Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-08 / 5. szám, szombat

ÚJ SZŐ 2005. JANUÁR 8. Egészségünkre 27 Kialakulásában a szakemberek nagy jelentőséget tulajdonítanak a stressznek, amely megváltoztatja az agy kémiai egyensúlyát Kellemetlen, de gyógyítható a depresszió! Ha feltűnően melankoli­kus barátját hosszú kérle- lés után végre sikerül talál­kára rávennie, s az amúgy tűrhető humorú ember a vacsoránál ülve egykedvű­en gyűrögeti a szalvétáját, elrévedő tekintete nem csillan fel egy-egy pletyka hallatán sem, csak egyet ne kérdezzen meg tőle: „Mondd csak, voltaképpen mi bajod?!” KÓRKÉP Kerüljön minden felszólító jel­legű mondatot, és ne kezdjen az élet apró örömeiről csacsogni. Szerencsétlen barátja ugyanis de­pressziós. Aki közelről ismeri a lélek meg- nyomorítóját, állítja: bármilyen más betegség jobb az elborult ke­délynél. A depresszió több, mint múló rossz hangulat, az élet értel­metlenségének intenzív, gyötrel- mes átélése. Kialakulásában a szakemberek nagy jelentőséget tulajdonítanak a stressznek, amely megváltoztatja az agy ké­miai egyensúlyát. Sprint a végkimerülésig Az elhúzódó stressz óriási káro­kat okoz szervezetünkben, nagyob­bakat, mint az erőteljes, de csak időnként jelentkező lelki válságok. Úgy hat ránk, mintha maratoni fu­tóversenyt futnánk végig egyetlen edzés nélkül. A kutatók szerint ko­molyan kell vennünk a stresszt és következményeit. Ha rendszeresen előfordul, hogy reggelente nincs kedvünk felkelni az ágyból, feledé­kenyek vagyunk, ha testsúlyunk je­Válaszoljon a kérdésekre! Ha legalább ötször igennel felelt, felvetődik a depresszió gyanúja, jól teszi, ha szakem­berhez fordul. Állandóan szomorúnak, örömtelennek érzi magát? Változott az érdeklődése a külvilág iránt? Kevésbé kezdeményező, mint hetekkel vagy hónapok­kal ezelőtt? Kimerültnek, indítéksze­génynek, döntésképtelennek érzi magát? Érez idegességet, belső fe­szültséget, szorongást? Változtak az alvási szokásai (csökkent vagy nőtt az alvás­idő)? Vannak fájdalmai, érez nyo­mást a mellkasában? Változott (csökkent vagy megnőtt) az étvágya és a test­súlya mostanában? Vannak nehézségei a szexu­ális életében? Hajlamos az utóbbi időben (indokolatlanul) vádolni ön­magát? Van-e olyan érzése, hogy az élete értelmetlenné vált? A panaszai csökkennek dél­utánra vagy erősödnek? Voltak-e régebben is hasonló panaszai (esetleg évszakhoz kötötten)? Volt-e felhangok, túlzottan vidám, aktív, produktív idősza­ka régebben? Volt-e depressziós vagy más pszichiátriai beteg a rokonai között? Hamarosan a 2. helyre kerül Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint a depresszió 2020-ra a jelenlegi 3-ról a 2. helyre kerül a rokkantságok rangsorá­ban. Más felmérések szerint már napjainkban is a társadalom mintegy ötödé élete során egyszer átesik depressziós perióduson. A gazdasági megfontolások miatt is a depresszió kezelését a jövő­ben hatékonyabban kell finanszírozni. A fel nem ismert és nem ke­zelt esetek ugyanis szinte törvényszerűen már súlyos betegségekbe (magas vérnyomás, gyomorbetegség, szívbetegség, cukorbetegség és tumoros megbetegedésbe) torkollnak. 10 közérzetjavító tanács 1. Próbáljon meg sokat alud­ni, ez az egészséges élet egyik kulcstényezője. Ideális, ha este tízkor lefekszik és reggel hét­kor ébred. 2. Ha nagyon sok a dolga, akkor is pihenjen, relaxáljon dél körül legalább húsz percig. 3. Nem tesz jót a „kevés reg­geli, szendvicsebéd, bőséges vacsora”-rendszer. Változtas­son étkezési szokásain! Mivel a stressz irritálja a beleket, és rossz hatással van az emésztés­re, a helyes táplálkozás rendje: reggelire és ebédre egyen fe­hérjében gazdag élelmiszere­ket, vacsorára viszont érje be könnyű zöldséggel. A vörös hú­sokat, a tejtermékeket, az alko­holt és a koffeint tanácsos ke­rülni. 4. Amikor találkozik a bará­taival, figyelmesen nézze meg őket, másokon könnyebb ész­revenni a depresszió első jeleit, mint magunkon. 5. írja össze a nap végén, mit végzett, akkor is, ha csak apró­ságok kerülnek fel a listára. 6. Adjon keretet az életének, alakítsa ki az Ön számára meg­felelő időbeosztást, és tartsa ehhez magát. Kutatók vélemé­nye szerint azokat éri a legke­vesebb stressz, akik saját, jól őrzött rítusaik szerint élnek. 7. Találjon fogódzókat, ame­lyekben meg tud kapaszkodni. Mondjuk, minden péntek este találkozzon a barátaival. Ami­kor hazatér, üljön ugyanabba a karosszékbe. Utazás közben a metrón olvasson újságot. 8. A stressz elviselését meg­könnyítik a passziók, találjon egyet magának. A nőknek : ebből a szempontból nehe­zebb: a munka és a háztartás terhei mellett ritkán tudnak időt szakítani valamilyen pi­hentető elfoglaltságra, elvétve van hobbijuk. 9. Stresszes időszakban ke­vesebbet sportoljon, a testnek ilyenkor inkább nyugodt, ella­zult állapotra van szüksége. 10. Próbáljon meg nevetni, még akkor is, ha éppen nem ta­lálja mulatságosnak az életet! A nevetés gyógyít. A téli depresszió öngyógyítása Az igazi kertész, ha sárguló le­velet lát, nem a levél gyógyításá­hoz fog, hanem az egész fát veszi kezelésbe. A téli vitamin-, mozgás- és napfényhiány, az ún. téli de­presszió nem betegség, ha nem hagyjuk magunkon elhatalma­sodni. A technikai civilizáció mellékhatásaként egyre távo­labb kerülünk ősi erőforrásaink­tól, pedig csak ezek segíthetnek rajtunk. Egyszerű, természetes módszerek segítségével saját magunk is kimászhatunk győz­tesen e kedélybetegségből, sőt a sikerélmény fokozottabban erős­sé, magabiztosabbá tesz. 8 biz­tos tipp.a győzelemhez: ♦ Győzzük le az ágy, a karos­szék és a televízió húzóerejét, menjünk ki a családdal a friss le­vegőre. Egy kirándulás a zúzma­racsipkés hegyekben legalább 2 órás gyaloglással máris javíthat­ja hangulatunkat, hisz agyunk­ban az „örömanyagok“ mozgás hatására termelődnek. ♦ Használjuk ki és szívjuk ma­gunkba a néha-néha előbújó napsütést, a napfény már önma­gában is gyógyít. Válasszunk ki kertünkben vagy a természetben egy vastag törzsű fát és pár per­cig öleljük át. Érezni fogjuk aho­gyan feltöltődünk energiával. ♦ Napközben néhány szip­pantás a citromfű vagy levendu­la illóolajából oldja feszültsé­günket, felfrissít. ♦ Napi 34 orbáncfűtea cit­romfűvel, gyöngymentával tár­sítva elűzi búskomorságunkat, jókedvre derít. ♦ Ételeinkben, italainkban ré­szesítsük előnyben a sárga színt, vázánkban sárga rózsacsokor il­latozzon. ♦ Februári „napfénysaláta“: fél kg juliskababot, 2 zellergyö­keret, 1 közepes vöröshagymát, 2 szál sárgarépát, 1 gerezd fok­hagymát felaprítva, kevés jódo- zott sóval, 1 babérlevéllel puhá­ra párolunk. Személyenként 1 kemény tojást főzünk, félbevág­va hozzákeverjük. Friss borsikafű-, zöldpetrezselyem-, búzafű-, snidlingvagdalékkal megszórva tálaljuk. ♦ Energiaital: 2 narancsot, 2 citromot, 2 grépfrútot és 1 friss ananászt kockára vágunk, gyü­mölcscentrifugán kipréseljük. Az üdítő látványú, illatú és ízű vitamindús ital még a legkedvet­lenebb „betegbe” is lelket ver, .az egészséges szemléletűeket pedig előkészíti a jövő havi böjtre. hány hétig kényelmes tempóban, előre megtervezetten éljen. Ha mindez nem segít, akkor sincs nagy baj, de feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Napjainkban a de­presszió könnyebb és súlyosabb formáig pszichoterápiával, vala­mint gyógyszeres kezeléssel eredményesen lehet gyógyítani. A valamikor használt idegcsilla­pítók helyét jó ideje átvették az antidepresszánsok, amelyek sike­resen állítják helyre az agy bioké­miai egyensúlyát. Figyeljünk fel rá! Napjainkban világszerte 450 millióra becsülik a lelki és ideg- rendszeri betegségekben szenve­dők számát. A kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt szoron­gásos betegségek következménye átmeneti munkaképtelenség, ön­gyilkosság is lehet. Még a fejlett egészségügyi ellátással büszkél­kedő országokban is csupán’a be­tegek fele részesül szakszerű or­vosi ellátásban. Nemzetközi fel­mérések kimutatják: a kezeletlen depressziósok 15-30 százaléka öngyilkosságot követ el. A téli melankólia Nem vagyunk abban a szeren­csés helyzetben, mint a medvék és még néhány más állatfajta, hogy téli álmot aludjunk. De a fény- és energiahiányt mi is megérezzük: állandó álmosság, fáradtságérzet kerít hatalmába bennünket. A tar­tós nappali szürkület a depresz- szió többi általános tünete mellett fokozott evést és hízást vált ki, ilyenkor jobban kívánjuk az édes­séget. A természetes fény napo­kon belül gyógyulást hozhat. lentősen megválto­zott, ha nem megy az alvás vagy a szex, és a helyzet nem akar javul­ni, gyana- k o d h a - tunk az alattomos depresszió­ra. Beszédes tünet, ha az ember képtelen találkozni a bará­taival, ha munkahe­lyének a tájékát is messze el­kerüli. Sajnos a betegek többsége még a jellemző tünetegyüttes ese­tén sem szívesen ismeri be: segít­ségre van szüksége. Pedig a dep­resszió nem gyógyul magától, vi­szont gyengíti a testet, és kiszolgál­tatottá teszi egyéb betegségeknek is. A kezelés sikerének valószínűsé­ge azonban 70-80 százalék. Megbosszulja magát Bármelyik életkorban, gyakran minden kimutatható ok nélkül felbukkanhat. Ezért a pszichiáté- rek egy része nem kutatja az oko­kat, mondván: azzal csak újabb terhet pakolna az amúgy is roska­dozó pszichére. Serdülőkori vál­tozatát nehéz felismerni. A tiné­dzsert többnyire szomorú témák, például a halállal kapcsolatos gondolatok foglalkoztatják. Míg a felnőttek komorsága könnyen fel­ismerhető,. addig a kamaszok ügyesen leplezik magukat - a je­lenséget, ezért mosolygó depresz- sziónak is szokás nevezni, ám ma­gukra maradva kétségbeesnek. A betegség lassan, hetek vagy hóna­pok alatt fejlődik ki. Tünetei: a ti­nédzser nem képes hosszan kon­centrálni a tanulásra, gondolatai elkalandoznak, szóra­kozott lesz, ábrán­dozik. A hete­ken keresztül tartó una­lom is arra figyelmez­tet, hogy valami nincs rend­ben. A ka­masz ilyen­kor általában elveszíti az ér­deklődését mind­az iránt, ami korábban lekötötte. Fejfájásra, mellka­si vagy más fájdalmakra panasz­kodik. A depressziós tizenéves el- magányosodik, könnyen a kábító­szer, az alkohol áldozatává válik, öngyilkos gondolatai támadhat­nak. A kétarcú betegség A mániás depresszió gyakran örökletes. A beteg két véglet kö­zött hányódik: „mániás” korsza­kában harsányan vidám, folyton túlpörög, kritikátlanul önhitt, szexuálisan felfokozott. Sok nagy művész alkotásaihoz szolgálta­tott energiát a mániás fázis. Az ezt követő depresszió, a mánia vi­harának feldúlt csatatere nehe­zen feldolgozható problémát je­lent a betegeknek. A legújabb vizsgálatok a korai felismerés fontosságát igazolják. A szakér­tők azt tanácsolják, hogy fokozot­tan figyeljünk a lelki válságot megelőző intő jelekre. A predepresszió a rossz hangulat és a klinikai értelemben vett de­presszió közötti közbeeső fázis. Ebből még könnyen ki lehet jön­ni, ha az ember komolyan veszi az állapotát, vagyis ha nyomban lefékez, ha képes arra, hogy né-

Next

/
Oldalképek
Tartalom