Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-28 / 250. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 28. Régió 5 Andruskó Imre szerint bizonyára tájékozatlanságból adódik az új érettségivel szembeni bizalmatlanság Át kell tanulmányozni a minisztériumi rendeletet! A szőlőtermést főként a peronoszpóra pusztította Kanadába és Japánba is viszik a minőségi bort BUCHLOV1CS PÉTER Muzsla. A Rivel Kft. szőlőültet­vényein javában tart a szüret, a napokban az olaszrizlinget szed­ték, a jövő héten pedig a Kékfran­kosra, a Cabernet Sauvignonra, a Devínre, az Andréra és a rajnai riz- lingre kerül sor. „Az időjárás idén nem igazán kedvezett a szőlőnek, a nyári esők miatt erős peronosz- póra-fertőzés volt, s ez körülbelül tízszázalékos terméskiesést jelent. Cégünk egyébként 62 hektáron művel szőlőt, és átlagban 6500 ki­lót szüretelünk le hektáronként. Idén eddig mintegy háromszáz tonnát takarítottunk be, a termést két bazini és egy senkvici borfel­dolgozónak szállítjuk - tájékoztat­ta lapunkat Miroslav Petrech, a Rivel társtulajdonosa. Az idei rosszabb időjárási viszo­nyok miatt a minőségi borszőlőért is magasabb árat kérnek, ez faj­tánként 12-30 koronát jelent ki­lónként, vagyis ennyiért viszik el tőlük a borfeldolgozók. Mint megtudtuk, a korai szőlőfajták a tavalyihoz képest sokkal jobb mi­nőségű borokat ígérnek: a 20-as cukorfokú muskotály és a 22-23- as cukorfokú peszeki leányka har­monikusabb, savakban, ízekben gazdagabb termést hozott. A most szüretelt szőlőfajták esetében a cukortartalom növekedésére vár­tak, valószínűleg a rajnai rizling- nél is meglesz a 22-es cukorfok. A Rivel kísérleti borokat is előál­lít, mintegy kétezer litert, s ez 50- 55 új bormintát jelent. Petrech el­mondta, a bélai kastély pincészeté­ből minden bor kizárólag exportra megy: Japán, Kanada, Svédország és az Egyesült Államok várja a ne­dűvel teli palackokat. Főként a raj­nai rizlinget dicsérik, novemberben például az USA-ba szállítanak belő­le egy nagyobb tételben. V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. „Számomra megle­pő és értheteden az a hisztéria, amely az új érettségi rendszerrel kapcsolatban tapasztalható - nyi­latkozta lapunknak Andruskó Im­re, a komáromi Selye János Gimná­zium igazgatója. - Ennek valószí­nűleg az a magyarázata, hogy az oktatásügyi tárca nem kommuni­kálta megfelelően az új szabályo­zást. Igaz ugyan, hogy a szlovákon kívül még egy idegen nyelvből érettségi vizsgát kell tenni. De ha valaki alaposan áttanulmányozza a tárca 510/2004-es számú rendele­tét - amely a www.zbierka.sk internetes címen is megtalálható -, annak nyilvánvaló lesz, hogy az új rendszer esetenként még alacso­nyabb követelményeket támaszt a réginél.” Andruskó szerint a rendelet hi­bája, hogy legalább a gimnáziu­mokban nem tette kötelezővé mini­mum egy tantárgyból az emelt, az­az A szintű érettségit. Pedig az Álla­mi Pedagógiai Intézet által előző­leg kidolgozott érettségi rendtartás még legalább egy tárgyból kötele­zően számolt az A szintű érettségi­vel. „Elfogadhatatlan a nemrégi­ben Pozsonyban tüntető diákok azon érvelése, hogy három éven keresztül a régi rendszer szerint ké­szültek, és most az új szerint kell vizsgát tenniük - mondta az igaz­gató. - Nyugodt szívvel állíthatom, hogy a középiskolás tananyag az A típusú érettséginek megfelelő szintre készíti fel a diákokat - leg­alábbis a mi intézményünkben ez így van. Az alapszintű, B típusú érettségi pedig ennél kevesebbet követel.” Mint ismeretes, az új rendszer szerint a diákok az idei tanévben matematikából, németből és an­golból külső érettségi vizsgát is tesznek. Az említett három tárgyon kívül szlovákból és magyarból ír­nak még belső írásbelit, a többi tárgyból pedig csak szóbeli vizsga van. A külső írásbeli értékelése szá­zalékban, a belsőé százalékban vagy érdemjeggyel történik. „A mi­nisztériumi rendelet alapján a diák már akkor is sikeresen leérettségi­zik, ha a szóbeli vizsgán legalább hármas érdemjegyet szerez, füg­getlenül attól, hogy a külső és belső írásbeli érettségin hány százalékot ért el. Amennyiben a szóbeli vizs­gája négyesre sikeredett, akkor a külső részben minimum 33, a belső írásbelin minimum 25 százalékot kell elérnie ahhoz, hogy leérettsé­gizzen. Ezek egyáltalán nem túl­zott követelések” - magyarázta Andruskó. Az új érettségi bizonyít­vány egyébként tartalmazza majd mindhárom rész értékelését. Az igazgató a rendszer másik nagy hibájának azt tartja, hogy az egyetemek nem kötődnek az új érettségi szabályozásra. Ezáltal a diákokat semmi nem motiválja ar­ra, hogy emelt szintű érettségi vizs­gát tegyenek. „Már ma is vannak egyetemek, amelyek lasszóval fog­ják a hallgatókat, felvételit sem kell tenni, elég beiratkozni. Erre kény­szeríti őket a normatív támogatási rendszer - mondta Andruskó. - A jó színvonalú egyetemek azonban a felvételi követelményeikben az A szintű érettségire építenek. Az a di­ák tehát, aki ilyen elit intézmény­ben készül tovább tanulni, jó, ha több tárgyból is emelt szintű érett­ségit tesz. Jó lenne viszont, ha az érettségi érdemjegye bizonyos arányban beszámítódna a felvételi­be. Mint ahogyan az eddig Magyar- országon volt. Ott viszont egy lé­péssel még tovább mentek, az idei tanévtől az érettségi egyben a fel­vételi vizsgának felel majd meg. Az aztán már az egyetemeken múlik, milyen ponthatár felett veszi fel a hallgatókat.” Az igazgató még egy dologra felhívta a figyelmet: az új­ságokban egyre gyakrabban lehet olyan hirdetésekkel találkozni, amelyben az új érettségi rendszer­re való felkészítést hirdetik a fel­adók. Andruskó szerint ez sértő a középiskolákra nézve, hiszen azok­nak éppen az a feladatuk, hogy fel­készítsék a diákokat. És ennek a küldetésüknek eleget is tesznek. Milan Belica megyei elnök nem ért egyet a közgyűlés határozatával, és kijelentette, megpróbál pénzt szerezni az ingatlan felújítására Nem bírták anyagiakkal Nyitra megye kastélyt árul Bélád. Eladó a nyitrai já­rásbeli település kastélya. Tulajdonosa, Nyitra megye önkormányzata vevőt ke­res, mert pénz híján nem tud mit kezdeni az értékes ingatlannal. VRABEC MÁRIA A kastélyban 2002-ig mezőgaz­dasági szaktanintézet működött. Miután azt Aranyos- marótra költöztették, az akkori fenntartó, a kerüle­ti hivatal úgy döntött, gyermekdiagnosztikai központot hoz létre az épületben. Az intézményben a megye ha­táskörébe tartozó szociális nevelő- intézetek gondozottak vizsgálták volna, köztük a testi és szellemi fo­gyatékkal élőket is. A 2003-as költségvetésben 48 millió koroná­val számoltak e célra, de a pénz el­fogyott, anélkül hogy a diagnoszti­kai központ elkészült volna, s a megye idén januárban egy félkész intézményt vett át. Időközben ki­derült, a műemlék épület teljes fel­újítása a tervezettnél jóval többe, akár 65 millióba is kerülhet, a kas­télypark rendbehozatalához pedig további 30 millióra lesz szükség. A képviselők többsége úgy véli, ilyen terhet a megye nem vállal­hat, már csak azért sem, mert az irányítása alá tartozó huszonki­lenc szociális intézményt nem egész húszmillió koronából kell működtetnie. Ezért a legjobb meg­oldásnak azt tartanák, ha a megye nem költené többet az épületre, hanem az árából valamelyik már meglévő szociális otthonban hoz­nák létre a központot. A jóváhagyott határozattal Milan Belica megyei elnök nem ért egyet, és kijelentette, megpróbál pénzt szerezni a felújítás befejezé­sére. A műemlék épület felújítása a tervezettnél jóval többe kerülhet. Az eladásra szánt béládi kastély (Ondrej Sivcák felvétele) „Akadnak, akik feketén vállalkoznak, miközben gyermekük támogatást kap, holott a faluban mindenki tudja, nem szorulnak segítségre” A hozzájárulásnak köszönhetően többen járnak óvodába SZÁZ ILDIKÓ Udvard/Szímő. A múlt tanév végétől igényelhető étkeztetési hozzájárulás mellett önkormány­zatuk közvetítésével idén szep­tembertől taneszközvásárlásra is kérhetnek támogatást a szociális segélyre szoruló szülők az Érsek­újvári Körzeti Munka-, Szociális és Családügyi Hivatalban. Udvard A tanszervásárlásra igényelhe­tő juttatásban mintegy kétezer gyermek részesül a hivatalhoz tartozó vágsellyei, érsekújvári, párkányi és nagysurányi körze­tekben. Udvardon, a községi hivatal al­kalmazottjától, Ilona Vrbickától megtudtuk, október 10-ig 113 he­lyi alapiskolás tanuló és 14 óvo­dás gyermek számára kértek ét­keztetési hozzájárulást, ehhez a szülőknek csupán jelképes egy koronát kell hozzáfizetniük. Az óvodások esetében a családtagok csak az uzsonnához járulnak hoz­zá. Udvardon szeptembertől a tá­mogatásnak köszönhetően már többen látogatják az iskolai ét­kezdét. „taneszköz-támogatásra szeptemberben 49 ezer koronát kaptunk 98 gyermek számára. Sajnos, Udvardon tudunk olyan családokról is, amelyeknél a ta­nuló nem jogosult támogatásra, holott erre nagy szüksége lenne a családnak. Az egyik érintett gyer­mek édesanyja folyamatos kórhá­zi kezelésre szorul, távollétében a rokonság neveli a kicsit, de ők nem kaphatnak támogatást” - tájékoztatott a községi hivatal al­kalmazottja. Szímő A támogatás Szímőn sem min­den esetben csak az arra rászoruló szülők gyermekeit érinti - árulta el Bób János polgármester. „Akadnak, akik feketén vállalkoz­nak, miközben gyermekük támo­gatást kap, holott a faluban min­denki tudja, nem szorulnak segít­ségre. Joggal haragszanak rájuk a helyiek, akik sokkal nagyobb nyo­morban élnek” - jegyezte meg Bób János. A polgár- mester szerint helyi szin­ten jobban bírálnák el az itt élők kérelmeit. Nem minden általuk benyújtott kérelmet hagynak jóvá a körzeti munkahivatalban. Például az egyik ötgyermekes családban, ahol rokkantnyugdíjas az édes­apa, nem kapnak a gyermekek ét­keztetési támogatást. Lukács Ilona, a helyi Jedlik Ányos Magyar Tannyelvű Alapis­kola igazgatónője az Új Szónak el­mondta, legtöbb gondjuk azokkal a szülőkkel van, akik nem tartják fontosnak, hogy gyermekeik láto­gassák az alapiskolát. Ők támoga­tásban sem részesülnek. Idén is van a felső tagozaton néhány ta­nulójuk, akit helyi roma szokás szerint megházasítottak, egy kis­lány már gyermeket is vár. „A fel­ső tagozatos roma tanulók között azonban akad olyan is, aki szé- gyelli a támogatást, és továbbra sem jár ebédre. Akadnak köztük tehetséges gyermekek, akiknek a szüleik nem támogatják a tovább­tanulásukat” - fejezte ki aggodal­mait Lukács Ilona. Az iskola és a település vezetése találkozót szervez, ahol ezekre a gondokra szeretné felhívni az érintett szülők figyelmét. Döme Beatrix, a községi hivatal dolgo­zója elmondta, októberben tan­szerek vásárlására 41 alapiskolás tanuló számára kaptak 20,5 ezer korona támogatást. Az étkezte­téshez 39 alapiskolás és 7 óvodás gyermek esetében biztosított a hozzájárulás. A helyi alapiskolá­ban a gyermekek közti szociális különbségeket a Pázmány Péter Alapítványtól kapott támogatás­sal sikerült enyhíteni. Szeptem­berben „Jedlik Ányos” feliratú tor­naruhát kapott minden tanuló. Egyesek feketén vállal­koznak, miközben gyer­mekük támogatást kap. Bezárták Nagyszombat elvonóját Nagyszombat. Az elkövetkező három évben évente egymillió ko­ronát különítene el a város képvise- lő-testülete annak, aki hajlandó el- vonót működtetni a városban. Ked­den ugyanis pénzügyi okok miatt bezárták Szlovákia utolsó olyan „kijózanító” központját is, amelyet a helyű önkormányzat tartott fenn. „Számunkra sokkal olcsóbb megol­dás, ha az ittas személyt egyenesen hazaszállíttatjuk. Tavaly az egy sze­mélyre eső költségek meghaladták a háromezer koronát, az érintettek száma pedig a 759-et” - magyaráz­ta tegnap a város polgármestere. Stefan Bosnák az anyagi támogatás reményében levélben fordult a Nagyszombati, Pöstyéni és Galgóci járás néhány településéhez és váro­sához, de a kérelemnek mindeddig alig volt visszhangja. (TASR) Konferencia Komáromban A kisebbségi kultúráról Komárom. A Selye János Kollé­gium kétnapos konferenciát rendez „A kisebbségi kultúra fejlesztési le­hetőségei az Európai Unióban” címmel. A ma 9.30-kor kezdődő rendezvényen a következő témák­ban hangzanak el előadások: nem­zet és identitás a közép-európai ki­sebbségek jelene és közelmúltja tükrében; a kisebbségi kultúra helyzete Szlovákiában, kisebbségi jogok az EU-ban, az Apáczai Köz- alapítvány támogatási rendszere. Pénteken a Feszty Árpád Műve­lődési Parkot, a Határon Túli Ma­gyar Színházak Fesztiválját, a Mű­vészetek Völgye Fesztivált Novák- falvát és a velemi üdülőközpontot mutatják be. Az előadók között ta­láljuk Székely András Bertalant, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisz­tériumának főtanácsosát, Dohá­nyos Róbertét, a kulturális minisz­térium kisebbségi főosztályának igazgatóját, Berényi József külügyi államtitkárt és Csete Őrsöt, az Apá­czai Közalapítvány igazgatóját. A pénteki nap előadói a bemutatandó fesztiválok, intézmények igazgatói: Katona István, Nyakó Béla, Márta István és Novák Tamás, (vmk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom