Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-29 / 251. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 29. RÖVIDEN Emberrablás Afganisztánban Kabul. Egy brit, egy koszo­vói és egy Fülöp-szigeteki ENSZ-munkatársat raboltak el tegnap fényes nappal, az október 9-i elnökválasztások­ra létrehozott közös afga- nisztáni-ENSZ testület irodá­jánál, Kabul központjában. Az elrablottak közül kettő nő. Rendőrségi közlés szerint a fegyveresek feltartóztatták az ENSZ-jelzésű gépkocsit, amelyben utaztak, majd a há­rom embert áttuszkolták egy teherautóba és elhajtottak ve­lük. Egy neve elhallgatását kérő ENSZ-illetékes közlése szerint a támadók katonai egyenruhát viseltek. (MTI) Lemondott a lett kormány Riga. Lemondott tegnap az Indulis Emsis vezette lett kor­mány. A lemondás oka, hogy a parlament (saeima) nem fo­gadta el a 2005-ös költségve­tés tervezetét. A 100 tagú parlamentben 53:39 arány­ban szavaztak a képviselők a költségvetési tervezet ellen, öten tartózkodtak. Emsis pártja, a jobbközép Zöldek és Földművesek Szövetsége ko­alícióban kormányoz Lettor­szág Első Pártjával és a balol­dali Néppárttal, a baloldali ellenzéki Nemzeti Harmónia Párt külső támogatása mel­lett. A kormány bukását az okozta, hogy a Néppárt nem volt hajlandó támogatni a költségvetési tervezetet. Az EU alkotmányának aláírására Rómába érkezett lett minisz­terelnök egyelőre nem kom­mentálta a fejleményt. Az idén március 9-én hivatalba lépett lett koalíciónak csak 47 képviselője van, s így kisebb­ségben van a parlamentben. A 2,3 milliós szovjet utódköz­társaságnak 1991 óta ez volt a 11. kormánya. (MTI) Indulis Emsis (Képarchívum) Beperelték Rumsfeldet Washington. Perbe fogta a kubai Guantánamón létreho­zott amerikai börtöntábor négy egykori brit állampol­gárságú foglya Donald Rums­feld amerikai védelmi minisz­tert, kérve a bíróságtól, álla­pítsa meg a politikus felelős­ségét az őket ért jogtalansá­gokért. Azt állítják, hogy fog­ságuk alatt az amerikai jog­szabályokat és a nemzetközi normákat megsértve kínozták őket, ezért tízmillió dollár kártérítést követelnek. Még ennél is fontosabbnak tartják, hogy a bíróság megállapítsa Rumsfeldnek és az amerikai hadsereg magas rangú tisztje­inek a felelősségét. (MTI) Izrael kész felújítani a párbeszédet a palesztinokkal - zavargásoktól tartanak Jasszer Arafat haldoklik? Egyes hírek szerint reggel már imádkozni is volt ereje (Reuters-felvétel) Rámalláh/Jeruzsálem. Jasszer Arafat palesztin el­nök egészségi állapotáról ellentmondó hírek érkez­tek a nap folyamán. Állító­lag maga mondta közvet­len munkatársainak, hogy javult az állapota, mások szerint e bejelentéssel csak a palesztin közvéleményt próbálták megnyugtatni, elejét venni az esetleges zavargásoknak. ÖSSZEFOGLALÓ A hírek szerint délután egyipto­mi és jordániai orvosok is érkeztek a politikus betegágyához. A teg­napra virradó éjszaka romlott drá­maian Arafat állapota, a reggeli hí­rek szerűit az orvosok az életéért küzdöttek. A 75 éves vezető az éj­szaka folyamán átmenetileg elve­szítette az eszméletét, újra kellett őt élesztem. Izrael bizonyos feltételek mellett kész felújítani a párbeszédet a pa­lesztinok új vezetőségével, amely Arafat esetleges halála után lépne hivatalba - közölte az izraeli kül­ügyminiszter. Szüvan Salom sze­rint a zsidó államnak nem okoz gondot az együttműködés egy új palesztin vezetőséggel, ha az fellép a terrorizmus ellen, amint azt a kö­zel-keleti rendezést tartalmazó útiterv is előírja. A jeruzsálemi rá­dió jelentette: az izraeli hadsereg különleges tervet dolgoz ki, hogy reagálni tudjon az Arafat esetleges. halála nyomán a Gázai övezetben és a Jordán folyó nyugati partján kitörő zavargásokra. Az érvényes elv értelmében Izrael nem fogja engedélyezni Arafatnak a jeruzsá­lemi Templom-hegyen való elte­metését. Helyette azt akarja, hogy a politikust Abu Díszben, Jeruzsá­lem elővárosában helyezzék nyu­galomra. Ariel Sáron kormányfő telefonon beszélt palesztin kollé­gájával, Ahmed Köreivel, s meg­erősítette: Izrael elvileg kész meg­engedni Arafat külföldre szállítá­sát gyógykezelés céljából. Magukat megnevezni nem óhaj­tó palesztin források éjjel azt közöl­ték, hogy a Palesztin Hatóság és a Palesztin Felszabadítási Szervezet irányítására ideiglenesen egy há­romfős testület jött létre. A triumvi­rátus, amelyben Ahmed Koréi je­lenlegi és Mahmúd Abbász volt pa­lesztin kormányfő, valamint Sza­lun Zaanun, a Palesztin Nemzeti Tanács vezetője kapott helyet, Arafat felépüléséig irányítja a pa­lesztin ügyeket. Nabil Abu Rudei- na, Arafat szóvivője azonnal cáfol­ta, hogy a súlyosan beteg politikus ilyen bizottságot nevezett volna ki. A palesztin törvények értelmében Arafat halála esetén tisztét a pa­lesztin törvényhozási tanács elnö­ke, Rauhi Fattúh venné át, amíg legkésőbb hatvan napon belül meg nem tartják a választásokat. Különböző palesztin források­ból származó értesülések szerint Arafat, akit két hete ápolnak rámalláhi főhadiszállásán, szerdán este Ahmed Koréi jelenlegi és Mahmúd Abbász volt palesztin kormányfővel folytatott megbe­szélést. Eközben rosszul lett, több­ször hányt, s vagy tíz percig volt eszméletlen állapotban. Tegnap este egy palesztin forrás azt közölte, valószínűleg Párizsba viszik gyógykezelésre a nagybeteg Arafatot. Magyarországon a kettős állampolgárságról Népszavazás decemberben MTI-HÍR Budapest. Mádl Ferenc köz- társasági elnök december 5-re ki­tűzte a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazást. Az ál­lamfő korábban szintén decem­ber 5-re tűzte ki az egészségügyi privatizációról szóló, ugyancsak ügydöntő népszavazást. „így a választópolgároknak ezen a na­pon két kérdésben is joguk van dönteni” - olvasható az elnöki hi­vatal közleményében. A Magya­rok Világszövetsége (MVSZ) által kezdeményezett referendumon arra a kérdésre kell válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampol­gárságot azok, akik magyar nem­zetiségüket magyarigazolvány- nyal vagy a megalkotandó tör­vényben meghatározott más mó­don igazolják. Somogyi Ferenc, aki Kovács László után a külügyminiszteri poszt várományosa, tegnap Buda­pesten kijelentette: hivatalba lépé­se után először tájékozódna a szomszédos országokban a kettős állampolgárság bevezetésének le­hetőségéről az ott élő magyarok számára, s ezután kezdene tárgya­lásokat ez ügyben. (MTI, TASR) Kivégeztek tegnap tizenegy iraki gárdistát Lengyel nőt ejtettek foglyul MTI-OSSZEFOGLALO Bagdad/Varsó. Egy lengyel nőt ejtett foglyul Irakban egy szélsősé­ges csoport. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió tegnap mutatta be azt a videofelvételt, amelyen egy len­gyel nő volt látható, akit a magát Abu Bakr asz-Sziddik Fundamen­talista Brigádoknak nevező cso­port ejtett túszul. Ez a szervezet vállalta a felelősséget szeptember­ben 10 török túsz elrablásáért, aki­ket októberben szabadon enged­tek. A videofelvételen a csoport azt állította, a nő az Irakban állo­másozó amerikai csapatok számá­ra dolgozik, és követelte: Lengyel- ország vonja ki csapatait Irakból, továbbá felszólított arra, hogy az iraki börtönökből bocsássák sza­badon az összes fogoly iraki nőt. Az iraki belügyi szóvivő is megerő­sítette, hogy elraboltak egy iraki állampolgárságú, hosszú ideje ott élő lengyel nőt. Marek Belka lengyel kormányfő közölte: ismerik a lengyel nő sze­mélyazonosságát, de egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. Hangsú­Az elrabolt lengyel nő (Reuters) lyozta: nem tárgyalnak az ember­rablókkal az iraki-lengyel kontin­gens visszahívásáról, sem bármi­lyen egyéb témáról. Jerzy Szmaj- dzinski nemzetvédelmi miniszter kizárta, hogy a túsz az iraki lengyel katonai kontingenshez tartozna. Egy szélsőséges csoport kivégez­te 11 túszát, az iraki nemzeti gárda tagjait. Az Anszár asz-Szunna Had­sereg kedden jelentette be a 11 katona elrablását. Most azt közölte interneten, hogy mindet kivégezte: egyet lefejezett, a többit agyonlőt­te. A honlaphoz csatolt videofelvé­telen a katonák bemondják nevü­ket és egységük számát, majd a ki­végzés vad képei láthatók. Árnyékot vett az ünnepségre a szerdán kirobbant intézményes válság - Barroso megerősítette, nem csak egy poszton lesz változás Ma írják alá Rómában az Európai Unió alkotmányát MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Róma/London. Ma délben ír­ják alá Rómában a huszonöt tag­ország állam- és kormányfői, va­lamint külügyminiszterei az EU alkotmányos szerződését, amely történelmi jelentőségű dokumen­tummá válhat, ha a tagországok parlamentjei, illetve a népszava­zások meg is erősítik. Semmi sem biztos Az uniós együttműködésnek egységes keretet adó alapokmány aláírásának ünnepi hangulatára alighanem zavaróan hat az az in­tézményes válság, amely szerdán alakult ki az új EB-ről való európai parlamenti szavazás elhalasztásá­val. Az aláírók nyilvánosan vagy a színfalak mögött kénytelenek lesznek megvitatni e konfliktus megoldásának lehetőségeit, mi­közben igyekeznek megnyugtatni a tagországok lakosságát: nincs ok aggodalomra, az unió működésé­ben Jósé Manuel Durao Barroso bizottságának későbbi hivatalba lépése nem okoz fennakadást. Az alkotmányos szerződés ke­rtbe foglalja az EU úgynevezett elsődleges jogát. Az alkotmány a korábbi uniós alapszerződéseket összefoglalja, nagy mértékben to­vábbfejleszti, és az uniós együtt­működést több vonatkozásban magasabb szintre emeli. A 350 ol­dalas dokumentumot az aláírók azzal a meggyőződéssel hozták létre, hogy „Európa népei, miköz­ben büszkék maradnak saját nem­zeti identitásukra és történelmük­re, elhatározták, hogy felülemel­kednek ősi megosztottságaikon, és - egymással mind szorosabb egységre lépve - egy közös jövő megteremtésére törekednek”. A dokumentum csak akkor lép élet­be, amikor minden tagállam tör­vényhozása megerősítette. Leg­alább 11 országban ehhez várha­tóan népszavazáson a lakosság külön felhatalmazását is kikérik. Ahol népszavazást terveznek, a szerződés jóváhagyása egyáltalán nem vehető biztosra. Több változás lesz Csak a javasolt EU-bizottság egészének visszavonása lehetett a helyes döntés, mert egy adott je­lölt elmozdítása dominóhatást váltott volna ki - mondta tegnap a BBC-nek Jósé Manuel Barroso, aki küátásba helyezte, hogy nem csak egy poszton lesz változás az új bizottságban. Arra a kérdésre, nem lett volna-e bölcsebb más posztot ajánlani a vitatott olasz biztosjelöltnek, Rocco Buttiglio- nénak, azt mondta: nem hozott volna eredményt egy adott jelölt elmozdítása, mert ezt egyes euró­pai parlamenti csoportok támo­gatták volna, mások nem. „Nem­csak egy adott tárcával volt prob­léma” - mondta, nem nevezve né­ven a többi problémás biztos­jelöltet. Barroso nem válaszolt ar­ra, hogy tárgyalt-e a bel- és igaz­ságügyi posztra jelölt, a homo- szexualitásról és a nők társadalmi szerepéről vallott nézetei miatt erősen támadott Buttiglione ügyéről az olasz kormánnyal. A kérdésre, hogy nem kellene-e fel­ruházni az Európai Parlamentet a biztosjelöltek egyenkénti megvé- tózásának jogával, Barroso azt mondta: most az új EU-alkotmány ratifikálása a feladat, nem pedig további intézményi reformok elő­terjesztése. Berlusconi vádol Silvio Berlusconi olasz kor­mányfő szerint baloldali ellenzéke ismételten figyelmen kívül hagyta Itália nemzeti érdekeit Rocco Buttiglione biztosjelölt ügyének felfújásával. Berlusconi a La Stam- pában „az adott helyzetben a lehe­tő legjobb megoldásként” méltat­ta Barroso döntését az EP-sza- vazás elhalasztásáról, hiszen senki se érdekelt a szakításban az euró­pai végrehajtó hatalom és a parla­ment között. A kormányfő emlé­keztetett arra, hogy amikor a jobb­oldal volt ellenzékben, mindig is támogatta a balközép olasz kor­mányt a külpolitika alapvető kér­déseiben és döntéseiben, amelyek e támogatás nélkül meg sem szü­lethettek volna, ami elég rossz fényt vetett volna Olaszországra. Kovács is problémás A The Guardian szerint az olasz mellett a magyar biztosjelölt visz- szalépését szabta az EP liberális frakciója az új bizottság támoga­tásának feltételéül. A legnagyobb baloldali brit napilap úgy tudja: az EP liberális frakciója adta meg a kegyelemdöfést a Barroso- bizottságnak azzal, hogy egy kedd éjszakai titkos ülésen 88 tagja közül 50 közölte elutasító álláspontját a portugál elnök által előterjesztett bizottsággal szem­ben. Graham Watson, a liberáli­sok frakcióvezetője állítólag azt mondta: a frakció akkor támogat­ná Jósé Manuel Barrosót, ha a vi­tatott olasz Rocco Buttiglione és az energetikai poszt várományo­sa, Kovács László visszalépne. Watson szerint ez is csak „a mini­málisan szükséges átalakítást” je­lentené - áll a The Guardian érte­sülésében. A Financial Times sze­rint lehet, hogy az EU politikai válságba jutott, Strasbourgban azonban eufória lett úrrá „a sok­szor köznevetség tárgyává tett” Európai Parlamenten, amely erő­teljes hangon figyelmeztette az uniós kormányokat: ideje őt ko­molyan venni. A liberális irányza­tú brit üzleti napilap idézte Poul Nyrup Rasmussen volt dán kor­mányfőt, az Európai Szocialista Párt elnökét, aki szerint a bizott­ság visszavonásának kikényszerí­tése volt az áttörés az európai szintű demokrácia megteremtésé­ben. A Financial Times a „tűzvo- nalba került” biztosjelöltek között ismertette Kovács László esetét. A strasbourgi parlamentben a jobb­közép a legnagyobb erő, Kovács László pedig valaha országa kom­munista rezsimjének vezető figu­rája volt, jóllehet „azzal büszkél­kedik, hogy hozzájárult a berlini fal leomlásához”. A pápa barátja A konzervatív The Times szerint az EU azért süllyedt története eddi­gi legmélyebb válságába, mert egy bizottsági tagjelölt, vallására nézve római katolikus, kimondta: hisz egyháza tanításában, miszerint a homoszexualitás bűn. Mivel min­den hívő katolikustól elváratik, hogy a homoszexualitást bűnnek higgye - és mivel valószínűleg az európaiak többsége így is hiszi -, Rocco Buttiglione elutasítását a legtöbb európai jó eséllyel rendkí­vül eltúlzott reakciónak fogja tekin­teni - áll a vezető brit napilap poli­tikai elemzésében. A The Times szerint Buttiglione nemcsak a me­leg aktivistákat haragította magá­ra; a nők szerepéről és a bevándor­lásról tett kijelentései egyesítették vele szemben „az erőteljes balolda­li lobbycsoportokat”, és szörnyül- ködő sugdolózások tárgya volt az EU-intézmények folyosóin az a tény is, hogy Buttiglione a pápa személyes barátja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom