Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-27 / 249. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 27. 32 Szülőföldünk A ünnepségen jelen volt a Győr-Moson-Sopron megyei Jánossomorja küldöttsége is - a két település polgármesterei együttműködési szerződést írtak alá Felszentelték a felújított nagyfödémesi Kálváriát Nagyfödémes. Október 22-én nem mindennapi esemény történt a Galántai járás településén. SZALAI ZSUZSANNA Ezen az esős, kora őszi napon a felújított Kálváriát szentelték fel mintegy 150 ember jelenlétében. A kedvezőtlen időjárás kisebb tömeget hozott össze, mint amekkorára számítottak, de akik eljöttek, azoknak felejthetetlen élményben volt részük. Az ünneplő gyülekezetét a község polgármestere, Gogh Ferenc üdvözölte. A polgármester meghívását elfogadva az ünnepségen Berényi József külügyi államtitkár is részt vett. Jelen volt a magyarországi Jánossomoija (Győr-Moson- Sopron megye) küldöttsége is; a két település polgármestere éppen e napon írta alá a két község közti együttműködési szerződést. Orosch János pozsony-nagyszombati segédpüspök végezte az egyházi szertartást, megáldotta és felszentelte a központi műemlékvédelmi nyilvántartásban is szereplő Kálváriát. A nagyfödémesiek nagyon büszkék a község központi részében, kisebb magaslaton álló műemlékre, amelynek kör alakban elhelyezett téglafala átriumszerű térséget alkot. Ez az elrendezés az 1740-es évekből való. A falon tizennégy kápolnaszerű mélyedés van - a keresztút tizennégy állomása. Az emelkedő legmagasabb pontján áll a klasszicista Fájdalmas Szűz Mária-ká- polna. Az egyházi krónika szerint 1740 és 1756 között épült. A kápolna két oldalán található Szűz Mária és Szent János evangélista barokk stílusú szobra. Az átrium közepén egy egyszerű kőkereszt látható Krisztus testével. Az egész területet jelentős műemlékegyüttesként értékelendő, amelynek egyedisége sajátos elrendezésében rejlik. A rendszeres karbantartás és gondozás hiánya a Kálvária állagának és esztétikai minőségének romlásához vezetett. A község tavaly pályázatot nyújtott be a felújításhoz szükséges anyagiak támogatására. A Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség elfogadta a tervezetet, és az összkiadások 89 százalékát illetően társfinanszírozó lett. A kidolgozott tervezet alapján a felújítási munkálatok teljes összege négymillió 772 ezer koronát tett ki. A műemlék felújítása jelentős mértékben hozzájárul a község és idegenforgalma fejlődéséhez. A jövőben e helyen különféle egyházi szertartások zajlanak majd. A helyiek méltán lehetnek büszkék a Kálváriára (A szerző felvétele) A DEÁKI CITERAZENEKAR az országos citeratalálkozókon, és szerepeltek már külföldön is, Gödöllőn, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének rendezvényén. Eddigi legnagyobb sikerükként azt könyvelhették el, hogy 2002-ben bejutottak a „Tavaszi szél...” országos döntőjébe. Repertoárjukban dunántúli, mátyusföldi, bonchidai, Vas megyei, szatmári zene és más tájegységek muzsikája is szerepel. Fellépés a 2004. augusztus 28-i deáki falunapi ünnenpségen. Balról jobbra: Vími Jolán, Berec Mária, Császár Zsuzsa, Száz Zsanett, Tok Tünde, Fúto Róbert és Néma Pál (Szőcs Hajnalka felvétele) A deáki citerazenekar 1997-ban alakult újjá. Akkor négy taggal kezdtek, a mostani hét zenész körülbelül egy éve játszik együtt. A csoport korábban 1982-től 89-ig működött, de az akkori tagok közül többen megnősültek, féijhez mentek, és szétesett a csapat. Valamikor a Csemadok égisze alatt zenéltek a citerások, ma a Deáki Ifjúsági Közösség mellett működnek. A régi és az 1997-ben újjáalakult zenekarnak is Fúto Róbert a vezetője, művészeti vezetőként pedig a tiszakécskei Bódi György segíti őket. Havonta jár Deákiba, hogy betanítsa az általa összeállított népdalcsokrokat. Fúto Róbert - aki a tiszakécskei citeratáborban is járt - körülbelül húsz éve ismeri Bódi Györgyöt, aki vidékünkön is többször megfordult már az ottani citerásokkal. Fellépéseken is találkoztak, így jött az ötlet, hogy megkérjék: vállalja a deáki citerások művészeti vezetését. Új hangszereket az Illyés Közalapítvány és a deáki ön- kormányzat anyagi támogatásával sikerült beszerezniük. A csapat általában a környékbeli falvakban, falunapokon, Csema- dok-rendezvényeken szokott fellépni, rendszeresen részt vesznek A Patak kiállítása a Kortárs Magyar Galériában „A művek palackposták az idők tengerében” JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely. A sziget- szentmiklósi Patak Képzőművészeti Egyesület alkotóinak negyven munkájából nyílt kiállítás a Kortárs Magyar Galériában. A tárlatnyitó alaphangulatát Mozart Ridettája adta meg a dunaszerdahelyi művészeti alapiskola tanárainak előadásában. Ezt követően Szepesi Hédi budapesti művészettörténész mutatta be a javarészt pedagógusokból álló csoportot. „Stílusdivatoktól függetlenül dolgoznak, legjellemzőbb rájuk a historizáló szimbolizmus, motívumaikat a múlt hétköznapjaiból veszik” - szólt a csoport munkásságáról a kiállított grafikák, festmények és szitanyomatok kapcsán. - A művek személyes üzenetek, palackposták az idők tengerében.” Az egyesület tíz éve alakult, hét tagja van, valamint két vendégtagja Németországból. Művésztelepet működtetnek, évente két-három országos és külföldi kiállítást szerveznek. Fiatal tehetségeket karolnak fel és oktatnak nyári szabad iskolájukban Sárospatakon, ahová Németországból és Erdélyből is rendszeresen érkeznek érdeklődők. Terveik között szerepel a szlovákiai alkotók bevonása is. „Minden politikai, ideológiai és stiláris skatulyázástól mentesek vagyunk” - nyilatkozta Somogyi György, a csoport vezetője. - Legfontosabbnak a minőséget tartjuk.” A festmények és szoborkompozíciók november 22-ig naponta 10- től 17 óráig tekinthetők meg (A szerző felvétele) SZÜLŐFÖLDÜNK A melléklet nyugat-szlovákiai kiadását szerkeszti: Korpás Árpád Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 436, fax: 02/59 233 469, e-maü: nyugatiregio@ujszo.com
