Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-29 / 251. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7- Főnök, biztosan kiszagolják a költségvetésből hiányzó egymilliárdot. (Szalay Zoltán rajza) Párbeszédre szólítja fel a közéleti személyiségeket a baszk terrorszervezet Az ETA 9 parancsolata TALLÓZÓ MAGYAR SZÓ Magyar-szerb történésztalálkozó megtartását javasolja Pandur József, Magyarország belgrádi nagykövete, tisztázandó a történelmi események megítélésében meglévő véleménykülönbségeket. Az újvidéki napilap szerint szerdán az újság szerkesztőségben járt a diplomata, és tárgyalt Kókai Péter főszerkesztővel, valamint Mihók Rudolf megbízott igazgatóval. A nagykövet tájékozódni akart a lap helyzete felől, de - mint mondta - a látogatás szomorú apropójaként az a hír szolgált, hogy a májusban tartott honvédtalálkozóval kapcsolatosan a rendőrség kihallgatta a szervezőket. Pandur szerint a rendezvény megtartása után sajnálatos módon politikai síkra terelődött az ügy, most viszont rendőrségi eset lett a dologból. „Őszintén, számomra ez érthetetlen. Már a találkozó után az itteni politikai pártok nyilatkozataiból az tűnt ki, hogy a történelmi tények nem ismeretén alapultak állításaik” - mondta a nagykövet, aki szerint ezzel az üggyel nem rendőröknek, hanem történészeknek kellene foglalkozniuk. A nagykövet közölte, már a honvédtalálkozó után jelezte ezt Nenad Csanak tartományi parlamenti elnöknek. KRÓNIKA Háromszázmillió forintos támogatásban részesül a sugárzást várhatóan jövőre megkezdő erdélyi magyar televízió, s a magyarországi támogatásáról szóló hivatalos értesítést a november első felében erdélyi látogatásra érkező Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közli majd. Az erdélyi közéleti napilap erről Szentgyörgyi Lajostól, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) informatikai elnöki főszaktanácsadójától értesült. Tőle fúdta meg a Krónika azt is, hogy az erdélyi magyar tévét létrehozó Janovics Jenő Alapítvány mellett a vajdasági Mozaik Alapítvány 14,5, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség pedig 10,5 millió forintos támogatásban részesül az Információs társadalom - határon túli magyar nyelvű televíziók, korszerű televíziós stúdiók az információs társadalom szolgálatában elnevezésű közös, meghívásos pályázat keretében. A baszk szeparatista terrorszervezet legfrissebb kommünikéje telis-tele van pozitív kifejezésekkel: „békefolyamat”, „konfliktusmegoldás”, „békés megegyezés”, „szabadság”. JUHÁSZ KATALIN Mindez azonban csak akkor lehetséges, ha a spanyol kormány tiszteletben tartja az ETA kilenc parancsolatát. A kéznyújtás tehát fenyegetésnek is tekinthető. Nézzük, mit is akar az Eus- kadi Ta Askatasuna (Baszkföld és Szabadság). Természetesen önálló baszk köztársaságot a jelenlegi autonóm köztársaság helyett, méghozzá a nagypolitika és a közélet valamennyi szereplőjének összefogásával. „Arra biztatunk minden baszk polgárt, pártot, egyesületet és szervezetet, hogy álljanak mellénk a szabadságért vívott harcban. Segítsenek elérni, hogy képviselőink szót kapjanak a nemzetközi fórumokon. Az utóbbi években Európa úgy tett, mintha nem is léteznénk, mintha a Baszk Autonóm Köztársaságban jogilag és politikai értelemben is minden a legnagyobb rendben lenne. Sokan igyekeztek elhitetni a világgal, hogy az itt élőknek átlagon felüli jogaik vannak, mindennel elégedettek, az esetleges kifogások, vádak és kételyek pedig nem megalapozottak” - áll abban a nyilatkozatban, amelyet az ETA tegnapelőtt juttatott el egy baszk napilaphoz. A nemzethez címzett mozgósító levélben kilenc pontba sűrítették követeléseiket. Szerintük a hatóságok még mindig nem tartják tiszteletben a gyülekezési jogot és a szólásszabadságot, a baszkok nem szervezhetik szabadon saját közösségi életüket. Állandó öncenzúrára kényszerülnek, egy „idegen állam” törvényeit betartva. A baszk nemzetnek nincs lehetősége az önmeghatározásra, alkalmazkodnia kell a spanyol jogrendhez, és hiába működik autonóm parlament, annak tiszteletben kell tartania a madridi törvényhozás határozatait. Az ilyen „kirakatmegoldások” szerintük nemhogy enyhítenék, hanem tovább mélyítik a konfliktust Madrid és a baszk főváros, Vitoria-Gasteiz között, sőt legalizálják az elnyomást. A konfliktusok orvoslásának egyetlen megoldása a teljes különválás, Baszkföld önállósulása, íme, a kilenc pont: 1. Nem szabad megengedni, hogy elvesszenek a baszkokat a spanyoloktól megkülönböztető karakterisztikus jegyek, hagyományok és kulturális sajátosságok. A beolvasztás módszere észrevétlenül zajlik, az emberek lassan elveszítik identitástudatukat, .ami anyanyelvűk feladásával jár. 2. Nem szabad elfelejteni, hogy Baszkföld egy megszállt ország. Jövője a megszállók, azaz Spanyolország és Franciaország jóindulatától függ. 3. A konfliktusokat párbeszéd útján kell megoldani, nem pedig direktívákkal. 4. Egyik fél sem mindentudó, meg kell hallgatnia partnereinek nézeteit. 5. A félmegoldás nem megoldás. 6. Új ösvényeket kell kipróbálni a sehová sem vezető kitaposott utak helyett, és nem szabad sajnálni az időt a felfedezőutakra. 7. A megoldási javaslat hosszú távra kell, hogy szóljon, s a baszk nemzet jövőjét is figyelembe kell vennie. 8. Az ETA minden erejével kész segíteni a békefolyamatot. Szemtől szembe vagy közvetítő által is hajlandóak vagyunk megosztani tapasztalatainkat azokkal, akik kíváncsiak ránk. 9. Minden baszk polgárnak lehetőséget kell teremteni az őket érintő dialógusban való részvételre. Információink szerint Madrid egyelőre nem válaszolt hivatalosan a levélre. Egybeesnek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a kolozsvári polgármesteri hivatal szándékai Kolozsvár főtere a világörökség része lehetne MTI-HÁTTÉR A világörökség részévé szeretnék nyilvánítani Kolozsvár főterét, ezzel kapcsolatban egybeesnek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a kolozsvári polgármesteri hivatal szándékai. A terv megvalósításáról Emil Boc polgármester az ENSZ bukaresti képviselőivel is tárgyalt, az RMDSZ pedig hajlandó a két évvel ezelőtt felvetett, de azóta vakvágányra került elképzelését ismét napirendre tűzni. A kolozsvári elöljáró legutóbbi sajtótájékoztatóján közölte: a jövő hónapban folytatja a nemzetközi szervezet romániai szakembereivel elkezdett megbeszéléseket, amelynek során - mint mondta remélhetőleg támogatni fogják majd az elképzelést. Kifejtette: a nemzetközi fontosságú státus elnyerésének eredményeként a Kolozsvár főterén levő épületek és a Mátyás király-szoborcsoport kulturális értéke nőni fog. A gondolatot először az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) és az RMDSZ vetette fel. Ugyanis 2002-ben, a Mátyás-szoborcsoport felállításának 100. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen bejelentették, aláírás- gyűjtési akciót szerveznek a világ- örökséggé nyilvánítás ügyében. Az ödetet az adta, hogy az előző kolozsvári polgármester, a szélsőségesen nacionalista Gheorghe Fu- nar többször is kifejezte szándékát, restaurálás céljából elmozdíttatja a szoborcsoportot. A kolozsvári tanács elutasító döntése után a városvezető azzal az ötlettel állt elő, hogy - szintén felújítási célból: körbeken'tteti az alkotást. Az ön- kormányzati képviselők azonban ebbe sem egyeztek bele, hiszen azt gyanították, hogy az elöljáró terve pusztán a centenáriumi ünnepség megzavarását szolgálja. Közben az RMDSZ szakemberei elbizonytalanodtak azt követően, hogy kiderült: nem is olyan egyszerű a világörökséggé nyilvánításhoz szükséges dokumentáció összeállítása. Furu Árpád, az erdélyi műemlékvédelemmel foglalkozó Transylvania Trust programigazgatója elmondta: az építészeti, művészettörténeti és történeti leírással ellátott dossziénak tartalmaznia kell a szóban forgó világörökség idegenforgalmi hasznosítási tervét, de meg kell jelölnie a megőrzés érdekében foganatosított jogi lépéseket, valamint az erre fordítandó anyagi fedezetet is. A szakember szerint az UNESCO világörökségi bizottsága a legjobb esetben is csak a benyújtástól számított két éven belül bírálja el az ügyet. Az iratcsomót a román kormánynak kell az UNESCO szakbizottsága elé terjesztenie; ez azt jelentené, hogy Bukarest fokozott felelősséget vállalna a kolozsvári főtér megőrzéséért. A nemzetközi fontosságú státus elnyerése következtében az idegen- forgalom is fellendülne, ami köz- veden gazdasági előnyöket eredményezne - mondta Furu Árpád. KOMMENTÁR Csak legyen, aki elhiszi PÉTERFI SZONYA Néhány évvel ezelőtt az egészségügyi minisztérium már kezdeményezte, hogy bárki nyithasson padkát. Az illetékesek akkor is azzal érveltek, a jobb hozzáférhetőség, a betegek érdeke lebeg a szemük előtt, holott világos volt, ki vagy kik, milyen érdekcsoportok álltak a háttérben. A tervet végül a nagy tiltakozási hullám miatt elvetették. Sejtem lehetett, adott pillanatban a „téma” újra terítékre kerül. A pénzügyi héják nem nyugodtak, szőtték a hálót, hiszen bárki bármit mond, a gyógyszer az egyik legjövedelmezőbb biznisz - a nő- és a kábítószer-kereskedelem után. Tízmilliárdos buliról van szó, ugyanis a nemzet nemcsak beteges, hanem kicsit gyógyszerfüggő is. Rudolf Za- jac miniszter lesöpörte az asztalról a szakmabeliek kifogásait, hogy a patikalétesítés felszabadításával akár illetéktelen kezekbe kerülhetnek bizonyos morfiumszármazékok. Ha nem volna szomorú, akár mosolyoghatnánk is azon érvelésén, hogy nem kell tartani a visszaéléstől, elvégre a patikát kizárólag gyógyszerész vezetheti, a gyógyszertárakat pedig majd a „hivatal” ellenőrzi. Aligha hihető, hogy ne tudná: ha a patikatulajdonosnak kedve szottyan megdézsmálni a kábítószeres trezor tartalmát, az alkalmazott gyógyszerész nem tehet semmit. Illetve: jelentheti az ügyet, de akkor elveszíti munkahelyét. A miniszter nem akar tudni arról sem, hogy vannak patikák, amelyek tulajdonosai mások, mint a hivatalosan feltüntetettek, és hogy ezekben általában drágább a gyógyszer, mint másutt. Hogy mit hoz a jövő, csak sejteni lehet. A gyógyszerészek szerint erősödik majd a nyomás, hogy önkéntesen „egyezzenek bele” patikájuk átadásába, s várható az is, hogy a nagy társaságok gyógyszertárláncokat működtetnek majd. És befolyásolják a már amúgy is magas árakat. Mi mást állíthatna a miniszter, mint azt, nem kell tartani az áremelkedéstől, a visszaélésektől, elvégre a számvevőszék, valamint a minisztérium által létrehozandó, évi 400 millió koronába kerülő „hivatal! is ellenőrzi majd a tulajdonosokat, és kötelezi őket a törvények, előírások megtartására. Azzal eteti a betegeket, hogy az új szabályozás következtében bővül a patikák készlete, javul elérhetőségük és hamarosan 10- 12 százalékos árcsökkenés következik be. Van, aki ezt elhiszi?! JEGYZET Riszálás délen BUCHLOVICS PÉTER Nálunk folyamatosan el lehetett követni disznóságokat, számolva az emberek rövid emlékezetével. Amellett, hogy politikusok tucatjának máig ez a hobbija, időnként nyájasan felböfögik: fejleszteni kell a déli területeket. Ám aki gyalogpolgárként megélte Nyitra megyében a HZDS-SNS korszakát - nem csak magyarként! -, annak még rémálmaiban sem jut eszébe mindezt visszakívánni. Még ha az SDKÚ nem is az SNS-t jelenti. Mindegy tehát, Nyitráról milyen hírek érkeznek az SDKÚ és a HZDS esetleges együttriszálásáról, megfejelve mindezt azzal és úgy, mintha az MKP eddig semmit sem tett volna a megyében élőkért. Ez ugyanis a demagógiának abba a válfajába tartozik, amely a déli szlovák iskolák magyar tanintézmények javára történő elsorvasztásáról harsog baromságokat. Ez is jellemző sport: gazdasági gondokból nemzetiségi kérdéseket kreálni. Nem, a pénzügyi decentralizáció kapcsán itt csak arról van szó: kinél lesz a pénzesláda kulcsa vagy ki szerzi meg a legnagyobb gazdasági befolyást. Paradox, de - noha jó pár honatya kedélyét borzolhatja, hogy a megye idén valamicskével több pénzt juttatott a déli járásokban helyi közlekedésre, kultúrára, viszont még ez sem általánosítható -, a hétköznapokban ez szinte meg se látszik. Még mindig isszuk az el- baltázott közigazgatási reform levét, minden téren. S erre nem elég csak azt mondani: pályázni kell... Mintha ez varázsszó lenne, ráolvasás, amely mindent már önmagától meggyógyít. Ajövőben igenis megyei szinten dőlnek el a leghúsbavágóbb, mindennapi léthelyzeteinket alapvetően befolyásoló dolgok, igenis itt döntik el, hogy a magas munka- nélküliséggel sújtott, aprófalvas, rossz infrastruktúrájú, déli régiókban változtatni tudnak-e az emberek életminőségén. Nem elég csak az eurorégiókra - olykor rosszhiszeműen - sandítani, megoldást várni. Itt élve most csak azt látni, hogy szlovák és magyar fiatalok közösen járnak Magyarországra dolgozni, ingáznak, néha megalázó bérért a túloldalra, mert itt elérhető, tehát gazda-' ságos távolságon belül semmi sincs. Még. Néhány cinikus atyafi már ezt is sikernek könyveli el. Hát én nem lennék arra büszke, hogy a saját választóim vagy a leendő választóim - egységesülő Európa ide vagy oda - inkább másutt keresik a jobb életet. Ajobbat? Az életet. Az MKP-nak - mint minden legitim pártnak - igenis ott a helye a megyei közgyűlésben is, de kínosan ügyelnie kell arra, hogy a korrupciónak, a kliensrendszernek, a tisztességtelen lobbizásnak még az árnyéka se vetüljön rá. Mert abban a pillanatban hiteltelenné és jogosan támadhatóvá válik. A választók egyáltalán nem hülyék, s főképp a fiatalabb nemzedékek már csak és kizárólag a konkrét, kézzelfogható eredmények alapján voksolnak majd, az összes, megyei szinten tevékenykedő pártra. Egészségügy, szolgáltatások, beruházások, munkahelyek, infrastruktúra, hivatalok rugalmassága, gyors ügyintézés... Van mit javítani, behozni. Ám a végére marad egy korántsem ártatlan kérdés: ha Dél-Szlovákiában megindulnak a fejlesztések - csak már indulnának-, akkor a lakosságon kívül ki vagy kik járnának még jól?
