Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-11 / 286. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 11. RÖVIDEN Egymilliós csökkentés Kairó. Az OPEC olajtermelői tegnap tényleges termelésük napi 1 millió hordós visz- szafogásában állapodtak meg január 1-től. Ezzel a valós kitermelési értéket az OPEC hivatalos, 27 millió hordós napi kvótájához igazították. Az olajminiszterek egyúttal megállapodtak: január 30-án ismét találkoznak, hogy megvitassák szükség van-e a termelés további visszafogására. Elemzők szerint a hír kiábrándítóan hat a fogyasztó országokra, amelyek az OPEC kvótán felüli túltermelését támogatják, mondván: az olajkészleteket újra fel kell tölteni a globális gazdasági növekedés elősegítésére és az árhullámzás lecsillapítására. A nyersolaj világpiaci ára emelkedett a döntés hírére. (MTI) Merénylet Pakisztánban Kvetta. Legkevesebb kilenc személy - nyolc civil és egy katona - életét vesztette a délnyugat-pakisztáni Kvettában tegnap egy parkoló katonai teherautó mellett felrobbant pokolgéptől. A város központjában történt detonációnak több mint húsz sérültje is van, katonák és civilek egyaránt. Kórházi forrás szerint több sérült állapota válságos. A robbantáshoz távirányítású robbanószerkezetet használtak, amelyet egy kerékpárra erősítettek. (MTI) Ernst Strasser távozik Bécs. Váratlanul távozott a néppárt vezette osztrák koalíciós kormányból Ernst Strasser belügyminiszter. A 48 éves néppárti politikus ezt maga jelentette be tegnap, hozzátéve: a továbbiakban az üzleti életben szeretne dolgozni. Utódja a belügyi poszton a szintén néppárti Günther Platter védelmi miniszter lesz, akit már ma beiktatnak hivatalába - mondta Wolfgang Schüssel kancellár szóvivője. Egyelőre nem világos, hogy Platter megőrzi-e a védelmi miniszteri posztot is. Strassert az elmúlt hónapokban heves bírálatok érték a menekültügyi törvényt módosító javaslata miatt, amelyet a radikális szabadságpárt túl liberálisnak, míg emberi jogi csoportok jogsértőnek találtak. A javaslat a menekültek mozgásának korlátozását irányozta elő, lehetővé tette volna őrizetben tartásukat bármilyen bűncselekmény gyanúja miatt, és megfosztotta volna őket attól a joguktól, hogy fellebbezhessenek ügyükben a menekültügyi hatóságoknál. (MTI) belügyi tárca élén (CTK/AP) Tiltakozik a Riporterek Határok Nélkül a házi őrizet ellen - az USA alkotmánya sem nyújt teljes oltalmat az újságíróknak Arculcsapták az amerikai sajtószabadságot Washington. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró jogvédő szervezet tiltakozott amiatt, hogy házi őrizetre ítélt a bíróság egy amerikai újságírót, aki nem fedte fel a forrását. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az 55 éves Jim Taricanit, az NCB televízió egyik helyi csatornájának, a WJAR-TV-nek a riporterét azért ítélték - helyi idő szerint csütörtökön - félévi házi őrizetre, mivel nem árulta el, kitől kapta a szövetségi nyomozók által titokban készített felvételt, amelyen egy helyi tisztségviselőt vesztegetnek meg. A bíróság a múlt hónapban első fokon másfél évi börtönre és napi ezer dollár pénz- büntetésre ítélte az újságírót arra hivatkozva, hogy a februárban egy riportban lejátszott felvétel megfoszthatta a vesztegetési botrány résztvevőit az igazságos bírósági eljárástól. Az RSF közleménye szerint „ez a döntés veszélyezteti az amerikaiaknak a tájékozódáshoz való jogát”, még ha Taricani nem is börtönben, hanem otthon tölti le a büntetését, azért bűnhődik, mert újságírói munkáját végezte. „Ha a források titkosságát nem biztosítják az újságírók számára, senki nem fog kényes információkat közölni velük.” Az RSF felszólítja a kongresszust, támogassa Christopher Dodd szenátor törvényjavaslatát, amely megtiltaná a szövetségi bíróságoknak, a kongresszusnak és a végrehajtó szerveknek, hogy forrásaik felfedésére kényszerítsék az újságírókat. Jim Taricani esete nem egyedüli. Matthew Coopert, a Time hírmagazin, illetve Judith Millert, a The New York Times újságíróját októberben első fokon az igazságszolgáltatás akadályozása címén 18 hónap börtönre ítélték, Coopernek a másfél év során naponta 1000 dollár pénzbírságot is Jim Taricani (Reuters) fizetnie kell. A fellebbezés miatt felfüggesztették a büntetés végrehajtását. Az államügyészség tudni akarja tőlük, ki szivárogtatta ki törvénysértő módon tavaly nyáron, hogy Valerie Plame, Joseph Wilson volt amerikai nagykövet felesége tömegpusztító fegyverek szakértőjeként a CIA-nak dolgozott. Joseph Wilson előzőleg magára vonta a kormány haragját, mivel nyilvánosan megcáfolta, hogy Szaddám Húszéin volt iraki elnök sárga pogácsának nevezett uránércet akart volna az afrikai Nigerben beszerezni atomfegyverprogramjához, amint az George Bush elnök egyik beszédében is elhangzott. Wilson a CIA megbízásából maga járt utána a híresztelésnek Nigerben, ahol korábban nagykövet volt, és megállapította, hogy az egész ügy légből kapott. Robert Novak konzervatív publicista nem sokkal Wilson cikke után nyilvánosságra hozta, hogy a nagykövet felesége a CIA munkatársa és ő javasolta férjét a nigeri ténymegállapító küldetésre. Plame valódi kilétéről Robert Novak adott ugyan hírt, de a tényt az ismeretlenek más újságíróknak, Matthew Coopernek és Judith Millernek is elárulták. Nem ismeretes, Robert Novak ellen folyik-e eljárás. A lapok a kiszivárogtatást kormányzati megtorlásnak minősítették és elítélték. Az ügyben hivatalból vizsgálat indult, amely időközben a sajtó ellen fordult. Matthew Cooper már megnevezte egyik beszélgetőpartnerét, Dick Cheney alelnök stábjának a főnökét, Lewis „Scooter” Libbyt, aki ehhez hozzájárulását adta az újságírónak. Az ügyészség azonban további neveket követel tőle. A fellebbviteli bíróság szerdán hallgatta meg az ügyet, és döntése a The Washington Post szerint a jövő év elején várható. A bírák mérlegre teszik, hogy mihez fűződik nagyobb közérdek, melyik nyom többet a latban, a sajtószabadság vagy az igazságügyi tárcának az a joga, hogy tanúvallomást követeljen az újságíróktól az ügyben. Az amerikai alkotmány első kiegészítése ugyan védelmet biztosít az újságíróknak, de a nagyrészt szokásjogon alapuló amerikai jogrendszerben ez nem teljes oltalom. Saronék szerint az utolsó akadály is elhárult a gázai kivonulási terv htjából Nagykoalíció alakulhat Izraelben MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tel-Aviv/Gáza. Jobboldali-baloldali nagykoalíció alakulhat Izraelben. Ariel Sáron kormányfő tegnap sürgős tárgyalásokat ajánlott Simon Peresz munkapárti vezetőnek a legnagyobb ellenzéki párt kabinetbe való belépéséről. Kormányforrások szerint Sáron telefonon hívta fel a volt külügyminisztert, miután csütörtök este megkapta pártja, a Likud támogatását a nagykoalíció megalakításához. Az idézett illetékesek úgy vélték, a tárgyalások a jövő hét elején megkezdődhetnek, ha szombat este a Munkapárt is jóváhagyja azt. Sáron állítólag már tegnap hasonló ajánlatot tett a Szefárdok Tóra Őrzői (Sasz) és a Tórái Zsidóság Egyesült Pártja nevű vallásos pártoknak is, bár ezek a pártok ellenzik a gázai kivonulást. Az előbbi 11, az utóbbi öt mandátummal rendelkezik a kneszetben. Előzőleg a jobboldali Likud központi bizottsága 62 százalékos arányban támogatta, hogy Sáron megkezdje a kormányalakítási tárgyalásokat a balközép munkapárttal. A csütörtök esti pártszavazás eredménye csapást jelent a Likud keményvonalasai számára, akik ellenzik a Gázai övezetből, illetve az 1967- es háború idején megszállt bármely területről való izraeli kivonulást. „Az utolsó akadály is elhárult a kivonulási terv útjából és tudjuk tartani a menetrendet” - közölte a kormányfő egyik tanácsadója. Miután a múlt héten Sáron menesztette a kormányból a Sinui párt öt miniszterét, akik nem szavazták meg a jövő évi költségvetést, csak negyven támogatója maradt a százhúsz fős parlamentben. Az előző hónapokban Sáron két ízben is alulmaradt pártjával szemben. Augusztusban a keményvonalasok és a telepesek lobbizásának nyomására a Likud a munkapárttal létrehozandó kormánykoalíció ellen és a kivonulási terv megakadályozása mellett szavazott, májusban a párt tagjai körében tartott belső népszavazáson szintén a kivonulás ellenzői voltak többségben. A Saron-terv keretében mintegy 8 ezer zsidó telepes hagyná el a Gázai övezet 21 telepét, valamint felszámolnának négy kisebb, elszigetelt ciszjordá- niai kolóniát is. Simon Peresz tegnap délután elfogadta Sáron ajánlatát a koalíciós tárgyalások megkezdésére. „Reméljük, ez a döntés közelebb visz a békéhez, s Izrael kivonulhat a Gázai övezetből és Ciszjordánia egy részéről” - mondta Peresz az izraeli rádióban. Legkevesebb négy izraelit, köztük egy gyermeket sebesítettek meg tegnap egy gázai zsidó telepre kilőtt palesztin aknavető-lövedékek. A támadást a Hamász szélsőséges palesztin szervezet vállalta magára. Az ilyen akciók gyakoriak, és ritkán okoznak személyi vagy anyagi kárt, ugyanakkor sokszor vezetnek az izraeli hadsereg ellencsapásához. Előző nap a Gázai övezet északi részén izraeli rakéta csapódott be, amelynek célpontja egy szélsőséges palesztin fegyveres háza volt. Egy izraeli harci gép pedig két rakétát lőtt ki egy gépkocsira az övezet déli részén, megsebesítve a Népi Ellenállás Bizottságai nevű palesztin szervezet egyik gázai vezetőjét és annak két testőrét. A feszültségkeltő akciókat az USA is bírálta. Önszerveződésre kényszerülnek a magyarok a szerb provokációk miatt Pattanásig feszült helyzet Tordán MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Pattanásig feszült helyzet alakult ki a Nagybecske- rek (Zrenjanin) melletti Tordán, miútán a szomszédos település szerb fiataljai kétszer is átmentek a faluba, hogy ökölharcot vívjanak az ottani magyarokkal. Az elmúlt másfél hétben a szomszédos Udvarnokról (Ba- natski Dvor) 15-20 szerb fiatal éjfél után átment a tíz kilométerre fekvő Tordára verekedni az ottani magyarokkal - közölte Dobai János, a VMSZ tordai alelnöke. Javarészt boszniai szerb menekült fiatalok voltak, akik minden ok nélkül megvertek a tordai diszkóban négy-öt magyar fiatalt. Az első alkalommal - másfél hete történt - a tordaiak nem reagáltak, a rendőrség sem foglalkozott érdemben az esettel. A múlt szombatra virradóra azonban ismét megjelentek Tordán ugyanazok az udvarnoki szerbek, és ütni-verni kezdték a magyarokat a diszkóban, majd randalíroztak a falu központjában. Ezután félszáz szülő körbevette a támadókat, akik a templom- és az iskolaudvarra menekültek. Másfél órával később érkezett a rendőrség, oltalmába vette őket, de a tordai magyar szülők közül néhányan mégis felpofozták a szerb fiatalokat, akik rendőrségi kísérettel távoztak. Dobai szerint Tordán rendkívül feszült helyzet alakult ki, az udvarnoki szerbek ugyanis megüzenték, hogy e hét végén ötvenen érkeznek a faluba bosszút állni társaikért, a tordai magyarok pedig önszerveződésbe kezdtek. A VMSZ alelnöke szerint csütörtökön a pártvezetők tárgyaltak a helyi önkormányzat és a rendőrség képviselőivel, hogy megakadályozzák a nagyobb bajt. A rendőrség megígérte, hogy bűnügyi vagy szabálysértési feljelentést tesz a támadók ellen, és állandó éjszakai őrjáratot küld a faluba. Kasza József, a VMSZ elnöke arra figyelmeztetett, a magyarok a végtelenségig nem fogják tűrni az ilyen akciókat. Szerinte a rendőrség nem engedheti meg a helyzet odáig fajulását, hogy a kisebbségek önszerveződésre kényszerüljenek. Az 1800 fős Tordát kilencven százalékban magyarok lakják, a többiek jórészt romák. Az 1300 fős Udvarnok lakosságának hatvan százaléka szerb, negyven százaléka magyar. Oslóban vette át tegnap a Nobel-békedíjat a kenyai Wangari Maathai ökológus. Ő az első afrikai nő, aki megkapta a rangos kitüntetést. Az orvosi, fizikai, kémiai, irodalmi és közgazdasági Nobel-díjak átadására a svéd fővárosban, Stockholmban került sor. (CTK/AP-felvétel) Felkeresi a klinikát, ahol korábban kezelték Juscsenko Bécsbe megy ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Berlin/Moszkva. Viktor Juscsenko ellenzéki elnökjelölt közölte, újra Ausztriába utazik, s felkeresi a Rudolfinerhaus klinikát, ahol korábban is kezelték. Azt is bejelentette: néhány napon belül elkészül a megmérgezését vizsgáló végleges jelentés. A Korrespondent internetes újság szerint Juscsenko kijelentette: megmér- gezése tudatos volt és valójában meg akarták ölni. A tegnapi bejelentés szerint ezer EBESZ-megfigyelő lesz Ukrajnában. A német külügy közölte: Berlin 110 megfigyelőt küld Ukrajnába, az elnökválasztás újabb második fordulójára, s a németek az EBESZ ezer fős megfigyelői csapatának a részét képezik. Az EBESZ csoportját Geert-Hinrich Ahrens volt német diplomata vezeti, aki már augusztus óta Kijevben tartózkodik. Az ukrán legfelsőbb bíróság választási csalások miatt rendelte el az elnökválasztás második fordulójának megismétlését december 26-án. Oroszország csak örülne, ha Ukrajnát felvennék az Európai Unióba- mondta tegnap Vlagyimir Putyin, miután Jósé Luis Rodriguez Zapatero spanyol miniszterelnökkel tárgyalt. Mindamellett az orosz elnök rámutatott, szerinte az EU egy évtizeden belül nem tervezi Ukrajna felvételét, amit Zapatero is megerősített azzal, hogy az EU-ban jelenleg a legújabb bővítés konszolidálása folyik. Putyin kifejtette, Oroszország két irányban tevékenykedik: egyfelől egységes gazdasági tér kiépítésébe fogott a volt Szovjetunió jelentős részén, másfelől közös gazdasági tér formálásába kezdett az EU-val. Feltételezte, hogy ezek a lépések nem kerülnek ellentétbe az EU következő bővítésével, amely Ukrajnát is felölelheti. Az Európai Néppárt meghívta következő csúcstalálkozójára Viktor Juscsenkót. A néppárti vezetők - közülük jelenleg tízen kormányfők - mindig az EU csúcsértekezlete előtt üléseznek, s az általában néhány órával később kezdődő hivatalos EU-csúcs legfontosabb .témáiról egyeztetnek. A jövő heti EU-csúcson kell dönteni arról, hogy megkezdődjenek-e jövőre a csatlakozási tárgyalások Törökországgal, (m, oh, t)
