Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-29 / 275. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 29. MOZI POZSONY HVIEZDA: Alien vs. Predator - A halál a ragadozó ellen (ameri- kai-kanadai-cseh-német) 18,20 MLADOSŤ: Cseh álom (cseh) 16, 18, 20 AUPARK - PALACE: A hihetetlen család (amerikai) 14, 15.30, 16.30, 18, 19, 21.30 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (angol) 14.30, 15, 17, 18.30, 19.30, 20.30 Én és a hercegem (amerikai-cseh) 14.50 Alien vs. Predator - A halál a ragadozó el­len (amerikai-kanadai-cseh-német) 17.30,19.40, 21.50 Hanyatt- homlok (cseh) 16.20, 18.40, 21.20 Csajok a csúcson 2 (német) 15.20,17.20,19.20 A rém (amerikai) 21.20 Cápamese (amerikai) 14.16.16.40.18.20.19.40 Collateral - A halál záloga (amerikai) 20.10 Tapló Télapó (amerikai) 15.40, 17.40, 20 Már megint bér­gyilkos a szomszédom (amerikai) 15.50, 18.10 A tűzben edzett férfi (amerikai-mexikói) 20.40 Apja lánya (amerikai) 14.40, 16.50 Felejtés (amerikai) 19.10, 21.10 Cseh álom (cseh) 14.10, 18.40 PÓLUS - METROPOLIS: A hihetetlen család (amerikai) 13.15, 14.10, 15.40, 16.35, 18.05,'19, 20.30, 21.25 A tűzben edzett férfi (amerikai-mexikói) 17,20.35 Tapló Télapó (amerikai) 15.05, 19.40, 21.40 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (angol) 13.05, 14.40, 15.35, 16.55, 17.55, 19.10, 20.15, 21.30 Csajok a csúcson 2 (német) 14.15, 16.05 Cápamese (amerikai) 15.50, 17.40 Hanyatt-homlok (cseh) 19.25, 21.35 Cseh álom (cseh) 13.40 Már megint bérgyilkos a szomszédom (amerikai) 13.10 kassa ■— TATRA: Csajok a csúcson 2 (német) 16, 18, 20 CAPITOL: A hi­hetetlen család (amerikai) 15.30, 18, 20.15 ÚSMEV: Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (angol) 16, 18, 20 IMPULZ: Hor­rorra akadva 3 (amerikai) 16.15,19.15 ■■■■■■■■I DÉL-SZLOVÁKJA IHHHH SZENC - MIER: Nem semmi! (cseh) 18 ROZSNYÓ - PANORÁ­MA: Alien vs. Predator - A halál a ragadozó ellen (amerikai-ka- nadai-cseh-német) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Alien vs. Predator - A halál a ragadozó ellen (amerikai- kanadai-cseh-német) 14.30, 20 Anakonda 2. - A véres orchidea (amerikai) 16.30,18.30 Az ördögűző-A kezdet (amerikai) 17.15, 19.30 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (angol) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Cápamese (amerikai) 14,16,18 Collateral-A halál zá­loga (amerikai) 15.30 Csodálatos Júlia (kanadai-amerikai-ma- gyar-angol) 13, 15.15, 17.30, 19.45 Felejtés (amerikai) 13.15, 17.45,19.45 Godsend-A Teremtés Klinikája (amerikai-kanadai) 14.18.15.20.15 Kidobós: Sok flúg disznót győz (amerikai) 16.30, 18.30, 20.30 A mandzsúriai jelölt (amerikai) 14.45 Már megint bérgyilkos a szomszédom (amerikai) 16.15 Mobil (amerikai) 20.30 Neveleden hercegnő 2. - Eljegyzés a palotában (amerikai) 14.15 Totál szívás (francia-német-angol) 13.45,16,18.15,20.15 A színművész egy közúti balesetben vesztette életét Meghalt Bubik István TUDÓSÍTÁS Budapest. Életét vesztette teg­nap egy közúti balesetben Bubik István színművész. A 46 éves szí­nész tegnap a 4-es főúton, Cegléd és Ceglédberceli között VW Bogár típusú autójával frontálisan ütkö­zött egy Ford Focus típusú sze­mélygépkocsival. A színészt kór­házba szállították, de már nem tudták megmenteni életét az or­vosok. A Budapest felé tartó szín­művész feltehetően nem az út- és látási viszonyoknak megfelelően vezetett, áttért a menetirány sze­rinti bal oldalra. Bubik egyedül ült az autóban. A másik autóban utazó két ember közül a vezető nem sérült meg, utasa viszont sú­lyos sérüléseket szenvedett. A bal­eset körülményeit szakértő bevo­násával a ceglédi rendőrkapitány­ság közlekedésrendészeti osztálya vizsgálja. Bubik István 1958. május 19-én született. Többek között tagja, volt a Nemzeti Színháznak, a Művész Színháznak és a Thália Színház­nak, 2000-től az Új Színház tagja­ként dolgozott. A művészt 1985- ben Jászai Mari-díjjal, Rajz János- díjjal és Farkas-Ratkó díjjal tüntet­ték ki, valamint kitüntették az Or­szágos Színház Találkozó legjobb férfi alakítás díjával. 1988-ban Ma­gyar Művészetért Díjjal, 2000-ben érdemes művész kitüntetéssel is­merték el. A magyar és a világirodalom leg­ismertebb hősszerepeit játszotta, valamint rockoperák főszerepeit énekelte. Érzelmeken alapuló, akt­ív, robbanékony játékstílus jellem­zi alakításait - áll az Új Színház honlapján. Főbb szerepei többek között: Mercutio (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Ádám (Madách: Az ember tragédiája), Áron (Madách: Mó­zes). Tarttuffe (Moliére: Tartuffe), II. Richárd (Shakespeare: II. Ri- chárd), Bicska Maxi (Brecht-Weill: Koldusopera), Pozzo (Beckett: Go- dot-ra várva), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), Beppe (Gol­doni: Chioggiai csetepaté), Sarmi- ento (Cervantes: Szószátyárok), Jago (Shakespeare: Othello), Weses (Gorkij: Éjjeli menedék­hely). Emellett több filmben és té­véjátékban is szerepelt, például Vérszerződés; Óriás; Halálraítélt; Gyökér és vadvirág; Golyó a szív­ben; Nyolc évszak; A tanítónő; Is­tálló; A napfény íze. A színészzenekar dobosa volt. A színészválogatott tagjaként kosár­labdázott, focizott és öttusázott, (o) (Internetfotó) Fókuszban a régi magyar irodalom - Könyvbemutató az MTA Irodalomtudományi Intézetében Egy irodalmi műhely arcai A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudo­mányi Intézete a közel­múltban szakmai könyvbe­mutatót és sajtótájékozta­tót tartott, melynek elsődleges célja e sokszó­lamú kutatói műhely tevé­kenységének szemléletes demonstrálása és elsősor­ban a régi magyar iroda­lom népszerűsítése volt. CSEHY ZOLTÁN A Literatúra angol nyelven is megjelentetett 2004/3-4-es szá­mát Veres András mutatta be: a ki­advány a modern és posztmodern magyar irodalommal foglalkozik, különös tekintettel a nyugati, illet­ve világirodalmi befogadási esé­lyekre. Kosztolányi, illetve az egyre fényesebb világirodalmi karriert befutó Szerb Antal mellé természe­tesen Márai és Kertész sorakoznak fel, de már Szabó Magda, Nádas Péter, Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos és Rakovszky Zsuzsa is szá­mottevő részeivé váltak az összeu­rópai irodalmi diskurzusok játéká­nak. E kulturális mozgásokat kata­lizálják az ún. kulturális évadok. A Hollandiai Kulturális Évad, mely a Hongarije aan Zee (Partra, ma­gyar!) címet viselte, december 17- én ér véget. A folyóirat elsősorban a holland recepció természetére összpontosított, de látványosan Ja- nus-arcú, hiszen a már küszöbön álló oroszországi magyar évadra is figyel. Örömmel olvassuk, hogy például Konrád György szinte már „holland nemzeti szerző” is, hogy Rakovszky Zsuzsa regényének most készül holland fordítása, de legfőképp az a barátságos, az iro­dalomértés mikéntjeire is kiteijedő szakírói soknyelvűség (a több- nyelvűség a maga primer értelmé­ben is jelen van: az angol nyelvű ta­nulmányokat holland és orosz re­zümé követi) örvendetes, mely a propagandisztikus irodalomészle­lésről átirányítja a figyelmet a hun- garisztika iránt érdeklődők nyelvi­didaktikai pragmatizmusára, mi­közben a magyar irodalomtörté­net-írás módozatairól is számot ad TVerdota Györgytől, Pomogáts Bé­lától Vári Györgyön át mondjuk Angyalosi Gergelyig vagy Dérczy Péterig. Az irodalomtörténet esé­lyei című kötet (Gondolat) inkább elméleti síkon közelíti meg az iro- dalomtörténet-írás paradigmati- kus rendszereit, s a megközelíté­sek zömében éppen a feladat lehe­tetlensége melletti érvelés a domi­náns. Veres ismertetése TVerdota György Tizenkét vers című köteté­nek méltatására is kitért, mely az Eszmélet-ciklus merőben új szem­léletű, hagyománytörő elemzését tartalmazza. Kőszeghy Péter Újfalvi Imre Ke­resztyéni énekek (Debrecen, 1602) című művének hasonmás kiadásá­val kezdte bemutatóját, hangsú­lyozva, hogy az 1930-as években alapított Bibliotheca Hungarica Antiqua újabb, immár harminc­nyolcadik kötete méltán érdemelte ki az újrakiadást. Ezt kivált a kötet előszavában található irodalomtör­téneti igényű összefoglalás tá­masztja alá, mely a protestáns iro­dalom első történeti-tipológiai jel­legű rendszerének tekinthető, s Új­falvi ez által egy csapásra anyanyel­vi irodalomtörténet-írásunk egyik kulcsfigurájává emelkedik. Újfalvi Imre tipikus képviselője és áldoza­ta volt a reformátusságon belüli te­ológiai és életvezetési vitáknak, szenvedélyesen lépett fel Hodászi Lukács püspök „főpapi tanai” ellen, rangjától is megfosztották, jogtala­nul citálták a „református állam­egyház” ideológiájának bűvöleté­ben hadakozó Báthory Gábor bíró­sága elé, immár lelkészi hivatalától megfosztva. A „nyavalyás, boldog­talan Imre pap” nevét 1602 után a hivatalos református irányvonal egyszerűen eltávolította a debrece­ni énekeskönyvek címoldaláról, s így ha az életben nem is, irodalmi- lag mindenképp sikerült Újfalvit diszkvalifikálni. Ács Pál utószava nemcsak a hitviták korának egy sö­tét fejezetét tárja fel, nemcsak ér­telmiségi sorsok önstilizációit mu­tatja be, hanem éles irodalomelmé­leti megfigyelésekben is gazdag. A Régi Magyar Költők Tárából két új kötet is napvilágot látott: a XVI. századi (új!) sorozat tizenket­tedik kötete többek közt Csáktor­nyái Mátyás, Baranyai Decsi János, Cserényi Mihály, Munkácsi János, Telegdi Kata költeményeinek jegy­zetelt, kritikai kiadásait tartalmaz­za, külön színfoltot képviselnek a Fortuna sorsvetőkönyv jóslatversei, illetve a naptárversek műfajába so­rolható csíziók. A közelmúltban megindult XIII. századi sorozat im­már az RMKT harmadik alsoroza- taként válik egyre ismertebbé. E so­rozatnak az eddig talán legna­gyobb figyelemre méltó vállalkozá­sa Amadé László verseinek várva várt kritikai kiadása, mely Schiller Erzsébet és Ajkay Alinka munkája. A pótolhatatlan jelentőségű mun­ka már a kezdet kezdetén tisztáz­za azokat az elbizonytalanított bi­ográfiai adatokat, melyek az Ama- de-életrajzot furcsa ambivalenci­ákba kényszerítették. Schiller Er­zsébet előszava és Ajkay Alinka bi­ográfiai tanulmánya legalább olyan jelentőségű, mint Borzsák István Bornemisza Péter sokat és sokféleképp elemzett tragédiáját kellő szakmai hozzáértéssel feltér­képező, a szakirodalom egészét meggyőzően korrigáló tanulmá­nyai. Amadé, immár végérvénye­sen kijelenthető: 1704. július 26- án született. Az irodalomtörténe­tek egy részében a szintén költő Amadé Thádé által készített 1836- os kiadás előszavából vett téves adat (1703. március 12.) öröklő­dött, a helyes adatot Gálos Rezső a nagyszombati anyakönyv alapján már 1937-ben korrigálta, de két 1739-ben kelt Amade-levélből is kihámozható a születés pontos dá­tuma. 1703 márciusában Amadé László bátyja, Sándor született, akit még csecsemőkorban ért el a halál. A kötet kritikai kiadásban közli a költő magyar, latin és né­met (valamint kevert nyelvű, ún. makaróni) verseit, természet­szerűleg a gyűjtemény még bővít­hető lenne az Amadénak tulajdo­nított szlovák versekkel. Knapp Éva és Tüskés Gábor új könyve a populáris grafika 17-18. századi alakváltozatairól szól, és több éves kutatásra épülő tudás­rendszert összegez: a kötet a kor­társ elméleti diskurzusok által is olyannyira kedvelt intermedialitás kérdései mellett a populáris re­giszter kutatásának és kutatható­ságának problémáit is felveti. Egy- egy embléma, imakönyvekben, szentéletrajzokban, freskókon megjelenő versekkel vagy prózai szöveggel kísért kép értelmezése mára már sokunk számára szinte dekódolhatadan üzenetanyagot közvetített. A Balassi-év legszebb képes ki­adványaként jelent meg szintén a Balassi Wadó gondozásában a Ba­lassi Bálint és kora című kiadvány, mely Kőszeghy Péter, Szentmárto- ni Szabó Géza, Csörsz Rumen Ist­ván és Pálffy Géza interdiszcipli­náris kutatásokra épülő tanulmá­nyait közli. A könyv irodalomtaná­rok számára potenciális kötelező olvasmány. Már a Knapp-Tüskés-könywel kapcsolatban utaltunk arra, hogy a kultúra területeinek erőszakos szegregációja nem természetes és folytonos jelenség, s hogy épp*az egymásban levés, az átjárhatóság az a természetes létállapot, mely­ben az irodalmi szöveg és a vele kapcsolatba kerülői egyéb kifeje­zésformák új jelentéstartalmakkal töltődhetnek fel, illetőleg különfé­leképp (más-más kulturális gya­korlatokra lebontva) jeleníthetik meg az adott társadalmi energia áramlását. Kecskeméti Gábor a ré­gi magyar irodalom tanulmányo­zói számára immár megkerülhe- tetlenné vált História Litteraria so­rozat kapcsán (Universitas Wadó) fejtette ki, mennyire mást jelentett a história litteraria fogalma a posztromantikus episztémé be- robbanása előtt: autonóm, mes­terségesen elkülöníthető iroda­lomról korábban nem beszélhe­tünk. Az 1995-től.megjelenő soro­zat két újabb kötettel gyarapodott: Tárnái Andor a história litteraria magyarországi történetét érintő tanulmányai alkotják a sorozat ti­zenhatodik kötetének anyagát. Tárnái legendás egyénisége volt a régi magyar irodalom kutatásá­nak, s a magyarországi írásbeliség első kritikatörténeti szintézisét megalkotó műve minden idők egyik legfontosabb szakkönyvévé vált. Jelen kötete a magyar iroda­lomtörténeti hagyomány mikro- szintézise, s Czvittinger, Bél Má­tyás, Rotarides Mihály, Bőd Péter pályaképe jelzi azt az utat, melyet Tárnái bejár a história litteraria felbomlásának korszakáig. Bőd Péter a hőse a sorozat tizenötödik kötetének is, mely Tüskés Gábor szerkesztésében jelent meg, s a magyar irodalomtudományi és irodalomtörténeti kánon megte- remtőjeként is tisztelt szerző sok­oldalú bemutatására vállalkozik: a Magyar Athenas (az első magyar nyelvű irodalmi lexikon) érték- szempontjaitól kezdődően Bőd Péter munkamódszerén át a szer­ző térképein, a székely rovásírás­ról alkotott véleményén keresztül a román történelemről alkotott nézeteiig. Korompay H. János Arany János levelezésének harmadik kötetét mutatta be (Universitas Wadó), mely 520 levelet tartalmaz (a sztoi­kus vigasztaló levelektől kezdődő­en a teljesen hétköznapi karakterű írásokig), s ezeknek mintegy har­mada korábban kiadatlan volt. Horváth János mindmáig megke­rülhetetlen verstani munkái az Osi­ris Wasszikusok sorozatban jelen­tek meg az életműsorozat nyitá­nyaként. Dávidházi Péter Szörényi László .Álmaim is voltak, voltak” című tanulmánykötetét mutatta be (Akadémiai), mely elsősorban Vö­rösmarty, Arany, Jókai és Petőfi munkásságára összpontosít. Az Arany-tanulmányok ragyogó elem­zéstechnikája nemcsak az Arany­értés alaphangoltságait villantja fel, hanem Arany költészetének pars pro toto jellegű működésme­chanizmusait is feltálja a Visszate­kintés című költemény kolosszális, próteuszi alakváltozatokat öltő verselemzése kapcsán, mely egy­szerre következtet a költő világné­zetére, humor és tragikum viszo­nyára, epikum és elégikum egy­másra vetüléseire, egyszerre mu­tatja be a genetikus és a retorikus elemzés módszereit, a vers szere­pér a kötetkompozícióban, s egy­szerre ad recepciótörténeti áttekin­tést is. Kerényi Ferenc a „Szó és tett jellemzik az embert” című kö­tet kapcsán (Kriterion), mely Baj­za József, a „magyar Lessing” írá­saiból nyújt átfogó válogatást, ke­serűenjegyezte meg, hogy a kima­gasló költő, esszéíró, kritikus ke­rek születésnapjáról a magyar kul­túra fő árama szinte teljesen meg­feledkezett. Pomogáts Béla négy saját köte­téről beszélt, melyek az európai in­tegráció, az erdélyi autonómia kér­déseitől kezdve a költészettörténe­tig terjedő tematikai skálát vonul­tatnak fel. Noha Kerényi Ferenc a könyvki­adás áldatlan helyzetét is hangoz­tatta, illetve a támogatáspolitika anomáliáira is hangsúlyt helye­zett, Richard Pražák professzor felszólalása is arról győzte meg a közönséget, hogy e tudományos műhely nemzetközi mércével mérve is maradandó munkákat tett le az asztalra. 'ajda Lajos: Fej házzal, 1937

Next

/
Oldalképek
Tartalom