Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-25 / 272. szám, csütörtök

14 Nagyszünet ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 25. PÁLYÁZÓ Kézműves pályázat AJÁNLÓ Talán a karácsony az az ünnep, amit a legeslegjobban várunk egész évben, hiszen a szeretettől, boldogságról szól, és talán még néhány ál­munk is beteljesül, mikor kibontjuk az ajándékainkat. Egyedül sze­gény fenyőfák azok, akik inkább szomorúan várhatják ezt az ünnepet, hiszen nekik ez az életük végét jelentheti. Gondoltál már erre? A Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) rajz- és kézműves pályáza­tot hirdet iskoláknak Boldog karácsonyt, fenyőfák! címmel. Téma: az alternatív karácsonyozás lehetősége. Olyan pályaműveket várnak tőletek, amelyekben ceruzarajz, víz­vagy olajfesték, pasztellkréta stb. segítségével ábrázoljátok, illetve va­lóságos térbeli makettel (papír, karton, vessző, agyag, textil, drót, sókerámia, fa, stb.) megjelenítitek, milyen alternatív karácsonyi ün- neplési módokat képzelnétek el magatoknak és családotoknak vágott fenyőfa nélkül. Beadási határidő: 2004. november 30. A beérkező rajzok vagy alternatív ünnepi dekorációk mutassák be, hogy a karácsonyfa számotokra milyen szimbólumokkal helyettesít­hető, mitől érzitek a megjelenítést helyénvalónak és ünnepinek. A pá­lyázat kiírása két alapvető célból történik: a HuMuSz szerint a kivá­gott - addig élő, többnyire sokéves - fa túl nagy ár egyetlen alkalo­mért, hiszen élőlény, még akkor is, ha erre a célra termesztett erdőből származik. Ráadásul a terjedelmes fák szállítása (sokszor fél országon át vagy határon túlról) és hulladékká válása további környezeti prob­lémákat vet fel. Ezért keresik azokat a megoldásokat, melyek segítségével bensősé­ges hangulat teremthető „fenyőbarátabb” ötletekkel. Másrészt, mivel gyakori érv, hogy a mennyezetig érő fenyő leginkább a gyerekek miatt kerül a lakásba, szeremének titeket megkérdezni, számotokra vajon milyen módok léteznek. Az ünnepet számotokra is meghatározó han­gulati elemek elterjesztésében szeremének aktív részt vállalni. A pályamunkákat november 30-ig, a HuMuSz Oktatóközpontjába (Budapest, 1111, Saru utca 11.) váiják a következő csoportosításban: 1.6-10 éves (alsó tagozat) 2.11-14 éves (felső tagozat ill. 6- és 8 osztályos gimnázium alsóbb évfolyamok) 3.15-19 éves (középiskola ill. 6 és 8 osztályos gimnázium felsőbb évfolyamok). Minden korcsoport mindkét kategóriájában a kömyezettudatossá- got fejlesztő díjat osztanak ki a legötletesebb, legszínvonalasabb pá­lyamunkák készítőinek. (Pl. zöld témájú könyvek, akkumulátortöltő újratölthető ceruzaelemekkel, vászonszatyor, a Kukabúvár című fo­lyóirat példányai, hulladékos témájú CD ROM, stb.) A pályamunkák értékelése várhatóan december közepén zárul, a díjak kiosztására még ebben a naptári évben szeremének sort keríteni, (ú) Keresik azokat a megoldásokat, melyek segítségével bensőséges hangulat teremthető,Jenyőbarátabb” ötletekkel (Képarchívum) A diri nagy élvezettel beszélt „az élet megpróbáltatásainak vad hullámairól”, szavait belengte az orgonaillat Diáknap Ipolyságon A Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium diákönkor­mányzata 1993-as létrejöt­te óta egy év kihagyással minden évben diáknapot rendez a november 17-i év­fordulóhoz legközelebb eső alkalmas napon. FORGÁCS MIKLÓS Idén november 19-én tizen­egyedszer állt nagyon fegyelme­zetten a feje tetejére az ipolysági is­kola. A titokzatosan tudományos nevű audiovizuális teremben ke­rült sor a rendezvény „protokoll ré­szére”. „Közép-Európa a hazád” vallotta Török Elemér szavaival Matyó Anett, majd Benko Zsuzsa a diákönkormányzat elnöke köszön­tötte a vendégeket: Bélik György alpolgármestert, Makovínyi Pált az Ipolyság Város Pecsétje alapítvány igazgatótanácsának elnökét, Vas Ottót és Korpás Pált a gimnázium túlzás nélkül legendás nyugdíjas tanárait és Jámbor Mónikát az ér­sekújvári Regionális Művelődési Központ munkatársát, s persze a tudásra és mókára egyaránt éhes diáksereget. Balga Zoltán foglalta össze a diákság és a rendszervál­tást célzó vagy éppen beteljesítő forradalmak kapcsolatát, mind 1968 mind 1989 eseményei elkép­zelhetetlenek a diákok jelentős szerepvállalása nélkül. Bélik György alpolgármester szerint bár „megszűnt a lelkek gúzsba kötése”, de „amit az emberek elronthatnak el is rontanak” ezért a novemberi események óta eltelt időszak meg­ítélése nem a legpozitívabb. Szkladányi Endre „felnőtt igazga­tó”, kinek akkor már „meg voltak számlálva percei Nietschét idézte: „Aki nem élt a forradalom előtt, az nem tudja, hogyan kell élni.” Me­sélt a külföldre utazást megelőző tortúrákról, „fogalmatok sincs ar­ról, milyen volt a forradalom előtt, de fogalmatok van arról, mi van ma, nektek van jövőtök”. Az Ipoly­ság Város Pecsétje már hagyomá­nyos diáknapi díját idén Matyó Anett, matematika, fizika és szava­lóversenyek győztese, énekkari tag, kitűnő tanuló, remek zongo­rista és „hajnali kosárlabdaverse­nyek időnkénti látogatója” kapta. Nővére sikere után Matyó Márió énekelt el két népdalfeldolgozást. Gyurkovics Tibor béke és harc kö­zött sistergő versét Vas Ottó mond­ta el. A Diáknap előtti időszak a lá­zas szavazások korszaka, hiszen dönteni kell a Legtisztább osztály és a Gimnázium szépe címek birto­kosairól és legfőképpen a diákigaz­gató személyéről. A legtakarosabb osztálynak a III. B. bizonyult, a ju­talomtorta morzsáit is valószínű­leg rögtön föltakarították. Balázs Csilla nyert A szépségversenyt a negyedikes Pettezsil Ferenc és a „kis elsős” lé­tére rögtön taroló Balázs Csilla nyerte. Második helyen Benko Raéko Tibor diákigazgató Zsuzsa és Hocsák Emese végzett, harmadik Petrás Krisztina lett. A fi­úknál Antalicz Attiláé lett a máso­dik hely és Miskei Tiboré a harma­dik. A szavazatok 70%-ával már harmadszor vált a diáknap teljha­talmú urává Račko Tibor, ki el­mondta „nem is számítottam rá, de kellemesen meglepett és vélet­lenülvan nálam egy beszéd”. Nagy élvezettel beszélt a diri „az élet megpróbáltatásainak vad hullá­mairól”, szavait belengte az orgo­naillat, de ha kellett „úgy döntöttünktem”. Tanáralattvalói feladatokat kaptak, ki állatokat klónoz majd, ki „növényzetet tele­pít ízlésesen”, ki gyomot irthat hangvillával. Mindenki megkapta a magáét rövid jellemzések formá­jában, a tanárok mellett feltűntek a beszéd szellemesen torz tükrében „illetékes takarító dámák” és jegye­ket követelő „konyhaamazonok” is. A Kedvenc tanárunk címet Tóth Ti­bor tanár úr érdemelte ki a gimna­zistáktól. Második Hroncová Anna lett, harmadik pedig a szeptember­től tanító Gódor Mária. Ezután megkezdődhettek a csoportfoglal­kozások, hét helyszínen mindenki megtalálhatta az érdeklődésének és ízlésének legmegfelelőbbet. A játékos kedvűek vidám vetélkedőn vidulhattak Balga Zoltán ötletei szerint, a kézügyességükben bí­zóknak Gódor Mária mutatta meg, hogyan változik át a szalvétatech­nika segítségével egy egyszerű be­főttesüveg patinás dísztárggyá. Lánczos Tamás tanár úr a Tejút százmilliárd csillagából és égi ob­jektumából válogatott és mutatta be kedvenceit diafelvételeken is. Pintér Miro népművelő A kőszív is érez... c. előadásában földsugár­zásokról, vízerekről s más rejtélyes dolgokról esett szó. „Nagyon kevés pillanat van, amikor az ember ott van, ahol van.” Pintér Miro szerint „ráhangolódva ezekre a jelensé­gekre, mindez megérezhető, meg­tanulható”. Géczy Gábor budapes­ti egyetemi tanár Az égig érő fá­nak, ha nem nő újra ága... címmel a „Földről mint érző, gondolkodó élőlényről beszélt”, rossz és jó min­tákról, a férfi és a nő dolgáról, ma­gyar nyelvről és a szent koronáról beszélt többek között. Lenka Chalupková body-fitness világbaj­nok edzésekről, étrendről, a verse­nyek lefolyásáról mesélt a serleg és a ráakasztott aranyérem mögül szerényen, visszafogottan. Inter­netes játékokra is volt mód, majd ismét az audiovizuális teremben találkoztak diákok és tanárok, ahol a nemrég alakult Beath Heads együttes játszott főként Beatles da­lokat. Saját számaikkal leginkább szerelmi ügyeiket intézte a három III. B.-s fiú, nyilvános szerelmi val­lomások, vagy rafináltabb üzene­tek kavarták fel a kedélyeket. Este folytatódtak az események, ami­kor a diáknapi gólyabálon éjfélig mulathattak a fiatalok. Készüljetek az Új Szóval együtt a szalagavatóra! Nyereményeső érettségiző osztályoknak Tudományos körökben már régóta valószínűnek tartják, hogy a zenei képzés pozitívan hat az intellektusra Okosodunk a zenétől? A javulás megmutatkozott a gyerekek iskolai teljesítményében, sőt az osztályzataikban is (Képarchívum) FELHÍVÁS Kedves szalagavató előtt álló barátaink! A Nagyszünet és az Egészségünkre című melléklet né­hány héttel ezelőtt szelvénygyűjtő versenyt hirdetett, amelynek má­sodik fordulója vasárnap ért vé­get. Szombaton a szépségápolási oldalon szakember ad tanácsot a fiatal bőr ápolására és sminkelé­sére. A Nagyszünet hasábjain pe­dig a diákokat kérdezzük, hogyan készülnek a szalagavatóra. A fia­talok beszámolóiból ti is ötleteket meríthettek, esetleg, megírhatjá­tok kérdéseiteket. Feladatotok az, hogy minél több szelvényt gyűjtsetek össze. Mostantól két hétig azok az osz­tályok gyűjtsék a szelvényekkel, amelyek december 12-ig bezárólag tart­ják szalagavatójukat. A legtöbb szelvényt összegyűjtött öt osztály az Avon ajándékát kapja, amelyből az egész osztály kismin­kelheti magát. Az összegyűjtött szelvényeket legkésőbb decem­ber 6-ig adjátok postára a követ­kező címre: Új Szó szerkesztősége, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1. A borítékra újátok rá: Szalagava­tóra készülünk, (ú) LÁNGÉSZ Igaz ez? Gondoltad volna? Tu­dományos körökben már régóta valószínűnek tartják, hogy a ze­nei képzés pozitív irányban hat az intellektusra, az IQ-ra, és most úgy tűnik, hogy sikerült is ezt be­bizonyítani. Nem hiszed? Akkor járj utána velünk, hogy miért, ho­gyan, miképp és tényleg okoso- dunk-e a zenétől! Mondják, hogy a matematikai és a zenei tehetség összefügg... Nem tudjuk ugyan, hogy ez tény­leg igaz-e, az viszont biztos, hogy rengeteg matematikus zenél ala­csonyabb vagy magasabb fokon, a zenéhez való vonzódás azonban szinte mindegyiküknél megfigyel­hető. És ráadásul a matematikai és a zenei talán az a két tehetség, ami a legkorábban, legkisebb kor­ban megmutatkozik az emberen. Dr. E. Gien Schellenberg, a To­ronto Egyetem kutatója azonban valószínűleg szorosabb összefüg­gést sejtett az intellektus és a zene között, mindenesetre kíváncsi volt az esetleges egymásra hatásokra. Hatéves gyerekeknél vizsgálta az iskolán kívüli elfoglaltságok hatá­sát az intellektuális és szociális fej­lődésre. Száznegyvennégy gyere­ket vont be a tanulmányba egy he­lyi újságban feladott hirdetés ré­vén, majd véletlenszerűen négy csoportba sorolta őket. Az egyik csoport zongoraórá­kat, a másik énekórákat vett, a harmadikban színjátszást tanul­tak a gyerekek, a negyedik tagjai pedig semmilyen különórára nem jártak. Zenei jellegű képzésből azért indult két csoport, hogy az eredmények később általánosít­hatók legyenek. A színjátszók és a semmilyen különórára nem járók alkották a kontroll csoportokat, így el lehetett különíteni a zenei és az egyéb művészeti képzés ha­tásait. A gyerekek egy éven ke­resztül vettek részt a tanulmány­ban. A résztvevőkkel IQ-tesztet ké­szíttettek a vizsgálat elején és vé­gén. Az eredmények rámutattak, hogy a két zenei képzésben része­sülő csoportban a kezdeti felmé­réshez viszonyított IQ-növekedés nagyobb mértékű volt, mint a má­sik két csoportban. A javulás meg­mutatkozott a gyerekek iskolai teljesítményében, sőt az osztály­zataikban is. Hogy ennek mi lehet az oka, az már egy következő kutatás tár­gyát képezheti, de jól hangzik, nem? Remélem, ez az eredmény téged is meggyőz arról, hogy ne hagyd abba, illetve kezdd el a ze­netanulást! De ne csak ezért! A zene, a muzsika szebbé, gazda­gabbá is teszi az életünket, (s) CT*“ r~ Az iskola neve ás címe: Osztály: A szalagavató időpontja: A (A szerző felvételei) A diákszépségverseny győztesei

Next

/
Oldalképek
Tartalom