Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-08 / 5. szám, szombat
26 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 8. Naponta együnk répát, retket és hagymát... Megfázás ellen hatásos TÁJÉKOZTATÓ A hideg, csapadékos idő legyengíti az emberi szervezetet, próbára teszi az immunrendszert. Ilyenkor a kórokozó vírusok, baktériumok könnyebben okoznak megbetegedést, leggyakrabban megfázást. Influenzajárvány idején súlyosabb vírus- fertőzés is bekövetkezet. A kérdés az, hogy étrendünkkel tudjuk-e befolyásolni immun- rendszerünk működését? A válasz egyértelműen igen. Az ellenálló-képesség fenntartásához nélkülözhetetlen anyagok a vitaminok. Ezek közül a legfontosabb a C-vitamin, de szükség van még az A-, E-vitaminra, valamint a B-vitamincsaládra. Ez utóbbi három vitaminféléhez kiegyensúlyozott táplálkozás mellett télvíz idején is hozzájut a szervezetünk. Gondot pont a legfontosabb, a C-vitamin jelent. Ugyanis a télen hozzáférhető élelmiszerek jelentős része nem tartalmazza a szükséges napi mennyiséget. A második nagy kérdés, menynyi C-vitamint kell naponta fogyasztanunk, hogy a meghűlést megelőzzük? Ez ügyben nincs egységes álláspont a szakértők körében. Az egyik tábor szerint napi ötven milligramm elegendő. Mivel vízben oldódó vitaminról van szó, s a szervezetben nem halmozódik fel, a felesleg egyszerűen távozik a vizelettel. A túlzott fogyasztás azonban vesekő kialakulásához vezethet. A másik álláspont szerint napi ötszáz-ezer milligramm a szükséges mennyiség, amely betegség esetén akár a napi háromszor ezer milligrammra is emelhető. Tény, hogy megfázás, influenza, dohányzás, stressz következtében gyorsan csökken a C-vitamin mennyisége a szervezetben, ezért szükséges pótolni. Abban már mindenki egyetért, hogy bármely vitamint a legjobb úgy fogyasztani, ahogyan a természet kínálja. Sokan azt hiszik, hogy a télen vásárolt gyümölcsök, különösen a citrusfélék, tele vannak C-vita- minnal. Sajnos, ez nincs így. Akár idehaza, akár külföldön termett a gyümölcs, a tárolásban C-vita- min-tartalmának jelentős részét elveszíti. A déli gyümölcsöket ráadásul éretlenül szedik le, ezért „eredetileg” sincs bennük sok vitamin. Más a helyzet azon növényi részekkel, melyek tápanyagraktározási célt szolgálnak. Ezekben jóval tovább megmarad a C- vitamin. Ilyenek a répafélék (fehér- és sárgarépa, cékla), a retek (fekete, fehér, jégcsap), valamint a hagymafélék. Télen tehát naponta javasolt fogyasztani valamilyen formában répát, retket, hagymát, illetve savanyú káposztát, ami ugyan nem gyökér, de jelentős mennyiségű C-vitamin van benne. Legjobb frissen elkészítve salátaként enni. (Cs. L.) Lassan, alattomosan kezdődő, és fokozatosan súlyosbodó betegség, amelyet a mozgás lelassulása jellemez A rettegett Parkinson-kór A Parkinson-kór a leggyakoribb degeneratív ideg- rendszeri betegségek egyike. Eredete ismeretlen. A fiatalon jelentkező Parkinson-kórnál valószínűsíthető a gének szerepe, időskorban inkább a környezeti tényezők hatása dominál. KOLIMÁR ÉVA Amikor az agy egy-egy mozdulat indítására utasítást ad, az ingerület áthalad az agy mélyén elhelyezkedő, törzsdúcoknak (bazális ganglionok) nevezett területen. Ezek a szerkezetek tervezik, időzítik, finomítják a mozgásokat, és irányítják a testhelyzet változásait. Az impulzusokat ingerületátvivő anyagokkal (neurotranszmit- terekkel) továbbítják. A bazális ganglionok fő ingerületátvivő anyaga a dopamin. A Parkinson- kór esetén a törzsdúcok egy része, a fekete magnak nevezett sejtcsoport degenerálódik, így a dopamin- termelés és az idegsejtek közötti kapcsolatok száma csökken. Ez azzal jár, hogy a mozgások lelassulnak, nehézkessé válnak. Tipikus toporgás A Parkinson-kór gyanúját igazolja, ha a gyógyszeres kezelés a tünetek enyhülését eredményezi. A vezető tünet alapján a Parkinson-kórt a mozgászavarok közé soroljuk. Valójában nagyon széles skálán mozgó tünetegyüttes, amelynek nem minden jellegzetessége fejlődik ki minden betegben. Lefolyása egyénre jellemző. Lassan, alattomosan kezdődő, és fokozatosan súlyosbodó betegség. Kezdetben nyugalmi állapotban jelentkező kéz- és lábremegés utalhat a kórra. Jellemző még az izommerevség, a mozgás lelassulása, nehézkessé válása. Idővel egyensúlyzavar, tartási instabilitás fejlődik ki. A mozgás lelassulásának jellegzetessége, hogy nehezen indul el, illetve nehezen áll meg a beteg. Tipikus a toporgás. Megváltozik az egyénre jellemző harmonikus mozgás, szegényebb lesz a mimika, a kézírás apró betűssé válik. Az egyensúlyzavar sok évvel a betegség kezdete után alakul ki. Sokat esnek-kelnek a betegek. De nem minden tünet fejlődik ki mindenkinél. A remegés (tremor) például a betegek egyharmadában nem alakul ki. Pedig ez egyébként nagyon zavaró lehet, emiatt előbb fordul az ember orvoshoz, mintha csak azt tapasztalná, hogy lelassult, nehezen mozog. A Parkinson-kórhoz hasonló tünetek kialakulhatnak egyéb elváltozások, mérgezések, kísérőbetegségek következtében is. Bizonyos gyógyszerek mellékhatásként ugyancsak okozhatnak Parkinson-betegségre emlékeztető panaszokat. Ebben az esetben a tünetek a gyógyszerszedés felfüggesztésével megszűnnek. Korszerű terápia Az idegi ingerületátvivő anyagok felfedezésével lehetővé vált a Parkinson-kór hatékony kezelése. Egyedülálló az idegrendszeri betegségek között, hogy a hiányzó dopamin, pontosabbah annak előanyaga bejuttatható a szervezetbe és a központi idegrendszerbe. A legnagyobb javulás a levodopa (L-dopa) alkalmazásával érhető el. így jelentősen csökkent a halálozás. Nemcsak megnőtt a betegek élettartama, az életminőségük is javult. De a levodopa sem állítja meg a beteg állapotának romlását, és hosszú távon olyan jelenségek alakulhatnak ki, amelyek zavaróak. James Parkinson angol háziorvos 1917-ben könyvet írt a róla elnevezett betegségről. Tapasztalatai alapján összegezte a kór három fő jellegzetességét: egy vagy több végtag remegése, az izom- zat merevsége, a lelassultság, különösen a mozdulat indítása nehézkes. Mivel a bénultság és a kényszermozgás egyidejűleg fennáll, a tünetegyüttest reszkető bénulásnak is nevezték. Minden mozgás az agy, a gerincvelő, az idegek és izmok összehangolt működését igényli. Bármelyik összetevő sérülése vagy működészavara következtében a mozgás rendellenessé válik. Ennek jellegéből gyanítható, hol bomlott meg az összhang. A gyógyszeres kezelés mellett fontos a fizikoterápia, a mozgékonyság megőrzése. Egyszerű átalakításokkal a lakás biztonságossá tehető, fűzős cipő helyett érdemes tépőzárasat választani, így a mindennapi élet nem okoz megoldhatatlan problémát. Ha a korszerű gyógyszeres kezeléssel nem érhető el állapotjavulás, mérlegelendő a műtét lehetősége. Bizonyos esetekben javíthatja a betegek életminőségét, ha a kényszermozgásért felelős agyterületet célzottan elroncsolják. Ma is erősen vitatott kísérletnek minősül a magzati agysejtek beültetése. Azt várták, hogy a megtapadó sejtek elegendő dopamint tudnak termelni. Az első ilyen műtétet 1988-ban végezték, ezért még nem lehet megállapítani, hogy hosszú távon gyógyulást hoz-e. Talán a génterápiától, illetve az őssejtkutatások eredményeitől várható a Parkinson-kór leküzdése. Fontos volna a korai felismerés. Az idejében elkezdett, célzott kezelés mellett javulnak a tünetek. Bár vizsgálni nehezen lehet, feltételezhető, hogy bizonyos gyógyszerek hatékonyan lassítják a betegség előrehaladását. Fontos lenne az is, hogy az emberek ne tekintsék stigmának a betegséget, mert korszerű kezeléssel hosszú éveken át a munkaképesség megtartható. Jellemző tünetek ♦ A kéz és a láb nyugalomban fellépő remegése, amely Mozgásra mérséklődik. ♦ Az izmok nem tudnak ellazulni. ♦ A mozgás lelassul, erőtlen lesz, az automatikus mozgásokhoz is tudatos erőfeszítés szükséges. ♦ Egyensúlyzavar. ♦ Monoton, halk beszéd. ♦ Csoszogó, apró léptű járás. ♦ Ritka pislogás. ♦ Mimikaszegény, kifejezéstelen arc. Készüljünk fel, hiszen a csúszós, havas utakkal járó tél, úgy tűnik, még előttünk van. Köztudott, hogy ilyenkor történik a legtöbb, következményekkel járó baleset. A gyenge immunrendszer nehezen áll ellent Épkézláb tanácsok ♦ Csúszós időben jó szolgálatot tesz egy pár zokni, amelyet a csizmára húzunk, így a jeges úton nem esünk el. ♦ A megfelelő téli lábbeli lapos sarkú, recés talpú, amelyben biztonságos a járás. ♦Készüljünk fel az esésre. Ha letesszük a tenyerünket, tompíthatjuk a becsapódást, így kisebb lehet a sérülés. ♦ Sokat számít, ha járóbotra támaszkodik, aki bizonytalanul közlekedik a jeges úton. MÁRTON ANITA Bár az igazi tél úgy tűnik, várat magára, ám jó, ha felkészülünk rá. A fény- és vitaminhiány mellett a hideg teszi próbára legjobban immunrendszerünket. Megszaporodnak a felső légúti panaszok. A didergős hónapok a legtöbb embert lehangolttá teszik, hiszen még a szabad idejüket is többnyire zárt térben töltik. A téli hónapokban védekezési képességünk csökken. A meggyengült immunrendszer kevésbé képes ellenállni a baktériumok és vírusok támadásának. Facsart orr Decemberben és januárban főleg a nátha facsarja az orrokat. Az azt következő torokgyulladás veszélyeztet felnőttet, gyereket. Az egy légtérben tartózkodók már néhány perc alatt is elkaphatják egy köhögő, tüsszögő betegtől a fertőzést, amely egyik napról a másikra a fél iskolai osztályt, a munkahelyi kollégák többségét ledöntheti a lábáról. A tévhittel ellentétben a náthának és az influenzának semmi köze sincs egymáshoz. A két betegséget más vírus okozza, csak a kezdeti tüneteik hasonlítanak valamennyire. A náthás embernek folyik az orra és tüsszög, ettől rossz a közérzete, de néhány nap alatt rendbe jön. Az influenzásokra ennél jóval több kellemetlenség vár. Kezük- lábuk, fejük fáj, a hideg rázza őket, elesettnek érzik magukat. Többnyire magas lázuk van. Egy hét alatt azért szerencsére az influenzások is meggyógyulnak. Míg a náthát és egyéb enyhe légúti megbetegedéseket házilag ki lehet kúrálni, az influenzával jobb orvoshoz fordulni. A betegség olyan szövődményekkel járhat, mint a középfül-, az arcüreg-, illetve a tüdőgyulladás. Sokan már az első tüneteknél a házi patikában fellelhető, korábbról megmaradt antibiotikumokhoz nyúlnak, pedig ilyen esetben a vény nélkül kapható lázcsillapítók, orr- cseppek és orrkenőcsök tökéletesen megfelelőek. Csak orvosi javaslatra szedjünk antibiotikumot, és pontosan kövessük az alkalmazási előírást! Szabad levegőn Természetesen nem mindenki betegszik meg. Sokan éveken át egészségesen vészelik át a hideg évszakot. Van, akit természetes adottsága, jól működő immun- rendszere véd meg a betegségektől, mások maguk tesznek azért, hogy megelőzzék a felső légúti fertőzéseket. Ennek fontos része a vitaminban gazdag étrend, a rendszeres mozgás a szabad levegőn. Különösen hasznos átszellőztetni a tüdőnket tiszta időben, miután a köd felszállt. Megerősíthetjük az immunrendszerünket, ha ősztől vitaminokban gazdag ételeket eszünk. Például a télen is kapható gyümölcsöt, a C-vitamin- ban dús savanyú káposztát. Nagy lendülettel A havas napokon megtízszereződik a balesetek száma. Az idős emberek vannak ilyenkor a legnagyobb veszélynek kitéve. Sokan a csúszóssá vált járdákkal mit sem törődve nagy lendülettel kelnek útra. Hamar megtörténik a baj. Télen a rövid felmelegedés, majd hirtelen visszatérő fagy után a jégen a fiatalabbak is könnyen elcsúsznak. Úgy tűnik, mintha friss, ropogós hóra lépnének, de a fehér réteg alatt sima jég rejtőzik. Ebből a szempontból a lépcsők különösen veszélyesek. A töréseknél általában bevérzések, duzzanatok lát- szódnak. Ilyenkor célszerű feltételezni, hogy nem csak felületes sérülések keletkeztek, ezért orvoshoz kell menni. Ha éjjel történik a baleset, és nem elviselhetetlen a fájdalom, néhány órát lehet várni a rendelés kezdetéig, de nem szabad sokáig húzni-halasztani a vizsgálatot. Ha tűrheteden fájdalmai vannak, minél előbb keresse fel az ügyeletet. Gyakran előfordul, hogy valaki például egy vállficamot hanyagol el, és két hétig is vár, mire eljut a kórházba. Addigra már rossz helyzetbe rögzül az ízület. Ha valaki a fejét üti meg, feltétlenül szükséges a mihamarabbi kivizsgálás. Különösen, ha az eszméletét vesztette. Bár idővel kitisztulhat a tudata, néhány óra múlva mégis hirtelen rosszul lehet. Ha ilyenkor nincs éppen kórházban, előfordulhat, hogy már nem lehet rajta segíteni. Még ha csak egy pillanatra veszítette el valaki az eszméletét, akkor is történhetett komoly baj. Ha az esésre vagy a baleset előtti, utáni perceire nem emlékszik, agyrázkódást szenvedett, vagyis szükséges, hogy orvos lássa.
