Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-25 / 247. szám, hétfő
8 Magyar glóbusz ÚJ SZŐ 2004. OKTÓBER 25. Az argentinok nagyra becsülik az európai kultúrákat - nekem ajándék a magyarságom, és szeretném tovább adni gyermekeimnek és tanítványaimnak Tizennégyezer kilométerre innen - mégis közel Buenos Aires - annak az országnak a fővárosa, amely Benedek Zsuzsi nagyszüleinek megadta a lehetőséget, hogy újra kezdjék az életet (Képarchívum) Lajtaváryné Benedek Zsuzsanna az utóbbi két évben két pályázatot nyert. Az egyik a Balassi Bálint Intézet pályázata volt külfödön magyart oktató tanárok számára, és sikeres dolgozatot nyújtott be a MON-pályázatra, amely arra a kérdésre kereste a választ: Mit jelent magyarnak lenni? FELDOLGOZÁS Erre a kérdésre valóban az tudja a leghitelesebb választ adni, aki innen tizennégyezer kilométerre él - magyarként. Még nagyszüleim jöttek el Magyarországról a második világháború után. Nem azért, mert jobb életet kerestek, vagy mert nem szerették eléggé hazájukat, hanem életüket és gyermekeik életét mentették a haláltól. A sors ide hozta őket a messzi Dél-Ameriká- ba, Argentínába. Szüleim itt nőttek fel, itt jártak iskolába, majd egyetemre, és én mégis magyar vagyok, sőt gyermekeim is azok. Az argentínai magyarok nagyon ragaszkodnak a magyarságukhoz, s kiépült valamiféle intézmény- rendszer is, ilyen a református templom (ahol presbiter vagyok), az ötvenéves hétvégi magyar iskola (a Zrínyi Ifjúsági Kör) vagy a cserkészet. Buenos Airesben kb. négyezer magyar él, de lehet, hogy sokkal több. Itt nem gond magyarnak megmaradni, mivel az argentinok felnéznek az idegenekre, főleg az európaiakra, és nagyra becsülik az európai kultúrákat. Nekem mindig mintha ajándék lett volna-lenne a magyarságom. Tehát nem olyan a helyzet, mint mondjuk, Erdélyben vagy a Vajdaságban. Bár néha ilyen kényelmes körülmények között hamarabb beolvad az ember, és szép lassan elvész a magyar nyelv. Mi volt az ára annak, hogy nem így történt? Vajon az unokáik is magyarul beszélnek még? Nekünk és szüléinknek szerencsénk volt, hogy sikerült Argentínában is magyar házastársat találnunk. De ismerek sok vegyes családot, ahol a gyermekek jól beszélnek magyarul. Viszont az sem biztosíték, ha az ember magyar házastársat talál. Sajnos, erre is van pálda. Azzal kell házasodni, akit szeret az ember. Mi pedig nagy kitartással, erőfeszítéssel azon leszünk, hogy a nyelv, a magyarság- tudat majd az unokáinkban is tovább éljen. Édesanyám négyéves korában, édesapám nyolcéves korában hagyta el Magyarországot. Tizennégy év után egy argentin kis vidéki városban ismerkedtek meg, ahol édesanyám családja az egyetlen magyar család volt. Hála nagyszüleim magyar öntudatának, otthon csak magyarul beszéltek. Édesapám sok éven keresztül a Kinizsi Pál fiúcserkészcsapat parancsnoka volt, majd II. kerületi parancsnok; mindig önzetlenül dolgozott a magyarság érdekében. Villamosmérnök volt, sajnos elég fiatalon elhunyt. Édesanyám angol-magyar szakos tanár, szerintem ő a magyar kolónia magyarul legszebben beszélő tagja. A mai napig tanít szombatonként a Zrínyi Ifjúsági Körben. Vagyis kollegák vagyunk. Édesanyám 20 évig volt a Magyar Külföldi Cserkészszövetség tanfelügyelője, ő is fáradhatatlanul ügyködik a mai napig. László bátyámnak és nekem gyerekkorunk óta természetes volt a magyar légkör. Soha sem jelentett problémát számunkra az, hogy magyarok vagyunk-e vagy argentinok. Az iskolában büszkék voltunk arra, hogy mi vagyunk az „hungarok”. Hétvégén magától értetődően jártunk cserkészetre és magyar iskolába. Férjem is, aki Brazíliában töltötte gyermekkorát és fiatalságának egy részét, és én is cserkészvezetői tanfolyamot végeztünk. Később gyermekeink is bekapcsolódtak a cserkészmozgalomba. Felmérhetetlen, hogy a cserkészet mennyit tesz a magyarságtudat, az anyanyelv fennmaradásáért. Szőkébb környezetük, otthonuk is nyilván magán viseli a magyar kultúra jegyeit. Apai nagyapám családja erdélyi, kisbaconi. Mi Benedek Elek rokonai vagyunk. Nagyon sok könyve ott sorakozik a könyvespolcunkon, az összes mesekönyv, irodalmi levelezése, az Édes anyaföldem és mások. Nálunk valóságos Benedek Elek-kultusz van a családban. Könyvei jól érzik magukat lakásunkban, a nappaliban a párnahuzatok magyarmintásak, a falon magyar tájképek, Budapest, Hollókő, több alföldi falu és kedvenc művésznőm (Kovács Margit) képei, vannak herendi tányérjaim is, magyar szőttesek. Rengeteg könyvünk van, azok kilencven százaléka magyar. Tányérjaink, csészéink is magyarmintásak, egy brazíliai magyar család készítette-festette. Szerintem nagyon szép a lakásunk. Hogyan alakult az élete? Buenos Airesben születtem, harmincvalahány évvel ezelőtt. Négyéves koromtól jártam a Zrínyi Körbe, német iskolát végeztem, de letettem a három (német, argentin, magyar) érettségit, aztán műépítészeti-városren- dezési egyetemre jártam. De nagyon keveset dolgoztam a szakmában. 1991-ben végeztem az egyetemet, akkor már négyéves volt a lányom, és megszülettek az ikreim is, András és Richárd. Aligha sikerült volna lediplomáznom, ha nem ad erőt a jó Isten, és ha nem segített volna a férjem és az édesanyám. Aztán olyan munkát vállaltam, amit otthon is el tudtam végezni: éjszaka dolgoztam, nappal anya voltam; ezt sajnos nem bírtam sokáig. Egyre jobban belemerültem a nyelvek világába, hozzáláttam a nyelvtanításhoz. Idegenvezetéssel is foglalkozom. Magyarokat kísérek, mindig jó a hangulat, összehasonlítjuk Buenos Airest Budapesttel, elbeszélgetünk. Kik a tanítványai? Argentínában 50 éve működik hétvégi magyar iskola, a Zrínyi Ifjúsági Kör. Egy magyar apáca alapította 1964-ben. Minden szombat délelőtt van tanítás. Hatvan tanulónk van. Ez nagy szó, hiszen itt nincs utánpótlás, a romló gazdasági helyzet miatt egyre többen hagyják el az országot, és sok a vegyes házasság. A hétvégi iskolában a magyarul már beszélő kilencéveseknek (ők kilencen vannak) nyelvtant és helyesírást tanítok, a nagyobbak magyar történelmet tanulnak. Beleértve természetesen Erdély, a Délvidék, a Felvidék történelmét is. Öröm és jó érzés, amikor a kilencéves gyerekek verset mondanak: Laci te, hallod-e..., amikor szép hangsúllyal olvasnak magyarul, vagy amikor a tizenöt évesek el tudják helyezni a különböző századokba a magyar királyokat, amikor felfogják és megértik, hogy miért történt az 56-os forradalom,"és hogy nem volt. hiába... Emellett sok magántanítványom is van, akik idegen nyelvként sajátítják el a magyart. Magyar az édesapjuk vagy a nagyapjuk, és most meg akarnak tanulni magyarul. Olyan tanítványom is van, akinek magyar a félje vagy a felesége, de olyan is, aki azért akarja megtanulni a nyelvet, mert hallotta, hogy nagyon szép és érdekes. Nagy öröm, amikor valaki, aki nulláról kezdte a nyelvtanulást, egyszer csak megszólal magyarul. Hogyan emlékszik vissza magyarországi útjaira? Három magyarországi látogatásom azért volt olyan fontos számomra, mert hozzásegített ahhoz, hogy mélyebben fogjam fel mindazt, amit hallottam, láttam, tanultam, olvastam és tapasztaltam. Hirtelen minden ott volt előttem a valóságban, nem képeslapon vagy könyvben: a vár, a Mátyás templom, az Országház, a Nemzeti Múzeum, Győr, Székesfehérvár, Esztergom, Lébény, Ják, Zsámbék, Pannonhalma, a Balaton, a Duna, a kanyargós Tisza... És minden felirat magyar, és mindenki csak magyarul beszélt. Olyan volt, mint egy álom... Argentína a szülőföldem. De magyar vagyok. Az anyanyelvemtől nem vagyok tizennégyezer kilométerre, mint Magyarországtól. (MagyarOnline.net) Most gazdaságilag rossz a helyzet, de az argentin nép melegszívű és kedves RÖVIDEN Ki fizesse a kisebbségi oktatót A 8,12 milliós Ausztriában tavaly 1,205 millió volt az iskolások száma, idén pedig 1,193 millió tanulóval számolnak az ország 3300 iskolájában. Kiderült, hogy Burgenlandban a szükségesnél több a tanár. Amiből hiányt lehetne jelenteni, az a népcsoportok nyelvén tanítók száma. Illedits Christián szerint ismét olyan tanári posztot akarnak megszűntetni, amely a burgenlandi népcsoportok nyelvi oktatását szolgálja. Kijelentése szerint, az oktatási minisztérium nem akarja vállalni a költségeket. A burgenlandi tartomány jelenleg tárgyalásokat folytat az oktatási minisztériummal ez ügyben, (viennahu.com) Magyar és horvát tanfolyamok A Burgenlandi Népfőiskolák kiadták a 2004/2005 évre szóló programot. Kereken 700 tanfolyamot és kurzust ajánlanak, köztük magyar és horvát nyelvtanfolyamokat is. A Burgenlandi Magyarok Népfőiskolája, amelynek székhelye Felsőőrött található, ismét számos érdekes magyar nyelvű órát ajánl az érdeklődőknek. (mon.net) Megszűnt a Hírhozó A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület gondozásában megjelenő gyermek- és ifjúsági újságot szeptembertől már nem kapják meg a Burgenlandban magyar nyelvet tanuló diákok. Az egyesület tervei szerint januártól egy más című és küllemű folyóirat jelenik meg, melynek szerkesztésébe bevonják a tanulóifjúságot is. Az intézményen belül működő diákszerkesztőség a felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnáziummal közösen működne, (mon.net) Szórványkollégium alapítását tervezik - lehetőség a dél-bánáti magyar gyerekek számára A fürdő felépítése megállítaná az elvándorlást MAGYAR SZÓ Ürményházát a kiszáradt ver- sec-alibunári mocsár süt területén telepítették 1817-ben, Örményi Ferenc temesvári kincstári jószágigazgató kezdeményezésére. A neve is innen ered. Római katolikus magyar lakossága Kiskunmajsa, Apátfalva helységekből, továbbá Rákospusztáról települt ide. A falu Bánát déli részén, a Duna-Tisza-Duna csatorna bal oldalán, sík vidéken, másfél négyzetkilométeres területen helyezkedik el, tengerszint feletti magassága 79-80 méter. Közigaz- gatásüag Plandiste községhez tartozik. Belgrádtól északkelet felé mintegy 85 km-re, Versectől 34 km-re, Nagybecskerektől pedig 73 km-re fekszik. Temploma Szent Annát tiszteli védőszentként. A lakosság zöme állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozik. A második vüágháború után kőolaj után kutattak a falu határában, és 1952-ben Ürményházán, a Vajdaságban először, feltört a kőolaj. Gazdag kőolajmezőkre bukkantak, s ennek következtében 1955-ben a falutól nyugatra egy új lakótelep épült, az ún. Kolónia. A lakások a kőolajkitermelésben dolgozó munkások részére készültek. 1973-ban, kőolaj után kutatva, 60 fokos sós, jódos vízre bukkantak, aminek vegyi összetételét megvizsgálva kiderült, hogy a gyógyvíz elősegíti az ízületi gyulladások, a reuma és hasonló betegségek gyógyítását, forró gőzének belélegzésével pedig az asztma is gyógyítható. A lakosság zöme magyar ajkú (85-90 százalék), nagyon kevés szerb, román, szlovák és roma család él a faluban, annak ellenére, hogy a kilencvenes évek folyamán menekültek is érkeztek a faluba. Az 1991-es népszámlálás alkalmával 1779 lakost írtak össze, mára ez a szám ezerre csökkent.- A lakosság számának rohamos csökkenését több tényező okozta - tájékoztatott Huszka Ernő, a falu helyi közösségének elnöke. - A legfontosabb ezek közül a munkahelyek megszűnése és az elvándorlás külföldre vagy az ország nagyobb városaiba. Működött itt egy takarmánykeverő gyár, amely 30-40 munkást foglalkoztatott, a plan- distei csirkefarmon is 30-40 ür- ményházi dolgozott, most ők sem dolgoznak. A mezőgazdasági munkaszervezet teljesen feloszlott. A termőföldek és a géppark javát eladták, azok pedig, akik itt voltak munkaviszonyban, jelen pillanatban munkanélküliek. Nagy szükség lenne olyan szervezetre, amely a földművesek érdekeit képviselné. A fiatalok zöme tovább tanul, és amikor befejezik az iskolát, rendszerint nem jönnek vissza többé, nagyrészt azért, mert itt nincs számukra munkalehetőség, főleg az egyetemi végzettségűekre, az orvosokra, a különféle mérnökökre gondolok. Politikai okokból megszüntették a Naftagas gyógyfürdőjének működtetését - ami nagy hasznot hozott a falunak. Szerencsére az elvándorlási folyamat néhány éve stagnál, ennek talán az az oka, hogy egy kissé javult, pontosabban nem rosszabbodott a helyzet a mezőgazdaságban. Huszka Ernő elmondta, hogy ha felújítanák a gyógyfürdőt, minden bizonnyal az lenne a falu jövője. Az emberek hajlandóak maradni, a mezőgazdaság, az állattenyésztés és a kisipar fellendítésével javítani lehetne a helyzeten, növelni lehetne a falubeliek életszínvonalát. Elmondása szerint sok olyan fiatal, 30-35 éves van a faluban, akik érdekeltek minifarmok létesítésében, de nincs meg hozzá a szükséges alaptőkéjük, anyagi helyzetük ezt nem teszi lehetővé. A helyi közösség tanácsa szívesen segítene és támogatna ilyen projektumokat és kezdeményezéseket, de ez nem áll módjában. Félő, ha nem történik valami annak érdekében, hogy ezeket a fiatalokat a faluban tartsák, akkor kénytelenek lesznek elvándorolni, ami tovább súlyosbítaná a falu helyzetét, ha figyelembe vesszük, hogy Ürményháza lakosainak a fele 60 éven felüli. A közelmúltban Ürményházán szórványkollégium létesítését kezdeményezték, amely a dél-bánáti magyar gyerekek anyanyelven folyó tanulását segítené elő.
