Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-29 / 251. szám, péntek

Régió - hirdetés 5 ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 29. Az új kulturális és közösségi központ első kultúrműsora (Szőcs Hajnalka felvétele) Kulturális, közösségi és tájékoztatási központot adtak át tegnap Zsigárdon A tanulást is szolgálja Zsigárd. Kulturális, közös­ségi és tájékoztatási köz­pontot adtak át tegnap a Vágsellyei járás településén. GAÁL LÁSZLÓ „Azért is rendkívüli ez a mosta­ni összejövetel, mert ez az első al­kalom, hogy a Sapard-támoga- tásból megvalósított közösségi lé­tesítményt avathatunk” - mondta Simon Zsolt, a földművelési tárca vezetője az ünnepségen. Baranyay Alajos polgármestertől megtudtuk, az 1915-ben épült egy­kori nemesi kúriában nemrég még a magyar óvoda működött, az épü­let azonban katasztrofális állapot­ban volt. Amint a községek is nyújt­hattak be vidékfejlesztési pályáza­tokat, az önkormányzat élt a lehe­tőséggel, és a községi utak felújítá­sára kért támogatás mellett a kö­zösségi ház létrehozására is pályá­zott. Mindkét pályázat sikeres lett: a községi utakat 2005-ben újítják fel, a 4,6 milliós beruházással elké­szült közösségi házban november elsejétől már az érdemi munka is elkezdődik. Simon elárulta, az alapiskola épületének felújítására benyújtott pályázat is elnyerte Brüsszel támogatását. A létesítményben angol és né­met nyelvoktatás folyik majd hala­dóknak és kezdőknek, valamint in­formatikai és számítógép-haszná­lati oktatás is lesz itt; utóbbi felnőt­teknek, hiszen a gyermekek ezt az iskolában is tanulják. A kisebbek számára kézműves foglalko­zásokat terveznek és előadásokat, amelyekre politikusokat és más közéleti személyiségeket kérnek majd fel. Az első találkozó novem­berben Berényi József külügyi ál­lamtitkárral lesz, majd Kaszás Atti­la budapesti színművészt hívják meg, akinek zsigárdi gyökerei is vannak. A megnyitón Simon Zsolt és Baranyay Alajos ünnepélyesen átvágták a szalagot, üdvözlő be­szédet mondtak, s az épületet Gombík Róbert római katolikus plébános és Iván István református lelkész is felszentelte és megáldot­ta. Ezután kultúrműsort adtak a központban: Culka Ottó szavalat­tal, Farkas Bianka énekkel - őt Kiss László helyi kántor kísérte zongo­rán -, Ziacek Noémi pedig zongo­rajátékkal lépett a közönség elé. Szerepelt a Csemadok helyi szer­vezetének női kara és az Arcok énekegyüttes. Jelen volt Biró Ág­nes, a kulturális tárca államtitkára, Angyal Béla, a földművelésügyi minisztérium hivatalvezetője és több környékbeli település polgár- mestere. Ott voltak a Csángó Kis­térséghez tartozó falvak vezetői is, akik ugyancsak több sikeres uniós pályázatot nyújtottak már be. MIT SZÓL EHHEZ? Egyes szlovák pártok Nyitra és Nagyszombat megyében összefognak az MKP ellen Dasa Klimentová, 26 éves, szellemi szabadfoglalkozású, Érsekújvár: Úgy vélem, az MKP jól döntött, amikor a három korábbi pártot egyesítette, közös erővel sokkal előbbre jutottak. Eredményeik láthatóbbá váltak, amit a jelen­legi támogatottságuk is tükröz. Talán nem állok messze az igazságtól, ha kimondom: lé­pésük követendő példa lett a mára jócskán szétforgácsoló- dott szlovák politikai pártok számára. A másik komoly ok az lehetett talán, hogy közelednek a választások, és az MKP „el­lenpártjai” semmit sem szeret­nének a véletlenre bízni. Jóma­gam érdeklődéssel figyelem ténykedésüket, és csak az idő a megmondhatója annak, dönté­sük jó volt-e, vagy - éppen el­lenkezőleg - a meglévő válasz­tóik is elfordulnak majd tőlük. Döntésüket akkor találnám na­gyon elhibázottnak, ha az ösz- szefogás csak az MKP miatt tör­ténne, és a választók érdekei a háttérbe szorulnának. Grófné Seeglik Sonja, magán- vállalkozó, Bős: Tömören szólva nem nagyon tet­szik, nem szeretném, ha kiszorí­tanák az MKP:t. Minden megfe­lelt úgy, ahogyan idáig volt. A magyar párt nagyon jól dolgo­zott, elégedett vagyok vele. Ve­gyes családból származom, a nemzetiségem szlovák, ezért tu­dom, az élet mást produkál, mint a politika. Nem szeretném, ha problémák, félreértések lenné­nek, vagy viszályokat szítanának a szlovák-magyar viszonyban. Szerintem jelenleg viszonylag ki­egyensúlyozott a helyzet, nem kellene ellenségeskedni. Ezt val­lottam egész életemben. Ladislav Kosicár, a Duslo Rt. alkalmazottja, független váro­si képviselő, Vágsellye: Nagyon meggondolatlannak és szerencsétlennek tartom ezeket a kezdeményezéseket. Itt valakik megint valamilyen gyűlöletet igyekeznek szítani. Szerintem az egésznek gazdasági háttere van, megint a pénzek elosztásáról van szó. Valakiknek nagyon jól megy, nem tudnak mit csinálni, és azt csinálják, hogy az embere­ket igyekeznek egymás ellen uszítani. Itt nemcsak az MKP- ellen megy ki a játék, hanem az egyszerű emberek között is el­lenségeskedést akarnak kelteni, és ez nagyon nem jó dolog. Tomás Holúbek, egyetemi hall­gató, Nyitra: Ha csak amiatt szövetkeznek, hogy a magyarok ellen harcolja­nak, akkor én ezt nem támoga­tom. Szerintem ez ma már Szlo­vákiában is kevés politikai prog­ramnak, és szeretném remélni, hogy a választók sem érik be ennyivel. Az összefogás mindig jó dolog, de csak akkor, ha értel­mes dolgokban értenek egyet a partnerek, és nem akkor, ha na­cionalista indíttatásból teszik. A szlovák képviselők számát Nyitra megye és Nagyszombat megye önkormányzatában úgy kellene növelni, hogy a szlovák pártok meggyőzik a választókat: tenni tudnak értük valamit. Ilyesmit egyelőre sem a koalíciós SDKÚ, sem az ellenzéki HZDS vagy Smer képviselőitől nem hallottam, valamennyien csak arról beszélnek, hogy aránytalan a szlovák képviselet az említett megyékben. De hát erről szólnak a demokratikus választások, s ezt még akkor is tiszteletben kell tartani, ha olykor a kisebbségek­nek kedvez jobban a helyzet. Hogy az MKP valóban visszaélt-e az eddigi jelentős többségével, nem tudom megítélni, de azt hi­szem, sok szlovák politikust már az is irritál, hogy egyáltalán le­hetőséghez juthattak a magyar települések és intézmények. Id. Slabák Józsefné, Párkány: Remélem, erre nem kerül sor, nekem ugyanis egyáltalán nem tetszik a HZDS és annak politizá- lási stílusa. Az sem, hogy megint valaki ellen szervezkednek, és az sem tetszett, ahogy az államfő tegnapelőtt eléggé alpári módon nyilatkozott Csáky Pálról, (száz, jóm, gl, vm, buch) A kisebbségi kultúra fejlesztesenek lehetőségei az Európai Unióban Fesztiválbemutatók a konferencián V. KRASZNICA MELITTA Komárom. A kisebbségi kultúra uniós fejlesztési lehetőségeiről ren­dezett kétnapos konferenciát a Selye János Kollégium. Székely András Bertalan, a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának főtanácsosa arra hívta fel a kulturális intézmények, nonprofit szervezetek és a Csema­dok képviselőiből álló hallgatóság figyelmét, hogy a kisebbségek nem várhatják ölbe tett kézzel jogállásuk javulását. A dél-tiroli példát említve rámutatott: az ot­tani közösség kemény küzdelem árán vívta ki autonómiáját. Ehhez szükség volt Ausztria és Olaszor­szág támogatására is. „Az EU-ban nincs egységes kisebbségpolitika. Látni kell viszont, hogy például a cigánykérdést illetően az EU na­gyobb elvárásokat támaszt a most csatlakozott országokkal szem­ben, mint amilyeneket a volt tag­országok biztosítanak e kisebbség számára” - mondta. Dohányos Róbert, a kulturális tárca kisebbségi főosztályának igazgatója többek között a kisebb­ségi kultúra támogatására szánt pénzekről és az egyes kisebbségek százalékos részarányára épülő el­osztási elvről beszélt. „Idén a mi­nisztérium pályázati támogatásra szánt 390 millió koronájából 80 millió jutott a kisebbségi kultúrára - mondta. - Jövőre várhatóan az e célra szánt 290 millióból sikerül a 80 milliót megszerezni. Persze, en­nél sokkal többre lenne szükség, de látni kell, hogy a szlovák kultúra tá­mogatása is nagyon kevés pénz jut, és nagyobb részarányt már nem­igen kérhetünk.” A helyzeten re­mélhetőleg javít majd a tervezett kulturális hivatal, amely várhatóan mintegy 300 millió koronával gaz­dálkodik majd. A résztvevők közül többen sze­rencsétlennek minősítették azt a helyzetet, hogy az év első hónapjai­ban megtartott rendezvények ese­tében azt sem tudják, pozitív elbí­rálásban részesül-e a pályázatuk, így utólag derül ki számukra, hogy esedeg egyáltalán nem kaptak tá­mogatást. Dohányos reményei sze­rint idén november közepéig meg­jelennek az új pályázati kiírások, december közepéig kell majd be­küldeni a munkákat, és január vé­géig elbírálják azokat. A tegnapi napot Berényi József külügyi államtitkár előadása zárta, aki az EU-s kisebbségi jogokról be­szélt. A konferencián ma a Feszty Ár­pád Művelődési Parkot, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválját, a Művészetek Völgye Fesztivált és Novákfalvát, a yelemi üdülőfalut mutatják be az adott intézmények igazgatói. ­AJÁNLOK Október 29. (péntek) Nyitra - 17.00: a Zoboralji Magyar Kulturális Központ és a Csemadok Nyitrai Területi Vá­lasztmánya a kulturális központ székházában megnyitja Simek Viktor Szülőföldem, Zoboralja című kiállítását. Ugyanitt tart­ják ma a Zoboralji Magyar Könyvesbolt és Mesterségek Boltjának ünnepélyes megnyi­tóját is, amelyre nagy szeretet­tel várják az irodalom és a népi hagyományok iránt érdeklődő közönséget, (száz) Október 30. (szombat) Komárom - 10.00: III. Komá­romi Teremfoci Maraton éjfélig. A rákbeteg gyermekeket segítő Kantha Dóra Alapítványa, a Ko­máromi Szabadidőközpont és az Óvodabarátok Komáromi Egye­sülete öttagú fiú-, lány-, gyermek- , ifjúsági vagy felnőtt csapatok je­lentkezését váija. A résztvevők öt kategóriában versenyeznek: óvo­dások és a 14 éves kor alatti diá­kok; 15-20 évesek; 21-30 évesek; 30 évesnél idősebbek; lány- és női csapatok. A nevezési díj fejenként 20 korona, ennyi a belépti díj is. A bevételt a rákbeteg gyermekek megsegítésére fordítják, (vkm) Október 31. (vasárnap) Madar - 11.00: Emléktáblát avatnak a falu szülötte, a papköl­tő Édes Gergely emlékére. Az is­tentisztelet után leplezik le a templom falán elhelyezett táblát, beszédet mond Nagy Lajos espe­res, fellép a gyülekezet kórusa. A emléktáblát a papköltő kései utó­da, Szénássy Árpádné Édes Mária állíttatja, (vkm) Saját kezünkben a jövő A Pénzpiaci Fel­ügyelet 2004. októ­ber 8-án hozott en­gedélye alapján, amely lehetővé tet­te magánnyugdíj­pénztár alapítását és működtetését, a 43/2004 Tt. számú, az öregségi nyug­díjtakarékosságról szóló törvény értel­mében az Első La­kás-takarékpénztár Rt. (PSS) megalapította az Első Nyugdíjpénztárt (PDS). Ez Szlovákia polgárai számára lehetővé teszi a nyugdíjtakarékoskodást a második, ún. tő­kefedezeti pillérben. A nyugdíjpénztár keletkezésének okairól és a legközelebbi terveiről Erich Feix mérnökkel, a PSSigazgatótanácsi tagjával beszélgettünk. • Miért döntött úgy Szlovákia legsikeresebb lakás­takarékpénztára, hogy nyugdíjpénztárt alapít? A 2 milliárd korona alaptőkéjű Első Lakás-takarék­pénztár Rt. már 12 éve piacvezető a lakástakarékosság terén. Napjainkban több mint 1 millió lakástakarékos­sági szerződést kezelünk. Sikeres működésünk ideje a- latt ügyfeleinknek több mint 250 000 lakáshitelt és át­hidaló hitelt nyújtottunk; a PSS RT. révén összességé­ben több mint 100 milliárd korona áramlott a lakásépí­tésbe. Úgy gondolom, ezek az eredmények megerősítik pénzintézetünk hitelességét, jó üzleti hírnevét és már­kanevének vitathatatlan közismertségét. Részvényese­ink között a Szlovák Takarékpénztár Rt.-n kívül még további három rangos, sokéves tapasztalatot felhalmo­zó külföldi bank található. A magán nyugdíjpénztár alapítása kapcsolódik az i- mént felvázolt stratégiára, sőt továbbfejleszti azt, mivel újra olyat nyújtunk az embereknek, ami kellemesebbé teszi életüket. A magán nyugdíjpénztár a PSS RT. 100 százalékos leányvállalata. nak, az ügyfeleinknek, akiknek száma megközelíti az 1 milliót, a saját nyugdíjukra történő takarékoskodás legalább ugyanolyan vonzó, mint a lakásszerzés érde­kében történő takarékoskodás. És 2005. január 1-től, amikor majd döntenek, hogy melyik magán nyugdíj- pénztárra bízzák megtakarításaikat, éppen a mi leány- vállalatunk lesz az, amelyik elnyeri a bizalmunkat. • Miért kellene a polgároknak érdeklődést mutat­niuk a magán nyugdíjpénztárak kínálata iránt? Azután, hogy évekig egybevethették a Nyugat-Euró- pában nyújtott nyugdíjakat a Szlovákiában folyósítot­tak mértékével, végre nálunk is jobb feltételek körvo­nalazódnak. Mindenki, akit érdekel, befolyásolhatja, hogy nyugdíjba vonulását követően milyen körülmé­nyek között fog élni. A nyugdíjfolyósítás rendszerén belül 2005. január 1- től lép működésbe a második, ún. tőkefedezeti pillér. Ez azt jelenti, hogy a bér egy része, amelyet a polgárok a törvényből eredően kötelezően "félretesznek"'a nyug­díjukra, már nem teljes egészében a Szociális Biztosí­tóban köt ki, mint eddig. A jövő évtől kezdve minden polgárnak lehetővé válik, hogy ennek az összegnek a felét nyugdíjtakarékosság formájában saját tőkeszám­lára helyezze a most alakuló magán nyugdíjpénztárak valamelyikében. • Melyek a magán nyugdíjpénztárakban történő takarékoskodás fő előnyei? Első előnyként a már említett célirányos, névre szóló, a magán nyugdíjpénztárban elhelyezett pénz említhető - mindenki saját magára takarékoskodik, sa­ját számlára, amelyről pontos és rendszeres áttekinté­se van. Ugyanilyen előnynek számít a nyugdíj nagy­ságának kiszámításakori jogosultság - aki produktív élete során minél többet utal a számlájára, az a későb­biek során annál nagyobb nyugdíjat ér el. A magán nyugdíjpénztárakban vezetett személyre szóló szám­lákat a későbbiekben örökölni lehet. Minden egyes ügyfél a magán nyugdíjpénztárak weboldalain - saját jelszava segítségével - nyomon követheti számlájának alakulását. • Mi az összefüggés az Első Lakás-takarékpénztár­ban történő lakástakarékoskodás és a magán nyugdíjpénztár között? Az Első Lakás-takarékpénztár Rt. már 12 éve azt nyújtja, amit az emberek valóban igényelnek - a lakás- szerzés lehetőségét. Úgy gondoljuk, hogy a polgárok­• Mennyire készültek fel a magán nyugdíjpénztár bevezetésére? Működési licenccel rendelkező közvetítőink 2004. november 1-től kínálják ezt a terméket. Minden egyes, a nyugdíjtakarékoskodás iránt érdeklődő ember teljes körű és megbízható tájékoztatást kap a közvetítőinktől. IIP 2042

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom