Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-11 / 7. szám, kedd
16 Agrárkörkép UJ SZÓ 2005. JANUAR 11. A fajtafenntartó nemesítés célja A fajta tulajdonságainak Nehéz az eligazodás a fajta- és vetőmag-választékban - a termelők a hazai fajtajegyzékből választanak Uniós követelmények szerint megőrzése ÜJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában évente több mint 200 ezer tonna vetőmagot állítanak elő, forgalmaznak és használnak fel, elsősorban a gabonafélék, a hüvelyesek, az olajosok, a takarmánynövények és az ipari növények ültetőanyagaként, ezen kívül 160 ezer tonna ültetőburgonya is a vetőmagpiac forgalmát bővíti. Az említett vetőmagmennyiség előállításához mintegy 140 ezer hektár szántóterületet vesznek igénybe a termelők. A szakemberek véleménye szerint az egyes növények termőképességét a fajták és a vetőmagok tulajdonságai révén akár 30-40 százalékkal is növelni lehet, a megfelelő vetőmag és a hozzá tartozó intenzív termesztéstechnológiai eljárások alkalmazásával. A mező- gazdasági gyakorlatban az egyes fajták tulajdonságait a vetőmagok hordozzák és örökítik át. Ebben az értelemben a termelés egyik intenzifikációs elemének is tartják. Jelentőségét'növeli, hogy az ágazaton belül szabályozott keretek között, de maguk a termelők állítják elő. A vetőmagok előállítását és forgalmazását nálunk a 291/1996 .sz. a fajtákról és vetőmagokról szóló törvény szabályozza, amelynek alapján nálunk a következő kategóriájú vetőmagok kerülnek a forgalomba: 1. a fajtafenntartó nemesítés keretében előállított és a KMEMI által elismert SE1,SE2, SE3 és E generációjú alapvetőmag, 2. az alapvetőmagból közvetlenül előállított Cl és C2 kategóriájú certifikált vetőmag, 3. Az elismert vetőmagból előállított S kategóriájú standard vetőmag, 4. nem regisztrált fajtákból származó O kategóriájú kereskedelmi vetőmag, amely a KMEMI ellenőrzése alá tartozik. A mezőgazdasági vállalatok, szövetkezetek és gazdák napjainkban elsősorban a vetőmagtermesztő és-forgalmazó váltatokban szerzik be a vetőmagot, amelyek folyamatos ellenőrzés alatt állnak és különböző szaporítási szinteken biztosítják, hogy az adott fajta vetőmagja megőrizze deklarált tulajdonságait, vagyis ne degenerálódjon. A termesztés során ugyanis a vetőmagok általában nem egyszerre vesztik el legjellemzőbb tulajdonságaikat, hanem fokozatosan több éven át csökken a biológiai értékük. Emiatt van szükség a fajtafenntartó nemesítésre, amely egy régebbi fajtánál is folyamatosan biztosítja a vetőmag megfelelő biológiai értékét. Ezek között a legfontosabb a termőképesség és a minőség, amelyet a termelés során megfelelő agrotechnikai feltételek, kiegyensúlyozott tápanyagellátás és termesztéstechnológia alkalmazása révén lehet elérni. Napjainkban a termelők már kiváló minőségű vetőmagot vásárolhatnak, s ezekből saját vetőmagot is előállíthatnak, mégpedig kifejezetten erre a célra kialakított parcellarészeken. Ez elsősorban az önporzó fajtákra vonatkozik. Az idegen bepor- zású növényeknél a fajtajegyek megőrzése érdekében és a nem kívánt keresztezés veszélye miatt ez nem ajánlott, mivel nagyobb izolációs távolságokat kell kialakítani ezekhez a vetőmagparcellákhoz, s még ez sem garantálná a biztos eredményt. Az önporzó fajtáknál ugyanakkor a vetőmagtermesztésre kijelölt parcellarészeken ugyanígy be kell tartani a vetőmagtermesztésben előírt termesztéstechnológiai folyamatokat és munkálatokat, mint a vetőmagnemesítő és -szaporító intézményekben. A vetőmag saját célokra történő előállítása a környezetkímélő ún. biológiai vagy ökológiai termesztésben is fontos szerepet kap. A zárt rendszerű termesztésben rendkívül sokrétű és gazdag a fajtakínálat, az itt termesztett fajták elsősorban az adott térség környezeti feltételeihez igazodva képesek a biológiai és egyéb károkkal szembeni magasabb fokú ellenállásra. (sr) Az Európai Unióba való belépésünk első évében a gazdák még a régi gazdálkodási rendszer keretében vetettek, de már az új, közös piaci feltételek között arattak. Az első év tanulópénzét mindannyiunknak meg kellett fizetni, s több kevesebb sikerrel az agrár- termelők állták is a sarat, Ugyanakkor vannak még olyan területek, ahol még csak most térnek át az uniós feltételek szerinti gyakorlat bevezetésre. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ilyen terület a fajta- és vetőmagválaszték, illetve ezek használatával kapcsolatos kérdések. Az idei vetőmagkínálatból már érzékelhető lesz, hogy mennyiben, vagy egyáltalán változik-e a fajtakínálat, valóban megjelenik-e sok külföldi fajta a szabaddá tett hazai piacon? Műit ismeretes, az unió egyik legfontosabb szabadságjoga az áruk szabad mozgásának elve, ami értelemszerűen a fajtákra és vetőmagtételekre is vonatkozik. Az unió keretén belül tehát korlátlanul mozoghatnak a szállítmányok és például a hazai piacon is megjelenhetnek a legújabb osztrák, holland, dán, olasz stb. vetőmagok. Természetesen, csak bizonyos minőségi feltételek betartása mellett, mert az unió alapelve az is, hogy minden fogyasztójának - adott esetben gazdálkodójának és termelőjének -joga van azonos minőségű termékhez, szolgáltatáshoz. Ennek érdekében hívták életre azokat az irányelveket (direktívákat) melyek a biológiai alapokat, vagyis fajta és szaporítóanyag forgalmazás feltételeit szabályozták. Az elsők, melyek a legfontosabb szántóföldi növények vetőmag-forgalmazásának feltételeit rendezték, már 1966-ban hatályba léptek, de természetesen a fejlődés igényeinek megfelelően folyamatosan átdolgozták és korszerűsítették őket. A vetőmag szakterületet fő elveiben szabályozó legfontosabb európai uniós direktívák : ♦ 2002/53/EC Szántóföldi növényfajok közös fajtakatalógusáról (2002. jun. 13.) ♦ 2002/54/EC Répa vetőmagvak forgalmazásának feltételeiről (2002. jun. 13.) ♦ 2002/55/EC Zöldségfélék vetőmagvainak forgalmazási feltételeiről (2002. jun. 13.). ♦ 2002/56/EC Vetőburgonya forgalmazásának feltételeiről (2002. jun. 13.) ♦2002/57/EC Olaj és rostnövények vetőmagvainak forgalmazási feltételeiről (2002. jun. 13.) módosítva 2002/68 EC július 19. ♦ 66/401/EC Takarmánynövények vetőmagvainak forgalmazási feltételeiről ♦ 66/402/EC Gabonafélék vetőmagvainak forgalmazási feltételeiről ♦ 2000/29/EC Növényegészségügyi kérdések/növényútlevél (2002. máj. 8.) Ezeket az előírásokat a hazai jogszabályokba is átültették, s elsősorban azok számára fontos, akik nem csak vetőmag vásárlók, hanem vetőmagtermelők, esetleg forgalmazók. Az előírások ismerete számukra alapkövetelmény. A legfontosabb termesztett szántóföldi növények, a kalászosok, kukorica, napraforgó az olajos és ipari valamint takarmánynövények fajtáinak és vetőmagjának forgalmazása csak akkor lehetséges ha a fajta valamelyik tagállamban vizsgálat után elismerést kapott, a vetőmag szaporítása ellenőrzött volt, és maga a tétel minősé- güeg (tisztaság, fajtaazonosság, idegenmagtartalom, csírázóképesség stb.) megfelelő. Ennek alapján egyetlen tagországban elismert fajta sem zárható ki elvileg az értékesítésből. Ugyanakkor nem várható, hogy a hazai termelők olyan fajtákat választanának tömegtermelésre, amelyek termesztési lehetőségeit, terméshozamát és egyéb értékeit itthon kísérletileg nem próbálták ki. A szakemberek véleménye szerint a hazai választék alapja ezért feltehetően továbbra is az engedélyezett fajták jegyzéke lesz. A többi tagországban is az a gyakorlat, hogy csak a hazai körülmények között kipróbált fajtákat keresik. így tehát nem kell túlságosan félni a külföldi, nem hazai körülmények (Illusztrációs felvétel) közé való fajták dömpingjétől. Azok a vetőmagok, melyeket itthon, mint fajtát elismertek de termesztésük, feldolgozásuk más tagországban történt, már nem minősülnek importnak. Megváltozik a vetőmagcímkén jelzett dátum értelmezése is. Korábban a vetőmagtételek érvényességi határidővel kerültek forgalomba, mely általában 1 év volt. Most a címkén lévő mintavétel időpontja alatt feltüntetett dátumból lehet megállapítani a minősítés idejét. A vetőmagtételt a forgalmazásért felelős társaság vagy személy addig tarthatja forgalomban amíg a tétel minőségi követelményei megfelelnek a rendeletben előírtaknak. A minőségről ismételt csírázóképes- ségi vizsgálattal lehet meggyőződni, melynek elvégzését az eredeti címkén egy kis fehér felülragasztott címke igazolja. 1 évesnél öregebb árukínálatnál érdemes keresni ezt a kis címkét. A minősítésre kötelezett fajok vetőmagtételeit nem EU tagországból csak akkor lehet az unió területére beszállítani, ha azok mindenben megfelelnek az uniós követelményeknek és az adott ország vetőmag-minősítése egyenlősítést élvez az EU-ban. (euinfo) A tojástermelésben a mesterséges színanyagok kiváltására használható takarmánykiegészítő karotenoidok a kukoricaszáron is megtermelhetők A piros hibrid felhasználási lehetőségei BELUCZ JÁNOS Annak ellenére, hogy 2004-ben a gabonafélékből jó termés volt, az árak mindmáig alacsony szinten maradtak, mivel nincs fizetőképes kereslet. A termelőben ilyenkor gyakran felmerül a kérdés, akkor valójában mit érdemes vetni. Nos, mint ahogy a napraforgónál nem csak olajnapraforgó van, hanem étkezési és madárele- ségnek termelt Iregi csíkos fajta is, így a szemeskukorica termesztésében is vannak alternatív lehetőségek. Gondolok itt a csemege kukoricára, a pattogatnivaló kukoricára, a vetőmag előállítására és nem utolsó sorban az ún. piros kukorica termesztésére. Miről is van szó? Nos, az Agrárkörkép tavaly már beszámolt erről a kukorica hibridről, amelynek a neve is jelképesen utal a színére. A Piroska nevű piros szemű kukorica hibriddel a nagymegyeri Agromarkt Kft. fajtabemutatóján már korábban is megismerkedhettek az érdeklődők. Cégünk már mintegy tíz éve kapcsolatban áll a kiskunhalasi Kiskun vetőmagcéggel, amelynek vetőmagjait mi regisztráltattuk Szlovákiában. A bevált KK-451 és a KK 390 hibridek mellett fajtakísérleteinkbe a bevetettük a Piroskát is, és a korábbi bemutatók végén többnyire szuvenírként, érdekeségként osztogattuk a kollégáknak. Mostanra változott a helyzet, s a legújabb ismeretek alapján úgy véljük, hogy az állattenyésztésben eddig takarmánykiegészítőként használt szintetikus úton előállított karotént és karotenoidot természetes formában a kukoricaszáron is meg lehet termelni. Ennek bizonyítására a múlt évben Senicán beállított kísérletből a sárga szemeskukorica és piros szemeskukorica mintákat a Brünni Mendelejev Mezőgazdasági Egyetemen vizsgálták meg, és többek között a következő beltartalmi értékeket mutatták ki: Amint az a táblázatból is kiderül a piros színű kukorica a sárgához viszonyítva 5-szörös, sőt 8-9- szeresét tartalmazza a vizsgált étrendi adalékoknak. Az állati takarmányozásban a karotenoidoknak nagyon fontos szerepük van. Szinte minden állatnál és kategóriánál van jelentősége, a takarmánykeverékekből főleg a baromfinál, a tojóknál és brojleroknál nem hiányozhat. A tojóknál ugyanis, mint ismeretes, a tojás sárgájának a színét a karotenoidokkal lehet befolyásolni, a megfelelő színt ennek adagolásával érik el. A gyakorlatban eddig ezt a takarmányba kevert mesterséges adalékanyagokkal biztosították. Egy példa: a morvaországi Statek Pohorelice Kft. breclavi részlegén 180.000 tojót tartanak. A tojássárga megfelelő színét, ami az idevonatkozó táblázatok szerint 11 foknak felel meg, eddig úgy érték el, hogy a takarmánykeverékbe Carophyl nevű festékanyagot kevertek. A cég éves termelési szintje 47 millió tojás, a megfelelő színű tojássárgához szükséges festékanyag 1,88 millió cseh koronába került. Az elkövetkező időszakban már itt is a piros színű kukoricának a takarmánykeverékbe való adagolásával kívánják megoldani a megfelelő színérték elérését és a költségek csökkentését. Az Agromarkt Kft. ez évtől két irányban is szorgalmazza a Kiskun hibridek, s ezen belül a piros színű hibridek termesztését. Egyrészt vetőmagot biztosít azoknak, akik felhasználói lehetnek ennek a fajtának, mégpedig úgy, hogy azt kitermeli és felhasználja vagy értékesíti, másrészt megpróbálja beleilleszteni a saját céltermesztési programjába és a kitermelt árut nagyobb vevőknek értékesíti. A vetőmagpiacon már több mint egy évtizede ismert Piroska hibrid mellett az idei szezonban a 280-as FAO értékű Marianna és egy későbbi érésű (400 -as FAO) Karmentái nevű hibrid is bővíti a kínálatot. Karotenoidok: sárga kukorica piros kukorica Piros/sárga érték Lutein 0,446 g/100g 2,12 g/100 g 4,7 x több Zeexanthin 1,14 mg/100 g 10,03 mg/100 g 8,8 xtöbb Cryptoxanthin 0,206 mg/100 g 1,28 mg/100 g 6,2 x több Béta-karoten 1,98 mg/100 g 15,72 mg/100 g 7,5 xtöbb A Piroska hibrid (Szilvássy László felvétele)
