Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-28 / 250. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 28. Az 1967-es háború óta nem volt ilyen szavazás az izraeli kneszetben - a tabut még a néhai Jichák Rabin sem merte megszegni Sáron történelmet írt - de belebukhat RÖVIDEN Bocsánatot kér a kormányfő Bangkok. Vizsgálatot ígért és bocsánatot kért tegnap Thakszin Sinavatra thaiföldi kormányfő, amiért két nappal korábban életét vesztette 78 muzulmán tüntető az ország déli részén. A 78 személy több­sége megfulladt, miután egy rendőrőrs előtt a biztonsági erők több mint ezer tüntetőt őrizetbe vettek, és sokakat kö­zülük elszállítottak, ponyvával lezárt teherautókba zsúfolva őket. Hat másik tüntető még a demonstráció feloszlatásakor életét vesztette. A több ezer til­takozó muzulmán azt követel­te, engedjék szabadon hat tár­sukat, akiket azért tart őrizet­ben a rendőrség, mert muzul­mán felkelőknek fegyvereket adtak el. (MTI) Senki sem védi Milosevicset? Hága. Belgrádi sajtóértesü­lések szerint felmentését kér­te Szlobodan Milosevics ügy­védje, akit a vádlott akarata ellenére rendelt ki a hágai tör­vényszék a volt szerb és jugo­szláv elnök védelemre. A belgrádi B92 rádió jól értesült forrásokra hivatkozva jelen­tette, hogy Steven Kay eláll a védelemtől. Kay tiszteletben kívánja tartani Milosevics jo­gát arra, hogy önmagát védje. A brit ügyvéd indoklása: sem­milyen kommunikáció nincs közötte és a vádlott között, s Milosevics nem hajlandó őt elismerni. A törvényszék szeptemberben jelölte ki Kayt és Gillian Higginst Milosevics védelmére. Ők ketten 138 ta­nút tartalmazó listát nyújtot­tak át a bíróságnak, de szem­besülniük kellett a beidézett tanúk tömeges bojkottjával, ami zsákutcába sodorta a bí­rósági eljárást. (MTI) Több államban nem indulhat Washington. Elutasította az amerikai legfelsőbb bíró­ság, hogy a jelöltek közé kerül­jön Ohio államban Ralph Nader, aki függedenként pró­bálja elhódítani a Fehér Házat. A döntést ellenvélemény nél­kül hozta meg a testület, amely egy hónapon belül Nader számára már a 3. ked­veződen döntést hozta. Koráb­ban azt utasította el, hogy Nader a választható jelöltek listájára kerüljön Oregon és Pennsylvania államban. A 70 éves Nader negyedszer indul független jelöltként. Korábban nem sok vizet zavart, 2000- ben azonban országosan a sza­vazatok 2,7 százalékát szerez­te meg, és őt okolják azért, hogy A1 Gore demokrata el­nökjelölt vesztett George Bushsal szemben. (MTI) A Nader-tényező ismét elő­segítheti Bush győzelmét (Képarchívum) Jeruzsálem. Ariel Sáron el­utasította több miniszteré­nek azt a követelését, hogy rendezzenek népszavazást a gázai kivonulási tervéről. Tegnap az Európai Unió és az Egyesült Államok is üd­vözölte a Saron-terv elfo­gadását. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Sáron tervét, amelynek értel­mében Izrael kivonja katonáit a Gázai övezetből és felszámolja az ottani izraeli településeket, vala­mint további négy elszigetelt iz­raeli települést Ciszjordániában, kedden a késő esti órákban, ma­ratoni és példátlanul heves vita után hagyta jóvá az izraeli tör­vényhozás, a kneszet. Benjamin Netanjahu pénzügyminiszter kö­zölte: három másik kormánytag­gal - Dán Naveh egészségügyi, Bászra/Bagdad/Tokió. Meg­kezdte az áttelepülést tegnap reg­gel a dél-iraki Bászrából egy Bag­dadtól délre fekvő bázisra a brit Black Watch ezred egyik egysége. Steve Dharamraj parancsnoka csak annyit közölt, hogy az egység észa­kabbra költözik. Az út első állomá­sa a Bagdadtól 375 kilométerre délre fekvő Násziríja városa lesz. Londonban a védelmi minisztéri­um egyik szóvivője azt mondta, a katonák karácsonyra visszatérnek. James Cowan alezredes konkré­tabb adatokkal is szolgált: eszerint az ezred mintegy 850 katonája kezdte meg átköltözését a főváros­tól 95 kilométerre délre fekvő Hillába, és negyven amerikai ten­gerészgyalogos kíséri őket. A skót katonák feladata a körzet biztonsá­gának fenntartása lesz a januári vá­lasztások előtt: az eddig ott állomá­sozó amerikai erőket váltják fel, amelyek a Bagdadtól északra és nyugatra lévő szunnita területe­ken, egyebek közt Fallúdzsában vesznek majd részt a lázadók elleni offenzívában. Egy helyszíni tudósí­tó szerint mintegy ötven, nagy te­herautókon szállított harckocsi in­MTI-ÖSZEFOGLALÓ Moszkva/Kijev. A Kreml olyan vezetőt akar Ukrajna élére, aki Oroszországra orientálódik, sőt függ tőle. így kommentálta teg­nap egy moszkvai lap Vlagyimir Putyin kijevi tévészereplését. Az orosz elnök alig leplezett módon támogatta Viktor Janukovics uk­rán miniszterelnököt a vasárnapi elnökválasztáson. Putyin a tévé­interjúban igyekezett eloszlatni az ellenjelölt Viktor Juscsenko (nemzeti-nyugatbarát érzelmű) híveinek azt a gyanúját, hogy Oroszország birodalmi ambíció­kat táplál Ukrajnával szemben. Putyin háromnapos hivatalos lá­togatáson tartózkodik Kijevben, s kedden este élő közvetítésben vála­szolt ukrán nézők kérdéseire a ha­talom által ellenőrzött három fő te­Limor Livnat oktatási, valamint Jiszrael Kac mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterrel - együtt két hét múlva lemond posztjáról, ha Sáron nem lesz hajlandó népszavazást rendezni a tervről. Egy kormányforrás sze­rint „a népszavazás csak a vitákat és az erőszakot szolgálná, test­vérgyilkos harcokhoz vinne kö­zelebb, és legkevesebb hat hó­nappal késleltetné a terv végre­hajtását. Sáron inkább az előre­hozott választásokat fogadja el, semmint a népszavazást”. Egyéb­ként a kneszetben tartott szava­zás során Sáron kormányának két tagja. Űzi Landau tárca nél­küli miniszter és Michael Ratzon belügyminiszter-helyettes a terv ellen szavazott, kettejüket ott a helyszínen menesztette a kabi­netből a miniszterelnök. Az izraeli társadalom megosz­tott a kérdésben. Az 1967-es (hat­napos) háború óta most először szavazta meg a kneszet, hogy Iz­dult el a bászrai repülőtéren lévő brit támaszpontról. Körülbelül het­ven katona őrizte az utat, fentről pedig helikopterek kísérték a síita övezetből a jóval veszélyesebbnek ítélt szunnita vidékre tartó konvojt. Egy 24 éves japán fiatalember esett terroristák fogságába Irak­ban. Nem tagja az Irakba vezényelt japán katonai erőknek, feltehetően a múlt hét elején utazott Jordániá­ból Irakba. Abu Muszab az-Zarkávi jordán nemzetiségű terroristavezér csoportja kedden jelentette be, levíziós csatorna műsorában. E szokatlan gesztust számos megfi­gyelő értelmezte a Leonyid Kucsma elnök által kiszemelt utódnak nyúj­tott támogatásként. Hiszen Putyin Oroszországban is csak nagyon rit­kán vállal ilyen tévészereplést. Az orosz elnök ilyetén fellépése egy szovjet utódállam elnökválasztási kampányának csúcspontján, pél­dátlan a posztkommunista gyakor­latban, s Ukrajna történetében sem volt még példa arra, hogy idegen állam feje egyenesben válaszol uk­rán nézők kérdéseire. A kérdések zöme Moszkva és Kijev politikai és gazdasági kapcsolataira vonatko­zott. Interneten olyan kérdést is in­téztek az orosz elnökhöz, hogy kire szavazna az ukrán elnökválasztá­son, ha ukrán állampolgár lenne. Ez elől diplomatikusan kitért, s csak arra biztatta az ukránokat, rael kivonuljon a megszállt pa­lesztin területek egy részéről, és eltávolítson onnan mintegy 8 ezer zsidó telepest. A jobboldali kor­mányfőt tekintették eddig a telep­építés vitán felüli bajnokának. Sáron most elfogadtatta a parla­menttel a kivonulás tervét, de nem biztos, hogy céljai eléréséhez megvannak a politikai eszközei. Sáron ugyanis megtört egy olyan tabut, amelyet még a néhai munkapárti miniszterel­nök, Jichák Rabin, az 1993-ban kezdett békefo­lyamat atyja sem mert megszegni. Sem Rabin, sem az - 1995-ös meggyil­kolása után - őt követő, szintén munkapárti Simon Peresz nem számolt fel telepeket. Most a kneszet szavazása éppen annak a napnak az előestéjére esett, amely a zsidó naptár szerint a Rabinnak szentelt hivatalos megemlékezé­sek napja. Idén az emlékünnepsé­gekre olyankor kerül sor, amikor hogy foglyul ejtett egy japán állam­polgárt. Az emberrablók szóhasz­nálata arra utalt, hogy túszuk az Irakba vezényelt japán katonai ala­kulathoz tartozik. Az emberrablók azt követelték, hogy Japán vonja ki csapatait Irakból, ellenkező eset­ben 48 órán belül lefejezik foglyu­kat. A szervezet egy videofelvételt hozott nyilvánosságra. Ezen egy fe­hér trikót viselő ázsiai férfi látható, háta mögött három, maszkot viselő fegyveressel. A túsz mögött kifeszí­tett fekete drapérián olvasható a hogy minél nagyobb számban sza­vazzanak a vasárnapi elnökválasz­táson. Egy másik kérdés kapcsán azonban dicsérte a Janukovics kor­mányzása alatt elért ukrán gazda­sági sikereket. Egy kérdés nyomán kijelentette: elvben híve annak, hogy oroszok és ukránok kölcsönö­sen kettős, orosz-ukrán állampol­gárokká válhassanak, de hozzátet­te: „ezen még sokat kell gondol­kodni, és ki kell várni, amíg az ilyen irányú kívánság megérik mindkét ország társadalmában”. Annyit vi­szont megígért az ukránoknak, hogy 2005-ben is beutazhatnak Oroszországba személyi igazolvá­nyukkal. „Megváltoztatjuk azt a korábbi elhatározásunkat, hogy 2005. január elsejétől a belépni szándékozó ukránoktól is megkö­veteljük az útlevelet.” Oroszország hivatalosan nem szélsőségesek halálos fenyegetése­ket intéznek Saronhoz, mert épp­úgy árulónak tekintik, mint annak idején Jichák Rabint. Bár Sáron kedden győzelmet aratott, még távolról sincs túl a nehezén. Nincs már stabil többsé­ge a kneszetben a jövő heti szava­zásra, amelyen a kitelepítendők kártalanításáról és a jövő évi pénzügyi törvényről döntenek a képviselők. Keddi sikerét is főként az ellenzéki Munkapártnak kö­szönheti, miközben saját pártja, a Likud 40 képviselője közül 17 a terv ellen szavazott. Netanjahu sem véletlenül fenyegetőzött le­mondással: egyszer már volt kor­mányfő, s most is szeretné elfog­lalni Sáron helyét. terrorista szervezet neve: Iraki szent háború - al-Kaida. Koidzumi Dzsunicsiro kormány­fő tegnap kijelentette: Japán nem vonja ki csapatait Irakból. Tokió az USA felkérésére 500 fős katonai alakulat Irakba küldését hagyta jó­vá: a japán katonák humanitárius küldetést teljesítenek az Irak déli részén fekvő, viszonylag biztonsá­gosnak számító Számává város­ban. Április óta már öt japán állam­polgárt hurcoltak el fegyveresek Irakban. avatkozik szomszédai belügyeibe, de már eddig is többször értésre adta, mely vezetőket, csoportokat látná szívesen a volt Szovjetunió utódállamaiban, s hallgatólago­san támogat szakadár régiókat, mint például Grúziában. Megfi­gyelők szerint Moszkva számára jelentős tétje van az ukrán elnök- választásnak, hiszen az Ukrajná­hoz tartozó Szevasztopol fekete­tengeri kikötőváros az orosz hadi- tengerészet déli flottájának ottho­na, s Ukrajna mintegy „ütköző­övezet” a Kelet felé bővülő NATO és Oroszország között. A The Moscow Times szerint a Janukovics melletti nyílt kiállásá­val a Kreml vállalta az arcvesztés kockázatát is arra az esetre, ha Juscsenko nyer (aminek a szondá­zások szerint egyre kisebb a való­színűsége). Az izraeli tájékoztatási eszkö­zök szerint Saronnak a következő napokban meg kellene próbálnia bevonni kormányába a munka­pártiakat. Ez a manőver azonban belső robbanást idézhetne elő a már amúgy is megosztott Likúd- ban. Augusztusban a jobboldal legnagyobb pártjának központi bizottsága ugyanis leszavazta a munkapártiak bármilyen bevoná­sát a koalícióba. Több izraeli megfigyelő is úgy véli, hogy Sáron a győzelme elle­nére nem tudja, hogyan lábaljon ki a válságból, és elkerülhetetlen­nek tűnnek az idő előtti választá­sok, jóllehet a törvényhozás man­dátuma 2006 novemberéig szól. Mindezt tovább bonyolítja, hogy az izraeliek nemcsak a kivonulás, hanem a népszavazás ügyében is megosztottak. A Maariv című lap által közzétett felmérés szerint 50 százalék kíván ilyen - Izraelben eddig példa nélküli - referendu­mot, míg 45 százalék ellenzi azt. Kasza újragondolná Óvatosan az autonómiával Belgrad. Kasza József szerint nem csökken, hanem inkább nő a VMSZ érdekérvényesítési képessé­ge a Vajdaságban a szeptember-ok­tóberi választások után. A pártel­nök ezt azzal támasztotta alá, hogy az elmúlt időszakban is a VMSZ-es politikusok végezték a munka dan­dárját tartományi szinten. Önkor­mányzati szinten felemás a helyzet: pártgócok alakultak ki, amelyek akadályozni fogják a VMSZ érvé­nyesülését. Kasza ugyanakkor biz­tos abban, hogy pártja hozni fogja régi eredményeit, de ehhez újra fel kell építeni egyes „leszerepelt” he­lyi pártszervezeteket. A párt más vezetőihez hasonlóan azon a véleményen van, hogy az új politikai irányzatok térhódításával talán érdemes átvizsgálni a párt­programot és a párt alapszabályát. „A magyar területi autonómiával kapcsolatosan csínján kell bánni a szavakkal, és alaposan át kell gon­dolni az elképzelést.” A Vajdaság és Észak-Bácska etnikai összetétele annyira megváltozott Kasza sze­rint, hogy egyre kevésbé tűnik meg­valósíthatónak az elképzelés, ha­csak „a magyarok nem akarnak ki­szorulni a Tisza mentére”. A politi­kus úgy látja, hogy a Vajdaságnak jelenleg inkább az együttélés sza­bályainak újraépítésére van a leg­nagyobb szüksége. A tartományi választáson 9-10 magyar képviselő került be a par­lamentbe nem magyar pártok szí­neiben, 3-4 magyar lett a Szerb Radikális Párt (SRS) listás képvi­selője. Kasza szerint „bizonyára nem tudják, mit cselekszenek” az SRS színeiben politizáló magya­rok, de demokratikus joguk van hozzá. Az idő megmutatja, hogy lehet-e nem magyar pártban kép­viselni a magyarság érdekeit, de a tapasztalat nem ezt mutatja. A VMSZ elnöke mélységesen elítéli azt, hogy az óbecsei önkormány­zatban a VMDK összeszűrte a levet a radikálisokkal. Páll Sándor, a VMDK elnöke azzal érvelt, „végre mindenkinek be kell látnia és el kell fogadnia azt, hogy az SRS a legerősebb párt Szerbiában”. Ka­sza viszont leszögezi, hogy nem le­het azonosulni és együttműködni olyan párttal, amelynek elnöke, Vojiszlav Seselj feltételezett hábo­rús bűnös. (MTI) Megkezdték áttelepülésüket Dél-Irakból a brit katonák - az amerikaiak meg akarják tisztítani Fallúdzsát Japán nem alkuszik - és nem vonul ki A skót zászlóalj kivonulása Bászrából (Reuters-felvétel) Putyin beavatkozott az elnökválasztásba, szemérmetlenül támogatta a Kucsma által kiszemelt utódot Orosz birodalmi ambíció Ukrajnával szemben Saront éppúgy árulónak tekintik, mint annak idején Rabint. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom