudományi tantárgyak és a matematika oktatásának módszertana területén végzik. Részletes tájékoztatás a barkats@kmtf.uz.ua e-m'ail-címen vagy a 8-241-23462 telefo­non kérhető. (K. Igaz Szó) Németh László Bukarestben 2005. március 7-én este 6 órakor a bukaresti Petőfi Házban em­lékezik meg a főváros magyarsága a 30 éve elhunyt íróról, dráma­íróról, esszéistáról és műfordítóról, akit „a minőség forradalmárá­nak“ szoktak nevezni. Életéről, munkásságáról, gazdag irodalmi hagyatékáról Krebsz János egyetemi tanár beszél. (Háromszék) 80 évig rejtegették a Ferencz József-domborművet A Kultúrpalota ékessége TÁJÉKOZTATÓ Nemrég került felszínre a ma­rosvásárhelyi Kultúrpalota szín­pada alól, kőtörmelék közül az az elfelejtett értékes dombormű, amely a trianoni döntésig a nagy­terem bejáratát díszítette. Az al­kotás, amely Ferencz József csá­szárt ábrázolja, amint magyar ki­rállyá koronázzák, a koronázás 40-ik évfordulójára készült. A bronzdombormű hollétét - bár nyolcvan éven keresztül nagy titok övezte - több idős, régebb a palotában dolgozó személy is­merte. A Kultúrpalota egykori vezetője a Krónikának elmondta, a 70-es években szerzett tudo­mást a bronz domborműről. A Székely Színház akkor még a pa­lotában működött, a műalkotást pedig a színpad alatti kelléktár­ban rejtették el. A színház elköl- töztetése után a domborművet be akarták falazni, ám a munká­latot vállaló idős kőműves meg­halt, másra nem merték rábízni, így csupán kőtörmelékkel fedték le az alkotást. „Évtizedekig féltem attól, hogy felfedezik a bronzot, és széttörik, színesfémként értékesítik. Remé­lem, ez a veszély most már nem fenyeget” - mesélte az egykori in­tézményvezető. Lokodi Edit Emőke, a Kultúrpa­lotát működtető megyei tanács el­nöke a Krónikának elmondta, mindenkit köszönet illet azért, hogy sikerült megőrizni a dom­borművet, hiszen, véleménye' sze­rint valamennyi igazgató tudott erről. A dombormű épp jókor került elő, hiszen a megyei tanács ebben az évben tervezi a Kultúrpalota visszaállítását eredeti állapotába, így a műalkotás is visszakerülhet eredeti helyére. Erről Emil Groza, a megyei tanács alelnöke, illetve Vasile Naste, a Kultúrpalota igaz­gatója is pozitívan nyilatkozott. Lokodi Edit Emőke véleménye sze­rint a dombormű visszaállítását nem szabad politikai kérdésként kezelni, egyértelművé kell tenni, hogy ott a helye, ahol eredetileg állt, hogy minden látogató gyö­nyörködhessen benne. „Bár ma­gyar királlyá koronázták, Ferencz József elsősorban osztrák császár volt. Tehát nem lehet senkinek el­lenvetése” - hangsúlyozta Lokodi. A megtalált alkotás helyreállítá­sával Pokorný Attila szobrász­művészt, a megyei múzeum restau­rátorát bízták meg. (Krónika) A magyar cserkészek éneklése közben George Pataki odafordult fiához: „Ez volt dédapád kedvenc nótája” Magyar származású politikusok Az emigráns magyarság egyik kiemelkedő szemé­lyisége Lipták Béla pro­fesszor. A kiváló Duna-har- cos, az 56-os hős, a Ma­gyar Lobby-ban (HL) személyesen járt el, hogy leközöljék a Duna Barátok felszólítását a decemberi „két igenes” szavazásra. A Bécsi Naplóban megjelent írásából a kanadai Magyar Krónika közölt kivonatot. ÖSSZEFOGLALÓ A legtekintélyesebb magyar származású amerikai politikus, George Pataki, New York kor­mányzója, aki valószínűleg a re­publikánus pártnak 2008-ban egyik elnökjelöltje lesz. George Pa­taki a magyar nép szeretetét a csa­lád peekskilli eper és csirkefarmján szívta magába. Itt töltötte iskolai vakációit, itt tanult nem csak szor­galmat és vendégszeretetet, de magyar nótát is földműves nagy­apjától. 1998-ban, az 1848-as sza­badságharc 150-ik évfordulóján hallottam, ahogy a magyar cserké­szek éneklése közben odafordul fi­ához és így szól hozzá: „Ez volt dé­dapád kedvenc nótája”. A szenátusnak ugyan nincsen teljesen magyar származású tagja, de az ohioi Voinovich és a connec- ticuti Dodd szenátorokra mindig számíthatunk. Ennek csak részben oka, hogy mindkettőjüknek sok magyar szavazója van. Legalábbis Christopher Dodd esetében azt hi­szem fontos az az emlék is, amiről nekem csak annyit mondott, hogy „56-ban apám sírt a TV előtt“. A rövid mondat után elhallgatott, mély lélegzetet vett és sokáig nem nézett a szemembe.. A magyarság számára ugyan­csak biztos pont az ohioi lengyel képviselőnő Marci Kaptur és a Magyarországon született califor- niai politikus, Ernest Könnyű. A második legbefolyásosabb magyar származású politikus Amerikában a 76 éves, Magyaror­szágon született, zsidó vallású közgazdász doktor, a demokrata párt kaliforniai képviselője, Tom Lantos. Ő társelnöke (Ernest Isto- ok oklahomai és Christopher Shays connecticuti képviselőkkel együtt) a Hungarian-American Caucusnak, röviden HAC-nak (az Amerikai Kongresszus Magyar Bi­zottságának). AHAC-ban 25 kép­viselő (13 republikánus és 12 de­mokrata) dolgozik. Ők az elmúlt évben levélben tiltakoztak Szer­bia elnökénél a vajdasági magyar- ellenes attrocitások ellen. Ugyan­csak a HAC kérelmezte Ukrajna, Szlovákia és az EU vezetőitől, hogy Szelmenc, a szlovák-ukrán határral kettévágott magyar falu, kapjon határállomást. Ezt elvben meg is kapta, de a gyakorlati kivi­telezés, anyagiakra való hivatko­zás miatt, még várat magára. A HAC-nak nagy befolyású alapító tagja még az erdélyi szár­mazású, de már Amerikában született, 54 éves oklahomai ügyvéd, a republikánus Ernest Istook is. (Magyar Krónika) George Pataki, New York kormányzója lányával, Emilyvel (Képarchívum) Amerikai magyar szervezetek lobby-tevékenysége Léteznek ugyan pártok feletti összefogások is, mint a Lendvai- Lintner Imre vezette Hungarian American Coalition és a Steve Varga vezette Amerikai Magyar Szövetség, illetve a William Penn biztosító társaság, de az amerikai politikai életben aktív szerepet vállaló magyar szervezetek több­ségükben a republikánus vagy a demokrata pártokkal szimpati­zálva vagy azokkal együttműköd­ve végzik munkájukat. Ilyen szervezet a Hámos Lász­ló vezette Hungarian Human Rights Foundation (HHRF). Ő az idei választáson, Tom Lantos ca- liforniai és Peter Újvági ohiói képviselőkkel, Maxim Telekivel és Richard Holbrookkal (kinek felesége Márton Kati), összefog­va aktívan dolgoztak Kerry sze­nátor megválasztásáért. Hasonló munkát végzett a re­publikánus párton belül, Bush elnök újraválasztása érdekében dr. Frank de Balogh, Ilona Reksz, Pásztor László és több a háttérben dolgozó, magát meg­nevezni nem kívánó magyar. A HAC létrehozásában fontos sze­repet játszott Nagy Sándor, aki a Center for Hungarian American Congressional Relations - CHACR megalapítója. Az amerikai magyarság köré­ben a legeredményesebb munkát talán éppen azok végzik, akik nem pártokon, hanem egyéni po­litikusokon keresztül igyekeznek befolyást gyakorolni az Egyesült Államok külpolitikájára. Ilyen a colorádói Megyesy Jenő tiszte­letbeli magyar konzul, aki a múlt évben elérte, hogy Thomas Tanc- redo colorádói képviselő (a HAC tagja) a Kongresszusban benyúj­totta a 632-es határozati javasla­tot, mely követeli az erdélyi egy­házi vagyonok visszaadását. Na­gyon fontos lenne, hogy idén új­ra beadassék ez a határozati ja­vaslat, és hogy az a HAC 25 tag­jának támogatásával történjék. Hasonló munkát végez a Ko­szorús Ferenc washingtoni ügy­véd vezette ACE PÁC (Ameri­can Central European Political Action Committee). Ők a múlt nyáron, pártérdekek feletti tár­gyalásokat folytattak az orszá­gos republikánus vezetőséggel (RNC), Rand Beers-el és Made­leine Albrighttal. (M. K.) Vajdaságban az iskolák nem töltötték be azt a szerepet, ami a nemzetiségi viszonyok ápolása terén rájuk hárult Bizalomerősítés hosszú távon ÖSSZEFOGLALÓ A vajdasági kormány a héten elfogadta azt a nyolc záradékot, melyek a tartományban élő nem­zetiségek közötti jó viszony meg­őrzését, a multikulturalizmus és a többnyelvűség fejlesztését szol­gálják. A projektum A multikulturalizmus és a toleran­cia fejlesztése a Vajdaságban el­nevezést viseli. Ezt a TVT magáé­vá tette, miközben létrehozott egy olyan testületet is, amely a projektum végrehajtását hivatott ellenőrizni. A dokumentum hét alprojek- tumból áll, ezek mindegyike azt a célt szolgálja, hogy erősödjön a különböző nemzetiségek közötti bizalom, és hogy a türelmetlen­ség szintje csökkenjen. A prog­ram elsősorban a fiatalokat, fő­ként a többségi nemzet fiataljait célozza meg. Az alapvető célkitű­zés az esetleges jövőbeni inci­densek megelőzése. „Az incidensek egymás ismere­tének hiányából erednek. Ezek ellen a büntetőjog eszközeivel le­het harcolni, de ezzel nem szün­tetjük meg a kiváltó okot. Mi ez­zel a projektummal azt kívánjuk elérni, hogy fölszámoljuk az inci­densek alapját, csökkentsük a tü­relmetlenség szintjét, erősítsük az egymás iránti bizalma” - nyi­latkozta az újvidéki Magyar Szó­nak dr. Korhecz Tamás, a TVT al­elnöke, aki a tartományi jogalko­tási, közigazgatási és nemzeti ki­sebbségi titkárság élén áll. Korhecz a továbbiakban kifejtet­te: elmúlt évek eseményei bizo­nyítják, hogy ilyen projektumra már a kilencvenes évek elején szükség lett volna. Az akkori ál­lampolitika ezzel ellentétesen cselekedett, és a türelmetlenség szítását aktív vagy passzív mó­don maga is elősegítette. Sajná­latának adott hangot, miszerint ezt a programot nem indították el már a rendszerváltás kezde­tén, tehát 2001-ben. Akkor azon­ban a Vajdaságban feltételezték, hogy talán a köztársasági és a szövetségi kormánynak jobb esz­közei és nagyobb lehetőségei vannak. „Az államvezetés azon­ban nem foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, azt követően sem - fogalmazott a TVT elnöke -, hogy Kostunica a velünk folyta­tott beszélgetés során szintén ar­ra hivatkozott, hogy jómaga is a megelőző intézkedések híve. Ne­künk nincs időnk tovább vára­kozni, azt szeretnénk, hogy a Vajdaság lekerüljön a nemzetkö­zi közösség napirendjéről, vagy csak pozitív példaként foglalkoz­zanak velünk. Ezek a projektu­mok nem öncélúak, nem csak az a célunk, hogy a fiatalok jobban megismerjék és megbecsüljék egymást, hanem, hogy elismer­jük és fejlesszük a multikul- turalizmust, a többnyelvűséget. Elsődleges célunk, hogy rajtuk keresztül stabilizáljuk Vajdaság­ban a társadalmi viszonyokat. Olyan légkört kívánunk teremte­ni, amely elősegíti a gazdasági fejlődést, a külföldi beruházáso­kat és az európai integrációt. A gazdasági fellendülés legolcsóbb módja, hogy ilyen projektumok­kal csökkentsük a hátráltató té­nyezőket. Vajdaság körül hábo­rúk dúltak, ebbe a térségbe több százezer menekült érkezett lelki sérülésekkel, gazdasági szem­pontból súlyos a helyzet, az isko­lák nem töltötték be azt a szere­pet, ami a nemzetiségi viszonyok megőrzése terén rájuk hárult. Mi most próbáljuk mindezt orvosol­ni” - fejtette ki dr. Korhecz Ta­más: (Magyar Szó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom