Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-28 / 48. szám, hétfő
Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 28. 8 NÉZŐPONT Új magyar (el) szólások GYEPES ARANKA Megint tucatnyi új magyar jópofa kiszólás kommentálásától visszhangos a sajtó. Ha ilyen tempóban haladunk, egykettőre meglesz egy kötetreva- ló, és akkor - kiadók figyelmébe! -, mondjuk, Botrányos magyar szólások és közmondások címen a garantált siker tudatában piacra lehet dobni a Magyar szólások és közmondások vaskos kötetének analógiáját. Ha február 13-án reggel a Sláger Rádió Bumerángja azzal kajánkodik, hogy meg kéne már köszönni Moszkvában Budapest felszabadítását, az ember a műsor komolytalansága ismertében is felszisszent volna: Ezzel azért ne vicceljünk, fiúk! Szerencsére Boros és Bochkor ennél megfontoltabb. De ami még viccnek is rossz, azt egy kormányfő komolyan megtette... Tavaly karácsony táján egy, nem tudom, hanyadrangú rádió moderátora szilveszteri illuminált állapotban nyegle megjegyzést tett a keresztényekre. Hajói tudom, az állásába került. Nemrég a vezető magyar kormánypárt születésnapján meg valaki csúcspozícióból lazán terroristáknak becézte a szaúdi focivál- logatottat, majd arab partnerei felvont szemöldökétől meghökkenve, csak annyit üzent: sorry! A honpolgárok felé pedig megtoldja annyival, hogy sajnálja, véletlen volt. Szaúd-Arábia persze nem vágta zsebre a dolgot, menten hazacitálta budapesti nagykövetét, a Tisztelt Ház elnökét pedig megkímélte fárasztó szaúdi útjáról, gazdasági bojkottot helyezve kilátásba Magyarország irányába. Lám-lám, amit nyertünk a réven, elveszítettük a vámon... Laikus létemre is meg merem kockáztatni ugyanis a feltételezést, hogy alighanem a kormányfői poénkodás miatt nem kisebb kár éri az anyaországot, mint amennyi veszteséggel riogatták ugyanők a potenciális szavazókat a kettős állampolgárság megvalósulása esetére. És ezzel még egyáltalán nincs vége a közéleti aranyköpések sorozatának. A közelmúltban Gyergyószentmiklóson a Székely Nemzeti Tanács ülésén hangzott el egy antiszemitának minősített kiszólás, amely ugyancsak nem mozdítja elő az SZNT által szorgalmazott székely autómia ügyét. Még akkor sem, ha Molnár József utólag megbánta szavait, és az erdélyi Krónikának adott nyilatkozatában közölte, hogy mély felháborodásában, véletlenül buggyant ki belőle a sajnálatos kijelentés, bántja az emiatt kialakult mérgezett légkör, ezért visszavonul a közéletből. A fentiekhez képest ártatlan feszültségoldó megjegyzésnek tűnik Fiala János vendég újságíró minapi Hajrá MSZPbje a Napkeltében. Már csak azért is, mert míg a jobboldal az MSZP felé tett gesztusnak minősítette, addig - noha ő maga csupán jópofa megjegyzésnek szánta - a baloldal sértő iróniát vélt benne fölfedezni. Utóbbi vélemény kapott zöldet, Fiala számára pedig ezzel - legalább is egy időre - kialudt a stúdiófelvételt jelző vörös lámpa. A nagyböjtről manapság a nők nagy részének a fogyókúra jut az eszébe, a férfiaknak meg leginkább semmi. Kár, pedig a böjt kiváló alkalom az önfegyelem-edzésre. Felelős posztokon a klasszikus ételböjt mellett kiváltképp javallott az ajakfékböjt, vagyis időnként egy-egy olcsó vagy kétes kimenetelű poén elsütéséről is hasznos lehet lemondani... A rendszer a magyarság összekapcsolását szolgálja Elérhetővé vált a világ TUDÓSÍTÁS Olyan széles sávú Internet-hozzáférést biztosító rendszert kapott az ungvári Drugeth Gimnázium, amely nemcsak Kárpátalján, hanem az egész Kárpát-medencében párját ritkítja. Ilyen rendszerrel Magyarországon is csak a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) rendelkezik. Kárpátalján a projekt végrehajtását az UMDSZ kezeli. Az országos szövetség pályázatának köszönhetően a gimnázium mellett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is hozzájutott e rendszerhez. - A széles sávú Internet-hozzáférést biztosító program az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) keretében zajlik, és a Határon Túli Magyarok Hivatala kezeli - emelte ki köszöntőjében Szentgyörgyi Lajos, a HTMH elnöki főtanácsadója. - Az IHM-mel együttműködve nagyon fontos projektet valósítunk meg. A számítástechnikai jellegű támogatás a magyarság összekapcsolását és Európához való csatlakoztatását szolgálja. A választás azért esett az ungvári Drugeth Gimnáziumra, mert ezt a tanintézményt prioritásként kezeljük. Emlékezzünk vissza: a nyár folyamán az akkor indulófélben lévő gimnáziumnak semmije nem volt. Akkor megígértük, hogy segítünk. Nemrég egy számítógép-osztályt adtunk át az intézménynek, s elhatároztuk, hogy az Internet-hozzáférhetőségét is biztosítani fogjuk. Az itt tanuló diákok immár bármit elérhetnek az Interneten, képeket tölthetnek le, rákapcsolódhatnak a Suli- net-programra, stb. Ezek a rendszerek egymással is és Magyarországgal is telefonos kapcsolatot tudnak létesíteni. Kovács Péter, a gimnázium igazgatója köszönőbeszédében kifejtette: a mai nap is bizonyítja, hogy az Ungvári Drugeth Gimnázium hatalmas léptekkel fejlődik. E fejlődésért köszönet illeti Ung- vár önkormányzatát, a magyar civil szervezeteket, s mindazokat, akik segítettek abban, hogy 60 évnyi kihagyás után újrainduljon az oktatás a gimnáziumban. A HTML terveiben szerepel, hogy az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar nyelv és irodalom tanszéke, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, valamint a szintén beregszászi Bethlen Gábor Gimnázium számára is biztosítja az Internet-hozzáférhetőségnek ezt a módját. (K. Igaz Szó) A Duna Televíziónak vissza kell térnie eredeti rendeltetéséhez, fő profilja a kultúra, a művészet és a híradás A konszenzus televíziója lesz Cselényi László, a Duna TV új elnöke Televíziós rendező, szerkesztő 1951-ben született Kolozsváron, ahol a hetvenes években pszichológiát, majd Bukarestben rendezést tanult. Szülővárosa bábszínházában kreativitáskutató, irodalmi referens és rendező volt, majd 1977-től négy éven át Bukarestben, a román televízió magyar adásánál tevékenykedett rendezőként, szerkesztőként; ugyanilyen beosztásban dolgozott 1983-as áttelepülése után 13 esztendőn keresztül a Magyar Televízióban. 1996-tól a Duna Televízió szerkesztője, a Minoritates Mundi szerkesztőség vezetője, a millenniumi műsorok főrendezője, 2002 óta a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház Kht. ügyvezetője. Munkásságát 1999- ben Európa- és Tamási Áron-díjjal ismerték el. Cselényi Lászlót, az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatóját választotta a Duna Televízió elnökévé február 17-én, csütörtökön a köz- szolgálati médiumot felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma. A kolozsvári születésű új elnökkel a kolozsvári Szabadság munkatársa beszélgetett. INTERJÚ Mi lesz az első teendője, miután elfoglalja új tisztségét? Sajnos ennek a televízió-állománynak a karcsúsításával kell kezdenem a munkámat. A szeretett Duna Televízió is, mint az állami televíziók általában, elkapta ugyanazt a betegséget, vagyis kezdett amolyan rákos karfiolként fölöslegesen nagyra duzzadni. Az pedig semmiképpen nem tesz jót, hogyha nagyon mélyre merészkedik a politika a médiában. Mert ebből keletkeznek olyan furcsaságok, hogy a politikai vetésforgó mindig sajátságos változásokat okoz a közszolgálati televíziókban, emberek repülnek, majd jönnek újak. A főnökök aztán rövid idő után tovább „szállnak“, de az általuk odahozott legközelebbi és legkedvesebb munkatársak és munkatársnők, titkárnők maradnak. Aztán egyszer csak azon kapja magát a televízió, hogy nem termelő, áttekinthetetlen, amúgy külön-külön sok kedves kollégából álló társaság lesz, amely már nem tudja egészen pontosan, hogy miért létezik, és milyen célnak kellene megfelelnie. Úgy látja, ilyen lett ez a médium is? Nem szeretném a különböző vezetői stílusokat, koncepciókat összehasonlítani, de kétségtelen, hogy ez a televízió igen sokat veszített az elmúlt évek során eredeDUOQ TELEVÍZIÓ ti rendeltetéséből, arculatából, céljaiból. Ön szerint milyen arculata kell hogy legyen ennek a televíziónak? Szigorúan kulturális, művészeti televíziónak kell lennie. Nem kifelejtve természetesen az igen fontos hírszolgáltatást sem. De eredeti rendeltetésénél fogva nem belpolitikai csatározásokat, iszapbirkózásokat kell fröcsög- nie a határon túlra, hanem azt, amiért még egyáltalán képes a határon túli magyar szeretni az anyaországot. Ennek a televíziónak a konszenzus televíziójának kell lennie. Azt kell felmutatni, ami többségben és kisebbségben, kisebbségben és kisebbségben, anyaországban és szórványban élő magyart összekapcsol, ami közös, ami reményt keltő. A Kossuth Rádiónak adott rövid nyilatkozatában megemlítette, hogy az Európában élő kisebbségeknek tudniuk kellene, hogy létezik egy televízió, amely a kisebbség televíziója. Szeretném, ha kifejtené ezt a gondolatot. Ha az eredeti célkitűzéseket és az alapító okiratot vesszük figyelembe - márpedig ez nagyon fontos lenne, hiszen azért tudunk azonosulni ezzel az adóval, azért tudjuk szeretni, és azért látunk benne jövőt-, akkor azt kell mondanunk, hogy ez az a televízió, amely kifejezetten nemzeti televíziónak nevezhető. Magyarul elég furcsán hangzik, mert a nemzet nem egy határon belül él, tehát ilyen szempontból is nemzetközinek számít. Minthogy a rendeltetésénél fogva alapvetően a határon túli magyarokért született meg, azt jelenti, hogy kisebbséggel foglalkozik, kisebbségnek nyújt kultúrát és malasztot, illetve támpontokat. A kisebbséget persze nem szabad izolálni, mert magára marad. Ezzel a kérdéskörrel sokat foglalkoztam a Minoritates mundi című sorozatomban. Ha nagyon alaposan megnézzük Európát, akkor kiderül, hogy a kisebbség van többségben. Ez pedig olyan érték, olyan hihetetlen kapcsolati tőke, amellyel eddig nem nagyon élt az RMDSZ sem. A legitim magyar politikai vezetésnek nem sikerült egyelőre ezt a kapcsolati tőkét gyü- mölcsöztetni. Ebben igyekszik például segítséget nyújtani a Duna Televízió a jövőben. Ne felejtsük el, hogy Magyar- ország, szerencsére vagy pechünkre, ezt még nem tudjuk, szerves része lett az Európai Uniónak. Ilyen tekintetben ez egy uniós televízió. Új távlatokat nyit. Ezt az adót Ausztráliától Amerikáig, Új-Zélandtól Marokkóig mindenütt lehet fogni. Ezzel a fantasztikus lehetőséggel élnie kell ennek a televíziónak. Olyan nemzeti televízió kell, hogy legyen, amelyet más nemzetek is szerethetnek. Egyrészt az európai kisebbségeknek, mint a katalánok, az írek, a baszkok, a rétorománok, a finnországi svéd ajkúak stb. tudniuk kell, hogy létezik egy olyan televízió, amely Európában egyedülállóan a kisebbségé. Kapcsolatot kell teremteni a szomszédos többségi televíziókkal is. De van egy olyan vízióm, hogy mondjuk, egy hónapon át, ami nagy idő, és sok szervezést igényel, például flamand felirattal, és időnként flamand hang- alámondással kellene sugározni a műsort. Nos, kérdezem a kedves olvasótól, hogy ma, amikor mindenki nyomogatja a gombokat, egyszer csak észreveszi, mondjuk a Rai Unón vagy akárhol, hogy magyarul beszélnek, vagy magyar felirat jelenik meg, nem „ragad ott” azonnal, tátott szájjal? Ha pedig mi ezt a gesztust megtesszük valamelyik nemzet felé, miközben természetesen Erdélyt mutatjuk be vagy a Felvidéket, a Vajdaságot, akkor valószínűleg rendkívül hálásak lesznek. Vagy ha később román felirattal, román bemondók kedves közreműködésével sugározzuk a Duna Televízió adásait, akkor is szívesen megnézik műsorainkat. (Szabadság, Köllő K.) Azt kell felmutatni, ami összekapcsol, ami közös, ami reményt keltő. Tuomo Lahdelma elcsukló hangon magyarul köszönte meg a legrangosabb magyar irodalmi díjat Székely és finn költő az idei kitüntetett ERDÉLYI NAPLÓ Európai uniós irodalmi elismeréssé emelkedett a legrangosabb magyar irodalmi díj, a Balassi Bál- int-emlékkard. A kilencedik alkalommal átnyújtott kitüntetést Bálint napján, február 14-én Ferenczes István erdélyi és Tuomo Lahdelma finnországi költő vehette át a budai Gellért szállóban. Az eseményen jelen volt Pekka Kujasalo, Finnország budapesti nagykövete. Mint emlékezetes, három évvel ezelőtt, amikor Ernesto Rodrigues kapta a műfordítói kardot, a Díjazottak: 1997. Tóth Bálint •1998. Döbrentei Kornél, Wass Albert 1999. Nagy Gáspár 2000. Buda Ferenc, Gérecz Attila 2001. Utassy József 2002. Farkas Árpád, Ernesto Rodrigues 2003. Kiss Benedek, Tereza Worowska 2004. Vári Fábián László, Armando Nuzzo portugál nagykövet beszédet is mondott, és jelen volt a brazil vezető diplomata. Két éve, a lengyel Tereza Worowska kitüntetésekor lengyel kulturális képviselet mutatkozott, tavaly, Armando Nuzzo felkardozásakor pedig az udinei egyetem magyar tanszékét vezető professzor mondott beszédet Olaszország képviseletében. A mostani kardátadáson Pekka Ti- monen, a budapesti Finn Agora igazgatója méltatta országa nevében a magyar kitüntetést. Tuomo Lahdelma magyarul köszönte meg a legrangosabb magyar irodalmi díjat, és amikor a meghatottságtól elcsuklott a hangja, a Gellért szálló mintegy kétszáz fős közönsége hatalmas tapssal segítette ki a könnyeivel küszködő irodalmárt. Különleges élményben részesült a publikum akkor, amikor egy Balassi-verset Sudár Annamária magyarul, majd közvetlenül utána Lahdelma finnül adott elő. A finn poétának Mako- vecz Imre, a Balassi-kuratórium elnöke nyújtotta át a szablyát. Ferenczes István költészetét Nagy Gáspár Balassi-díjas költő elemezte. A Csíkszeredái poétának Szabó Tamás, a Magyar Honvédség katolikus tábori püspöke nyújtotta át a kardot. Ferenczes - a hagyománynak megfelelően - megcsókolta a Balassit jelképező fegyvert. A magyar költő verseit Dinnyés József dalszerző mutatta be, hatalmas tapsot aratva. Tőkés László levelét a ceremóniát levezető Molnár Pál, a Balassi- kuratórium titkára olvasta föl, méltányolva, hogy a református püspök bajtársi üdvözletét küldi a költőknek és a közönségnek. Molnár egy József Attila-levélrészletet is felolvasott, ebben az éppen száz éve született, akkor 21 éves költő Balassi költészetének nagyságát magasztalta. A mintegy egyórás ünnepély keretét a Misztrál együttes szolgáltatta: a fiatal muzsikusok a tavaly kiadott Mezőn széllel járó Balassi-lemezből mutatott be három dalt, fergeteges sikerrel. Utóbb Molnár Pál kuratóriumi titkár a sajtónak elmondta: Európában nagy a „sorállás” a Balassi- kardért: jelenleg egy svéd és egy cseh költő, egy - a szülők származását tekintve - német-magyar és egy angol-magyar műfordító vátja, hogy átvehesse Balassi szablyáját, ám egy mongol és egy dél-koreai poéta is jelentős érdemeket szerzett már a Balassira. Balassi Bálint-emlékkard Az 1997-ben alapított díj egy középkori végvári szablya, melyet a bonyhádi Fazekas József kovácsol, az oklevelet Vincze László szentendrei nyomdász készíti. Átadása hagyományosan Bálint napján, február 14-én, a budai Gellért Szállóban. Különleges ajándékkal is kiegészül az elismerés: az 1826-ban alapított világhírű vállalat, a teljes egészében magyar tulajdonban lévő Herendi Porcelán Manufaktúra egy kifejezetten erre a célra készített fehér Ba- lassi-szoborral ajándékozza meg a kitüntetett költőket.
