Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-25 / 272. szám, csütörtök
UJ SZÓ 2004. NOVEMBER 25. Iskola utca 13 Szabad a vásár? Az unióban ki-ki megválaszthatja hazáját, vallását, nyelvét? Lecserélheti szülei értékrendjét? „A tanító úr hazabeszél” Kulturális gazdagság híján a világ egyetlen nagy „ragyogó, zsongó, zűrzavar” (Pavol Funtál felvétele) Kezdő, ambiciózus tanító koromban megkíséreltem hatni a pedellus bácsink józan ítélőképességére, hogy írattassa unokáit a magyar iskolába, hiszen a fia is odajárt, s lám - mérnök lett belőle. „A tanító úr hazabeszél. Csak azért mondja, hogy legyen kit tanítania” - tért ki előlem kesernyés mosollyal. CSÍK ZOLTÁN Manapság, néhány évtized múltával, fogyó gyerekszám mellett, elgondolkodtató számomra ez a mondás. Miután zöld utat kapott a Selye János Egyetem, Nyitra sem szabotálja tovább a pedagógusképzést. Lesz elegendő - pedagógusunk. Látogatóim jöttek a Comenius Pedagógiai Intézetbe, ahol mostanság dolgozom. Mesélték, hogy csökken az érdeklődés az iskolájuk iránt. Mit lehetne még tenni, amikor lehozzák a csillagot is az égről, csak elnyerjék a magyar szülők tetszését? Sorolták az érdekköröket, programokat, internetes foglalkozásokat, eredményeiket, mindezt összevetve a szlovák iskoláéval. Az idén is tájékoztató beszélgetésre hívták az amúgy túlnyomórészt magyar ajkú lakosságot. A tíz megjelentből nyolcán az iskola pedagógusai voltak. Mit tegyenek? Elmondtam nekik, hogy a közelmúltban felkeresett egy barátom, aki az Állami Tanfelügyelet munkatársa. Arról számolt be, hogy éppen egy magyar többségű falu szlovák iskolájában végeztek ellenőrzést, ahol egymás között a gyerekek magyarul beszélnek. Elsorolta a lesújtó eredményeket, amiket a tantárgyi mérések mutattak. Ezek a magyar gyerekek alulmúlták minden eddigi negatív tapasztalatát. „Ezt kellene megmutatnotok azoknak a magyar szülőknek. Hadd lássák, milyen törődésben részesülnek a gyerekeik!” - idézem a felháborodását. Beszélgetünk lehetőségekről, módszerekről, felvilágosításról. Tanulságosnak tartom Reuven Feuerstein izraeli pszichológus munkásságát. Feuerstein a második világháború után megalakult Izraelben bevándorló zsidó családok gyerekeinek vizsgálatával foglalkozott annak érdekében, hogy a beilleszkedésükhöz segítséget nyújtson. Többek között Marokkóból származó gyerekekről azt állapította meg, hogy olyan hiányosságaik vannak, amelyek lehetetlenné teszik a sikeres beilleszkedésüket az izraeli társadalomba. Gyenge valóságérzékelés és alacsony szintű értelmi képességek jellemezték őket. Vagy teljesen passzívak voltak, vagy pedig túlzottan élénkek. Mindez azt sugallta, hogy genetikailag gyengébb képességűek. Ezzel szemben az Etiópiából származó zsidó bevándorlók gyerekei jól alkalmazkodtak az új helyzethez, és kitűnően tanultak. Feuerstein rájött, hogy a marokkói bevándorlók városi elszegényedett közegből származtak, akik elvesztették szüleik értékrendjét, társadalmi értelemben elidegenedtek őseik kultúrájától. Velük ellentétben az etiópi- aiak elszigetelt hegyvidéki falvakban éltek. A gyerekeiket korán beavatták a szertartásaikba, rájuk bízták a nyáj őrzését, és hosszú fejezeteket kellett megtanulniuk a Tórából. Mivel csupán kevés, kézzel írott könyvük volt, ezt körüláll- va együtt tanulmányozták. Ezek a gyerekek minden szögből megtanultak olvasni: fentről, jobbról és balról. Tanítóik csodálták a rendkívüli alkalmazkodó képességüket. Feuerstein szerint a gyermek értelmi képességének fejlesztésében a legfontosabb tényező, hogy részese legyen egy gazdag, összefüggő kultúrának. Megállapította, hogy az a gyermek, amelyik megtanult egy kultúrát, fogékonnyá vált más kultúra elsajátítására is. A kulturális tapasztalat fontos ahhoz, hogy az ember a valóságot értelmezze. Ennek a hiányát nevezi az izraeli pszichológus kulturális értelemben hátrányos helyzetnek. William Jones kifejező szavait kölcsönzi, amikor azt mondja, hogy kulturális gazdagság híján a világ egyetlen nagy „ragyogó, zsongó, zűrzavar”. Feuersteinnel szólva, többek között azért szükséges magyar iskolába járnia a magyar gyereknek és szlovákba a szlováknak, hogy részesévé váljon a szülei kultúrájának, s ezáltal megszerezze azokat a közvetítő eszközöket, amelyek a tanuláshoz nélkülözhetetlenek. Ezek nélkül a tanulásban sem lehet sikeres. Együtt hallgatok vendégeimmel. Szabad a vásár? Az unióban ki-ki megválaszthatja hazáját, vallását, nyelvét? Lecserélheti szülei értékrendjét? Mit érdemes? Nem így tudjuk. A szerző a Comenius Pedagógiai Intézet munkatársa Érettségizett diákjaik felvételi indexe a felsőoktatási intézményekben rendszeresen 80 százalék fölötti Nyűt nap a Duna utcai magyar gimnáziumban ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Tegnap nyílt napot tartottak a Pozsonyi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban. Dávid Béla, az intézmény igazgatója elmondta, a 2005/2006-os tanévben egy idegen nyelvvel bővített, egy matematikára, fizikára és informatikára szakosodó, valamint egy általános tagozatú osztályt nyitnak. Mindenhárom osztályba 30 tanuló nyerhet felvételt. A saját jogalanyisággal rendelkező tanintézetnek 26 állandó, teljes szakképzettséggel rendelkező, hat ideiglenes szerződésű és nyolc óraadó tanára van. Az osztályok száma 11, a tanulók létszáma 326. Nyelvi laboratóriummal, biológia, kémia, fizika, informatika szaktanteremmel rendelkeznek. Érettségizett diákjaik felvételi indexe a felsőoktatási intézményekben rendszeresen 80% fölötti. A mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnáziummal együttműködve az EFQM minőségi oktatási modell megvalósításának részesei. Aki be szeretné adni jelentkezési ívét a pozsonyi gimnáziumba, az ne feledje, hogy a jelentkezési határidő: 2005. február 15. A felvételire 2005. május 2. és 5. között kerül sor, melyről minden jelentkezőt írásos formában értesítenek. A felvételi vizsga tárgyai: magyar nyelv és irodalom, szlovák nyelv és irodalom, matematika. A vizsgák értékelésekor figyelembe veszik a 2005. február 2-án írt monitor eredményeit is. „Elkötelezettjei vagyunk a színvonalas, diákközpontú oktatásnak és nevelésnek. Igazolják ezt minőségi oktatási programunk megvalósítása folytán elért eredményeink. Tanulóink három osztálytípus közül választhatnak: idegen nyelvekkel (angol, német) bővített osztály; matematikával, fizikával és informatikával bővített osztály; általános osztály. Az idegen nyelvvel bővített osztályban az első évfolyamban a tanulók az általuk választott idegen nyelvet haladó szinten, heti 6 órában (4+2 konverzáció) tanulják, a második évfolyamtól kötelezően tanulják a másik idegen nyelvet is - max. heti 4 órában (2+2) -, a negyedik évfolyamban az osztály idegennyelv-óráinak száma érdeklődés esetén max. 12 óra (5+3+2+2) a két nyelvből. Az idegen nyelvvel bővített osztályba való besorolás végett a felvett tanulók tudásszintfelmérő beszélgetésen vesznek részt angol és német nyelvből. A felvételi vizsgák témaköreit az egyes tantárgyakból iskolánk december folyamán eljuttatja az érintett alapiskoláknak.” - nyilatkozta a tanintézet vezetője. A Ratio Educationis polgári társulás, a bécsi székhelyű Szent István Egylet és a Rákóczi Szövetség a szociálisan rászoruló diákoknak ösztöndíjat biztosít. Továbbá Pozsonyban lehetőséget kínálnak nyelvvizsgák elvégzésére. A tanintézet bekapcsolódott az EU Comenius - Socrates-programjá- nak nemzetközi hálózatába is. A tanév folyamán bevezettek az iskolában egy német és osztrák oktatási programot a nyelvoktatásban, melynek célja a német nyelv- területeken is elfogadott érettségi bizonyítvány megszerzése. A 2002/2003-as tanévtől az intézet bekapcsolódott a visegrádi négyek „Tanuljunk együtt” elnevezésű oktatási programjába. Ezek a programok lehetőséget nyújtanak a gimnázium tanulóinak, hogy részt vegyenek csehországi, lengyelországi és magyar- országi oktatási-nevelési programokban. Az iskola harmadikos tanulóinak immár negyedik éve szakember vezetésével kommunikációs kurzusokat szerveznek, melynek célja, hogy a fiatalok könnyebben megtalálják helyüket a világban, egyszerűbb legyen számukra az elhelyezkedés és az érvényesülés. A tegnapi nyílt nap keretén belül a nyelvi laboratóriumban bemutató órákat tartottak, az érdeklődők megtekinthették az oktatási intézmény felszereltségét, beszélgethettek a gimnázium pályaválasztási tanácsadójával. Azoknak, akik a pozsonyi gimnáziumban szeretnének továbbtanulni, lehetőségük nyílt arra is, hogy elbeszélgessenek a tanárokkal, a vezetőséggel és a tanintézet diákjaival. A szülők és csemetéik a tanáriban találkozhattak a gimnáziumban oktató pedagógusokkal, és feltehetik kérdéseiket egymásnak. Érdeklődni az alábbi telefonszámokon lehet: 02/52927768, 02/5264315. (he) A zene iránti fogékonyság jelei korán megfigyelhetők Mivel terhelhetők? ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A szülők általában három alapvető, iskolán kívüli elfoglaltság közül választanak a gyermekek részére: sport, zene, nyelv. Zenetanulás és a személyiség harmonikus fejlődése. A zene iránti fogékonyság első jelei az élet legkorábbi szakaszában megfigyelhetők: már a méhen belül, a magzat is ad speciális reakciókat a zenére, ezek többé-kevésbé ritmikus mozgások voltak. 1 éves korig minden szülő tapasztalhatja, hogy a zene felkelti, leköti a gyermekek figyelmét. Az anya dúdol- gatása sokszor megnyugtatja a kicsit. 1-3 éves korban a gyerek már maga is dúdolgat, billeg a zenére. 3-4 évesen tapasztalható a dallam megjelenése. A korai, erre az életkorra tevődő hangszertanulás az abszolút hallás kifejlődéséhez vezethet. 4-5 évesen válnak képessé a gyerekek a hangmagasság megkülönböztetésére, 5-6 éves korban könnyű dallamokat, ritmusképieteket tudnak megismételni. 6-7 évesen jelenik meg a tiszta éneklés iránti fogékonyság, 7-8 évesen a disszonanciára való érzékenység. Ekkor tudják a gyerekek megkülönböztetni a hamis éneklést a tiszta hangzástól. 9-10 évesen válnak képessé a kétszóla- mú éneklésre, ugrásszerűen fejlődik a dallamemlékezet. 10-12 éves kortól a harmóniaérzék fejlődik, ekkortól „értik” a gyerekek a zenét. Az általános életkori jellegzetességek mellett erőteljes egyéni eltérések, fejlődésbeli különbségek is kialakulnak, amit az intenzív zenei nevelés okozhat. A zenei képesség fejlődésében tehát a családnak, elsősorban az anyának van kiemelkedő szerepe. A gyermeknek éneklő, dúdoló anya a zene mellett az érzelmek kifejezéséhez is minta a gyermek számára. Az anyától függ, hogy a gyermek mennyi verset (ritmust), éneket (dallamot) hall, tanul meg. Meghatározó a gyermek zenei fejlődésében, hogy játszik-e valaki hangszeren a környezetében, milyen hagyományai, szokásai vannak a családban a zene- hallgatásnak, éneklésnek. A család érték és ízlést is közvetít a gyermek felé azzal, hogy meghatározza, milyen zenei hatások érik a gyermeket. Van hozzá tehetsége? Az iskoláskortól az intenzív zenei nevelés- a tagozatos osztályokban, illetve a zeneiskolákban valósul meg. Annak eldöntése, hogy a gyermeknek érdemes-e zenét tanulni, van-e tehetsége hozzá, nem ítélhető meg 6-7 éves korban, ha egy átlagos családról van szó. Ebben az időben a szülői irányításnak van fontos szerepe. A későbbiekben a hangszertanulás sok gyakorlást, erőfeszítést kíván a gyermek részéről, és nem csekély áldozatot a szülőktől (anyagiakban és időben egyaránt). Felvetődik a kérdés, tanuljon-e a gyerek hangszeres játékot, ha nem látható előre, lesz-e tehetsége a játékhoz, érdemes-e időt, energiát belefektetni? A válasz nem egyszerű. A szülők indítják el a gyermeket a zenetanulás útján, a későbbiekben is ösztönző hatással vannak rá, döntő azonban a gyermek érdeklődése és képessége. Nem lehet cél a zenetanulás elkezdésekor, hogy a gyermekből művész legyen, mert ez sok mindentől függ. A zenetanulás a zeneértő, zeneérző képesség fejlesztésén keresztül, a zenei élményeken át nagymértékben hozzájárul a személyiség harmonikus fejlődéséhez. (he, kt) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést december 1-ig beküldik, megnyerhetik az AB-ART Kiadó ajándékát, Zemlényi Attila: Rodeó című kötetét. 1. December... között a nyitrai Konstantin Egyetem magyar tanszékén az európai ECL vizsgarendszer kritériumai alapján vizsgázhatnak magyar nyelvből azok, akik idegen nyelvként tanulják a. 9. és 15. b. 9. és 12. c. 10. és 20. 2. Az iskolai tanulás több szempontból is különbözik az iskolai tanulás erőfeszítést kíván a gyermektől, mert az elsajátított ismereteket számon kérik. a. a napközitől b. az egyetemtől c. az óvodától 3. A tanulás sikerességében fontos szerepe van... elvárásoknak, a családi értékrendnek. a. a családi b. az iskolai c. az apai 4. Az olvasás elsajátításában szerepe van a tanítás módjának is. Legeredményesebb a ..., szótagolva történő olvasás-tanítás. a. rendszeres b. hagyományos c. kiemelkedő Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: lb, 2a, 3c, 4b. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal a dunaszerdahelyi Kovács Karolinának kedvezett a szerencse, az AB-ART Kiadó ajándékát küldjük neki. ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com
