Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-02 / 26. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 2. RÖVIDEN Terrorakció Grúziában Tbiliszi. Autóba rejtett po­kolgép robbant tegnap a grú- ziai Gori város rendőrkapi­tánysága mellett, a merénylet következtében legalább négy ember életét vesztette és több tucatnyian megsebesültek. A belügyi szóvivő szerint egyér­telműen terrorcselekmény történt, a halálos áldozatok száma tovább nőhet. A deto­náció nyomán súlyosan meg­rongálódott a rendőrség épü­lete, illetve kiégett több, kö­zelben álló gépkocsi. Gori vá­rosa híres szülöttéről, Joszif Visszarionovics Sztálin egy­kori szovjet diktátorról is­mert világszerte. (MTI) Basescu és Károly aggodalmai Bukarest. Osztja a brit trón­örökös aggályait a verespataki aranykitermelés és az észak­erdélyi autópálya környezet­védelmi kockázatait illetően Traian Baesescu román állam­fő, aki londoni látogatásán be­szélt erről Károly herceggel. A Rompres hírügynökség szerint Basescu a walesi herceggel egy sor kényes kérdést is megvita­tott, így a Brassó-Bors autó­sztráda, valamint a veres­pataki bányaprojekt ügyét. Az erdélyi szász települések épí­tett örökségének megőrzését anyagilag is támogató Károly állítólag ismételten kifejezte aggodalmát amiatt, hogy már folynak az említett autósztrá­da építési munkálatai. Ezzel kapcsolatban Basescu is újból kifejezésre juttatta fenntartá­sait az autópályával kapcsolat­ban. A román államfő megkér­dőjelezte, hogy a jelenlegi kor­mánynak prioritásként kell-e kezelnie az észak-erdélyi autó­pályát. (MTI) Milosevics-per: újabb halasztás Amszterdam. Ismét meg­szakadt a háborús bűnökkel vádolt egykori jugoszláv elnök perének tárgyalása a hágai tör­vényszéken. Az amúgy is egészségügyi gondokkal küz­dő vádlott ugyanis influenzá­val ágynak esett. Patrick Ro­binson, a bírói tanács elnöke később, a Milosevics állapotá­ról készülő orvosi jelentés alapján dönt a halasztás idő­tartamáról. A Milosevics-per tárgyalását már tucatszor kel­lett elnapolni a 63 éves egykori szerb vezető megromlott egészsége, szívproblémái és magas vérnyomása miatt. Milosevicset a 90-es évek dél­szláv háborúiban elkövetett népirtással, emberiesség elleni és háborús bűncselekmények­kel vádolják. (MTI) Milosevics továbbra sem is­meri el a hágai testület ille­tékességét, még felmentésért sem hajlandó folymodni (Képarchívum) A tényfeltáró küldöttség vezetője szerint etnikai jellegű incidensek is vannak a Vajdaságban, de ezek nem szervezettek Meg tudja védeni kisebbségeit az EU? Doris Pack: a hatóságokban megvan a jóakarat, a problémák a végrehajtásban merülnek fel (DTV-fotó) Brüsszel/Belgrád. Nem szervezett, hanem egyedi esetekről van szó a vajda­sági incidenseknél, de a ki­lengések valóban sok eset­ben etnikai jellegűek - ál­lapította meg vezetőjének brüsszeli beszámolója sze­rint az európai parlamenti tényfeltáró delegáció. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A német néppárti Doris Pack az EP külügyi bizottsága előtt szá­molt be a térségben a múlt hét vé­gén szerzett tapasztalataikról. Megítélésük szerint a szerb ható­ságok nem léptek fel a lehető leg­nagyobb hatékonysággal az inci­densek elkövetői ellen, illetve a megelőzés érdekében. Szóbeli be­számolójában Pack asszony han­goztatta, a Vajdaságban évszáza­dok óta különböző nemzetiségek alapvetően békében élnek egy­mással, és ennek a helyzetnek nem szabad megváltoznia. Külön kiemelte, a vallási közösségek mind békét akarnak, tehát a vallás bizonyosan nem áll semmilyen at­rocitás hátterében. Az incidensek három típusát különböztette meg: sírgyalázásokat, gyűlöletkeltő fel­iratokat, valamint az emberekkel szembeni erőszakot, és mint leszö­gezte, „túl sok ilyen volt”. Közös tényezőnek mondta, hogy az in­zultusokat általában fiatalok kö­vetik el, akiknek körében egyre nő az agresszió az általános helyzet - kevés munkahely, lakásínség - mi­att. Fontos tényezőnek minősítet­te a volt Jugoszlávia más körzetei­ből érkezett nagyszámú menekült jelenlétét a Vajdaságban, rámutat­va, hogy utóbbiak hiába érkeztek szintén többnemzetiségű környe­zetből, nem éltek békés körülmé­nyek között, nem tanulták meg a békés együttélést. Pack asszony nem értett egyet azokkal a megjegyzésekkel, hogy a hatóságok teljes közönnyel viszo­nyulnak a történtekhez, de azt ki­emelte, a rendőrség hatékonysága nem kielégítő, és az ügyészek sok esetben nem hajlandóak elismerni egy-egy cselekedet etnikai indíté­kát. A tényfeltárás során sok eset­ben eltért a rendőrség és az áldoza­tok helyzedeírása. Elvárható lenne, hogy a szerb rendőrök tudjanak magyarul, vagy vegyenek fel ma­gyar származásúakat soraikba - tette hozzá. Úgy vélte, a magyarok megfelelő képviseletet élveznek a vajdasági parlamentben és kor­mányzatban, el tudják mondani, amit akarnak, ugyanakkor a helyi önkormányzatokban nem mindig érvényesül a parlament akarata. Utalt a radikális erők térnyerésére egyes körzetekben. A szerb köz­ponti hatóságokban szerinte meg­van a jóakarat, és léteznek a de­mokratikus formák a kisebbségi helyzet rendezését illetően, a prob­lémák a végrehajtásban merülnek fel. A szerb kormány is tisztában van azzal, hogy a kisebbségek ke­zelése Belgrád érdeke is. A delegá­ció az oktatás és a nevelés fejleszté­sében, a kisebbségi nyelvhasználat segítésében, a volt Jugoszlávia más térségeiből érkezett menekültek beilleszkedésének gyorsításában, a rendőri szervek szerkezetének és működésének módosításában látja a megoldást. Azt is sürgette, hogy az EU fokozza a térség segítését a határ menti vidékek támogatására szolgáló programjai révén. A delegáció tagjai közül Becsey Zsolt úgy vélte, a látogatás nyo­mán immár a politikai felelősség kérdése is felvetődik a belgrádi hatóságokat és az EP-t érintően egyaránt. Hegyi Gyula elmondta, első számú követelményként állí­tották fel, hogy Szabadkán nyíljon magyar nyelvű tanárképző főisko­la - partnereik erre ígéretet tet­tek. Duka-Zólyomi Árpád (MKP) a hivatalos szervek közönyét ne­vezte a legnagyobb problémának. Elmar Brok, a külügyi bizottság német elnöke úgy vélte, a mostani misszió próbakő lehet, hogy mennyire tudja megvédeni ki­sebbségeit az Európai Unió. Elégedetlenségét hangoztatta lapnyilatkozatában a tényfeltáró misszióval kapcsolatban Kasza József, a VMSZ elnöke, aki a to­vábbiakban is mindig szóvá kí­vánja tenni a kisebbségek elleni kilengéseket. „Doris Pack asszony inkább jöjjön ide, nemzeti kisebb­ség tagjaként éljen itt. Az ő helyé­ben én is jobbnak látnám a hely­zetet” - mondta. Kasza egyetér­tett a bizottság megállapításával, hogy a Vajdaságban történt inci­densek többségének nem volt nemzeti háttere, ugyanakkor hoz­zátette: legalább száz jogsértés et­nikai indíttatású volt. A pártelnök a bizottság szabadkai látogatásán mindent a testület elé tárt, ami birtokában volt, s Pack asszony erre csak egy „viszontlátással” re­agált. „De a lényeg az, hogy itt jár­tak, és belekezdtek a témába” - tette hozzá. Megvertek két magyar középiskolást Belgrád. A tényfeltárók vajdasági vizsgálódásai idején Észak- Bácskában újabb bűntény történt, amelynek két magyar fiatal volt az áldozata és három szerb huszonéves az elkövetője. Az eset va­sárnap kora hajnalban történt, a Bácstopolya melletti Bajsa tele­pülésen, a történtekről az egyik magyar áldozat édesanyja számolt most be, mivel a fiú nem mer róla beszélni. Az édesanya szerint fia az első ütés után a földre került, ezután rugdosni kezdték, elvették mobiltelefonját és elmentek. A támadókat a kulai és a bácstopolyai rendőrség összefogásával már elfogták, s ketten közülük beismer­ték tettüket. Az esetet a rendőrség átadta a szabadkai ügyészség­nek, a támadókat garázdasággal vádolják. (MTI) Al-Jáver ismét jelölteti magát - lázadás tört ki egy amerikai gyűjtőtáborban Az államfő meghívta a szunnitákat MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Az iraki ideiglenes el­nök szerint az erőszakos cselek­mények résztvevőin kívül min­denkinek részt kellene vennie a választások utáni politikai folya­matban. Gázi Adzsíl al-Jáver saj­tóértekezletén emellett bejelen­tette, hogy jelölteti magát az ál­lamfői posztra. A vasárnapi vá­lasztások nyomán létrejövő ide­iglenes nemzetgyűlésnek kéthar­mados többséggel kell megvá­lasztania az államfőből és két al- elnökből álló elnöki tanácsot, amely aztán kijelöli a következő kormányfőt. „Párbeszédet és megbékélést kell kezdeményez­nünk mindenkivel. A választá­soknak nincsenek vesztesei és nyertesei” - hangsúlyozta a szun­nita politikus, hozzátéve, hogy a szavazás egész Irak győzelmét je­lentette. Egyúttal nyilvánosan meghívta az Iraki Iszlám Pártot, a választástól magát távol tartó, de azt nem bojkottáló jelentős szunnita tömörülést, hogy ve­gyen részt az alkotmány kidolgo­zásában és vállaljon szerepet az új kormányban. Mint mondta, legutóbb egy hete találkozott ve­zetőikkel és személyesen is fel­kérte őket erre. Jáver szerint „tel­jes képtelenség lenne a jelenlegi zűrzavarban és hatalmi vákuum­ban arra kérni az amerikai és más külföldi erőket, hogy távoz­zanak”, de az ott lévő mintegy 170 ezer katona egy része az év végére talán elhagyhatja majd az országot. Lázadás tört ki hétfőn a Dél- Irakban található Camp Bucca amerikai gyűjtőtáborban: négyen meghaltak és hatan megsebesül­tek - közölte tegnap az amerikai szárazföldi haderő. Az erőszak a tábor egyik részlegében tartott, tiltott tárgyak felkutatását célzó rutinjellegű motozás után tört ki. A lázadás a tábor másik három részlegére is hamarosan átterjedt, a foglyok kövekkel és a körletben található tárgyakkal támadtak az őrökre, akik figyelmezetés után halált nem okozó fegyverekkel próbálták megfékezni a lázadó­kat, majd végül tüzet nyitottak. Gianendra kirúgta a kabinetet, nemcsak uralkodni akar, hanem kormányozni is Királyi puccs Nepálban ÖSSZEFOGLALÓ Katmandu. Kirúgta a kormányt Gianendra nepáli király „a béke és hatékony demokrácia helyreállítá­sa” érdekében. Bejelentette, három évre saját kezébe veszi a végrehajtó hatalmat. Gianendra amellett, hogy megszüntette a Ser Bahadur Deuba kormányfő megbízatását, szükségállapotot is elrendelt. A ki­rály mindezt azzal indokolta, hogy a Deuba-kabinet képtelennek bizo­nyult az áprilisban esedékes parla­menti választások megrendezésé­re, és nem tudta megszilárdítani a maoista felkelők támadásai miatt ingataggá vált belbiztonsági hely­zetet. Gianendra, aki szerint a ko­rona kötelessége a nemzet szuvere­nitásának védelme. Azt tagadta, hogy puccsot hajtott volna végre, ám jelek erre utalnak: a bejelentés­sel egy időben katonák vették körül Ser Bahadur Deuba miniszterelnök házát, s a hírek szerint más kor­mánypárti politikusok is házi őrizet alá kerültek. Katmandu utcáin harckocsik járőröznek, megerősí­tették a kormányzati és pénzügyi központok védelmét, a városi tele­fonvonalak nem működnek. A bel­biztonsági erők nagyobb hatáskört kapnak a belső rend megteremté­sére. A király, megígérte ugyanak­kor, hogy az egyéni szabadságjogo­kat továbbra is tiszteletben tartják. A tegnapihoz hasonló kormányle­váltás egyszer már történt a hima- lájai királyságban. 2002. október 4­Gianendra király (Reuters) én is hasonló okok miatt tnenesz- tette a király ugyancsak Deubát. A jelentős társadalmi nyomás hatásá­ra aztán tavaly visszahelyezte tiszt­ségébe. (m, o-o) Djindjics-gyilkosság: rendkívül súlyos vádak Kostunica is belekeveredett ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Zoran Djindjics meg­gyilkolt szerb miniszterelnök egy­kori legközelebbi bizalmasa, Vla­dimir Popovics tévéinterjújában azt áhította, hogy Vojiszlav Kos­tunica szerb kormányfőhöz közeli politikai vezetők és katonatisztek álltak a Djindjics-merénylet mö­gött. A merénylet előkészületei­ben részt vett az orosz titkosszol­gálat is. A rendkívül súlyos vádak a B92 belgrádi televízió Insider (Beava­tott) című, hétfői, késő éjszakába nyúló műsorában hangzottak el. Popovics a Djindjics-kormány tájé­koztatási osztályának volt a veze­tője. A sajtó mindig is befolyásos szürke eminenciásként tartotta őt számon. Popovics szerint a hatósá­gok vizsgálódásainak vége sza­kadt, amikor a merénylet után őri­zetbe vették Kostunica két legkö­zelebbi bizalmasát, Rade Bula- tovics nemzetbiztonsági tanács­adót, a titkosszolgálat jelenlegi ve­zetőjét, és Aco Tomicsot, a katonai biztonsági szolgálat egykori pa­rancsnokát. Őket azzal gyanúsították, hogy tudtak a készülő merényletről. Mindketten beismerték, hogy ta­lálkoztak a zimonyi klán vezetői­vel. Ezután a kormánytagok meg­ijedtek, a hatóságok gyakorlatilag már nem foglalkoztak a merény­let hátterének tisztázásával, meg­elégedtek azzal, hogy elfogták a gyilkosokat, a vörössapkás osztag vezetőit és a zimonyi klán tagjait. Popovics szerint a merénylet hát­terében a politikai és katonai kö­rökhöz közel álló személyek áll­nak. „Nincs kétségem, hogy ezek Kostunicához közel álló embe­rek. Nincs kétségem, hogy Kos­tunica volt a politikai ernyője en­nek a csoportnak” - mondta Po­povics. Azt is állította, egy nyu­gati ország nagykövete 8 hónap­pal a merénylet előtt tájékoztatta őt a Djindjics ellen készülő me­rényletről, amelyet az orosz hír­szerzés egyes elemei készítenek elő az akkori jugoszláv hadsereg egyes tisztjeivel, (m, n) Az amerikai csapatok távozását követelik Hadüzenet Kuvaitnak MTI-HÍR Dubaj/Kairó. Háborúval fe­nyegette meg tegnap Kuvaitot egy szaúdi szélsőségesekhez köt­hető iszlámista csoport arra az esetre, ha továbbra is amerikai csapatok maradnak Kuvaitban. „Ha a hitetlenek, köztük az ame­rikai megszálló csapatok nem vo­nulnak ki Kuvaitból, az a ti zsar­nokságotok végét fogja jelenteni, kíméletlen háború indul ellene­tek, és sok ártatlan életét fogja követelni.” így fenyegetőzött a kuvaiti kormányhoz intézett internetes üzenetben az eddig is­meretlen csoport, amely az al- Kaida korábbi, a szaúdi hatósá­gok által tavaly júniusban lelőtt arab-félszigeti vezetőjéről Abdel- Azíz al-Mukrin Mártír Brigádjai­nak nevezi magát. A kuvaiti biz­tonsági erők csak januárban négy­szer csaptak össze terrorista sej­tekkel, a legutóbb most hétfőn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom