Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-30 / 252. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 30. RÖVIDEN Megszűnhet a Magyar Hírlap Budapest. A Ringier Kiadó ügyvezető igazgatója tegnap közölte a lap munkatársaival, hogy az rt. tovább nem finan­szírozza a lap megjelenését, új tulajdonost pedig nem tud­tak találni. Az Index úgy érte­sült, hogy talán jövő kedden jelenik meg az utolsó lap­szám. Más szerkesztőségi for­rások közölték, a bejelentés­sel a potenciális vevők dönté­sét akarta felgyorsítani a Ringier. Állítólag hárman is érdeklődtek a lap megvétele iránt. Egyikük a Csányi Sán­dor OTP-vezérhez kötődő be­fektetői csoport, a másik uk­rán tőkésekből áll. (MR) Merényletek Thaiföldön Bangkok. Két pokolgép robbant tegnap Thaiföld mu­zulmánok lakta déli részén, ahol a hét elején 85 ember halt meg egy tiltakozó akció során. A két robbanás Jala tar­tomány székhelyén történt: az első négy embert, köztük egy rendőrt sebesített meg, a má­sodik pokolgép akkor rob­bant, amikor a rendőrök már lezárták a helyszínt és meg­kezdték a vizsgálatot. Ez ki­lenc rendőrt sebesített meg. Hétfőn a rendőrség erőszak­kal oszlatta fel a muzulmán la­kosok tüntetését. Hét tüntető a rendőrökkel történt össze­csapásokban vesztette életét, 78 ember viszont azért halt meg, mert a rendőrök egy zárt katonai teherautóba zsúfolták őket, és megfulladtak. (MTI) Bászájev felel Beszlanért Moszkva. Samil Bászájev csecsen terroristavezér szer­vezte meg a szeptember elsejei beszlani merényletet, az ottani iskola elfoglalását - közölte tegnap az orosz parlament al­sóházában Nyikolaj Patrusev, a titkosszolgálat (FSZB) igaz­gatója. Az észak-oszétiai Besz- lanban több mint 340 ember vesztette életét, az áldozatok fele gyermek volt. Patrusev a honatyák kérdésébe válaszol­va kijelentette: a titkosszolgá­latok számára egyértelmű, hogy az észak-kaukázusi terro­rista akciók ideológiai előké­szítője Aszlan Maszhadov, a csecsen szakadárok vezetője, továbbá Bászájev, valamint az al-Kaida terrorhálózat tagjai voltak.„A beszlani terrorakció szervezője pedig Bászájev volt” - szögezte le. Elmondta, Beszlanban nemcsak ameri­kai, hanem más külföldi ál­lampolgárok is tartózkodtak az események idején, akik orosz szempontból „megen­gedhetetlen tevékenységet” folytattak. (MTI) Samil Bászájev (Képarchívum) Bush és Kerry kampányfinisének is ez a központi témája - az orosz védelmi tárca abszurdnak és nevetségesnek minősítette a vádakat Műholddal keresik a robbanóanyagot Washington. Hamisan áhí­totta a Pentagon, hogy az al-kakaai bázisról még az amerikai megszállás előtt tűnt el 380 tonna robbanó­szer. Az ABC tévétársaság a megszállás után egy héttel készült felvételein a robba­nószer amerikai katonák társaságában látható. Moszkva visszautasította a vádat, miszerint oroszok csempészték Szíriába a rob­banószert. ÖSSZEFOGLALÓ A Pentagon - a legújabb hivata­los közlemény szerint - műholdfel­vételek elemzésével próbálja kide­ríteni, mikor és miként tűnt el közel 380 tonna robbanóanyag az iraki al-Kakaa város fegyverraktárából. A hadügy illetékesei és a hadsereg vezetői azt sugallják, a robbanó­anyag, amelynek hiányára a Nem­zetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) hívta fel az ENSZ BT figyel­mét, már azt megelőzően eltűnhe­tett, hogy az amerikai hadsereg Irak elfoglalása során bevonult al- Kakaa városba. A Pentagon szerint az amerikai katonák tavaly április 3. és 27. között voltak a városban. E felvetések alapján Dick Cheney al- elnök egy választási gyűlésen kije­lentette: Kerry téved a té­nyeket illetően. Cheney ál­lítása után azonban az ABC amerikai televízió ismét le­vetítette azt a videofelvé­telt, amelyet az iraki város­ba bevonuló amerikai kato­nákat kísérő újságíró készített. A felvételen az látszik, hogy a bevo­nuló amerikai katonák al-Kakaa raktáraiban találták a robbanó­anyagokat. Ez lett az egyik központi téma az amerikai elnökválasztási kampány finisében: mindkét jelölt a másik alkalmatlanságát akarja igazolni vele. George Bush elnök azzal tá­madta demokrata ellenfelét, John Kerry szenátort, hogy az eltűnt robbanóanyag ügyében hangozta­tott „vad vádaskodásaival” befeke­títi az amerikai katonákat és a rá jellemző módon bármit képes len­ne mondani, csakhogy megválasz- szák. Szerinte Kerry nem törődik az igazsággal, hanem a tények is­merete nélkül elhamarkodott kö­vetkeztetéseket von le, és az embe­rek nem akarnak ilyen jelöltet az amerikai erők főparancsnoki tisz­tében látni. Egyebek között arra hivatkozott, hogy még Kerry kül­politikai tanácsadói, Richard Holbrooke volt ENSZ-nagykövet és James Rubin is úgy nyilatkoztak, nem tudják, mi történt, hogyan tűnhetett el a 380 tonna robbanó­anyag a Bagdadtól 50 kilométerre délre fekvő katonai raktárból. Ki­emelte, hogy az amerikai erők Irakban több mint 400 ezer tonna lőszert és robbanóanyagot semmi­sítettek meg. Kerry is sorozatosan az eltűnt robbanóanyagot hozta fel Bush elnök alkalmatlanságának a bizonyítására. A The New York Times hétfőn fedte fel, hogy az al-Kakaa katonai raktárból szőrén szálán eltűnt 380 tonna robbanóanyag, ugyanaz a tí­pus, amellyel 1988-ban a Pan Am járatát a skóciai Lockerbie fölött felrobbantották, illetve 2000-ben a jemeni partok előtt nagy rést ütöt­tek a Cole amerikai romboló olda­lában. A robbanóanyagot tavaly márciusban, néhány nappal az amerikai invázió előtt az ENSZ fegyverzetellenőrei még épségben és lepecsételve látták. A The Washington Times csütör­tökön azt írta, szinte bizonyosan az orosz titkosszolgálat segített ki­lopni a több száz tonna robbanó­anyagot, amely Szíriába vagy Liba­nonba, esetleg Iránba került. Az orosz védelmi minisztérium szóvi­vője cáfolta a lap állításait, ab­szurdnak és nevetségesnek minő­sítve azokat. Vjacseszlav Szedov emlékeztetett arra, hogy az orosz katonák - tanácsadók és szakem­berek - jóval az amerikai-brit in­vázió előtt távoztak a közel-keleti országból. „Azt még csak megér­tem, amikor a bolhából elefántot igyekeznek csinálni, de ezúttal még bolha sem volt”’ - fogalmazott Szedov alezredes. A témát az iraki felkelők is igye­keznek kihasználni, egy szélsősé­ges fegyveres csoport tegnap azt ál­lította, hogy a robbanóanyag nála van, és használni is fogja az iraki városok védelmében. Az Iszlám Hadsereg Brigádjai - Al-Karar Bri­gád az AP-hez eljuttatott videofel­vételen azt állította, „amerikai hír­szerzési tisztek és katonák közre­működésével” szereztek meg na­gyon nagy mennyiségű robbanó­anyagot az amerikai erők őrizte lé­tesítményből. Magukat megnevezni nem kívá­nó amerikai források tegnap dél­után azt közölték, hogy a 380 ton­na csak elenyésző része annak a robbanószer-mennyiségnek, ami Irakban eltűnt, (m, i, o) Az ENSZ fegyverzetel­lenőrei még épségben és lepecsételve látták. Franciaországban gyógykezelik Jasszer Arafat palesztin elnököt - Izraelben a lakosság többsége a halálát kívánja A kórházból akar kormányozni MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Rámalláh/Jeruzsálem/Párizs /Róma. Franciaországba érkezett gyógykezelésre tegnap Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnö­ke. Az őt Ammanból Franciaor­szágba szállító gép a Párizstól dél­nyugatra lévő Villacoublay kato­nai repülőterén szállt le, innen rögtön a clamart-i Percy katonai kórházba szállították. Arafat betegségéről egyelőre nem tudni biztosat, a legutóbbi vizsgálatok alapján egyes orvosok leukémiára gyanakodtak. Izraeli híresztelések szerint gyomorrákja van, ezt azonban a vizsgálatok ki­zárták. Ugyanakkor Arafaton a 90- es évek vége óta a Parldnson-kór je­lei is láthatók. Az európai alkot­mány aláírási ceremóniáján Rómá­ban tartózkodó Jacques Chirac francia köztársasági elnök azzal in­dokolta Arafat párizsi gyógykeze­lését, hogy Franciaország a „befo­gadó föld” hagyományainak szelle­mében járt el. Egyúttal hozzátette, hisz az izraeli kormány ígéretében, amely szerint Arafat visszatérhet a ciszjordániai Rámalláhba. Egy nemzetközi orvoscsoport döntött úgy, hogy Arafat állapota kritikussá vált, s a legjobb gyógy­kezelést a nyugat-európai ország­ban kapná. Először egy jordániai katonai helikopterrel szállították a Rámalláhból a jordániai fővá­rosba, Ammánba, ahonnan a francia köztársasági elnök különgépén vitték Párizsba. Szakértők a Percy katonai kórhá­zat Franciaország egyik legjobb klinikájának tartják. A palesztin elnök egyik vezető tanácsadója tegnap közölte, Arafat sokkal jobb állapotban van, mint előző nap volt, állapota stabil, de ennél többet majd a francia orvosok tudnak mondani a vizsgálatok után, s a következő 72 óra meg­határozó lesz. Arafat nem neve­zett ki helyettest párizsi gyógyke­zelésének tartamára. Palesztin forrásból azt közölték, a kórház­ból ő maga szándékozik vinni a kormányzati ügyeket. A palesztin elnök az izraeli blo­kád miatt közel három éve nem hagyhatta el rámalláhi főhadi­szállását, utoljára 2001 decembe­rében járt külföldön. Most azután vállalta a külföldi gyógykezelést, hogy Ariel Sáron izraeli kor­mányfő hivatala közölte: Izrael nem gördít akadályt hazatérése elé. (A zsidó állam részéről ko­rábban azt hangoztatták, hogy a palesztin elnök elhagyhatja ugyan Rámalláhot, ám nem ga­rantálják azt, hogy vissza is térhet oda.) Az izraeli hatóságok arra hivatkozva korlátozták Arafat mozgásszabadságát, hogy Izrael- ellenes erőszakot szít a paleszti­nok körében. Arafat visszautasí­totta e vádakat. Az al-Hajat arab lap a Palesztin Hatóság Brüsszel­ben akkreditált diplomáciai kép­viselőjére hivatkozva azt írta: az EU közbenjárt Izraelnél, hogy ki­eszközölje Arafat hazatérésének engedélyezését. Az izraeliek többsége egy teg­nap megjelent közvélemény-kuta­tás szerint Arafat halálát kívánja. A megkérdezettek 47 százaléka reménykedik abban, hogy a pa­lesztin elnök távozik az élők sorá­ból, míg 32 százalék azok aránya, akik nem így gondolkodnak. A vé­leményszondázás eredményét az izraeli televízió tette közzé. Rámalláhban palesztinok százai gyűltek össze az Arafatot szállí­tó helikopter körül (Reuters-felvétel) Marván Bargúti börtönben ül, Mohammed Dahlán szembefordult a régi gárdával A nagybeteg elnök lehetséges utódai MTI-JELENTÉS Rámalláh. A közel-keleti hely­zettel foglalkozó szakértőket, új­ságírókat az a kérdés foglalkoztat­ja, ki lehet a nagybeteg Jasszer Arafat elnök utóda. A médiában leggyakrabban felmerülő nevek a következők: Ahmed Koréi. A 66 éves jelenle­gi miniszterelnök hosszú időn át Arafat szövetségese volt és kulcs- fontosságú résztvevő azokon az iz­raeliekkel folytatott titkos tárgyalá­sokon, amelyek az 1993-as oslói ideiglenes békemegállapodások­hoz vezettek. A mozgalmi nevén Abu Alának hívott Koréi ügyes poli­tikusként ismertette el magát a par­lament elnökeként, de hiányzik a karizmája, és nem népszerű. Mahmúd Abbász. Arafat után sokáig a második számú vezetője volt a PFSZ-nek a 69 éves politikus, és részese a palesztinok számára egy évtizeddel ezelőtt korlátozott önkormányzatot juttató ideiglenes békeegyezményeknek. Tavaly négy hónapon át kormányfő is volt, de lemondott, miután elvesztette a ha­talmi harcot Arafattal szemben. Nyüt bírálója a négy éve tartó erő­szakhullámnak, és rá akarja venni a szélsőséges muzulmánokat az Iz­rael elleni támadások leállítására. Neki sincs sok híve. Marván Bargúti. Arafat hosszú távon lehetséges utódjának tekin­tik, de jelenleg izraeli börtönben ül gyilkosságok szervezésének vádjá­val, amit ő maga tagad. A gyújtó hangú szónokról sokan azt tartják, hogy ő a 2000-ben kezdődött má­sodik intifáda politikai vezére, és segített összehangolni az első, 1993-ig tartó intifádát is. A 45 esz­tendős Bargúti a legnépszerűbb pa­lesztin vezető Arafat után. Mohammed Dahlán. A volt bel­biztonsági miniszternek és a Gázai övezet korábbi biztonsági főnöké­nek jelenleg nincs hivatalos tisztsé­ge, de továbbra is a legbefolyáso­sabb lehet a frakciós harcok szag­gatta terület erős emberei közül. A fiatal reformpárti nemzedék pro­minens alakja, kihívást jelent az Arafat körüli régi gárda számára. Rauhi Fattúh. A palesztin parla­ment elnöke lenne a törvény sze­rint 60 napra az elnök Arafat halála esetén, de Fattúhot nem tartják je­lentős hatalmi tényezőnek. Csak névleges vezető lenne, míg a kulcs- fontosságú döntéseket mások hoz­nák. Az 55 éves politikust Arafat iránti lojalitásáról ismerik, de meg­tette azt a szokatlan lépést, hogy két hónapra felfüggesztette a parla­menti üléseket, tiltakozásul az el­nök időhúzása miatt a reformintéz­kedések ratifikálása ügyében. KOKES JÁNOS Prága. A kommunista múlttal való megbékélésre szólította fel honfitársait Václav Klaus cseh ál­lamfő, leszögezve: a totalitárius múlt megértése a legjobb eszköz arra, hogy az már soha meg ne is­métlődhessen. Csehszlovákia meg­alakulásának évfordulója alkalmá­val csütörtökön este a prágai Hra- dzsinban mondott ünnepi beszédé­ben Klaus úgy vélte, nem szabad az embereket egész életükön át meg­bélyegezni korábbi nézeteikért. „A megbékélésre nem a múlt, hanem a jelen és elsősorban a jövő érdeké­ben van szükségünk. Ha nem le­szünk képesek megbékélni saját múltunkkal, nem fogunk tudni megbékélni sem a jelennel, sem a holnappal.” Leszögezte: a szabadság és a de­mokrácia melletti elkötelezettséget nem lehet azon mérni, ki milyen erős szavakkal tudja eh'télni a tota­litárius múltat és a jogtalanságokat ma, amikor már ennek semmiféle kockázata nincs. Klaus megjegyez­te, ezzel nem a kommunista rend­szer igazságtalanságainak az iga­zolására szólít fel, mert abból a kor­ból sok mindent egyszerűen nem lehet igazolni. Ugyanakkor leszö­gezte: nem tartja fenn magának a jogot, hogy meghatározza, kinek az érdeme volt az 1989-es rend­szerváltás, mert ez a történészek dolga. Klaus véleményét a kommunista rendszerről és a rendszerváltásról Csehországban a jobboldal - külö­nösen a volt disszidensek csoportja - élesen vitatja. A jobboldal szerint ugyanis a rendszerváltás érdemei elsősorban a Václav Havel nevével fémjelzett egykori ellenzéki csopor­tokat illetik. Szembe kell nézni a kommunista múlttal Klaus a megbékélésről

Next

/
Oldalképek
Tartalom