Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-23 / 44. szám, szerda

r/i SZÜLŐFÖLDÜNK 2005. február 23., szerda 2. évfolyam 8. szám A helyi Rozmaring éneklőcsoport huszonöt, a Csemadok alapszervezete pedig ötvenöt évvel ezelőtt alakult Nyílt nap az érsekújvári magyar gimnáziumban Csata kettős jubileumot ünnepelt A Rozmaring éneklőcsoport egyik legsikeresebb összeállítása, az „A csatai híres utca” idézte meg a régmúltat a színpadon (A szerző felvétele) Csata. A Lévai járás legdé­lebbi csücskében található, körülbelül 1200 lakosú község kettős jubileumot ünnepelt február 12-én, szombaton, a helyi kultúrházban. FORGÁCS MIKLÓS A falu kulturális életében a het­venes évektől nagy szerepet játszik a Rozmaring éneklőcsoport, amely éppen 25 esztendeje alakult hét taggal, s ma már 40-50 között mo­zog a lelkes hagyományőrzők szá­ma. Az ünnepség másik apropója a Csemadok megalakulásának 55. évfordulója. A helyi alapszervezet ötven taggal kezdte meg a munkát, első elnöke Sághy István volt, aki 14 évig töltötte be ezt a tisztséget. A műsorvezetést Takács Anett, a helyi alapiskola pedagógusa vállal­ta, aki a tanintézmény mazsorett- csoportjának is vezetője; tizenkét lány pattogó indulóra komponált tánca volt a rendezvény nyitószá­ma. Az ifjúság bemutatkozása után Takács Anett a Rozmaring éneklő­csoport legidősebb tagjait üdvözöl­te a színpadon, akik az együttes egy korai sikerét, a ma már legendás­nak számító „A csatai híres utca” cí­mű emlékezetes összeállí­tást elevenítették fel. Hét férfi és tizenhárom asszony röpítette dalával a közön­séget a hőskorba, a szű- kebb régióra jellemző ma­gyar és szlovák népdalokat fűzve egy csokorba. „A csatai híres utca,/ cimbalommal van kirakva,/ ha én egyszer végigmegyek rajta,/ nótát ver a csizmám sarka” - zen­gett a teremben. ,Jöhet idő, hogy emlékezni bátrabb dolog lesz, mint tervezni” - így hangzott a Bör­zsönyben megbúvó kis falu, Perőcsény hagyományőrzőinek hit­vallása, akik az Ipoly másik oldalán élők szokásait, hagyományait hoz­ták megmutatni. A „Fonóban” cí­mű hagyományőrző játékuk a ken­der házi feldolgozásának hangula­tát idézte meg, volt babfejtés, boro­zás, asszonyi szószaporítás, majd „bátortalan, szégyenes lyányok fo­nóházat kerestek”. A lányok, asszo­nyok - miközben a „guzsaly mellett megpihentek” - elárulták, hogy „tyűkganéra kell vetnyi a kendert”, hogy „odatartanyi könnyű, de főnevelnyi nehéz”, hogy „a hideg Ipóban lebegtek a pendölök, mint a tavirózsák”. Találgathattak a csava­rosabb eszűek, vajon mi az: „Kívő szőrös, belül nedves, leginyeknek igen kedves”. A falu valamikori mindennapjai kikerekedtek az évő- désből, pletykázásból, sikamlós történetekből. „Perőcsényi legé­nyeket nem érdemes szeretni,/ el is jöttünk mi más helyre keresni/ a csatai legényeket fogjuk most már szeretni!” - jelentették be a perőcsényi lányok. A jubiláló Rozmaring éneklőcso­port kifejezetten az ünnepi alka­lomra álmodta színpadra a falu szokásait „Tollfosztóban voltam az este” címmel. Friss pogácsa és sült tök illatozott, az orrokat a szálló pi­he csiklandozta, az asszonyok egy hosszú asztal mellett fosztottak, tömték a tollút a nagy befőttesüve- gekbe, a férfiak poharakkal a ke­zükben virtuskodtak. „Mit mond­tam otthon, hogy megiszok egy fe­let, s kilencre hazamegyek, vagy megiszok kilenc felet és egyre me­gyek haza?” - kérdezték magúktól. A csoport állandó zenészei, Víg Im­re és Balogh Gyula, hegedűn és harmonikán kísérték az egyre nó- tásabb kedvű, szívesen táncra per­dülő embereket. Jártak a kezek, szálltak a népdalok, kirajzolódtak egy falu körvonalai. Az egybegyűlteket Duba Ernő, a Csemadok Lévai Területi Választ­mányának megbízott titkára kö­szöntötte, és hangsúlyozta az elő­döktől ránk hagyományozott érté­kek megőrzésének fontosságát. A Csemadok tevékenységének rövid ismertetője után mintegy száz köszönő oklevelet osztottak szét a szervezők a község kulturális és közélete legtevékenyebb szerep­lőinek, hagyományőrzőknek, szín­játszóknak, szervezőknek. Emlék­lapot kapott Lakatos Lajos polgár- mester is és Újváry László, aki egy évtizedig igazgatta a helyi alapis­kolát; 1964-ben az országban az el­sők között alakult a Csillag irodal­mi színpad, és ő rendezte a máig emlegetett Toldi című előadást is. A színpadon elhelyezett fehér vázába 31 fehér szegfű került - a különbö­ző csoportok már elhunyt tagjaira emlékeztetve. A kultúrházban erre az alkalomra berendezett hagyo­mányőrző szobát tekinthettek meg az érdeklődők. SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Rendhagyó szülői értekezletet tartottak múlt csü­törtökön a magyar tannyelvű gimnázium nyolcéves tagozatára jelentkező gyermekek és szüleik számára. Száraz Dénes, az intéz­mény igazgatója üdvözlő beszé­dében utalt a gimnázium magyar tagozatának tavalyi sikeres kü­lönválására, és diákjaik országos jelentőségű sikereire. Kiemelte, hogy az Érsekújvári és Nyitrai já­rás egyetlen magyar gimnáziu­mába idén vizsga nélkül nyerhet­nek felvételt az alapiskolák ne­gyedikes tanulói, akik később ha­zai vagy külföldi egyetemen sze­retnék folytatni tanulmányaikat. A nyolcéves tagozatot az egykori közös igazgatású gimnáziumban éppen nyolc évvel ezelőtt nyitot­ták meg. A diákok emelt óra­számban angol és német nyelvet tanulnak, az utóbbiból Cl típusú felsőfokú nyelvvizsgát tesznek, emellett számos irodalmi, nyelvi és történelmi vetélkedőn bizo­nyítják rátermettségüket. Az isko­la iránt érdeklődő szülők és leen­dő diákok a nyílt napon részt ve­hettek a tanítási órákon. A rend­hagyó szülői értekezleten a nyolc­éves tagozat diákjai magyar, szlo­vák, angol és német nyelven adtak elő jeleneteket. Az érsekújvári ér­deklődők mellett Tardoskeddről, Szímőről, Naszvadról, Andódról és Zsitvabesenyőről látogatják di­ákok a nyolcéves tagozatot. Az is­kola szakköri tevékenységéről, a szaktantermek felszereltségéről Peržel Magdolna igazgatóhelyet­tes tájékoztatta a szülőket. A régi­óbeli alapiskolák negyedik osztá­lyos tanulóinak jelentkezését júni­us végéig várják a következő cí­men: Magyar Tannyelvű Gimnázi­um - Érsekújvár, Nyárhíd utca 3, 940 61. Érdeklődni lehet a titkár­ságon, a 035/6 420 859-es vagy az igazgatóságon, a 035/ 6 449 155- ös telefonszámon. "S A rendhagyó szülői értekezleten bemutatkoztak a gimnázium nyolcéves tagozatának legkisebb diákjai (Csuport István felvétele) A Rozmaringot heten alapították, s ma mintegy félszáz tagja van. Idén ősszel már két első osztályt szeretnének nyitni a jelenleg négyszázötven tanulóval működő dunaszerdahelyi magyar tanítási nyelvű oktatási intézményben A létszámnövekedés és az újjáépítés éve a Vámbéry Ármin Alapiskolában Harmincöt gyermeket írattak be a 450 tanulóval működő intézmény jövő évi első évfolyamába (Képarchívum) JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely. A tavalyi egy osztály helyett idén két első osz­tályt szeremének nyitni a Vámbéry Ármin Alapiskolában. Eddig har­mincöt gyermeket írattak be a 450 tanulóval működő intézmény jövő évi első évfolyamába. Az osztályok számának növelése mellett idén je­lentős átépítéseket is terveznek. Megszállott pedagógusok „A kis pulyák idejöttek, szoron­gatták édesanyjuk kezét, fél percen belül pedig már azt sem tudták, ki­vel jöttek ide” - mesélte a játszóhá­zas beiratkozásról Fibi Sándor igazgató, és hozzátette, mindez a megszállott, hivatásukat szerető pedagógusoknak és a diákok verse­nyeken elért sikereinek köszönhe­tő. Énekkaruk a népdalokon kívül zenés darabokat is feldolgoz, báb­csoportjuk pedig rendszeres részt­vevője a Duna Menti Tavasznak. Ezenkívül idén negyedik alkalom­mal adnak helyet a Vámbéry Em­lékverseny regionális döntőjének, melyen iskolájuk csapata rendsze­rint az élmezőnyben végez. Bérekre költenének többet A régen sportosztályokat is indí­tó iskola az Európai Unió strukturá­lis alapjából mintegy hétmillió ko­ronához jutott, melyből saját ka­zánház felépítését és az északi épü­letrész nyílászáróinak cseréjét ter­vezik. Az önkormányzat már kiírta a pályázatot, terveik szerint április­ban kezdődnek a munkálatok. „Re­méljük, az új fűtési rendszerrel megszilárdul az anyagi helyzetünk. Tudomásunk szerint más városok­ban egy évre fizetnek annyit a hőszolgáltatónak, mint mi egy hó­napra. Amit majd szeptembertől megtakarítunk, azt iskolánk fej­lesztésére és bérezésre használhat­nánk fel” - tájékoztatott az igazga­tó. Az új finanszírozási rendszer és á szülők megnövekedett kiadásai miatt már évek óta nem sikerült sport tagozatos osztályt nyitni. He­tedikben, nyolcadikban és kilence­dikben még vannak úgynevezett kifutóosztályaik, és idén is meghir­detik a sportosztályok indítását, de úgy néz ki, nem lesz elegendő je­lentkező. Ötösmentő és üzenődoboz Marad azonban a rendszeres ötösmentő, melyet évente kétszer jelentemek meg az iskolaújságban, és amellyel kiváltható egy-egy rossz érdemjegy. Töretlen a sikere az üzenődoboznak is, amelybe a diákok a javaslataikat, véleményü­ket tartalmazó cédulákat dobhat­ják. Az üzeneteket a tanárok rend­szeresen ellenőrzik, és lehetőség szerint figyelembe is veszik. Egyet­len, sokak által feltett kérés várat magára szüntelen: a Vámbéry Ár­min Alapiskolában is csak két hó­napig tart a nyári szünet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom