Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-09 / 284. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 9. RÖVIDEN Végre döntöttek: jöhet az Énei Pozsony. Jóváhagyta a kormány a Szlovák Villamos Művek 66%- os részvénycsomagjának eladását az olasz Éneinek. A csomagot ösz- szesen 840 millió euróért adják el (32,8 milliárd korona), a szerző­dést januárban írják alá. Hátramaradt még a beruházási terv elkészí­tése, amelyen a két félnek 2005. június 30-ig kell megegyeznie. Ha az adott időn belül nem születik döntés, a szlovák fél elállhat a szerző­déstől. „Nagyszerű munkát tudhatunk magunk mögött. A szerződés természetesen a kormánnyal egyeztetett teljedelemben felkerül az internetre is” - nyilatkozta Pavol Rusko gazdasági miniszter, (ú) Elfogytak a karácsonyi telefonok Pozsony. Az Orange karácsonyi kínálatában szereplő telefonok közül néhányért hiába sorakoznak az ügyfelek - ugyanis elfogyott a készlet. Mint ahogy azt az Orange szóvivője lapunknak elmondta, vannak készülékek, amelyet az egész országban nem lehet kapni, más fajtákból csak néhány régióban mutatkozik hiány. „Már elemez­zük a helyzetet, hogy müyen modellekkel lehet a karácsonyi hiányt pótolni. De az ügyfelek továbbra is 12 készülék közül választhatnak” - mondta Peter Tóth. (szí) A HZDS cserben hagyja a Smert Pozsony. Összegyűlt a szükséges 30 aláírás, a Smer tegnap beter­jesztette a Ludovít Kaník szociális miniszter leváltását szorgalmazó indítványát a parlamentbe. A miniszternek azonban az utóbbi na­pokban kirobbant járulékfizetési botrány ellenére sem kell komolyan tartania a leváltástól, az ugyancsak ellenzéki HZDS ugyanis nem tá­mogatja a Smer indítványát. „Habár Kaník miniszter úr munkájáról megvan a véleményünk, de a Smer politikájával kapcsolatban is van­nak kifogásaink” - mondta Milan Urbáni, a HZDS képviselője. A Smer teljes mértékben bízhat a kommunisták támogatásában, Eudovít Kaník ugyanis a napokban kérte a főügyészt, vizsgálja meg, hogy a KSS politizálása nem ad-e okot a párt betiltására, (lpj) Nem kér Cérnák átneveléséből a püspök Pozsony. Az epeijesi görög katolikus püspökség tegnap elhatáro­lódott a Mikulás Cérnák szabadlábra helyezését kérvényező petíció­tól, amelyet a breznóbányai járásbeli Garamfő (Telgárt) lelkésze állí­tott össze. „A püspökség nem adja nevét holmi petíciókhoz, amelyek nem céljai és eszközei az egyháznak” - jelentette ki Ján Babjak, az epeijesi egyházmegye főpásztora. A garamfői születésű alvilági figu­ráért ilyen módon szeretett volna kezességet vállalni szülőfaluja egy­házközsége. (SITA) A Tátrához mindenki ért Pozsony. Csaknem 4,7 milliárd köbméterre becsülhető a kicsavart fák mennyisége - derült ki a földművelésügyi tárca jelentéséből, amelyet a kormány tegnap tudomásul vett. A novemberi szélvész kö­vetkezményeinek felszámolását nehezíti az erdőgazdálkodásról szó­ló törvény, ezért a tárca módosítást javasol. A tátrai munkálatokra eddig 34 millió koronát költöttek. A számok egyelőre nem pontosak. A létrehozott kormánybizottság elnöke Mikulás Dzurinda kormány­fő, a HZDS Vladimír Meciart jelölte tagnak, mondván: a miniszterel­nökkel való tárgyalásokra egyenrangú partnert kell küldeni, (dem) A magyar kormány a hősi erőműről Budapest. A magyar kormány elfogadta a bős-nagymarosi rehabi­litációs koncepció alapelveit, amelynek alapján a hágai bíróság dön­tésének végrehajtásáról tárgyal majd a szlovák féllel. A koncepció egyik eleme a természet önszabályozó működéséhez közelítő állapot kialakítása, a Duna főága és mellékágai közti élő kapcsolat biztosítá­sa, a viszonylag természetes állapotok keresése. (MTI) Se szeri, se száma a képviselői kívánságoknak Mindenki másra kér pénzt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony Folytatódott a vita az „év törvényéről” a parlamentben. A környezetvédelmi alap zavartalan működéséhez szükséges költségve­tési kerettel kapcsolatos módosító indítványt Farkas Pál, a költségve­tési bizottság elnöke teijesztette elő. A Koalíciós Tanács megállapo­dása értelmében csaknem egymilli- árd koronát a környezetvédelmi tárca fejezetéből különítenek el e célra, további 400 millió egyéb mi­nisztériumok tételeiből csippente­nek le. Ezenkívül Farkas javasolta: 12,296 milliárdot a közlekedésügyi tárca autópályákra fordítson. Éva Rusnáková SDKÚ-képviselő a rima- szombati kórház számára 20 milli­ós támogatást kért, pártbeli kollé­gája, Viliam Novotny 30 milliót sze­retne a nagymihályi kórház számá­ra. Vladimír Dad’o kommunista honatya különböző átcsoportosítá­sokat vázolt, s az így megtakarított 50 miihót Turócszentmárton kap­ná. Lubica Navrátilová független politikus szerint a jövő évi költség- vetés tervezete támadás a képvise­lők intelligenciája ellen, ugyanis nyilvánvalóan óriási tartalékokat bújtattak el benne. Ezt lapunknak már Hama István, az MKP gazda­sági szakértője is leszögezte, mondván: a pénzügyminiszter az összes előrejelzés és elemzés közül mindig a konzervatív prognózist választja, és mindig van eldugott pénz a költségvetésben. Navrá­tilová a szociális minisztériumot vette górcső alá, és óriási tartaléko­kat vélt nála felfedezni, például az anyagi szükséghelyzetben lévők­nek járó támogatást sokallta. Ezért indítványozta, hogy ebből a fejezet­ből csoportosítsanak át némi pénzt az oktatásügybe. A büdzsét múlt péntektől tárgyalja a törvényhozás, írásban 28-an kértek szót. Tegnap szóban további 26 honatya jelent­kezett be a vitába, (sza, s) A települések nagysága befolyásolja a szolgáltatások színvonalát, Újabb jogköröket kapnak Kukura lehet a miniszter Rudolf Chmel távozik Pozsony. A pénzügyi de­centralizációval még nem ért véget a közigazgatási re­form, hangzott el tegnap a Konzervatív Intézet által szervezett konferencián. ÚJ SZÓ-INFOMÁCIÓ „2006-ban és 2007-ben újabb jogköröket kapnak az önkormány­zatok a már jóváhagyott jogsza­bályok alapján” - mondta Vladimír Báján, Pozsony-Ligetfalu polgár- mestere. Az önkormányzatok fo­lyósítják majd a szociális segélyt, 2007-től pedig ők finanszírozzák a közhasznú munkákat is. Báján sze­rint ez utóbbival nagy gond lesz, mivel épp azon települések vannak nehéz anyagi helyzetben, ahol sok a munkanélküli. A közigazgatási reform után meg kellene kezdőd­nie a kommunális reformnak is, vé­li Jaroslav Pilát, a közigazgatási re­formért felelős kormánybiztos ta­nácsadója. „Szlovákia település- szerkezete elaprózott, sok az 500 lélekszámúnál kisebb falu, melyek nem tudják megfelelő színvonalon biztosítani a lakosoknak nyújtott szolgáltatásokat” - mondta Pilát. Példa erre az építésügyi hivatal, mely a közigazgatási reform kere­tében került az önkormányzatok­hoz. A települések nagysága befo­lyásolja a szolgáltatások színvona­lát, ez vonatkozik a hivatali ügyin­tézésre, az oktatásügyre és a kultú­rára is. A kisebb települések előnye lehet az ügyek átláthatósága, hi­szen egy pár száz fős faluban „min­denki mindenről tud”. Veszélyezte­ti azonban a demokráciát, hogy né­hány helyen a polgármesteri poszt megszerzéséhez elég „néhány csa­ládnak megegyezni”. Figyelembe kell venni az önkor­mányzatok működésének közvet­len költségeit is. Szlovákiában mintegy 25 ezer választott képvise­lő van - túlnyomó többsége a helyi önkormányzatokban. A kommunális reform megvaló­sítása várhatóan több választási ciklust vesz igénybe, az erről szóló anyag jövőre kerül a kormány elé. „Nem lenne szerencsés az önkor­mányzati választások között módo­sítani a rendszeren. Úgy kell előké­szíteni, hogy az emberek már az új településszerkezetnek megfelelően válasszanak képviselőket és polgár- mestereket” - magyarázta a tanács­adó. (lpj) Pozsony. Rudolf Chmel hosz- szabb ideje fontolgatja, hogy távo­zik a minisztérium éléről, ezt teg­nap megerősítette az egyik hírügy­nökségnek is. Pavol Rusko, az ANO elnöke cáfolta, hogy megromlott a viszonyuk. Nagyra értékeli, hogy Chmel időben tájékoztatta őt, mert az ANO-nak így lesz ideje új jelöltet keresni. Értesüléseink szerint azon­ban több súrlódás is volt Chmel és az ANO elnöke között, más volt a véleménye a Mojzis-ügyben és Ivan Simko menesztésével kapcsolat­ban. Úgy tudjuk, az sem tetszett Ruskónak, hogy Chmel hajlandó volt együttműködni az MKP-val a kisebbségi kultúra finanszírozásá­ról szóló törvény kapcsán. A legesé­lyesebb utód Juraj Kukura színész, de Jozef Heriban parlamenti képvi­selő neve is felmerült, (sza, s) Előfordulhatott, hogy az StB aláírást hamisított, de a szakértő még nem találkozott ilyen esettel Hurny aktájának nagy részét megsemmisítették ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ján Hurny mégis együttműködött a kommunista titkosszolgálattal, derül ki a Nem­zeti Emlékezet Hivatalában (ÚPN) megtalálható StB-s aktákból. „Ön­kéntes alapon és hazaszeretetből beleegyezem és kötelezem ma­gam, hogy az StB-nek segíteni fo­gok leleplezni szocialista orszá­gunk ellenségeit” - olvasható azon a papírlapon, melyen Hurny alá­írása szerepel. „A minisztérium többé nem nyilatkozik az ügyben. Az államtitkárt az SDKÚ jelölte, forduljanak a párt szóvivőjéhez” - reagált érdeklődésünkre Juhász László, a régiófejlesztési tárca szó­vivője. Az SDKÚ többször leszö­gezte: nem foglalkozik az StB-s aktákkal; Mikulás Dzurinda mi­niszterelnök pedig hangsúlyozta: nem szeremé, ha ez alapján tiszto­gatás kezdődne. Hurny állítja, az aláírás hamis. Patrik Kosicky, az ÚPN munkatár­sa szerint a kommunista rend­szerben előfordult, hogy a több­órás kihallgatás után valakivel üres papírt írattak alá, s az illető - azt remélve, hogy ezzel véget vet­het az StB zaklatásának - gondol­kodás nélkül beleegyezett min­denbe. Azt sem lehet kizárni, hogy az aláírást valóban hamisí­tották, ám Kosicky ilyennel még nem találkozott, ezért kételkedik Hurny állításában. Az aktából ugyanis az is kiderül, hogy a re­zsim elégedett volt munkájával, külföldre utazhatott, három évig Mongóliában dolgozott. Hazaté­rése után fel akarták vele újítani a kapcsolatot - mindebből arra le­het következtetni, hogy valóban ügynök volt. Asszisztens álnéven szerepelt, ha fel akarták vele ven­ni a kapcsolatot, a következő üze­netet kapta: „Itt Janó, tegnap Po­zsonyban jártam, hoztam a mun­kádhoz szakirodalmat, gyere el hozzám.” Erre a megegyezés alapján a válasz az volt: „Mikor menjek?” Ezután állapodtak meg a konkrét időpontban és helyszín­ben. Hurny az egyházzal, a disszi- dálókkal és a külföldre járó kami- onosokkal kapcsolatos értesülése­it továbbította. Az akta legérdeke­sebb részeit azonban megsemmi­sítették: éppen az hiányzik, hogy kiről milyen információkat szállí­tott. Az eredetileg 91 oldalból csak 23 maradt meg. A java való­színűleg 1988-ban tűnt el, amikor az StB archiválta a dokumentu­mot - az együttműködést értékelő tartótiszt, Peter Bosák alhadnagy javasolta a kevésbé fontos részek megsemmisítését. Kosicky szerint azonban fontosakat is kitéphet­tek, de a egész aktát nem merték likvidálni. „Tisztában voltak az­zal, hogy lesz valamiféle politikai változás, de nem tudhatták, mek­kora horderejű. Ezért óvatosság­ból a legfontosabb részeket eltün­tették, ám bizonyos dolgokat meghagytak, hogy szükség esetén ismét felvehessék a kapcsolatot az ügynökökkel” - részletezte az ÚPN munkatársa. Szerinte abból a megfontolásból is meg akarták őrizni a dokumentumok egy ré­szét, hogy az együttműködő sze­mélyeket később kompromittál­hassák vagy zsarolhassák. Az StB abban reménykedett, hogy a rendszerváltás után is megőrizhe­ti befolyását. Rengeteg dokumen­tumot 1989-ben és 1990-ben sem­misítettek meg. Hurny pénzt nem kapott az in­formációkért, ám ez nem jelent semmit. A besúgók például drága konyakokat, csakis nyugaton be­szerezhető élvezeti cikkeket kap­tak. Egyesek karrierjük miatt vál­lalták az együttműködést; mások meggyőződésből voltak ügynö­kök. (sza, sm) Hurny továbbra is hallgat Ján Hurny bujkál az újságírók elől, személyesen még nem nyilat­kozott gyanús múltjáról. Miután kiderült, hogy neve szerepel az ügy­nöklistán, a régiófejlesztési tárca szóvivőjével megüzente: kikéri az aktát, és ha azzal senkinek nem fog ártani, nyilvánosságra hozza. Mi­után kézhez kapta az ügyiratot, meggondolta magát. Akkor kiadott közleménye szerint nem volt ügynök, aláírását hamisították, és jogi úton fog védekezni. A minisztérium nem kívánja őt felelősségre von­ni, nem javasolja leváltását. Juhász László szóvivő lapunknak koráb­ban elmondta: Hurny jól végzi munkáját, a tárca bízik benne, (sza) Aligha támogatná kilencven képviselő az igazságügyi miniszter alkotmánytörvény-tervezetét Elő lehet még venni a meciari amnesztiákat? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Daniel Lipsic igazság­ügyi miniszter törvénnyel hatályta­lanítaná a meciari amnesztiákat, melyek lehetetlenné teszik a bünte­tőeljárást ifjabb Michal Kovác el­rablásának ügyében. Frantisek Miklosko kereszténydemokrata honatya közvetlenül azután, hogy a bíróság egy újabb ügyben ismét ártatlannak találta Ivan Lexa volt titkosszolgálati igazgatót, jelezte: pártja előáll az amnesztiákat meg­semmisítő javaslattal. „Született néhány új bírósági döntés, melyek részben a meciari kegyelmekre támaszkodnak. Úgy vélem, jogállamban elfogadhatat­lan, hogy bármüyen bűncselek­ményt büntetés nélkül megússzon az elkövető” - indokolta kezdemé­nyezését Lipsic, aki szerint az egye­düli megoldás az alkotmánytör­vény elfogadása. A KDH erről nem­csak koalíciós partnereivel, hanem az ellenzékkel is tárgyalni akar. „Jó lenne, ha a.törvény a leg­utolsó zsebtolvajtól kezdve egé­szen a közjogi méltóságokig min­denkire egyformán vonatkozna, s nem lehetne amnesztiákra hivat­kozni. Csakhogy ez már régen nem szakmai, hanem politikai és lelkiismereti kérdés” - reagált la­punknak Köteles László, a titkos- szolgálatot felügyelő parlamenti bizottság alelnöke, aki azonban némi populizmust sejt a javaslat mögött. Szerinte a tárcavezető időről időre „népszerű” témákhoz nyúl. Lipsic cáfolta, hogy amiatt vetette fel az amnesztiák meg­szüntetését, mert attól tart, hogy a bíróságok az összes ügyben fel­mentik Lexát. Miroslav Abelovsky, az alkotmányjogi bizottság tagja ezzel szemben úgy véli: a KDH el akarja terelni a figyelmet arról, hogy a nyomozó szervek nem vé­gezték rendesen a dolgukat, nin­csenek bizonyítékok a volt SIS- igazgató ellen. „Jogi szempontból is értelmetlen a javaslat, és a par­lamentben biztosan nem jár siker­rel. Jogállamban ez megengedhe­tetlen. A rendőrség és a bíróság csődöt mondott, és a kormány­pártok mos alibit keresnek” - mondta lapunknak a független honatya. Jogászként ugyanakkor nem zárta ki, hogy egy alkotmány­törvénnyel elméletileg hatályon kívül lehetne helyezni az amnesz­tiákat, ám ő ezt képtelenségnek tartja. Ajogbiztonság szempontjá­ból sem helyeselné, ha ismét bün- tethetővé válna az, aki egyszer amnesztiát kapott. Szerinte a par­lament ezt nem hagyja jóvá. Az al­kotmánytervezet elfogadásához 90 szavazat kell, a koalíció 69-cel rendelkezik, és amíg többsége volt, akkor is csak 78-ra támasz­kodhatott. Amikor néhány hónap­ja Lipsic felvetette, hogy a mostani ciklusban is meg kellene próbálni a dolgot, Pavol Rusko ANO-elnök úgy fogalmazott: a tárcavezető „túlteljesíti” a koalíciós megegye­zést. Rusko szerint nincs értelme előre vesztett csatába vágni. „Egyetlen független képviselő sem fogja támogatni, és a KDH tisz­tában van azzal, hogy fölöslegesen terjesztik elő. Talán a politikai fele­lősségre vonástól tartanak, amiért egyetlen nagy, kényes ügyet sem si­került úgy lezárni” - tette hozzá Abelovsky. A törvényhozás az előző megbí­zatási időszakban már három ha­sonló törvényjavaslatot utasított el. (sza, s) „Nem szabad felejteni” Ifjabb Michal Kovác édesapja, Szlovákia volt köztársasági elnö­ke úgy véli: nem szabad megfeledkezni a közelmúltról. Szerinte az a társadalom, mely nem áll ki az igazság mellett, további bűncse­lekmények elkövetésére ösztönzi az embereket. „Legalább erkölcsi elégtételt kellene adni a sértetteknek, ha már egyszer arra nincs lehetőség, hogy börtönbe kerüljenek az elkövetők” - mondta Michal Kovác volt államfő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom