Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-19 / 41. szám, szombat
32 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 19. FELHÍVÁS Kismamák fóruma Sokszor gondolkodtunk el azon, vajon hány szülési szabadságon lévő kismama olvassa mellékletünket. S megtalálja-e benne azt, amire vár, választ kap-e a gyermekneveléssel kapcsolatos kérdéseire. Ezt csak úgy tudhatjuk meg, ha beszámolnak erről, ha ezen az oldalon megosztják örömüket, bánatukat más, szülési szabadságon lévő olvasókkal. Örülnénk annak is, ha mellékletünk segítségével ismeretségek, netán barátságok születnének az ország különböző pontjain élő Idsmamák között. Az sem elképzelheteden, hogy ily módon kisegíthetnék egymást már nem használt, kinőtt gyermekruhákkal, játékokkal. Tehát kedves kismamák, ha tudnak időt szakítani arra, hogy megítják szülés előtti, alatti és utáni tapasztalataikat, élményeiket, hogy feltegyék kérdéseiket, írjanak. Leveleiket - akár képpel kiegészítve - szerkesztőségünk címére várjuk. A szoptatás előnyös a babának és a mamának Még mielőtt felsír... NYILATKOZAT Az amerikai gyermekorvosok társasága legújabban kiadott nyilatkozatában ismételten felhívja a figyelmet a szoptatás fontosságára, valamint arra, hogy előnyös, ha a csecsemő a szülők ágya mellett alszik. Hacsak nincs különleges ok az ellenkezőjére, a baba hat hónapos koráig ajánlatos a kizárólag anyatejjel való táplálás, és legalább egyéves korig jó, ha anyatejet is kap a csecsemő. A szoptatás ugyanis előnyös mind a baba, mind a mama számára. - Azért jó, ha az anya a csecsemője közelében van, mert így azonnal meghallja az éhség jeleit - mocorog, illetve cuppog a kicsi -, nem kell megvárni, amíg felsír, mondja dr. Lawrence Gartner gyermekorvos.- Nehezebb megnyugtatni a gyereket, ha már sír, amikor az anyja mellre teszi, és nehezebb elkezdeni is a szoptatást. A statisztikák szerint az elmúlt 12 évben nőtt a szoptató anyák aránya, de a hat hónaposaknak csak az egyharmada kap anyatejet, és minden 5 egyéves közül már csak egy. A kizárólag anyatejet kapó csecsemők aránya az első héten még 62 százalék, de ez a szám hat hónap elteltével 14 százalékra csökken. A gyors növekedéssel együtt gyorsan nő a vérmennyiség is, amihez több vasra van szükség Vashiány csecsemőkorban... A vérszegénység kialakulásának több oka is lehet, de a leggyakoribb tényező a vashiány miatti kevés vérfes- ték(hemoglobin)képződés. A gyerekkori vashiányos vér- szegénység sajnos nagyon gyakori. DR. MEDER SAROLTA Ennek okát legtöbbször a nem megfelelő táplálkozásban találjuk meg. A normál hemoglobinszint függ a csecsemő korától, ezért egy mért érték csak akkor értékelhető, ha ismerjük a gyermek életkorát is. A vashiány legtöbbször azért alakul ki, mert kevés vasat viszünk be a táplálékkal, de előfordulhat, hogy csökken a vas felszívódása a bélből, vagy több vasra van szüksége a szervezetnek, mint amit a normál táplálék biztosít. Fokozott a vasigény a gyors növekedés alatt és a fertőzések leküzdése során is, és a bevitelnél nagyobb veszteséget jelenthetnek a vérzéssel járó betegségek és a nagyobb vérveszteséggel járó sérülések is. Növekvő csecsemők Vasra van szükség az oxigént szállító vérfestéknek, a hemoglobinnak a képzéséhez, az izom mioglobinjához és bizonyos enzimek működéséhez is. A terhesség alatt az utolsó 3 hónapban telnek fel a csecsemő vasraktárai. A koraszülöttek és a kis súlyú újszülöttek gyorsabban nőnek az első életévben, mert általában egyéves korra, de legtöbbször már előbb is behozzák a lemaradásukat. A gyors növekedéssel együtt gyorsan nő a vérmennyiség is, amihez több vasra van szükség, és lehet, hogy a vasraktárak is üresek. A normál súllyal született csecsemő 5 hónapos korára megduplázza a születési súlyát, és egyéves korra a súlya a születési súly háromszorosa. Egyéves kor után a növekedés ehhez képest lényegesen lassúbb. Ez magyarázza, hogy sokkal több vasra van szüksége a csecsemőnek, mint az 1 évnél idősebbeknek. Az anyatej vastartalma nem túl sok, csak 0,6 mg literenként, de sokkal jobban felszívódik, mint a tehéntejé vagy más élelmiszeré. A nem vérszegény, kellő vassal rendelkező anya megfelelő mennyiséghez juttatja a magzatot, és ha normál súly- lyal, időre születik a csecsemő, és 6 hónapos koráig szoptatni tudja az anyja, valamint nem éri ez alatt az idő alatt súlyos fertőzés, akkor a vashiány kialakulásának kicsi a valószínűsége. A szoptatott koraszülött vagy kis súllyal született csecsemő azonban már vaspótlást igényel legalább az élet első 3 hónapjában. A csak tehéntejalapú tápszerrel vagy tehéntejjel táplált csecsemők nem kapják meg a szükséges mennyiségű vasat, ilyen esetben elkerülhetetlen a vashiány kialakulása. Hogyan jut a szervezetbe avas? A táplálék két típusú vasat tartalmaz, az egyik az állati szervezetből származó vas, amit főként a húsokban lévő mioglobinnal, hemoglobinnal és májjal fogyasztunk. Ez könnyen felszívódó és jól beépülő, úgynevezett haemtípusú vas. A másik vas a növényekből, főként a zöld növényekből és a tojásból származik, aminek a felszívódását a többi vele együtt fogyasztott élelem is befolyásolja, és a szervezetben is át kell alakulnia, mielőtt beépül, ezért az ilyen vas hasznosulása rosszabb, mint a haemtípusú vasé. A táplálék C-vi- tamin- és folsavtartalma fokozza a vasfelszívódást, míg a liszt, a korpa, a teint tartalmazó teák jelentősen csökkentik a vas felszívódását a bélből. A vashiányos vérszegénység következményei A vashiány következményei lassan, fokozatosan alakulnak ki, és a tünetei sokrétűek, nem specifikusak, ezért nem mindig kerül időben és kellő fontossággal felismerésre a vashiányos vérszegénység. A sejtek működéséhez szükséges oxigént a hemoglobin szállítja. A legnagyobb oxigénigénye az agynak van. Ha az oxigént szállító vérfestékből hosszú ideig kevesebb képződik, akkor az ilyen csecsemők fejlődésében eltérés található a nem vérszegényekéhez képest. Számos gyereknél végeztek összehasonlító felmérést, amiből arra a következtetésre jutottak, hogy ha 3 hónapnál tovább fennáll a vashiány, akkor már számos tünet kialakulása jelzi a szövetek huzamos oxigénhiányát. Lemarad a beszédfejlődés, rosszabb az egyensúly- és koordinációs képesség. A vashiány miatt később beszélő és járó gyermekeknek gyengébb volt az emlékezőképessége, nehezebben tanultak és a későbbiekben lényegesen alacsonyabb volt az IQ- szintjük is. Sokkal többnek volt magatartási problémája, aluszéko- nyak, fáradékonyak voltak, nem voltak képesek huzamosabb ideig összpontosítani, és türelmetlenebbek voltak. A vashiány károsítja az immunfunkciót is, ezért a vérszegény gyerekek fogékonyabbak a fertőzésekre, ha megbetegszenek, akkor általában a betegségük lassabban, eseüeg szövődmények után gyógyul. A vashiányosok a közösségbe járás kezdetén sokkal többször betegszenek meg, mint egészséges társaik. Mivel a baktériumok szaporodásához is szükség van vasra, és ezt a beteg szervezetéből meg is szerzik, ezért akiknek már amúgy is kevés vaskészletük volt, azoknak egy-egy fertőzés után még súlyosabb lesz a vérszegénységük. A vérszegénység megelőzhető A megfelelő időre, egészségesen, normál súllyal született csecsemő vasraktárai elegendő vasat tartalmaznak, ha az anyja sem volt vashiányos a terhessége alatt. Ez a vasmennyiség és az anyatejjel biztosított vas a csecsemő 6 hónapos koráig fedezi a fejlődéshez szükséges vasat. A gyors növekedés miatti fokozott vasigény az oka annak, hogy a vasraktárak 6 hónapos kor után gyorsan megfogyatkoznak, ezért a csecsemő ettől kezdve kiegészítő étrendi vasat igényel, amit ha nem kap meg, akkor vashiány alakul ki még akkor is, ha tovább szopik, és nem tehéntejjel táplálják. Ettől az időtől kezdve tanácsos az étrendjébe vasban gazdag élelmeket beépíteni, mint például zöldfőzelékek, baromfihús, máj, és C-vitaminban gazdag gyümölcsöket vagy gyü- mölcsleveket adni mellé, ami javítja a vasfelszívódást. Kerülni kell azonban azokat az ételeket, amik gátolják a vas felszívódását. Amikor az anyatej fogyni kezd, és tehéntejalapú tápszerekkel pótoljuk, akkor célszerű olyan elválasztási tápszert választani, ami vitaminokkal és ásványi anyagokkal, így vassal is dúsított. A gyárilag előállított babatejeket akár 2-3 éves korig is adhatjuk a gyerekeknek, ezzel is biztosíthatjuk, hogy a natúr tehéntejnél jobban hasznosítható tápanyaghoz juthassanak. Előfordulhat, hogy a megfelelő táplálék sem biztosítja a vasszükségletet, mert kevés vas volt a vasraktárakban, vagy mert fertőzések miatt sok vas elhasználódott, illetve mert hirtelen nagyobb vérvesztesége volt a betegnek, ezért ilyenkor gyógyszerekkel is fokozni kell a vasbevitelt: Napi 2 mg vasat javasolt adni naponta és testsúly-kilogrammonként. A vaspótlást legalább 68 héten át folytatni kell, majd egyhetes gyógyszerszünet után a vérkép és a szérum vastartalma alapján kell eldönteni a kezelés folytatásának a szükségességét. Az a tapasztalat, hogy ha érthető módon, érvekkel alátámasztva oktatják az anyákat a megfelelő táplálásra, akkor jobban megteremtik a vérszegénység megelőzésének a feltételeit, mint azoknál, akik nem ismerik a vashiány későbbi következményeit. A csecsemő- és kisdedkori vashiányos vérszegénység világméretű probléma, megelőzésének étrendi gyökerei vannak és helyes táplálMi az, ami fontos 1. A várandós és szoptató anyák megfelelő vasellátása, vérkép- és szé- rumvas-ellenőrzés. 2. A leendő anyák és kismamák oktatása a megfelelő csecsemőtáplálásra. 3. A helyes csecsemőtáplálás ellenőrzése. 4. Vashiányra hajlamosító körülmények esetén a gyerek vérképének és szérumvas-értékének az ellenőrzése, szükség esetén gyógyszeres vaspódás. A gyors növekedéssel együtt gyorsan nő a vérmennyiség is... Avashiányosok a közösségbejárás kezdetén többször betegek egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469 Rácz Misiké 2003. december 31-én született A nádszegi Juhos Krisztián 2003. október 9-én látta meg a napvilágot
