Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-07 / 4. szám, péntek

8 Nagyszünet ŰJ SZÓ 2005. JANUÁR 7. PÁLYÁZÓ íródeákok pályázata AJÁNLÓ A Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskola és Halmay Zoltán Sportiskola ismét meghirdette hagyományos ÍRÓ-DEÁK vers- és novellaíró-pályázatát határon innen és túl. Csak 10 év felettiek­nek! A pályázaton 10-18 éves korúak indulhatnak, a beadási határidő 2005. február 1. Kategóriák: novella és versírás 10-14 éves korig és 14-18 éves ko­rig. A pályaműveket legfeljebb 4 gépelt oldal teljedelemben név, cím és telefonszám feltüntetésével 2005. február 1-ig várják az iskola cí­mére: Szent István Általános Iskola és Halmay Zoltán Sportiskola; 6800 Hódmezővásárhely, Szent István utca 75. A döntőre előzsűrizés után kerül sor 2005. április 16-án, ahova a legjobb munkák szerzőit hívják meg. Minden pályázó mellékeljen előre megcímzett, bélyeggel ellátott válaszborítékot a munkája mel­lé, melyre írják rá: ÍRÓ-DEÁK 2005., valamint a megfelelő kategóriát és korosztályt. (Ahány kategória, annyi boríték!) A személyi adato­kon kívül a telefonszámot is tüntessék fel! A pályamunkákat két pél­dányban kell elküldeni. Amennyiben több kategóriában is pályáztok, külön borítékba helyezzétek a pályamunkákat, és mindkettőn tün­tessétek fel a kategóriát! Bővebb felvilágosítást munkaidőben a 00362/ 245-066-os telefonszámon kérhettek a magyar szakos szer­vezőtanároktól. Sok sikert! (ú) Norman Cook régi motoros a popszakmában Az őrült visszatért ZENESAROK Fatboy Síim visszatért - egyrészt négy év után ismét nagylemezzel jelentkezett, másrészt utazott egy kicsit az időben: a kilencvenes években általa feltalált big beattől a hatvanas évek szörf- és hippi-ze­néihez. Azért saját magát sem ta­gadta meg: van itt néhány sláger, amik tuti robbantanak minden bu­liban. Az idén negyvenegy éves Nor­man Cook régi motoros a popszak­mában, volt tagja a Housemartinsnak, adott ki lemezt Pizzaman, Freak Power, Mighty Dub Katz neveken (vagy ezek egy része együttes volt? Ki követi már?); 1997-ben megalkotta a big beat stílust Fatboy Síim néven elkö­vetett Better Living Through Chemistry albumával, a következő évben pedig a klubokban hatalmas népszerűségre szert tett műfajt a slágerlisták élvonalába katapultál­ta. The Rockafeller Skank, ez volt a kulcs - a fankszólbradör, így talán többet mond. Ez a szám, bár már hat éves, még mindig tutí sláger. Ha nagyon nem akarnak táncolni a buliban, elég csak ezt benyomni, és mindenki megőrül. Alkalmazzák is ezt a trükköt sokan (például a Szi­geten az ember nem tud negyed­órát sétálni anélkül, hogy legalább egyszer meg ne hallja a varázsigét: „Check it out now...”. A big beat a megfelelő pillanatban, a megfelelő arányban házasította össze a rock­zenéből (gátlástalanul) összelop­kodott gitárokat, a felelőtlen ökör ködést (vicces hangminták, idióta effektek, lassítás, megfordítás, üyesmi), a technoban alkalmazott a puttyogó színüket és a fertőző, táncra csábító tördelt dobalapokat. A recept nagy sikert ért el, ám a mozgalom gyors felfutás után ha­mar le is csengett: jó volt, hatásos volt, de túlzottan egyhangúnak bi­Őrült vagy géniusz? zonyult. Ha hallottál három big be- at-slágert, a negyedik trükkjeit már fejből fújtad; ami végül is nem baj, ha táncolni akarsz, de az, ha zenét hallgatni is. Fatboy Slim 2000-ben a Halfway Between the Gutter and the Stars hosszú című albumán más irányba próbálkozott, a dance (house, trance) elemei is feltűntek a sok minta közt. Aztán négy év re­latív csend (azért relatív, mert volt persze filmzene, mixlemez, remixek), egy kis magánéleti vál­ság, és tavaly tél elején, nagyjából négy év után megjelent az új al­bum: Palookaville. Egyesek a leg­érettebb lemezének tartják, mások komolytalan, nevetséges próbálko­zásnak. Voltaképpen mindekét ol­dal képviselőinek megvan a maga igazsága. A big beat-hatásoktól leginkább mentes North West Three nem túl komolyan vehető érzelmeskedő darab; az egyik ütősnek szánt, a ré­gi Fatboyra leginkább hasonlító big beat, a Slash Dot Slash viszont a túlzott, nem elég erős komolytalankodás példája. De bő­ven vannak nagyszerű darabok is. A Put It Back Together, melyben Damon Albarn vendégszerepei, he­lyet kaphatott volna a legutóbbi Blur-lemezen is (amelynek részben Cook volt a producere); a nem túl­zottan harsány, ám igen húzós Wonderful Night is nagyszerű hip hopos darab (a furcsa, de jó hangú Lateef énekbeszédével). Aztán vannak persze számok, amik nem illenek ebbe a hippis vonulatba. A Jin Go Lo Ba például erős acides bugyborékoló szintivel és sűrű, tör­zsi dobokkal operál (meg persze még sok mindennel, latinos kórus­sal például); igazi partibomba, az ember alig bírja meghallgatni anél­kül, hogy táncra ne akarjon perdül­ni. Szóval a Palookaville felemás; jobbik feléből simán össze lehetne rakni az év dance-albumát. (s) (Képarchívum) Életünk egyik jelentős döntése, amikor a karrierünkről gondolkodunk, kiválasztjuk, hol szeretnénk tanulni Az előrelépés fontos eszközei Kemény munkával akár még diplomát is szerezhetünk, de évek múltán rádöbbenünk: olyasmivel töltjük napjait, amire nem vágytunk igazán (Képarchívum) A hibázás a megújulás fo­lyamatának fontos része. Mindannyiunknak szüksé­ge van arra, hogy megbe­széljük tapasztalatainkat, különben nem lehetünk soha sikeresek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A visszatekintés az előrelépés fontos eszköze. Élete során min­denki követ el hibákat, és pszi­chológiai szempontból a hibázás valójában nem is számít kivételes viselkedésnek, érdemes inkább jelzésnek tekinteni. A körülöt­tünk lévő világ állandó változás­ban, mozgásban van. Életkoron­ként, életszerepenként és élet­helyzetenként eltérő feladatokkal találjuk szemben magunkat. Éle­tünk egyik legjelentősebb dönté­se, amikor a karrierünkről gon­dolkodunk, és kiválasztjuk azt a felsőoktatási intézményt, ahol ta­nulni szeretnénk. Meglepő hely­zetekre, váratlan fordulatokra kell számítanunk ezen az úton, és nincs teljes garancia a sikerre sem. Kockázati tényezők A legtöbb probléma abból fa­kad, ha valaki a lehetséges prob­lémák, veszélyek, kockázati té­nyezők számba vétele után nem tud a számára leginkább szeren­csés úton elindulni. Ha valaki azért választ egy szakmát, intéz­ményt, mert úgy gondolja, hasz­nos lehet, de valójában nem érzi úgy, hogy a számára legmegfele­lőbbet választotta. Ha valaki csak a barátok példáját követi, de nem gondolja át az életét. Kemény munkával akár még diplomát is szerezhet, de évek múltán rádöb­ben: olyasmivel tölti napjait, ami­re nem vágyott igazán. Ekkor következnek azok a hi­bák, amelyek nehezen megma- gyarázhatónak tűnnek. Gondok vannak a tanulással vagy a munka nem megy úgy, mint szokott. A rossz teljesítmény váratlanul, de valójában szinte törvényszerűen bukkan fel, és jelzi: valami nincs rendben. A rossz jegyek, a sikertelen vizsgák, az eredménytelen felvé­teli a legtöbb esetben arra utal, hogy valamire nem figyeltünk oda eléggé. Ha a tervezgetéskor nem mérlegeltük reálisan vágya­inkat, esélyeinket, lehetőségein­ket, ezek a hibák nyilvánvalóvá teszik, hogy a végrehajtás nem le­hetséges. Például ha utolsó éves középiskolásként úgy választunk felsőoktatási intézményt, mert olyan ésszerűnek látszik, vagy mert muszáj, és átsiklunk afelett, hogy mit is szeretnénk valójában kezdeni az életünkkel és ehhez mire lenne szükségünk. Sok esetben gondot jelenthet az is, ha túl gyorsak vagyunk. Gon­dolatban már azelőtt befejezzük beszélgetőtársaink mondatát, mi­előtt azok eljutnának a végkövet­keztetésig. Ez jobb esetben sértő­döttséghez, rosszabb esetben sú­lyos nézeteltérésekhez vezet. Sőt, hasonlóképpen bánhatunk saját gondolatainkkal is. Az is rontja teljesítményünket, ha magunk sem vagyunk tisztában céljaink­kal vagy azzal, hogyan akarjuk azokat megvalósítani. Amikor a hibasorozat elkezdődik, tulajdonképpen egy olyan vá­laszt „kapunk”, amelyre nem is­mertük a kérdést - egészen a hi­bák bekövetkeztéig. Ha nem vizs­gáljuk felül a helyzetet, nem is tudjuk meg, mi lehetett az. Célja­inkkal, igényeinkkel és vágyaink­kal ezért folyamatosan dolgoz­nunk kell, így mindig tisztában lehetünk azzal, mit várnak el tő­lünk másik, és mit várunk el mi magunktól. Ezáltal tudni fogjuk, milyen eszközökre, tudásra van szükségünk, és honnan szerezzük meg őket. Mi a teendő, ha úgy látjuk, hi­báztunk? Lehetőség szerint még akkor ismerjük fel, hogy hibát kö­vettünk el, amikor még kicsi a baj, ne próbáljunk meg elsiklani a helyzet felett. Az igazán elegáns megoldás, ha elég bátrak vagyunk és nemcsak felismerjük, hanem hozzálátunk kijavítani a hibánkat. Ehhez persze más szemmel kell nézni a dolgokat: a hiba helyett azt kell látnunk, mi jelzi a problé­mát. Meg kell tudnunk, milyen el­várásoknak kellett volna megfe­lelnünk, miről is szól az elhibázott viselkedés, cselekvés. Saját ma­gunk és a környezetünk szemével is elemeznünk kell a helyzetet. Ha sikerült felmérnünk az elváráso­kat és a hibákat, mint fontos jelzé­seket értelmezzük, akkor köny- nyebben elérhetjük valós céljain­kat. (he, f) A világ második legnagyobb madara, az emu nőstényei csak a legkövérebb hímmel hajlandóak az utódnemzésre Nagy test, nagy élvezet . Ammfm .wtí i ZÖLDZÓNA Az emberi szépségideál az utóbbi néhány évtizedben az egy­re vékonyabb, karcsúbb fajtársa­inkat részesíti előnyben, az állat­világban viszont sok esetben ko­rántsem így működik ez a dolog. A világ második legnagyobb ma­dara, az emu nőstényei csak a leg­kövérebb hímmel hajlandóak az utódnemzésre. Az emu hölgyek­nek erre minden okuk megvan, mielőtt párosodnának jövendőbe­lijükkel, mérlegre teszik őt. Ausztrália minden tekintetben különleges földrész, legalábbis nekünk, akik oly távol élünk tőle. Az európaitól merőben különbö­ző élővilága olyan különleges ál­latokat vonultat fel, mint a kengu­ruk, a világ legnagyobb hüllője - a bordás krokodil, a színpompás paradicsommadarak és végül, de nem utolsó sorban cikkünk hőse, az emu. Hangzatos latin nevén a Dromiaius novaehollandie. A hol­land szó a kifejezésen nem a vé­letlen műve. Az emut régen „újhollandi kazuárnak” nevezték magyarul, hiszen az új-guineai kazuárokat korábban ismerte meg Európa, mint az emukat. Ausztrália területének nagyobb részén előfordul. A termetes mé­rethez természetesen súlyos test tartozik. A nőstények akár negy­ven kilogramm fölé is képesek föl­hízni, a hímek valamivel kisebb sú­lyúak, de az, hogy mennyire, egy­általán nem mindegy. Az emuknál ugyanis az dönti el, hogy ki lesz a legény a gáton, hogy mennyit nyom. Amikor elérkezik a termé­szet menetrendszerinti párzási időszaka, az emulányok magukra öltik nászi ruhájukat, ami a „minél kevesebbet mutatunk, annál izga- tóbbak vagyunk” elv alapján csu­pán egy kis kékes színű bőrfelület és néhány fekete toll a nyakon és a fejen. Ez már azt jelenti, hogy örömmel várja az udvarlókat, de hogy dolgában teljesen biztos le­hessen, az általa kiválasztott hely­re magához rendeli a hímet. Ami­kor a hímek megérkeznek a magá­nyos nőstényhez, akkor nincs más hátra, el kell dönteni, ki legyen a legjobb. A lovagi torna viszonylag hamar lezajlik, ám ez még koránt­semjelenti azt, hogy szabad az út a leányzóhoz. A szigorú emukisas­szony előtte még mérlegre teszi udvarlóját. Leguggol, és készsége­sen megengedi, hogy választottja a hátára másszon. Ekkor bizonyoso­dik meg a felől, hogy utódai apja megfelelő húsban van-e, mert ha nem, akkor ugrott a pásztoróra. Az Ki lesz a legény a gáton? emulányok ugyanis az általános emberi szépségideállal szemben a vaskos srácokat részesítik előny­ben. Erre pedig igen jó okuk van, mi­vel a tojásokat nem a tojó költi ki, hanem a hímre hárul ez a fontos feladat. Ez pedig korántsem köny- nyű, annak ellenére, hogy semmi mást nem kell tenni, mint ülni. Amíg a költés két hónapja le nem telik, a hímnek nem szabad feláll­nia a fészekről. Mindezt csak jelen­tős energiatartalékkal lehet vég­hezvinni, amihez jó kövérnek és zsírosnak kell lenni. Egy költés (Képarchívum) alatt akár tíz kilogrammot is veszít­hetnek súlyukból a hím emuk. Ezt egy vékonyabb dongájú emufiú nem bírná ki, és kénytelen lenne el­hagyni a fészket, hogy táplálék után kutasson. Egykor tömeges irtóhad­járatokat szerveztek ellenük, sze­rencsére nem sok sikerrel. Neveze­tes egy 1932-ben történt eset, ami­kor egy kisebb seregnyi ember in­dult el, gépfegyverekkel felszerel­kezve a veszedelmes emukat kiirta­ni, akik óvatos természetüknek kö­szönhetően csupán egy tucatnyian estek el. (n)

Next

/
Oldalképek
Tartalom