Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-24 / 18. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 24. SZÍNHÁZ kassá THÁLIA SZÍNHÁZ: A kékszakállú herceg csodálatos élete, Túlélési gyakorlatok (a budapesti Katona József Színház vendégjátéka) 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Szamszára (ném.-ind.-ol.) 17.30, 20 MLADOSŤ: Egy makulátlan elme örök ragyogása (am.) 18,20 MÚZEUM: Nagyítás (ol.-ang.) 19.30 AUPARK - PALACE: Nagy Sándorba hódító (am.- ang.) 12.20, 13.20, 14.40, 15.40, 16.40, 18, 19, 20, 21.20 Polar Expressz (am.) 14, 16 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 15.30, 18.10, 20.50 A hihetetlen család (am.) 15, 17.40 A tűzből nincs kiút (am.) 20.10 Szüzet szüntess (am.) 14.30, 17, 19.20, 21.40 PÓLUS - METROPOLIS: Elátkozott Argentína (am.) 19.05, 21.15 Kóristák (fr.) 15.15,17.10 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 13.05,14.05,15.05,16.20,17.20,18.20,19.40, 20.40 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-ff.-ang.) 16.50, 19, 21.05 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 13.25, 16, 18.40, 21.25 A hihetetlen család (am.) 13.10,15.40,18.05 DRUŽBA: Dirty Dancing 2. (am.) 18,20 CAPITOL: Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 16,19.15 TATRA: Imagining Argentina (am.-ar- g.) 16, 18, 20 ÚSMEV: Polar Expressz (am.) 16, 18 Bajos csajok (am.) 20 IMPULZ: Dirty Dancing 2. (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: Walking Tall (am.) 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Szüzet szüntess (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Állítsátok meg Terézanyut! (magy.) 14.45,17.15,19.45 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 15.15 A hiheteüen tsalád (am.) 13 Az ifjú Churchill kalandjai (ang.) 14.45,16.45,18.45,20.30 Kaptár 2. - Apokalipszis (német-francia-angol) 14,16,18, 20 Nagy Sándor, a hódító (amerikai-angol) 17, 20.15 Nagy zűr Korzikán (francia) 15.15,17.30,19.45 A nemzet aranya (amerikai) 15,17.30, 20 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (amerikai) 13.30, 17.45, 20.15 Polar Expressz (amerikai) 13 A tűzből nincs kiút (amerikai) 13.15, 17.30,19.30 Válótársak (amerikai-német) 14.15,16.15,18.15, 20.15 80 nap alatt a Föld körül (amerikai) 13.15,15.30,18 PÁLYÁZAT Pályázat a vers ünnepére A „Mosolygósabb Régióért” Kulturális Közhasznú Egyesület József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából versíró pályázatot hirdet. Pályázó korcsoportok: 12-35 életév közötti magyarországi és határon túli magyar fiatalok. A pályázat nyelve a magyar. A versek témája: 1. a költészet napja, 2. József Attila életműve, 3. költői ars poeticám. Egy pályázó maximum három pályaművel pályázhat. A verseket írógéppel írva vagy számítógépről kinyomtatva kérjük. (E- mailben pályamunkákat nem fogadunk el.) Külön íven mellékelje a szerző az alábbi adatokat: 1. Név, születési hely, idő. 2. Lakcím, egyéb elérhetőség (telefon, e-mail). 3. Diákoknál felkészítő (ha van), az iskola neve, címe. 4. Nyilatkozat arról, hogy a pályamű szerzője azonos a pályázó személyével. A pályaműveket három azonos példányban kell beküldeni. Díjazás: korcsoportonként. A szakmai zsűri által legjobbnak ítélt pályamunkák megjelennek a szentesi Városi Visszhangban és annak honlapján. A díjazottak értékes tárgyi jutalmakat és oklevelet, a további résztvevők emléklapot vehetnek át. A díjazottaknak lehetősége nyílik bekapcsolódni az egyesület irodalmi munkájába, jogosultak annak további támogatására. A pályaművek beérkezési határideje: 2005. április 5. Címünk: „Mosolygósabb Régióért” Kulturális Közhasznú Egyesület, 6600 Szentes, Nagyörvény u. 58. Eredményhirdetés: Szentesen, 2005. május 14-én. További felvilágosítást a következő elérhetőségeken lehet kérni: 06-20/9837-226, e-mail: visszhang@szentesinfo.hu FELHÍVÁS A Csemadok Országos Tanácsának megbízásából a Csemadok Kassa Környéki Területi Választmánya és a Pódium Színházi Társaság meghirdeti a VII. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivált (Falusi Színjátszó Csoportok VII. Országos Fesztiválja), amely 2005. november 10-13-a között kerül megrendezésre Szepsiben és Buzitán. A csoportok a következő műfajokban jelentkezhetnek 2005. augusztus elsejéig a Csemadok Kassa Környéki Területi Választmánya címén: klasszikus színdarabok, népszínművek, esztrádműsorok, dramatizált népi játékok. Klasszikus színdarabok esetében a műsor időtartama 120, az esztrádműsoré 50 perc lehet. A fesztiválon nem indulhatnak azok az előadások, amelyek szerepelnek az idei Jókai Napok versenyprogramjában. Bővebb információval a Csemadok Kassa Környéki Területi Választmányának titkárságán szolgálnak: 045 01 Moldava nad Bodvou, Hlavná 81, Tel./fax: 055/460-36-02, mobil: 0905/543-986, tel: 055/489-82- 39, 489-82-40, e-mail: boda@csemadok.sk . Információk és jelentkezési lapok a Csemadok területi választmányain is beszerezhetők. „Minden irodalmi műnek a nyelv a főszereplője, és csak arányok kérdése, mikor és mennyire” A kortárs magyar irodalom tétjei Németh Zoltán, Parti Nagy Lajos és Grendel Lajos (Fotó: MKK1) Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását -1989 óta ez a nap a magyar kultúra napja. Idén a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete Pozsonyban Parti Nagy Lajos estjével ünnepelte a nevezetes napot. A kortárs magyar irodalom kiemelkedő alakjával Grendel Lajos és Németh Zoltán beszélgetett. HIZSNYAI ZOLTÁN Nincs hálásabb feladat a hírlapíró számára, mint olyan rendezvényekről tudósítani, amelyeknek Parti Nagy Lajos a vendége. Az ember egyszerűen felteszi a fülhallgatót, és lejegyzi, mit mondott a mester. Csak a terjedelmi korlátokra kell ügyelnie, ez a legnagyobb - s egyszersmind legfájdalmasabb feladat. Jobbnál jobb részeket kell ugyanis kihagynia. (Igaz, az így elfecsérelt energiát könnyűszerrel megspórolhatja azon az erőfeszítésen, amelyet az élőszövegek szerkesztésére általában, fordítani szükséges.) Lássuk tehát a kétórás beszélgetés néhány részletét - a kérdések elhagyásával, sűrítve és sok-sok kihagyással. A kezdetekről, a pécsi Jelenkor folyóiratnál eltöltött évekről esett először szó, majd felvetődött a kérdés: Mennyiben volt más a 70- es, 80-as évek magyar irodalmi élete, mint a kortárs? „Ennél nehezebb kérdés nemigen van. Majdhogynem az a kérdés: mi rendeződött át a magyar társadalomban az utóbbi két évtized alatt. Azoknak az éveknek a magyar irodalmi élete természetesen egységesebb volt, mert nem voltak artikulálhatóak a különbségek, és egységesen volt benne egy látens ellenállás a rendszerrel szemben, akkor is, ha valaki nem is igazán gondolt rá, hogy mit is jelent ez. Ugyanakkor pedig ezek a puha és magukba omlani kész diktatúrák - most Magyarországról beszélek - ebben az időben már hagyták, hogy ezek a tenyészetek létezzenek. Bizonyos tabukat természetesen - illetve természetellenesen - be kellett tartani. Komoly téteknek látszottak olyasmik, amelyek, visszanézve, már kevésbé komolyak, de az ember persze kicsit meg is öregedett azóta, belecinikusodott, és hát egy csomó dologról, résztvevőről kiderült, hogy nem pont arról szólt, amiről akkor szólni látszott. Az irodalom atomizáltabb lett, kisebbek a tétjei, és ezek is szakmaiak, és a szakmai tétek nem a közélet fórumain, hanem az íróasztaloknál és a kiadóknál szoktak eldőlni. Én ezt semmiképpen sem tartom negatív változásnak.” Kérdés, ezek a változások mennyiben érintették a közélet nyelvét. „20-25 év a nyelv életében - akármilyen generálisak a társadalmi változások - nem olyan hosszú idő. A modem magyar nyelvben olyan ötven-hatvan éve semmi jelentős nem történt. A nyelvi stupiditás és a nyelvi ostobaság - az örök konfliktus a kifejezni képesség és a kifejezési ambíciók között, ami, ha akarom, nyelvi kérdés, ha akarom, nem az - most is nagyon erősen uralja a közbeszédet. Talán abban van némi különbség, hogy a tömegmédiák korában a magyar nyelvnek a Kárpát-medence felső közepén, Budapesten keletkezett egy lefolyója, mindenféle ott folyik le és onnan jön vissza, és ez egységesíti a nyelvezetet. Ahogyan nő a stupid médiák száma, ez a hatás egyre erősödik. Igen, a nyelv ezeket a borzalmas nyelvi jelenségeket szépen cipeli magán, néha meg levakarja magáról, az író viszont ezekből a borzalmas nyelvi jelenségekből ugyanúgy dolgozik, mint a nyelv legszebb kincseiből.” Parti Nagy Lajos írásait mindenféle izmussal összefüggésbe hozták már, csak egyetlen izmus maradt ki: az erotizmus. Most talán ez is megjelenik majd... „Tapasztalataim szerint minden irodalmi műnek a nyelv a főszereplője, és csak arányok kérdése, hogy mikor és mennyire. Régóta tervezek egy könyvet. Ennek a könyvnek is nyilván a nyelv lenne a főszereplője, és annak a próbája lenne, hogy a nyelvnek az irodalom alatti rétegei miként viselkednek egy irodalmi műben. A magyar irodalomban nem igazán van ez a dolog végiggondolva. Nincs megvizsgálva, hogy létezett-e a nyilvános irodalom alatt egy másikfajta irodalom, amely a testről szólt. Én azt hiszem, hogy ezek a rétegek léteztek a nyelvben, és nem voltak messze az irodalomtól, néha itt- ott buzgárként feltör, mint Csáth Géza vagy Kosztolányi naplójában. Sajnos, ez az elképzelés már túlságosan megtervesedett bennem, és ami ennyire megtervese- dik, az sosem készül el. Most azonban van egy hosszú novellám, meg egy másik, régebbi, Pálfi György filmrendező ebből a kettőből gyúr össze egy filmet. Hát ez elég brutális lesz...” A szerző ebben a filmben egy halottat fog játszani. Megjelent tehát a halál a Parti-életműben? „Kosztolányi mondja, hogy hát nekem minden versem, egészen kicsi koromtól, a halálról szólt. Egy költő semmi egyébről nem beszél, csak a halálról. Persze aztán az ember egyrészt közelebb kerül a halálhoz, másrészt bizonyos témákról inkább tud beszélni, megérik rá a lyuk. A halál a romantika óta egyik alaptoposza a költészetnek. A halállal együtt beszéli az ember a költői anyanyelvet is, pláne itt a Kárpát-medencében.” OTTHONUNK A NYELV - A NYUGDÍJREFORMMAL KAPCSOLATOS KIFEJEZÉSEKRŐL IV. Ügyfelek és ügynökök SZABÓMIHÁLY GIZELLA A most alakult nyugdíjalap-kezelő társaságok vagy köznyelven magánnyugdíjpénztárak hosszú távon csak bizonyos számú ügyféllel működhetnek. Mivel a nyugdíjrendszer második pillérével kapcsolatban szlovákul a dôchodkové sporenie kifejezés használatos, a vonatkozó törvényben az említett ügyfeleket sporíteľ- nek nevezik. Amint arról e minisorozat előző részeiben már volt szó, a szlovákiai magyar sajtóban a dôchodkové sporenie kifejezést nyugdíjspórolás-nak is nevezik, viszont a sporitel’-t tudtommal nem fordítják spóroló-nak. Ennek oka nyilván az, hogy fordítóink és újságíróink is érzik e szó egyértelműen melléknévi igenévi, illetve melléknévi jellegét. Saját vizsgálataim is azt mutatják, hogy mondatban csak jelzőként szerepel. E szó sajtóbeli használatát nem támogatja az sem, hogy a spórol szó származékaként bizalmas stílusértékű (akárcsak a spórolás). A témával foglalkozó újságcikkek, tájékoztató anyagok áttanulmányozása alapján úgy látom, hogy a szerzők a sporiteľ magyar megfelelőjeként az ügyfél szót részesítik előnyben, de előfordul a befízető és a biztosított is. Nem hivatalos szövegben természetesen mindhárom, sőt még a betétes is elfogadható, arra is gondolnunk kell azonban, hogy olyan szövegkörnyezetek is léteznek, ahol szükség volna egyértelmű magyar megnevezésre. Magyarországon a nyugdíj- rendszer második pillérét a magánnyugdíjpénztári megtakarítások képezik, a magánnyugdíjpénztáraknak pedig tagjaik vannak, vagyis a szlovákiai sporiteľ magyarországi funkcionális megfelelője a (magánnyugdíjpénztári) tag. Más összefüggésben (a lakáscélú megtakarításokkal kapcsolatban) azonban magyarországi szövegekből adatolható a megtakarító szó. Ennek alapján javasolható tehát, hogy hivatalos szövegekben a sporiteľ szót magyarra megtakarító-ként fordítsuk. Az újonnan alakult társaságok számára az ügyfeleket speciális engedéllyel rendelkező közvetítők, ügynökök „szerzik”. Szlovákul e magánszemélyeket így nevezik: sprostredkovateľ (dôchodkového sporenia), a szlovákiai magyar sajtóban az alábbi megnevezésekkel találkoztam: ügynök, nyugdíj-biztosítási szerződést közvetítő ügynök. Megemlíthető azonban, hogy Magyarországon a különböző biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak termékeit értékesítő személyeket biztosításközvetítő-nek nevezik, az ilyen személyekről vezetett nyilvántartás pedig a biztosításközvetítői regiszter. Ezt azért szükséges megemlíteni, mert Magyarországhoz hasonlóan az előírt vizsgákat tett és ennek alapján működési engedélyt kapott biztosításközvetítőkről a pénzügyi piacot felügyelő hatóság nálunk is nyilvántartást vezet. A nyugdíjalap-kezelő társaságok és a biztosításközvetítők engedélyét szlovákul licenciá-nák nevezik, továbbá használatosak még a Ucencovaný spostredkovateľ, licencovaná správcovská spo- fočnosťkifejezések is. A szlovák licencia magyar megfelelőiről korábban szintén írtam. Most elsősorban azért említem, mert egy hirdetésben szabadalom-nak fordították: „[...] közreműködését ajánlja fel azoknak, akik szabadalmat kaptak nyugdíj közvetítésére”. A szabadalom szónak ’némely foglalkozás folytatására feljogosító hatósági engedély jelentését az értelmező kéziszótár régiesnek minősíti, s ugyanígy járnak el a mostanában kiadott idegen szavak szótárai is; a szabadalom ma már csak a ’találmány gyártására, forgalomba hozatalára (a feltalálónak) adott kizárólagos jog, engedély jelentésben él. Tehát a licencia magyar megfelelője ebben az esetben is az engedély, a licencovaný melléknév pedig legegyszerűbben így fordítható: engedéllyel rendelkező.
