Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-14 / 10. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR V RÖVIDEN Hosszabbított a cseh kormány Prága. A cseh kormány jóváhagyta az Irakban szolgáló katonai rendőrök mandátumának meghosszabbítását az év végéig. A száz főből álló egység küldetése december 31-én lejárt, és a tervek szerint február végéig hazáutaztak volna. Ha a cseh törvényhozás mindkét háza elfogadja, a mandátum idén december 31- ig szól. Václav Klaus köztársasági elnök is támogatásáról biztosította a küldetés meghosszabbításának tervét. Az ország törvényei Szerint az államfőnek jóvá kell hagynia a katonák külföldi tartózkodásának időtartamát. (MTI) Le Pen újabb botránya Párizs. Párizsban egymást követik a tiltakozások Le Pen szélsőjobboldali politikusnak a Rivarol című fajgyűlölő hetilapban közölt nyilatkozata ellen, mely szerint „a német megszállás nem volt különösebben embertelen Franciaországban”. A politikusok, a közvélemény, az egykori ellenállók felháborodással fogadták az auschwitzi gázkamrák létezését tagadó, időnként nyíltan neonáci nézeteket hangoztató pártelnök legújabb kijelentéseit, melyekben a lakosság védelmét biztosító rendőrségként mutatja be a Gestapót. Le Pen azt állítja, „voltak ugyan túlkapások” a német megszállás alatt, de ez elkerülhetetlen volt egy 550 000 négyzetkilométeres országban”. (MTI) A Thatcher fiú beismerése Fokváros. Bűnösnek vallotta magát az olajban gazdag Egyenlítői-Guineában megkísérelt államcsíny akaratlan finanszírozásában Sir Mark Thatcher, a volt brit miniszterelnök fia, akit pénzbírságra és felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek tegnap a fokvárosi felső bíróságon. A vádalku keretében született vallomás után Mark Thatchert 3 millió rand (506 ezer dollár) pénzbírság megfizetésére kötelezték, de elhagyhatja Dél- Afrikát, és csatlakozhat csaknem öt hónapja nem látott családjához az Egyesült Államokban. Ha nem fizeti meg a büntetést, 5 év szabadság- vesztésre számíthat, megtetézve további 4 éves, öt évre felfüggesztett börtönbüntetéssel. A Vaslady fia hozzájárult, hogy segíteni fog a délafrikai hatóságoknak a tavalyi puccskísérlet szálainak felgöngyölítésében. (MTI) Mark Thatcher 1995 óta élt Dél-Afrikában (Reuters) Abbász kiállt az útiterv mellett, mielőbb felújítaná a tárgyalásokat Izraellel Elutasítják a békepolitikát Berlin/Rámalláh/Moszkva. Az Iszlám Dzsihád elutasította az új palesztin elnök politikáját, amely békés úton törekszik a megegyezésre Izraellel. Egy nappal korábban a Hamász is úgy nyilatkozott, Abbásznak nincs felhatalmazása arra, hogy a szervezet leszerelését, az Izrael elleni akciók beszüntetését követelje. ÖSSZEFOGLALÓ Háled el-Bats szóvivő tegnap a Die Weltnek kijelentette: az Iszlám Dzsihádra nem vonatkozik Mahmúd Abbász felhívása, amely a fegyveres intifáda befejezésére szólított fel. „A palesztin nép ellenállásának mindaddig folytatódnia kell, amíg véget nem ér Palesztina megszállása” - szögezte le, hozzátéve: Izraelnek egész Palesztinából ki kell vonulnia, nem csupán az 1967-es háborúban elfoglalt palesztin területekről. Kifejtette: a Dzsihád csak mint kész tényt fogadja el Izraelt, mégpedig katonai ereje alapján. „Mi, muzulmánok soha nem fogjuk Izraelt mint zsidó államot elismerni. Velünk ellentétben a zsidók tisztátalanok, mert alkoholt isznak, dohányoznak, vegyesházasságokat kötnek.” Mahmúd Abbász tegnap kijelentette: a palesztinoknak szándékukban áll teljesíteni az amerikai ihletésű közel-keleti útiterv rájuk vonatkozó kötelezettségeit, mindenekelőtt a biztonsági rendelkezéseket. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy Izrael hasonlóan cselekszik, és hamarosan felújíthatják a béketárgyalásokat. Ugyanakkor elutasította azt az izraeli követelést, hogy erőszakkal forduljon szembe a fegyveres csoportokkal. Az új palesztin elnök inkább meggyőzni próbálja őket, hogy állítsák le Izrael elleni támadásaikat. Mihail Margelov, az orosz felsőház külügyi bizottságának elnöke közölte: a Palesztin Hatóság új elnöke január végén Moszkvába látogat. Abbász útjának időpontját még pontosítják. Orosz lapok egyébként felidézték, Abbász 1982-ben a moszkvai Keletkutató Intézetben védte meg kandidátusi értekezését, amely a cionista mozgalom vezetői által a náci Németországgal 1933-tól 1939-ig fenntartott titkos kapcsolatokról szólt. (MTI, t) Sáron kérése az orosz elnökhöz Jeruzsálem. Ariel Sáron izraeli kormányfő üzenetet küldött Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, kérve, hogy Moszkva ne adjon el rakétákat Szíriának. Sáron szerint a fegyverüzlet veszélybe sodorná Izraelt, és e rakéták a (libanoni síita) Hezbollah vagy más, damaszkuszi központú terrorszervezetek kezébe kerülhetnének. Egy név nélkül nyilatkozó izraeli illetékes azt mondta, országa nem akarja elmérgesíteni viszonyát Oroszországgal. De Moszkvának meg kell értenie, „nem küzdhet a terrorizmus ellen, miközben fegyvereket szállít olyan országnak, amely támogatja a terrorizmust”. Egyébként Szergej Ivanov védelmi miniszter Washingtonban határozottan cáfolta, hogy rakétákat akarnának eladni Szíriának, (m) Közel 160 ezer halálos áldozata van eddig a decemberi dél-ázsiai szökőárnak Felfüggesztett adósság-visszafizetés ÖSSZEFOGLALÓ Jakarta/Washington/Colombo. A legújabb adatok szerint közel 160 ezer halálos áldozatot követelt eddig a december 26-i földrengést követő szökőár Dél-Ázsiá- ban. A számok még mindig nem véglegesek. A legtöbb halottja Indonéziának van: 106 523, az eltűntek száma 12 047 és csaknem 700 ezren váltak hajléktalanná, vagy kényszerültek lakóhelyük elhagyására. James Wolfersohn, a Világbank elnöke szerint hetekbe, de lehet, hogy hónapokba telik, amíg pontosan kiderül: mennyi támogatásra van szüksége a cunami sújtotta országoknak az újjáépítésre. Úgy vélte, kárfelmérési becslések két héten belül elkészülhetnek. A kormányhitelezőket tömörítő Párizsi Klub szerdán hivatalosan felajánlotta az adósságfizetés szüneteltetését a katasztrófa sújtotta dél-ázsiai országoknak. A hitelezőcsoport elnöke, Jean-Pierre Jouyet azt mondta, a fizetés felfüggesztésének a lehetőségét valamennyi érintett országnak felajánlják, és az erről szóló döntés azonnali hatállyal életbe lépett. A lehetőség iránt eddig Srí Lanka, Indonézia és a Seychelle-szigetek érdeklődött, de hivatalos kérés még nem futott be a Párizsi Klubhoz. Thaiföld jelezte, hogy nem kíván élni a lehetőséggel attól tartva, hogy az ronthat az ország hitelbesorolásán, és ezzel megdrágulnak a későbbi hitelfelvételei. A Párizsi Klub a közlemény szerint addig nem számít az érintett országok részéről adósságaik törlesztésére, amíg a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem méri fel, hogy mennyi támogatásra van szükség a cunami sújtotta térségek újjáépítésére. A japán pénzügyminiszter-helyettes tegnap kijelentette, a cunami sújtotta országoknak sem az adósságok elengedésére, sem a tartozások átütemezésére nincs szükségük, jóllehet a japán kormány támogatja az adósságok visszafizetésének felfüggesztését. Az érintett országok külföldi tartozása 272 milliárd dollár, ebből a leginkább sújtott Indonéziáé 48 milliárd. Az Európai Unió kedvezményes kereskedelmi programját, amelyet az év közepén indítottak volna, a szökőár sújtotta térség érdekében sürgősen beindítják. Az úgynevezett Kivételes Preferenciális Rendszer (GPS) kedvezményes piaci feltételeket - előnyös importfeltételeket - biztosít a harmadik világbeli országoknak, főként Srí Lankának, Thaiföldnek, Indiának és Indonéziának. „Az új rendszerben Srí Lanka például vámmentességet kap más termékei mellett textil- és készruhaexportjára is. India, Indonézia és Thaiföld kedvezményes adórendszert élvez majd, illetve mentesül bizonyos mennyiségi korlátok alól, főként a tengeri haltermékek exportját illetően. Az EU eddig 450 millió euróval segítette a cunami által sújtott vidékeket. A katasztrófa néhány kulcsfontosságú gazdasági ágazatot is súlyosan érintett. A szökőár például több mint félmilli- árd dolláros kárt okozott a thaiföldi garnélarák-farmokon, s egész halászfalvak veszítették el megélhetési lehetőségüket, (m, n, t) Beindítják az Európai Unió kedvezményes kereskedelmi programját. A Fehér Ház decemberben hathatós nyomást gyakorolt kongresszusi vezetőkre Kínzás kormányzati jóváhagyással MTI-JELENTÉS Washington. A Fehér Ház nyomást gyakorolt decemberben kongresszusi vezetőkre, megakadályozandó annak a törvénymódosításnak az elfogadását, amely megtiltotta volna a CIA-nek, hogy kínzást alkalmazzon a terrorizmus elleni harc keretében. A The New York Times tegnap azt írta, az említett rendelkezés, amelyet a hírszerzés reformjáról szóló törvénybe készültek beilleszteni, egyértelműen megtiltotta volna a hírszerzés tisztjeinek a terrorizmussal gyanúsított foglyok kínzását, illetve az embertelen bánásmódot velük szemben. Kötelezte volna továbbá a CLA-t és a Pentagont arra, hogy a kongresszusnak adjanak számot a gyanúsítottak kikérdezésénél alkalmazott módszerekről. A lap szerint az új korlátozásokat a szenátus már elsöprő többséggel (96 szavazattal kettő ellenében) elfogadta, amikor a módosítást ellenző Fehér Ház közbeavatkozott a kongresszus vezetőinél. A szenátus és a képviselőház négy vezető tagja ezután, egy zárt ajtók mögött tartott megbeszélésen kihúzta az említett korlátozásokat a végső törvényjavaslatból. „A kormányzat meg akarta őrizni a kínzás alkalmazásának lehetőségét” - fejtette ki egy név nélkül nyilatkozó demokrata honatya. Az ügyben a vallatásokkal kapcsolatos szabályok változatlanul hagyását szorgalmazó levelet küldött a szenátoroknak Condoleezza Rice, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és a Pentagon egyik vezetője is. Rice jelenleg a külügyminiszteri poszt várományosa. A cseh államnak most lehetősége nyílt arra, hogy visszaszerezz a vadászkastélyt, amely az ország egyik leglátogatottabb miiem léke (ČTK-felvétel Döntés az opočnói vadászkastély ügyében El még Beneš szelleme KOKES JÁNOS Prága. A cseh alkotmánybíróság tegnap semmisnek nyilvánította az összes eddigi alsóbb fokú bírósági döntést arról, hogy egy szudétanémet család örökösének vissza kell szolgáltatni az opočnói kastélyt, amelyet a II. világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján koboztak el az akkori csehszlovák hatóságok. A legfelsőbb bírói testület szerint az alsóbb fokú bíróságok hibásan bírálták el azokat a bizonyítékokat, melyek arra vonatkoztak, hogy a kastély akkori tulajdonosa, Josef Colloredo-Mansfeld kitöltötte-e a német nemzetiséget bizonyító kérdőívet, s ezzel a csehszlovák állam számára megbízhatatlan személlyé vált. Nem vették figyelembe azt a tényt, hogy az említett kérdőív kitöltését egyik, 1945-ben keltezett életrajzában maga Colloredo-Mansfel is megerősítette. Az alsóbb fok bíróságok azt is hibásan ítélté meg, hogy teljesültek-e a vagyor elkobzáshoz szükséges feltételei A cseh alkotmánybíróság ezért el rendelte: az évek óta húzód ügyet ismételten, a kezdetekül fogva tárgyalja újra az illetékes ja rási bíróság. Jan Musil alkoi mánybíró szerint precedens érté kű döntésről van szó, amely meg erősíti, hogy a csehországi kárpói lásnál nem szabad átlépni a 1948. február 25-i dátumot, kommunista hatalomátvétel nap ját. „A Beneš-dekrétumok felül vizsgálatának folytatása megen gedhetetlen“ - mondta Musil. A 1948 februárját megelőző idő szakból csak kivételes esetekbe: (holocaust vagy népirtás) lehe szó kárpótlásról. A Colloredc Mansfeld család ebbe nem nyug szik bele, újabb pert akar indítan: Bush: érdemes volt Irak ellen háborút indítani Várható csapatcsökkentés ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az idén megkezdhetik kivonulásukat Irakból az amerikai csapatok, mégpedig az új iraki biztonsági erők felállításával párhuzamosan. Ezt Colin Powell távozó amerikai külügyminiszter közölte. Az iraki hadsereg és rendőrség megerősítésével „a katonáinkra háruló teher csökkenni fog, nekünk pedig meg kell kezdem a létszámcsökkentést.” Powell hangsúlyozta, a csökkentés számszerűsítése pillanatnyilag lehetetlen, de ahogy fogalmazott, „amennyi pénzt mi az új iraki hadseregbe és a rendőrségbe ölünk, abból 2005- ben már képesek kell lenniük arra, hogy teljes egészében ellássák a nagyobb feladatokat is”. Irakban mintegy 150 ezer amerikai katona állomásozik, közülük 12 ezret a január 30-ára kiírt választások biztosítására küldtek az országba. Az amerikai elnök szerint akkor is érdemes volt Irak ellen háborút indítani, ha nem találtak tömeg- pusztító fegyvereket. George Bush azután beszélt erről, hogy Washingtonban hivatalosan is elismerték: már nem is keresnek ilyen eszközöket. Az elnök az ABC-nek adott exkluzív interjút, amely csak ma este kerül adásba, de előzetesen közzétettek néhány részletei Bush elmondta, úgy vélte, te megpusztító fegyvereket fognak ta lálni, mint ahogy sokan mások i így gondolták az Egyesült Államok ban és szerte a világon. Az ENSZ i arra gyanakodott, hogy Szád dámnak tömegpusztító fegyvere vannak. „így hát most meg kell ta lálnunk, miben hibázott a hírszel zés az információk gyűjtésében. Irak megszállásával rögtön megin dúlt a kutatás a fegyverek után, d az erre kijelölt 1500 fős csopoi semmit nem talált. Az idő múlása val az elnök fegyverek helyett má csak fenyegető fegyverprogramc kát emlegetett. Az amerikai fegyverzetellenőrt) vezetője, Charles Duelfer végső je lentésében most arra a következte tésre jutott, hogy Szaddám rezsim jének nem volt „kidolgozott straté giája vagy írásba foglalt terve a te megpusztító fegyverek gyártása nak újraindítására”. A jelentést fet ruárban hozzák nyüvánosságra. Duelfer lemondott elődje, Davii Kay már egy évvel ezelőtt ország világ elé tárta, hogy a bagdadi re zsimnek nem voltak tiltott fegyve rei. Kaye szerint több mint egy mii liárd dollárt emésztett fel a tömeg pusztító fegyverek utáni hiábaval kutatás, (n, mr)
