Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-10 / 6. szám, hétfő

8 Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 10. VÉLEMÉNY A választás szabadsága krónika igMMM A Magyar Polgári Szövetségnek a jelek szerint eddig nem igazán sikerült feldolgoznia a parlamenti választásokon elért eredményt, illetve eredménytelenséget. A konfliktus tulajdonképpen már attól a pillanattól kódolva volt, amikor az MPSZ a tavalyi kongresszu­sán nem tudott egységes választási stratégiát elfogadni, miután több küldött is jelezte: nem hajlandó román párt listáin indulni. Az, hogy ez után, illetve a román listán induló MPSZ-esek kudar­cát követően sem tudtak összeülni, hogy közös nevezőre jussanak, illetve hogy kielemezzék a kudarc okait, és vázolják a további te­endőket, azt jelzi, a szervezetnek a folyamatosan hangoztatott autonomista jelszavakon túl nincs pontosan kidolgozott stratégiá­ja és egyeztetési mechanizmusa. Nem meglepő hát a háromszéki szervezet kezdeményezése, amely a megoldást az MPSZ vezetősé­gének eltávolításában látja. Holott - bár távol álljon tőlem, hogy Szász Jenőt és Szilágyi Zsoltot tévedhetetlen vezetőként tüntes­sem föl - az eredmények tulajdonképpen őket igazolták. A román listán induló MPSZ-jelöltek egytől egyig csúfos kudarcot vallottak. A romániai magyar szavazók többségében visszatetszést keltett, hogy nemzeti retorikát hangoztató jelöltek román párt színeiben indulnak, még akkor is, ha történetesen egyetértettek az MPSZ célkitűzéseivel. Ráadásul ezzel a lépéssel részben sikerült elveszí­teniük azt az erkölcsi tőkét, amelyet tavasszal szereztek, amikor egy valóban vitatható, diszkriminatív jogszabállyal megakadá­lyozták az MPSZ helyhatósági választásokon való részvételét. Az MPSZ számára - ha valóban komolyan gondolja, hogy reális alter­natívaként kíván megjelenni az RMDSZ mellett - most nincs más út, mint a konszenzus útján elért, a különböző irányzatok, nem másodsorban pedig a hazai magyarok igényeit megjelenítő hiteles politika kidolgozása, amelyet párttá alakulva is képviselhet, és amelyhez hiteles politikusok szükségesek. A másik alternatíva a belső leszámolások és a kölcsönös vádaskodások nyomán bekövet­kező fölmorzsolódás. Harmadik út nem mutatkozik, a választás szabadságát hirdető MPSZ-nek előbb e kettő közül kell választa­nia. (balogh levente) Felelősként egy számítógépet neveztek meg Elmaradt rádióadás MAGYAR SZÓ A VMDP nevében nemrég Csor­ba Béla elnök tiltakozó levelet írt a Temerini Rádió menesztés előtt ál­ló igazgatójához, Bóján Tor- bicához, amiért újév napján várat­lanul és magyarázat nélkül elma­radt a rádió félnapos magyar nyel­vű programja. Éppen ezért sürgős vizsgálatot, és a felelős személy szigorú megbüntetését követeli az igazgatótól, akit két évvel ezelőtt a szerb szocialisták neveztek ki az intézmény élére, mellesleg sem­mibe véve a helyi önkormányzat­okról szóló törvényt. A VMDP ugyanakkor felszólította Stojan Timor községi elnököt, hogy az alapító (vagyis Temerin község) nevében sürgősen kezdeményez­zen vizsgálatot, annál is inkább, mert a történtek nagy és jogos fel­háborodást váltottak ki a magyar hallgatók körében, akik közül töb­ben tudatos politikai provokációra gyanakszanak. A rádió igazgatója válaszlevél­ben elmondja, osztja a VMDP el­nökének véleményét, s hogy állí­tólag átfogó nyomást indított a fe­lelősség megállapítása érdeké­ben. Szerinte azonban nem fele­lős senki, kizárólag a számítógép, amely elindítása után mintegy fél­órával leállt, „a magától történő újraindításnál pedig teljes egészé­ben figyelmen kívül hagyta az elő­re programozott műsorrészt, és beindult a következő, már szerb zenét tartalmazó rész.“ Torbica szerint ennek okát utólag három, egymástól független szakember sem tudta megállapítani. Mindez enyhén szólva furcsa. Mint aho­gyan az is különös, hogy sem újév napján, sem pedig az azóta eltelt időben senki sem kért elnézést a rádió magyar hallgatóitól, és az igazgató ígéretén kívül, hogy min­dent megtesznek, hasonló eset többé ne forduljon elő, egy szó sem esett arról, hogyan kívánja a rádió kárpótolni a magyaroktól a „számítógép“ által ellopott nyolc­órányi műsoridőt, (a-a) A többség Kostunica kormányfőben sem hisz Kiadnák a bűnösöket MAGYAR SZÓ Minden harmadik szerbiai pol­gár azon a véleményen van, hogy a vádlottakat ki kell adni a hágai törvényszéknek - ezt mutatják a politológiai és véleménykutatá­sok központjának eredményei. A megkérdezettek 28 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem kell együttműködni a törvényszékkel még a szankciók árán sem, az an- kéttal felöleltek egynegyede vala­milyen más választ adott, vagy nem tud válaszolni az alábbi kér­désre: úgy gondolja-e, hogy a há­gai vádlottakat nem kell kiszol­gáltatni, jóllehet ez szankciókkal járna, vagy pedig ki kellene őket szolgáltatni, és ezzel megnyitni az utat az uniós csatlakozáshoz. A szerb pravoszláv egyházban van továbbra is a legtöbb bizalma a polgároknak: a megkérdezettek 23,4 százalékának, 47,8 százalé­ka főként az SZPE-ben bízik, tehát összesen a megkérdezettek 71,2 százalékának van pozitív vélemé­nye a szerb pravoszláv egyházról. A polgárok 50,6 százaléka to­vábbra is bízik a katonaságban mindamellett, hogy gyakoribbak lettek a katonák tisztázatlan kö­rülmények közötti elhalálozása. A rendőrség népszerűtlenebb a ka­tonaságnál, a polgárok mindössze 41,8 százaléka hisz neki. A meg­kérdezettek megközelítőleg 32 százaléka hisz Szerbia kormányá­nak, 54 százalékának pedig nincs bizalma Kostunica kormányfő ka­binetjében. Pár hónapon belül szobrot állítanak Márton Áron püspöknek Kolozsváron Zöld út a magyar műalkotásnak? Remélhetőleg hamarosan Mátyás király szobrán kívül már Márton Áron püspök szobra is ott dí­szeleg majd Kolozsváron (Fotóarchívum) Több mint egy évtized óta először engedélyezték Ko­lozsváron magyar köztéri alkotás felállítását. A vá­rosháza területrendezési főosztályának illetékes bi­zottsága csütörtökön jó­váhagyta a római katoli­kus érsekség tervét, mely szerint a Szent Mihály- templom mellé felállíta­nák Márton Áron püspök szobrát. KRÓNIKA A műalkotást várhatóan né­hány hónap múlva avatják fel. „Nem valószínű, hogy Funar pol­gármester mandátuma alatt meg­engedték volna egy ilyen szobor felállítását, még a katolikus egy­ház területén sem” - vélte Boros János alpolgármester. A római ka­tolikus érsekség Czirják Árpád ér­seki helynök kezdeményezésére 2001 novemberében hirdette meg meghívásos alapú pályázatát a püspök szobrának elkészítésére. Nyolc művészt kértek fel a pályá­zaton való részvételre, az érsek­ség 2001. novemberi döntése sze­rint a legjobb pályamű Bocskay Vince szovátai szobrászművészé. A közel háromméteres szobrot a tervek szerint a Szent Mihály- templom bejáratától balra eső zöldövezetben, a fenyőfák előtt helyezik el. Habár a városháza il­letékes bizottsága javasolta, hogy a katedrális közelébe ugyan, de egyjobban látható helyre tegyék a szobrot, a kezdeményezők kitar­tottak amellett, hogy zöldövezet­re helyezzék. A bizottsági ülésen a tervet bemutató Murádin Katalin Klára műépítész a Krónikának el­mondta, több oka is van annak, hogy ahhoz a helyhez ragaszkod­tak. „Egy nem gótikus szobrot nem helyezhetünk el a gótikus templom elé oly módon, ahogy a bizottság javasolta, ugyanakkor a javasolt helyen nagyobb esély van arra, hogy megrongálják. Ezért ragaszkodtunk eredeti elképzelé­sünkhöz” - magyarázta Murádin Katalin. Márton Áron szobrát már tavaly fel akarták állítani, de ak­kor még nem készült el a város központi részének általános vá­rosrendezési terve. Emellett Gheorghe Funar polgármestersé­gének utolsó évében a tanács - megelégelve a városvezető szo­borállítási elképzeléseit - minden ehhez hasonló tervet elvetett. (Lázár Lehel) A tanfolyamra Ungvárról, Munkácsról, Rahóról, Aknaszlatináról és Viskről jelentkeztek Turisztikai szakemberképzés Visken Visk egyebek mellett gyönyörű, fából faragott emlékoszlopairól is híres (Fotóarchívum) KÁRPÁTI IGAZ SZÓ A Kárpátaljai Vállalkozásfejlesz­tési Központ és a Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség szervezésé­ben, a Magyar Gazdasági és Közle­kedési Minisztérium (GKM) támo­gatásával megkezdődött a falusi tu­rizmus szervezésének oktatása Visken. A képzés szakmai lebonyo­lítójának szerepét a magyarországi Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége és a Nyíregyházi Tanár­képző Főiskola vállalta magára. Az ünnepélyes megnyitón üdvö­zölte az egybegyűlteket Szentpéteri Bertalan, a GKM gazdasági attasé­ja, Takács Pál, Visk polgármestere, aki egyben az oktatási képzés fő­védnöke is, Ötvös Ida, a Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség elnöke, Dupka György, a Kárpátaljai Vállal­kozásfejlesztési Központ elnöke, dr. Hanusz Árpád tanszékvezető, főis­kolai tanár, a FATOSZ alelnöke. Mint rámutattak, a falusi turizmus fejlesztése a szülőföldön való bol­dogulást segíti elő. A tanfolyamra 35 személy jelent­kezett, többek között Ungvárról, Munkácsról, a beregszászi járásból, Rahóról, Aknaszlatináról és termé­szetesen Viskről. Az oktatás hely­színe a Viski Kölcsey Ferenc Közép­iskola, az oktatók pedig a Nyíregy­házi Tanárképző Főiskola tanárai, valamint idegenforgalmi szakem­berek. A képzésre a hétvégeken ke­rül majd sor, melyek végeztével szakmai vizsgát kell tenniük a hall­gatóknak. Az ünnepi megnyitót követően a résztvevők megtekintették az Illyés Közalapítvány támogatásával létre­hozott tájházat, amelynek hivata­los megnyitására 2005 májusában kerül sor. Ezt követően közel 100 turista befogadására válik alkal­massá.- A Kárpátaljai Vállalkozásfej­lesztési Központ és a Viski Zöld Fa­lusi Turizmus Szövetség fél évvel ezelőtt nyújtotta be a GKM-hez a turizmus-szervezés oktatásának pályázatát - mondta el lapunknak Dupka György, a vállalkozásfejlesz­tési központ vezetője. - Ez annak köszönhető, hogy tavaly együttmű­ködési megállapodást kötött Gaj­dos István parlamenti képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szö­vetség elnöke és Gaál Gyula, a Ma­gyar Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium államtitkára. A megál­lapodásnak része volt a fiatal ukraj­nai magyar gazdasági és turisztikai szakemberek képzése is. A pályázat benyújtásakor az indoklásban az is szerepelt, hogy Ukrajnában már or­szágosan is beindult a falusi turiz­mus. Ez nagyon örvendetes, hiszen a vendégfogadás egyre több család­nak biztosítja a megélhetést. Sok ide érkező turista keresi fel Visket, Csetfalvát, Benét stb. Mivel a falusi turizmus szervezésével, illetve ma­gával a vendéglátással foglalkozók közül sokan nincsenek kellőképpen felkészülve, szükségessé vált szak­mai felkészítésük, oktatásuk. Az ide érkező vendégek számára ugyanis ma már európai szintű el­látást, tartalmas programokat, ha­gyományőrző rendezvényeket kell biztosítani. (Tóth Viktor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom