Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-09 / 284. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 9. Fókuszban: a környezetvédelmi alap 3 A szocialista gazdálkodás életkörnyezeti kárainak felszámolása legalább ugyanannyi időt követel, mint elkövetése Felszámoljuk a terhes örökséget? Greenpeace-aktivisták november elején egy rozoga házban számoltak fel egy illegális vegyianyag- lerakatot Ipolybalogon, a folyótól mindössze 300 méterre (Ján Kroslák felvétele) Szomorú tény, hogy másfél évtizeddel a rendszerváltás után sem vagyunk képesek megszabadulni az „átkos” számos vívmányától. Ez alatt nem csupán a demokrácia talajában egyre mélyebb gyökeret eresztő eszmékre gondolok; a szocializmus ennél sokkal „kézzelfoghatóbb” nyomokat hagyott hátra. Például az úton-útfélen fellelhető, napjainkban is „gyarapodó” szemétlerakatokat. LŐRINCZ ADRIÁN A hazai „abszurd valóság” része, hogy míg a szlovák állampolgár Európa egyik legnagyobb védettséget élvező területének a lakója (elég csak a nemzeti parkok és fokozottan védett területek, valamint az ország területének arányára gondolnunk), az ország az élőkörnyezet szennyezettségét tekintve is közel jár a kétes értékű elsőséghez. Az iparosodás jegyében elsősorban a nehézipar indult rohamos fejlődésnek Magyarország felső részén. Ez, illetve a kisüzemi fém- feldolgozás azonban még nem jelentett komoly megterhelést az életkörnyezetre. A kritikus időszak 1948, azaz az államosítás után következett. Sorra épültek meg a több száz hektáron működő nagyüzemek - így a Keletszlovákiai Vasmű, a Juraj Dimitrov Vegyi Üzem (ez utóbbinak már az elődjével, a Nobel Művekkel is gondok voltak a Kis- Duna mellett), az őrmezői (Strázske) Chemko, és nem utolsó sorban a Vág, a Sajó és a Murány-patak völgyének ásványi kincseit feldolgozó kohók. A Nagy Testvér végezetül - biztos ami biztos alapon - az ötvenes években Európa legnagyobb ivó- vízkészlete fölé telepítette a térség egyik legnagyobb olajfinomítóját, a Slovnaftot, Pozsony stratégiai fontosságával indokolva lépését. Az államosítás jegyében végbement szövetkezetesítés szintén rányomta bélyegét az életkörnyezet alakulására. A „senkiföldjévé” lett szántókat a mezőgazdász (mert józan eszű paraszt ilyesmire nem vetemedne) nitrát alapanyagú műtrágyával „biztatta”, és születtek is olyan hektárhozamok, hogy csodájára járt a világ. Mindvégig megoldatlan maradt azonban a veszélyes anyagokat tartalmazó vegyszerek elhelyezése. A szövetkezeti udvarokon szakszerűtlenül raktározott műtrágyát évtizedeken át vígan mosta az eső a talajba, a gyomirtóból pedig - a hatás növelése kedvéért - oda is jutott, ahová nem kellett volna. Végezetül, de nem utolsósorban az emberi tényező játszott közre abban, hogy talán nincs olyan falva, települése az országnak, melynek határában ne éktelenkedne legalább egy szemétdomb - vagy ahogy a civilizált világ nevezi: illegális szemétlerakat. A háztartási hulladék ekképp történő elhelyezése mellett szól mindenképp az a tény, hogy ez a legolcsóbb, ezért nem kell fizetni. Felszámolásuk viszont százmilliós nagyságrendű összegeket követelne - ha telne rá. De nem telik; így az idő előrehaladtával egyre nagyobb mennyiségű talaj vagy víz szennyeződik a lerakat közvetlen környezetében. Aztán kapkodjuk a fejünket, ha védőruhába öltözött, gázmaszkot viselő környezetvédők rakják műanyag hordókba a szennyezett talajt - a kertünk alatt. Részleges megoldást eredményezhet a környezetvédelmi tárcavezető, illetve az MKP parlamenti képviselői által oly régóta szorgalmazott Környezetvédelmi Alap működésbe helyezése, melyre 2005. január 1-étől van kilátás. Csodát várni az előreláthatólag egymilliárdos összeg fölött rendelkező alaptól azonban nem kell. Az évtizedeken át az életkörnyezet terhére történt „gazdálkodás” kétes eredményeinek felszámolása óvatos becslések szerint is legalább ugyanannyi időt követel, mint „elkövetése”. A kötelezettségek elmulasztásáért 200 ezertől 10 millió koronáig terjedő büntetés lesz kiszabható Törvénytervezet a környezeti terhelésről ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A környezetvédelmi tárca elkészítette azt a törvénytervezetet, amely a felszín alatti vizek és a talaj szennyezettsége következtében fellépő környezeti terhelést lesz hivatott osztályozni. Ennek értelmében a terhelést a környezetre és az emberi szervezetre gyakorolt negatív hatás, illetve a felszámolás sürgőssége alapján veszélyességi fokozatokra fogja osztani. Az elkészült veszélyességi vagy sürgősségi lista alapján lehetővé válik a szanálás öt évre szóló tervének elkészítése, melyet a kormánynak kell majd jóváhagynia. A tervezet értelmében konkrét személyeket vonhatnak majd felelősségre; ezek lehetnek magán- személyek, cégek, tulajdonosok, ingatlankezelők, de akár a minisztériumon vagy az államon is követelhetik majd a felszámolási terv elkészítését. A szanálást csakis a megfelelő engedéllyel rendelkező cég végezheti. A törvényből adódó kötelezettségek elmulasztásáért 200 ezertől 10 millió koronáig terjedő büntetés lesz kiszabható, mely a Környezetvédelmi Alap kasszájába fog befolyni. A terhelés felmérésére és felszámolására megközelítőleg tíz- milliárd koronára lenne szükség. A törvény a kormány és a parlament jóváhagyását követően 2006. január 1-én léphetne életbe. (la) A környezetvédők véleménye az alap létrehozásáról Greenpeace: pozitívum ÚJ SZÓ-INTERJÚ A Környezetvédelmi Alap irányításával, illetve a rendelkezésére álló pénz elosztásával kapcsolatosan felmerül a kérdés: képes lesz-e a környezetvédelmi tárca felügyelni az alapot, vagy a Reci- klációs Alaphoz hasonlóan fokozatosan egyre kevesebb szóhoz jut majd? Az új alap létrehozásának szükségességére Juraj Rizman, a Greenpeace környezetvédelmi szervezet szlovákiai szóvivője is felhívta a figyelmet. A környezetszennyezés mely típusai a leggyakoribbak Szlovákiában? Szervezetünk aktivistái és szakemberei a szennyezések két fajtájával szembesülnek leggyakrabban. Az elsőbe az egykori földműves szövetkezetek által gazdátlanul hagyott műtrágya- és gyomirtólerakatok tartoznak, melyek száma több százra tehető, Az állami szervek óvatos becslése szerint ma is mintegy 300-400 tonna gyomirtó szennyezi a környezetet. Jelentős környezetszennyező forrásként tartjuk számon az ipari létesítményeket is. Mi indokolja ön szerint az alap létrehozását? Főképp az, hogy a rendszerváltás óta eltelt tizenöt év alatt sem sikerült előbbre lépnünk a mérgező anyagok lerakatainak ügyében. Nem túldramatizált, hanem valós problémával állunk szemben, és néha úgy tűnik, nincs, aki kezébe vegye az ügyet. Hogyan képzeli el az alap működését? Az alapnak elsősorban a letűnt rendszerben létrehozott lerakatok felszámolását kell megcéloznia. Fontos, hogy a folyósított összegek elosztása transzparens módon történjen, követhető legyen. Nagy figyelmet kell szentelni majd annak is, hogy elsősorban a legkorszerűbb környezetkímélő technológiák alkalmazását támogassák, ne az olyan projekteket, melyek a környezetvédelem szempontjából kifogásolhatók. Terveznek-e a jövőben is az ipolybéli szennyeződés felszámolásához hasonló akciókat? Ezek az akciók nagyon költségesek, polgári társulásunk anyagi lehetőségei viszont korlátozottak. Ezért tovább szeretnénk bővíteni kapcsolatainkat az olyan társulásokkal, szervezetekkel, melyek a környezetvédelem terén is tevékenykednek. Együttműködésünk az Ipoly Unióval bizonyítja, hogy ez az út járható, (la) A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP MŰKÖDÉSE A jövő év elsejétől működésbe lépő Környezetvédelmi Alap részben az SZK Állami Környezetvédelmi Alapjának a feladatkörét fogja ellátni. Fő feladata azonban a környezetvédelem állam általi támogatásának gyakorlati elősegítése. Az állami költségvetésből elkülönített összeg az alap bevételének csupán egy részét teszi ki. További bevételeit ♦ az államigazgatási szervek által a környezetszennyezés címén kirótt büntetések, ♦ a nyilvános gyűjtések és közadakozás bevételei, ♦ a szennyvízkibocsátás, illetve átlagon felüli vízhasználat címén fizetett illetékek, ♦ a légkör szennyezése miatt fizetett illetékek, ♦ az alap által a pénzintézetekben elhelyezett összegek kamatai (az állami költségvetésből származó részlet kamatai kivételével), ♦ a bankok és más jogi személyek által nyújtott hitelek, ♦ a védett területekre való belépésért fizetett díjak fogják képezni. Az alap segítséget nyújthat minden olyan tevékenységhez, mely az állam környezetvédelmi politikájának megvalósítását célozza országos, területi vagy helyi szinten, de támogathatja az életkörnyezet minőségének felmérésére és javítására irányuló tevékenységet, a környezetvédelmi nevelés terén kifejtett munkát, illetve környezeti katasztrófa felszámolására irányuló tevékenységet is. Alapkövetelmény, hogy a felsoroltak összhangban legyenek a kormány által elfogadott environmentális irányelvekkel. A környezetvédelemmel összefüggő tevékenység kifejtése során támogatásban részesülhet minden olyan állampolgár, aki állandó lakhellyel rendelkezik az ország területén, betöltötte 18. életévét, és saját bevétellel rendelkezik, valamint minden olyan vállalkozó (lehet természetes vagy jogi személy), akinek a székhelye Szlovákia területén található, (ú) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: KÖDÖS IDŐ; 2-6 FOK A Nap kel 07.32-kor- nyugszik 15.56-kor A Hold kel 04.05-kor - nyugszik 13.59-kor A Duna vízállása - Pozsony: 290, változatlan; Medve: 130, árad; Komárom: 140, árad; Párkány: 70, árad. KUEV5 ELŐREJELZÉS Térségünkben gyakran lesz erő sen felhős az ég. párás, ködös idő várható, ködszitá- lással tarkítva. Gyenge, változékony irányú lesz a szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2-6 fok között alakul, a tartósan ködös tájakon nem éri el a 0 fokot sem. Éjszaka -2 és -6 fok lesz. Holnap erősen felhős, párás időre van kilátás, továbbra is jellemző a kiterjedt ködtakaró, amely helyenként csak igen lassan szakadozik fel; 2 és 6 fok körüli hőmérsékletre számíthatunk. ORVOSMETEOROLÓGIA A gyenge hidegfront alapvetően kedvező hatással van szellemi és fizikai teherbírásunkra, valamint összpontosító készségünkre. A reggeli órákban egyes légúti bániaknak tünetei is jelentkezhetnek. A szívás érrendszeri panaszokkal küsz- ködőknek ajánlott a fokozott elővigyázatosság. Az alacsonyabb vér- nyomásúak esetében gyakori lehet a migrénes eredetű fejfájás. A magasabb fekvésű területeken kellemes hatásokkal számolhatunk. TUNISZ 18
