Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-24 / 18. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 24. SZÍNHÁZ kassá THÁLIA SZÍNHÁZ: A kékszakállú herceg csodálatos élete, Túlélési gyakorlatok (a budapesti Katona József Színház vendégjátéka) 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Szamszára (ném.-ind.-ol.) 17.30, 20 MLADOSŤ: Egy makulátlan elme örök ragyogása (am.) 18,20 MÚZEUM: Nagyítás (ol.-ang.) 19.30 AUPARK - PALACE: Nagy Sándorba hódító (am.- ang.) 12.20, 13.20, 14.40, 15.40, 16.40, 18, 19, 20, 21.20 Polar Expressz (am.) 14, 16 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 15.30, 18.10, 20.50 A hihetetlen család (am.) 15, 17.40 A tűzből nincs kiút (am.) 20.10 Szüzet szüntess (am.) 14.30, 17, 19.20, 21.40 PÓLUS - METROPOLIS: Elátkozott Argentína (am.) 19.05, 21.15 Kóristák (fr.) 15.15,17.10 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 13.05,14.05,15.05,16.20,17.20,18.20,19.40, 20.40 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-ff.-ang.) 16.50, 19, 21.05 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 13.25, 16, 18.40, 21.25 A hihetetlen család (am.) 13.10,15.40,18.05 DRUŽBA: Dirty Dancing 2. (am.) 18,20 CAPITOL: Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 16,19.15 TATRA: Imagining Argentina (am.-ar- g.) 16, 18, 20 ÚSMEV: Polar Expressz (am.) 16, 18 Bajos csajok (am.) 20 IMPULZ: Dirty Dancing 2. (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: Walking Tall (am.) 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Szüzet szüntess (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Állítsátok meg Terézanyut! (magy.) 14.45,17.15,19.45 Brid­get Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 15.15 A hiheteüen tsalád (am.) 13 Az ifjú Churchill kalandjai (ang.) 14.45,16.45,18.45,20.30 Kaptár 2. - Apokalipszis (német-francia-angol) 14,16,18, 20 Nagy Sándor, a hódító (amerikai-angol) 17, 20.15 Nagy zűr Korzikán (francia) 15.15,17.30,19.45 A nemzet aranya (amerikai) 15,17.30, 20 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (amerikai) 13.30, 17.45, 20.15 Polar Expressz (amerikai) 13 A tűzből nincs kiút (amerikai) 13.15, 17.30,19.30 Válótársak (amerikai-német) 14.15,16.15,18.15, 20.15 80 nap alatt a Föld körül (amerikai) 13.15,15.30,18 PÁLYÁZAT Pályázat a vers ünnepére A „Mosolygósabb Régióért” Kulturális Közhasznú Egyesület József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából versíró pályázatot hirdet. Pályázó kor­csoportok: 12-35 életév közötti magyarországi és határon túli magyar fiatalok. A pályázat nyel­ve a magyar. A versek témája: 1. a költészet napja, 2. József Attila életműve, 3. költői ars poeticám. Egy pályázó maximum három pályaművel pályázhat. A verse­ket írógéppel írva vagy számító­gépről kinyomtatva kérjük. (E- mailben pályamunkákat nem fo­gadunk el.) Külön íven mellékel­je a szerző az alábbi adatokat: 1. Név, születési hely, idő. 2. Lakcím, egyéb elérhetőség (telefon, e-mail). 3. Diákoknál felkészítő (ha van), az iskola neve, címe. 4. Nyilatkozat arról, hogy a pá­lyamű szerzője azonos a pályázó személyével. A pályaműveket három azo­nos példányban kell beküldeni. Díjazás: korcsoportonként. A szakmai zsűri által legjobbnak ítélt pályamunkák megjelennek a szentesi Városi Visszhangban és annak honlapján. A díjazottak értékes tárgyi jutalmakat és okle­velet, a további résztvevők em­léklapot vehetnek át. A díjazot­taknak lehetősége nyílik bekap­csolódni az egyesület irodalmi munkájába, jogosultak annak to­vábbi támogatására. A pályaművek beérkezési ha­tárideje: 2005. április 5. Címünk: „Mosolygósabb Régi­óért” Kulturális Közhasznú Egye­sület, 6600 Szentes, Nagyörvény u. 58. Eredményhirdetés: Szentesen, 2005. május 14-én. További felvilágosítást a követ­kező elérhetőségeken lehet kér­ni: 06-20/9837-226, e-mail: visszhang@szentesinfo.hu FELHÍVÁS A Csemadok Országos Taná­csának megbízásából a Csema­dok Kassa Környéki Területi Vá­lasztmánya és a Pódium Színházi Társaság meghirdeti a VII. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivált (Falusi Színjátszó Cso­portok VII. Országos Fesztiválja), amely 2005. november 10-13-a között kerül megrendezésre Szepsiben és Buzitán. A csopor­tok a következő műfajokban je­lentkezhetnek 2005. augusztus elsejéig a Csemadok Kassa Kör­nyéki Területi Választmánya cí­mén: klasszikus színdarabok, népszínművek, esztrádműsorok, dramatizált népi játékok. Klasszikus színdarabok eseté­ben a műsor időtartama 120, az esztrádműsoré 50 perc lehet. A fesztiválon nem indulhatnak azok az előadások, amelyek sze­repelnek az idei Jókai Napok ver­senyprogramjában. Bővebb infor­mációval a Csemadok Kassa Kör­nyéki Területi Választmányának titkárságán szolgálnak: 045 01 Moldava nad Bodvou, Hlavná 81, Tel./fax: 055/460-36-02, mobil: 0905/543-986, tel: 055/489-82- 39, 489-82-40, e-mail: boda@csemadok.sk . Informáci­ók és jelentkezési lapok a Csema­dok területi választmányain is be­szerezhetők. „Minden irodalmi műnek a nyelv a főszereplője, és csak arányok kérdése, mikor és mennyire” A kortárs magyar irodalom tétjei Németh Zoltán, Parti Nagy Lajos és Grendel Lajos (Fotó: MKK1) Kölcsey Ferenc 1823. janu­ár 22-én fejezte be a Him­nusz megírását -1989 óta ez a nap a magyar kultúra napja. Idén a Magyar Köz­társaság Kulturális Intéze­te Pozsonyban Parti Nagy Lajos estjével ünnepelte a nevezetes napot. A kortárs magyar irodalom kiemel­kedő alakjával Grendel La­jos és Németh Zoltán be­szélgetett. HIZSNYAI ZOLTÁN Nincs hálásabb feladat a hírlap­író számára, mint olyan rendez­vényekről tudósítani, amelyeknek Parti Nagy Lajos a vendége. Az ember egyszerűen felteszi a fül­hallgatót, és lejegyzi, mit mondott a mester. Csak a terjedelmi korlá­tokra kell ügyelnie, ez a legna­gyobb - s egyszersmind legfájdal­masabb feladat. Jobbnál jobb ré­szeket kell ugyanis kihagynia. (Igaz, az így elfecsérelt energiát könnyűszerrel megspórolhatja azon az erőfeszítésen, amelyet az élőszövegek szerkesztésére általá­ban, fordítani szükséges.) Lássuk tehát a kétórás beszélgetés né­hány részletét - a kérdések elha­gyásával, sűrítve és sok-sok kiha­gyással. A kezdetekről, a pécsi Jelenkor folyóiratnál eltöltött évekről esett először szó, majd felvetődött a kérdés: Mennyiben volt más a 70- es, 80-as évek magyar irodalmi élete, mint a kortárs? „Ennél nehezebb kérdés nem­igen van. Majdhogynem az a kér­dés: mi rendeződött át a magyar társadalomban az utóbbi két évti­zed alatt. Azoknak az éveknek a magyar irodalmi élete természe­tesen egységesebb volt, mert nem voltak artikulálhatóak a különb­ségek, és egységesen volt benne egy látens ellenállás a rendszerrel szemben, akkor is, ha valaki nem is igazán gondolt rá, hogy mit is jelent ez. Ugyanakkor pedig ezek a puha és magukba omlani kész diktatúrák - most Magyarország­ról beszélek - ebben az időben már hagyták, hogy ezek a tenyé­szetek létezzenek. Bizonyos tabu­kat természetesen - illetve termé­szetellenesen - be kellett tartani. Komoly téteknek látszottak olyas­mik, amelyek, visszanézve, már kevésbé komolyak, de az ember persze kicsit meg is öregedett az­óta, belecinikusodott, és hát egy csomó dologról, résztvevőről ki­derült, hogy nem pont arról szólt, amiről akkor szólni látszott. Az irodalom atomizáltabb lett, kiseb­bek a tétjei, és ezek is szakmaiak, és a szakmai tétek nem a közélet fórumain, hanem az íróasztalok­nál és a kiadóknál szoktak eldőlni. Én ezt semmiképpen sem tartom negatív változásnak.” Kérdés, ezek a változások mennyiben érintették a közélet nyelvét. „20-25 év a nyelv életében - akármilyen generálisak a társa­dalmi változások - nem olyan hosszú idő. A modem magyar nyelvben olyan ötven-hatvan éve semmi jelentős nem történt. A nyelvi stupiditás és a nyelvi osto­baság - az örök konfliktus a kife­jezni képesség és a kifejezési am­bíciók között, ami, ha akarom, nyelvi kérdés, ha akarom, nem az - most is nagyon erősen uralja a közbeszédet. Talán abban van né­mi különbség, hogy a tömegmédi­ák korában a magyar nyelvnek a Kárpát-medence felső közepén, Budapesten keletkezett egy lefo­lyója, mindenféle ott folyik le és onnan jön vissza, és ez egységesíti a nyelvezetet. Ahogyan nő a stu­pid médiák száma, ez a hatás egy­re erősödik. Igen, a nyelv ezeket a borzalmas nyelvi jelenségeket szépen cipeli magán, néha meg levakarja magáról, az író viszont ezekből a borzalmas nyelvi jelen­ségekből ugyanúgy dolgozik, mint a nyelv legszebb kincseiből.” Parti Nagy Lajos írásait min­denféle izmussal összefüggésbe hozták már, csak egyetlen izmus maradt ki: az erotizmus. Most ta­lán ez is megjelenik majd... „Tapasztalataim szerint min­den irodalmi műnek a nyelv a főszereplője, és csak arányok kér­dése, hogy mikor és mennyire. Régóta tervezek egy könyvet. En­nek a könyvnek is nyilván a nyelv lenne a főszereplője, és annak a próbája lenne, hogy a nyelvnek az irodalom alatti rétegei miként viselkednek egy irodalmi műben. A magyar irodalomban nem iga­zán van ez a dolog végiggondol­va. Nincs megvizsgálva, hogy lé­tezett-e a nyilvános irodalom alatt egy másikfajta irodalom, amely a testről szólt. Én azt hi­szem, hogy ezek a rétegek létez­tek a nyelvben, és nem voltak messze az irodalomtól, néha itt- ott buzgárként feltör, mint Csáth Géza vagy Kosztolányi naplójá­ban. Sajnos, ez az elképzelés már túlságosan megtervesedett ben­nem, és ami ennyire megtervese- dik, az sosem készül el. Most azonban van egy hosszú novel­lám, meg egy másik, régebbi, Pálfi György filmrendező ebből a kettőből gyúr össze egy filmet. Hát ez elég brutális lesz...” A szerző ebben a filmben egy halottat fog játszani. Megjelent tehát a halál a Parti-életműben? „Kosztolányi mondja, hogy hát nekem minden versem, egészen kicsi koromtól, a halálról szólt. Egy költő semmi egyébről nem beszél, csak a halálról. Persze az­tán az ember egyrészt közelebb kerül a halálhoz, másrészt bizo­nyos témákról inkább tud beszél­ni, megérik rá a lyuk. A halál a ro­mantika óta egyik alaptoposza a költészetnek. A halállal együtt beszéli az ember a költői anya­nyelvet is, pláne itt a Kárpát-me­dencében.” OTTHONUNK A NYELV - A NYUGDÍJREFORMMAL KAPCSOLATOS KIFEJEZÉSEKRŐL IV. Ügyfelek és ügynökök SZABÓMIHÁLY GIZELLA A most alakult nyugdíjalap-ke­zelő társaságok vagy köznyelven magánnyugdíjpénztárak hosszú távon csak bizonyos számú ügy­féllel működhetnek. Mivel a nyugdíjrendszer második pilléré­vel kapcsolatban szlovákul a dô­chodkové sporenie kifejezés hasz­nálatos, a vonatkozó törvényben az említett ügyfeleket sporíteľ- nek nevezik. Amint arról e mini­sorozat előző részeiben már volt szó, a szlovákiai magyar sajtóban a dôchodkové sporenie kifejezést nyugdíjspórolás-nak is nevezik, viszont a sporitel’-t tudtommal nem fordítják spóroló-nak. Ennek oka nyilván az, hogy fordítóink és újságíróink is érzik e szó egyér­telműen melléknévi igenévi, illet­ve melléknévi jellegét. Saját vizs­gálataim is azt mutatják, hogy mondatban csak jelzőként szere­pel. E szó sajtóbeli használatát nem támogatja az sem, hogy a spórol szó származékaként bizal­mas stílusértékű (akárcsak a spó­rolás). A témával foglalkozó új­ságcikkek, tájékoztató anyagok áttanulmányozása alapján úgy látom, hogy a szerzők a sporiteľ magyar megfelelőjeként az ügy­fél szót részesítik előnyben, de előfordul a befízető és a biztosí­tott is. Nem hivatalos szövegben természetesen mindhárom, sőt még a betétes is elfogadható, arra is gondolnunk kell azonban, hogy olyan szövegkörnyezetek is léteznek, ahol szükség volna egyértelmű magyar megnevezés­re. Magyarországon a nyugdíj- rendszer második pillérét a ma­gánnyugdíjpénztári megtakarítá­sok képezik, a magánnyugdíj­pénztáraknak pedig tagjaik van­nak, vagyis a szlovákiai sporiteľ magyarországi funkcionális meg­felelője a (magánnyugdíjpénztá­ri) tag. Más összefüggésben (a la­káscélú megtakarításokkal kap­csolatban) azonban magyaror­szági szövegekből adatolható a megtakarító szó. Ennek alapján javasolható tehát, hogy hivatalos szövegekben a sporiteľ szót ma­gyarra megtakarító-ként fordít­suk. Az újonnan alakult társaságok számára az ügyfeleket speciális engedéllyel rendelkező közve­títők, ügynökök „szerzik”. Szlo­vákul e magánszemélyeket így nevezik: sprostredkovateľ (dô­chodkového sporenia), a szlová­kiai magyar sajtóban az alábbi megnevezésekkel találkoztam: ügynök, nyugdíj-biztosítási szer­ződést közvetítő ügynök. Meg­említhető azonban, hogy Ma­gyarországon a különböző bizto­sítótársaságok és nyugdíjpénztá­rak termékeit értékesítő szemé­lyeket biztosításközvetítő-nek ne­vezik, az ilyen személyekről veze­tett nyilvántartás pedig a biztosí­tásközvetítői regiszter. Ezt azért szükséges megemlíteni, mert Ma­gyarországhoz hasonlóan az elő­írt vizsgákat tett és ennek alapján működési engedélyt kapott bizto­sításközvetítőkről a pénzügyi pia­cot felügyelő hatóság nálunk is nyilvántartást vezet. A nyugdíjalap-kezelő társaságok és a biztosításközvetítők enge­délyét szlovákul licenciá-nák ne­vezik, továbbá használatosak még a Ucencovaný spostredkovateľ, li­cencovaná správcovská spo- fočnosťkifejezések is. A szlovák li­cencia magyar megfelelőiről ko­rábban szintén írtam. Most elsősorban azért említem, mert egy hirdetésben szabadalom-nak fordították: „[...] közreműködé­sét ajánlja fel azoknak, akik sza­badalmat kaptak nyugdíj közvetí­tésére”. A szabadalom szónak ’né­mely foglalkozás folytatására fel­jogosító hatósági engedély jelen­tését az értelmező kéziszótár régi­esnek minősíti, s ugyanígy járnak el a mostanában kiadott idegen szavak szótárai is; a szabadalom ma már csak a ’találmány gyártá­sára, forgalomba hozatalára (a feltalálónak) adott kizárólagos jog, engedély jelentésben él. Te­hát a licencia magyar megfelelője ebben az esetben is az engedély, a licencovaný melléknév pedig leg­egyszerűbben így fordítható: en­gedéllyel rendelkező.

Next

/
Oldalképek
Tartalom