Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-03 / 279. szám, péntek

8 Gépkocsibiztosítás Fontos biztosítási alapfogalmak Biztosítási díj: a biztosítási díj nem más, mint a biztosítási védelem ára. A biztosítási dí­jat a biztosítottak fizetik. Első díj: a biztosítás első évére vagy első negyedévére, első hónap­jára szóló díj. Folytatólagos díj: az első évet, negyedévet, hónapot követő időszakokban esedékes díj. Egyszeri díj: az egész biztosítási tartamra egy összegben esedékes díj. A biztosí­tók általában lehetővé teszik, hogy a szerződő (biztosított) részletekben (negyed-, vagy félév, havonta) fizesse a biztosítási díjat. De fontos tudni: a díjat mindig teljes évre kalkulálják, ezért az egész évre szóló, az évfordulótól év­fordulóig tartó díj maradéktalanul megilleti a biztosítót. Biztosítási esemény: a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott időn belül a biztosítónak be kell jelenteni a kárt, tájékoztatást adva a kár minden lényeges körül­ményéről. A biztosító a káresemény (illetve nála levő ajánlat), az előírt okmányok (például halot­ti anyakönyvi kivonat) bemutatása és - a va­gyonkárok legtöbbjénél - helyszíni kárszemle alapján fogadja el, illetve állapítja meg. Biztosítási kezdet: a biztosításban háromfé­le kezdet létezik-Jogi kezdet. Ez az a nap, ami­kor a szerződést a felek aláírják (megkötött szerződés esetén ennek megfelel az a nap, ami­kor az elfogadott ajánlatot a szerződő, biztosí­tott aláírta). Ez az időpont nem feltétlenül azo­nos sem azzal a nappal, amikor a biztosító koc­kázatviselése ténylegesen megkezdődik, sem a díjfizetési kötelezettség kezdetével. A biztosítá­si kockázatviselés kezdete: ennek időpontját a kötvény tartalmazza. A biztosítási díjfizetés kezdete: ennek időpontját, amely eltérhet mindkét előző időponttól, ugyancsak tartal­mazza a biztosítási kötvény. Biztosítási összeg: a biztosítási összeget a biztosított (vagy a kedvezményezett, ennek hi­ányában az örökös vagy örökösök) kapja. Ezt azért emeljük ki, mert a biztosítási díjat és a biz­tosítási összeget olykor összekeverik. A díjat a biztosító kapja, a biztosítási összeget fizeti. Te­hát a biztosítási összeg a biztosítási szerződés­ben meghatározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor rendszerint a teljesí­tési kötelezettség felső határa, vagy éppen azo­nos vele. Biztosítási tartam: az az időszak, amely a tényleges kockázatviselés kezdetétől a biztosí­tási szerződésnek lejárat, felmondás vagy más okból való megszűnéséig tart. Erre az időszak­ra kalkulálják a biztosítási díjat. Biztosított: az a személy vagy tárgy, akire (amelyre) a biztosítás szól. Bonusz: kármentességi engedmény, díjvisz- szatérítéssel. Elsősorban a gépjárrhű-biztosítás- ból ismeri a nagyközönség, de a biztosítás más területein is előfordul. Kárrendezés: a kár bejelentésével kezdődik. A kár bejelentésének végső időpontját az egyes biztosítási feltételek külön-külön szabályozzák. A kárt az íróasztalnál is rendezni tudják, ha nem vagyonkárról van szó. Vagyonkár eseté­ben általában szükség van helyszíni szemlére. Ilyen esetben kárfelvételi jegyzőkönyv is ké­szül. A megállapított kárt minden esetben pénzben téríti meg a biztosító. Kötelező biztosítások: a biztosítások ön­kéntesek. Ez azonban nem zárja ki, hogy - fej­lett országok gyakorlatához hasonlóan - nyo­mós társadalmi érdekből jogszabály ne írjon elő kötelező biztosítást. A kötelező biztosítás el­sősorban a károsult érdeke, mert biztosan szá­míthat arra, hogy - felelősségi biztosítás esetén a károkozó helyébe lépő - biztosító elegendő anyagi erővel rendelkezik ahhoz, hogy kártérí­tési igényét kielégítse. A károkozónak is érdeke a kötelező felelősségbiztosítás, mert - a biztosí­tás díja ellenében - kár esetén a biztosító lép a helyébe. Közlési kötelezettség: a biztosítási jogsza­bályok és feltételek jogkövetkezményekkel írják elő a közlési kötelezettséget. A szerződő és a biz­tosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lénye­ges körülményt közölni, amelyet ismert vagy is­mernie kellett. Az ilyen körülményt sem elhall­gatni, sem valódant közölni nem szabad. Kár esetén ez a szerződés érvénytelenségét, a szol­gáltatás megtagadását vonhatja maga után. Malusz: pótdíj (vagy az önrészesedés emel­kedése), amely a szerződőt (biztosítottat) azért terheli, mert - az általa kötött felelősségbiztosí­tás feltételeiben meghatározott szint felett vagy gyakorisággal - másnak kárt okozott, amelyért a polgári jog szabályai szerint felelősséggel tar­tozik. Önrészesedés: az önrészesedés azt jelend, hogy minden káreseménynél, a megállapított kártérítési összegből le kell vonni a biztosított által vállalt összeget (vagy a kár vállalt hánya­dát). Szerződő: a szerződő az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) a biztosítást megköti, vállalja és teljesíti a biztosítási díj megfizetését. A szerződő persze azonos lehet a biztosítottal. Az autóbiztosítás hiánya sok fejfájást okozhat A szlovákiai biztosítók az utolsó pillanat­ban tették közzé a kötelező gépjármű-fe­lelősségbiztosítás díjszabását, a gépkocsi­tulajdonosok többségének így nem volt ide­je áttanulmányozni a konkurens cégek ajánlatait. A sofőrök nagy része a biztosítók érdekeinek megfelelően annál a társaság­nál maradt, amely az előző évben is biztosí­tást nyújtott számára. Ezen kívül azonban további trükkökkel próbálták megtartani az ügyfeleket a biztosítók. A nagyobb társasá­gok például megengedhetik maguknak azt is, hogy minden ügyfelük számára nyújtsa­nak valamilyen kedvezményt. Az egyik leg­ígéretesebb bonuszt például a Kooperativa ajánlja, amelynél akár 30 százalékos ked­vezményhez is juthatunk, ha három évig balesetmentesen vezettünk. Hasonló felté­teleket kínál azonban a Generali és a Kom­munális Biztosító is. Az idei év egyik legna­gyobb áttörését a kisebb és a nagy biztosí­tók végleges eltávolodása jelentette. A ki­sebbek ugyanis az újévben már gondosab­ban odafigyelnek az olyan részletekre is, mint az ügyfél életkora vagy lakhelye. En­nek köszönhetően az egyes célcsoportok­nak jóval alacsonyabb árat képesek felkí­nálni, mint a nagyobb biztosítók. Ha mégis megtörténik a baleset, nem egy esetben a biztosító mégsem hajlandó fizetni. Mára ott tartunk, hogy egy gyalogos is, aki balesetet okozott, pár hónappal az eseményt kö­vetően fizetési felszólítást kap a biztosító­tól, hogy fizesse ki az okozott kárt. A gyalo­gost elgázoló sofőr is csak később kaphatja kézhez a kezelési költségekről szóló borsos számlát. A helytelenül megválasztott véde­kezési stratégia szabálysértés esetén több ezer koronába vagy a jogosítvány bevoná­sába is kerülhet. Mit tegyünk, hogy mind­ezt elkerüljük? Erre is keressük a választ mellékletünkben. Tartalom Áttörés a szlovákiai biztosítópiac szereplőinél .................................2. Az Allianz és az Uniqa aktuális ajánlatai ...................................................3. Kö ssünk szerződést a Kooperativa Biztosítóval .................................3. Bi ztosítsuk be magunkat a Generálinál ..........................................................4. Fontos telefonszámok a balesetnél ............................................................4. A Kommunális Biztosító, a Wüstenrot, a Cseh Biztosító és a CSOB ajánlata ................5. Eg yre drágább baleseteket okozunk .............................................6. Mit tegyünk, ha balesetet szenvedünk? ....................................7. Mikor fizetnek a hazai biztosítótársaságok? .............................7. Am it a biztosításról tudnunk kellene ...................................................8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom