Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-12 / 8. szám, szerda
k ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 12. Szülőföldünk 27 A körzeti munkahivatalban jelentkezhetnek azok, akik egészségkárosult rokonukat szeretnék ápolni Komáromi járás: tavaly 13-an haltak meg az utakon Dunaszerdahelyen januártól kevesebb beteget tudnak gondozni Dunaszerdahely. Tavaly minden település külön pénzcsomagot kapott az államtól a gondozószolgálat működtetésére. Januártól azonban az életbe lépett pénzügyi decentralizációval párhuzamosan ez a gyakorlat megszűnt. P.VONYIK ERZSÉBET A tavaly decemberig folyósított támogatásból a városi hivatal úgy- ahogy biztosítani tudta az idős és beteg, sok esetben járni képtelen és teljesen magatehetetlen személyek ápolását, idén azonban hat rászorulóval kevesebbnek tudnak gondozót biztosítani. A hivatal belügyi osztályának vezetője, Kanovits Viola elmondta, 2004- ben 47 gondozót alkalmaztak, túlnyomórészt részmunkaidőben, esetenként - ha az illető állapota megkívánta - egésznapos állásban. Ezek a gondozók 52 idős személyt láttak el, beleértve a bevásárlást, az ebédhordást, a gyógyszerek beszerzését és egyéb teendőket. „Idén azonban az állami pénzügyi, források elapadása miatt arra kényszerültünk, hogy csökkentsük a gondozók és a gondozottak számát” - nyilatkozta lapunknak az osztályvezető. Januártól a tavalyinál hattal kevesebb beteg ellátását tudja biztosítani a városi hivatal, mint tavaly. Ennek megfelelően kevesebb gondozót is foglalkoztatnak; nem egy esetben ugyanaz a gondozó több rászorulót is ellát. Kanovits Viola szerint az év hátralevő részében sem lesz mód arra, hogy bővítsék a gondozói létszámot. Várhatóan a városi képviselő-testület - amely februárban dönt az idei költségvetésről - nem tud majd elkülöníteni pótlólagos pénzforrást a gondozó- szolgálat működtetésére. A gondot az jelenti, hogy januárban életbe lépett a pénzügyi decentralizáció, amely értelmében a településeknek elsősorban saját forrásból kell biztosítaniuk számos tevékenység finanszírozását, így a gondozószolgálat tevékenységét is. Dunaszerdahely a hegyvidéki városokhoz viszonyítva sokkal hátrányosabb helyzetben van, hiszen a kormány döntése értelmében az alföldi települések kisebb hányadot kapnak visz- sza a befizetett jövedelemadóból, mint a nagyobb tengerszint feletti magasságban fekvőek. Emiatt sem jut annyi a gondozószolgálatra, mint amennyit a városi hivatal fordítani szeretne - és amennyi szükséges is lenne e célra. Kanovits Viola azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a Dunaszerdahelyi Körzeti Munka- , Szociális és Családügyi Hivatalban jelentkezhetnek azok az érdeklődő hozzátartozók, akik egészségkárosult rokonukat szeretnék ápolni és gondozni, mert erre van mód, s ez a fajta gondozás is munkaviszonynak számít. A város várhatóan nem tud majd elkülönítem pótlólagos pénzösszeget. A komposztáló 6,3 millió koronába kerülne, s a belé fektetett anyagiak három éven belül megtérülnének Megoldás a szelektív hulladékgyűjtésre Léván A növényi eredetű hulladék az összes szemét 15-20 százalékát jelenti (Illusztrációs felvétel) FORGÁCS MIKLÓS Léva. Mivel az önkormányzatok 2005 végéig tárolhatják csak a biohulladékot, Léván is meg kell oldani ezt a problémát. A város vezetése ügy döntött, 2000 tonna biohulladék megsemmisítésére alkalmas komposztálót létesít. A halastavak mögötti, Mohi utcai volt hőszolgáltató szénraktárának területén építik majd meg a hulladékfeldolgozót. Előzetes számítások szerint a komposztáló 6,3 millió koronába fog kerülni, s a város 2005-re szóló költségvetésében elkülönítette ezt az összeget. Gabriel Šurányi, az önkormányzat hulladékgazdálkodási referense elmondta, mindenképpen EU-s forrásokból is pályáznak majd erre a célra. A tervek szerint a komposztálom fordított pénz három éven belül térülne meg. Két alkalmazott látná el a szükséges feladatokat. A növényi eredetű hulladék (gallyak, levelek, a lekaszált fű és más hasonló jellegű szemét) az összes szemét 15-20 százalékát jelenti. A komposztáló nem lesz messze a várostól, ami Gabriel Šurányi szerint azért előnyös, mert a szállítás költségei így viszonylag alacsonyak. Bár nincs messze a terület a lakónegyedektől, a szakreferens szerint semmilyen negatív vonzata nem lesz a komposztálónak, mert az „nem terheli a környezetet, sőt: javítja azt”. A kitermelt komposztot egyrészt a város füves területein használják majd ki, egy részét pedig áruba bocsátják. Bár ez a komposzt nem alkalmas termelői felhasználásra, virágtermesztésre jó. A komposztáló 2010-ig csak biohulladékot dolgozhat fel, ezután térhet át a lakossági szemét feldolgozására. A tervek szerint legkésőbb 2005 májusában már működhet a feldolgozó. A város szeptembertől bevezette a szelektív hulladékgyűjtést. A lakótelepeken 1100 literes konténereket helyeztek el műanyag-, fém- és papírhulladékra. A családi házakban lakók zsákokat kapnak, melyekbe külön gyűjthetik a szemetet. A zsákok különböző színe jelzi, milyen hulladék kerüljön beléjük: a szürke az üveget jelenti, a kék színű a papírt, a sárga pedig a műanyagot. A lakótelepeken hetente egyszer ürítik a konténereket, a családi házakból havonta egyszer gyűjtik be a zsákokat. A városi hivatal szórólapokon és a helyi sajtón keresztül népszerűsíti a szelektív hulladékgyűjtést, az iskolákban pedig versenyeket hirdet. Hat hét alatt húsz tonna papírt és másfél tonna műanyagot sikerült így ösz- szegyűjteni. 2003-ban 4-5 ezer kilogramm üveg és műanyag gyűlt össze, 2004-ben 14-15 ezer kilogramm. Gabriel Šurányi megjegyezte, sokkal hatékonyabb a hulladék- gyűjtés ilyen formája, bár a papír- hulladékkal az a probléma, hogy hajléktalanok, szociálisan nehéz helyzetben lévők gyakran kilopják az összegyűlt szemetet a konténerekből. Léva lakossága évente 13 400 tonna hulladékot termel, s ennek összegyűjtése, elszállítása és megsemmisítése évente 25,7 millió koronába kerül. A dunaszerdahelyi járásbeli település területének kétötödén egyelőre még nem készült el a csatornahálózat Megújul a bősi magyar alapiskola épülete JÓZAN MÓNIKA Bős. A közeljövőben új külsőt kaphat a magyar tanítási nyelvű alapiskola a Dunaszerdahelyi járás legnagyobb falujában. Az ön- kormányzat a régiófejlesztési minisztériumtól 18 millió koronát nyert tetőépítésre, hőszigetelésre, új nyílászárókra és a külső vakolat felújítására; az öt százalékos önrészt hitelből finanszírozzák. Hitelek és tartozások „Ez a csaknem egymillió koronás hitel gátolja a további falufejlesztési terveinket - vélekedett Fenes Iván polgármester. - Ez elsődlegesen az utak és járdák felújítására vonatkozik. Azt előbb meg kell előznie a teljes csatornahálózat kiépítésének.” Bősön az erőmű építése következtében megváltozott talaj- és vízviszonyok miatt a környezetvédelmi és a vízgazdálkodási szervek vállalták a csatornahálózat kiépítését. 2002-ben leálltak a munkálatokkal, de az önkormányzat kérésére a közeljövőben várható a maradék negyven százaléknyi terület csatornázása. Közművesítés, útjavítás Az ötezer lakosú településen már készítik az újabb pályázatot az utak rendbetételéhez és egy új lakótelep közművesítéséhez. Előbbihez az önrészt a meglévő ötvenöt utca útadójából teremtenék elő, a lakótelep ügye még megoldadan. Egyelőre huszonhárom lakás tervei és engedélyei vannak kész, az építkezéseket még nem kezdték el. Mint ahogy azt sem határozták még meg, vajon bérlakásos konstrukciót alkalmaznának, vagy eladnák a lakásokat az igénylőknek. „Egy biztos, a falu szempontjából leglényegesebb, hogy helyben maradjanak a fiatalok - mondta Fenes. - Ehhez tervezünk minél szebb környezetet biztosítani.” Figyelmetlen kerékpárosok V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Tavaly a Komáromi járás útjain 681 közlekedési baleset történt, 46-tal több, mint egy évvel korábban. Ezek a balesetek 13 (2003-ban 12) halálos áldozatot követeltek, 39-en (2003-ban 35-en) súlyos, 146-an (2003-ban 151-en), könnyebb sérüléseket szenvedtek. Az anyagi kár meghaladta az 55,5 millió koronát, szemben az egy évvel korábbi 44,7 millióval - tájékoztatta lapunkat Roman Zvoda, a járási rendőrkapitányság közlekedés- rendészeti osztályának igazgatója. A balesetek okozóinál 35 esetben (2003-ban 40) regisztráltak alkoholfogyasztást. „A balesetek többségét kötelességmulasztás, a helytelen vezetésmód és gyorshajtás okozza” - tette hozzá. A legtöbb baleset szerdán, a legkevesebb vasárnap történik, a napszakok közül a 9 és 13 óra közti időszak a legveszélyesebb, míg az útszakaszok közül a Komáromot Érsekújvárral összekötő főút. Sajnos, 2004 decemberének utolsó napjaiban is két halálos baleset történt ezen az úton. December 23-án délután két személyautó ütközött az Izsa és Komárom közti szakaszon. Egy Škoda vezetője gyorshajtás következtében megcsúszott, áttért a bal sávba, és öszszeütközött egy szembejövő gépkocsival. A Škoda fiatalkorú utasa másnap belehalt sérüléseibe. December 29-én egy kivilágítatlan kerékpáros Csallóközaranyos határában kihajtott a főúton szabályosan közlekedő kisteherautó elé. Az ütközés következtében a kerékpáros a helyszínen belehalt sérüléseibe. Az igazgató ismételten felhívta a figyelmet a gyalogosok és a kerékpározók felelősségére: ők okozzák ugyanis a balesetek 7,35 százalékát. „Nem győzzük eleget hangsúlyozni, müyen fontos a kerékpár megfelelő kivilágítása - mondta Zvoda. - Már megelőző kampányt is folytattunk, amely során villogó- kat osztottunk a kerékpározóknak. Némi pozitív elmozdulás tapasztalható, vagyis egyre több kivilágított biciklit látni, de még mindig nem lehetünk elégedettek, főleg ami a falvakat illeti.” Kevesen tudatosítják azt is, hogy alkohol hatása alatt tilos kerékpározni. Tavaly 51 esetbén indítottak eljárást ittas kerekezők ellen. A gyalogosok, kerékpározók ellenőrzőse 2005-ben is kiemelt szerepet kap. Nem ritka eset, hogy a rendőrök járművezetésen kaptak olyan személyt, akinek korábban bevonták jogosítványát. Roman Zvoda elárulta: tavaly három személy jutott börtönbe ilyen bűntett miatt. Idén bővíteni szeretnék a városi figyelőrendszert Kamerák pásztázzák Érsekújvár főterét SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A múlt év utolsó napjaiban szerelték fel a főtéren az első biztonsági kamerát, és adták át a városi rendőrség új központjában a működtetéséhez szükséges korszerű vezérlőpultot. Major Róbert, a városi rendőrség parancsnoka ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy a hajnalig tartó szilveszteri utcabált már az új biztonsági kamerával ellenőrizték (az ügyeletes városi és állami rendőrök járőrszolgálata mellett). A legtöbb gondot a fiatalok alkoholfogyasztása okozta, valamint az, hogy a részegek a petárdákat a táncoló tömegbe dobálták. „A város tavalyi költségvetéséből 700 ezer koronát, az ideiből további 23 ezret szánnak a képviselők a biztonsági berendezés fejlesztésére, és további kamerák megvételére” - jegyezte meg Major Róbert. A kamerás figyelőrendszert idén a város különböző pontjain szeretnék hasznosítani. A városi rendőrség célja megelőzni a bűncselekményeket, ezért elsősorban a parkok, iskolák fokozottabb felügyeletére törekednek. Jelenleg egy műszakban csak négy városi rendőr teljesít szolgálatot, pedig a tavalyi év végén előfordult, hogy fél óra alatt 7-8 lakossági bejelentést érkezett. Az első idei tanítási napján a Bethlen utcai szlovák alapiskolában 12 ablakot törtek be ismeretlen vandálok. Idén további négy munkaerővel bővül a városi rendőrség jelenleg 25 tagú állománya, és a meglévő három szolgálati kutya mellé egy újat kapnak. Az új vezérlőpult jóvoltából a városi rendőrség dolgozói (balról Major Róbert parancsnok) figyelemmel kísérik a főtéren zajló eseményeket (Csuport István felvétele) if *
