Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-25 / 247. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 25. Nagyszünet 9 A technológia az oktatást is meghódítja, megvalósulhat az élethosszig tartó tanulás, a tanulóvezérelt oktatás Sem egyetemek, sem előadók Az oktatásba és képzésbe való befektetések aránya világszerte egyre csökken (Képarchívum) 2020-ra egyéni igényekre szabott, plurális, elsze­mélytelenedett oktatási rendszer vár a diákokra, az oktatás célja a profitszer­zés lesz, felaprózódik a tu­domány - állítják az Euró­pai Unió jövőkutató okta­tási szakértői. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A LEONIE (Learning in Europe Observatory on National and International Evolution) projektet tavaly azért hívták életre az euró­pai uniós oktatási szakemberei, hogy meghatározzák azokat az eseményeket, amelyek nagy való­színűséggel be fognak következni az európai oktatás és képzés terén az elkövetkező tíz évben. A nemze­ti és nemzetközi változásokat fi­gyelve a szakértők arra is kíváncsi­ak voltak, hogyan fog megvalósul­ni az egyelőre álomnak tűnő Egysé­ges Európai Felsőoktatási Tér (EEFT), ahol a hallgatók és meg­szerzett kreditpontjaik egyetemi és tagországi határok nélkül mozog­hatnak majd. Természetesen a jövőkutatás cél­ja elsősorban az volt, hogy irányel­vek kialakításában segítsen a stra­tégiaalkotóknak, hogy megfelelje­nek az oktatási és képzési rendszer­ben folyó fejlesztés kihívásainak. Ehhez vázolta fel azokat a tenden­ciákat, melyek bekövetkezése való­színűnek látszik. Szakértői forgatókönyv - mindent előre lát? A kutatásban résztvevő, több száz szakértő egyetértett abban, hogy az EU oktatási rendszere egy­re inkább plurális lesz, nagyobb fi­gyelmet szentel az egyéni szükség­leteknek, és ezért tükrözi majd az európai tanulási és életkörülmé­nyek megosztott jellegét. Nyitot­tabb lesz a kultúraközi és nemzetek közötti kezdeményezésekre. A technológia az oktatást is meg­hódítja 2020-ra. Ennek köszönhe­tően megvalósulhat az élethosszig tartó tanulás, és a tanulóvezérelt oktatás, amely olyan gyors váltáso­kat fog megengedni, amilyenek a mostani, tanárvezérelt rendszer­ben nem is lennének lehetségesek. Profitorientált egyetemek Szomorú tény, hogy az oktatás­ba és képzésbe való befektetések aránya világszerte egyre csökken, amit a várható gazdasági recesz- szió csak tovább fog erősíteni. Ezért feltehetően az oktatás célja többek között a profitszerzés lesz, ami szükségszerűen az oktatás és a képzés elszemélytelenedéséhez vezet. Megjelennek a vállalati képző intézmények (corporate universities), mivel a legnagyobb kihívások egyike olyan hatékony oktatási rendszer kialakítása lesz, amely által á fiatalok a jelenlegi­nél korábban tudnak majd a mun­kaerőpiacon megjelenni, és így képesek lesznek támogatni a gaz­daságot. Ezeket a tendenciákat azonban az úgynevezett „gyenge jel” kuta­tások jelezték előre, melyek kiala­kításában nemcsak a szakértők vehettek részt, hanem minden ál­lampolgár. Egy internetes oldalon az odalátogatók egyenként rang­sorolhatták a jövő uniós oktatását szerintük leginkább befolyásoló külső és belső trendeket. A jövő­kutatás szempontjából ezek az úgynevezett gyenge jelek is na­gyon fontosak, mivel olyan törté­néseket jelezhetnek, melyek ugyan a felszín alatt húzódnak - így elkerülik a figyelmet -, mégis nagy változásokra utalhatnak. Csak felületesen A „gyenge jel” kutatások ered­ményeit néhány alkalommal a szakmai értékelők is lehetségesnek tartották. így mindenki egyetértett azzal, hogy az információs és kom­munikációs technológiák később megengedik a tömegoktatatás egyénre szabását. Az internetes oktatás elterjedésével az egyete­mek el is tűnhetnek, helyüket vir­tuális szemináriumi termek és elő­adók foglalják el. A kutatási össze­foglaló sajnálatos tényként említi, hogy a csak az adott pillanatban szükséges tudás megszerzése egy­ben az ismeretek felületességére vezethet. Mivel a megszerzett in­formációk egyre gyorsuló ütem­ben veszítenek értékükből, a hall­gató sem törekszik majd a mélysé­gében történő elsajátítására. A tudás felületessé válása a klasszikus oktatási módszerekre is hatással lesz: az előadókat megbe­szélésre és vitákra sarkalló tudástá­mogatók fogják helyettesíteni. A tudomány felaprózódik, és valószí­nűleg új tudományos területek fog­nak megjelenni, (f, he) Tudod, mióta űzik olyan magas fokon ezt az agysejteket megmozgató, izgalmas sportot? Egy ősi szellemi sportjáték: a sakk LÁNGÉSZ Tudsz sakkozni? Vagyis legalább a lépéseket ismered? Mostanában Lékó Péter nagyszerű pályafutását, szép győzelmeit nyomon követve aktuális témává vált a sakkozás. De vajon azt tudod-e, hogy mióta űzik oly magas fokon ezt az agysejteket megmozgató, izgalmas sportot? Lássuk a történetét! A sakkozás ősidők óta ismert já­ték. A különböző fejlettségű népek viszont különböző szinten ismer­ték a játékot, de mégis tartották magukat a szabályokhoz, amelyek a hosszú fejlődés alatt természete­sen megváltoztak, az alapszabály­ok azonban mindvégig ugyanazok maradtak. A játék kialakulását töb­ben többféleképpen magyarázzák. Egyesek a fáraók mellett talált figu­rákból következtettek arra, hogy az egyiptomiak voltak a feltalálók, ám ezek a bábok két másik, ókori táb­lajátéknak voltak a maradványai. Egyes sakktörténészek sokáig az ókori Görögországot tartották az őshazának, míg mások Babilóniát és Kínát emlegették. Az újabb kuta­tások alapján azonban egyértelmű, hogy a sakkjáték Indiában szüle­tett, ám pontosan meg nem hatá­rozható időben. Indiában csaturanga néven ját­szották. Az indiaiak 2 és 4 szemé­lyes sakkot is ismertek, mindkettő­ben elefántfigurák feleltek meg a mai futóknak. Az őssakkot négyen játszották, 64 mezőn, de dobókoc­kákkal. Négy szín volt a játékban: piros, zöld, sárga és fekete. A bá­boknak a rendje a korabeli hadse­reg rendjét utánozta, amit alátá­masztanak a Nagy Sándor korában keletkezett sakkfigurák is. Azt azonban nem tudjuk, miként ala­kult át a dobókockával játszott sze­rencsejáték kétszemélyes, kizáró­lag intelligenciára épülő, kombiná­ciós játékká. Indiából Perzsiába került át a já­ték a 6. században. A perzsáktól az arabok és a törökök vették át a sak­kot, és ők terjesztették el Európá­ban. Maga az arab játék már nagy­ban hasonlított a maihoz, bár kü­lönbségek azért jócskán akadtak. Például ebben még létezett az ele­fánt, amely - mai szemmel nézve - meglehetősen furcsa lépésmódot képviselt, ugyanis ez egyfajta futó volt, amely két mezőt is ugorhatott egyszerre, és sakkot is adhatott. A sakk történetének legrégebbi is­mert mesterei mind arabok voltak: al-Adli, ar-Rázi (kora legnagyobb mesterének tartották, s még egy művet is írt Elegancia a sakkjáték­ban címmel) és asz-Szúli. Az arab játék már kifinomult pozícióérzé­ket, előrelátást és megfontoltságot követelt. A bábok menetmódja, el­nevezése ugyan más volt, de a mai játék lényege már az araboknál ki­alakult. A játék pontos útját Európába nem tudjuk. Számos helyről kiin­dulhatott, a legvalószínűbb Kis- Ázsiából a Balkánon, Bizánci Bi­rodalmon keresztüli betörése Kö- zép-Európába. A 15. század vége felé következett az áttérés az úgy­nevezett „gyorssakkra”. Ezt a fej­lődést a fers (vezér) és a fii (futó) hatáskörének megnövekedése jel­lemezte. Addig ugyanis ezek a fi­gurák csak egy, illetve két mező- nyi távolságra léphettek. Lassan kifejlődött a páros mérkőzések és versenyek rendszere is. Az első is­mert közép-európai sakkversenyt például 1467-ben rendezték Heidelbergben. Az európai sakk korabeli felleg­vára Spanyolország és Olaszország lett. Innen kerültek ki a legnagyobb mesterek, és sokáig e két ország sakkozói között dőlt el egy-egy baj­nokság. Hegemóniájuk egészen a 18. századig tartott. Az európai ud­varok buzgón áldoztak a sakkozás oltárán, királyok, hercegek és ne­mesek párbaja lett a sakk. így volt ez a magyarok által lakott vidéke­ken is. Sokáig azt hitték, hogy a tö­rökök hozták be a játékot hazánk­ba. Ez azonban tévedés, ugyanis a sakkjáték legrégibb nyoma 1335- ből, azaz Károly Róbert idejéből va­ló. Az első, név szerint is ismert, magyar sakkozó nő volt, mégpedig Aragóniái Beatrix, Mátyás király fe­lesége. A neves sakkjátékosok sorá­ba tartozott a hivatásos sakkozók mellett Benyovszky Móric, Széche­nyi István, Erkel Ferenc, Nagy Lajos író és még sokan mások. Ha eddig még nem tetted - is­merkedj meg ennek az izgalmas és komoly agymunkát igénylő szelle­mi sportnak a szabályaival! (s) Majd és megmutatom Kramnyiknak! (Képarchívum) PÁLYÁZÓ Rajzpályázat a mentősökről AJÁNLÓ Neked mi volt kiskorodban a kedvenc autód? Netán a mentőautó? Gondoltál már arra, hogy talán te is mentős szereméi lenni, ha nagy leszel? Még bőven van időd, hogy eldöntsd. De addig is indulhatsz egy rajzpályázaton, ami a mentősökről, a munkájukról szól. A magyarországi Országos Mentőszolgálat Főigazgatósága pályá­zatot írt ki gyerekek, általános iskolások részére Mentő Junior cím­mel. A pályázat nem titkolt célja a mentőmunka, mint hivatás nép­szerűsítése. Váiják a 14 évnél fiatalabbak mentőkről, mentőmunkáról készült rajzait, melyek közül két korcsoportban (8 éves korig és felette) vá­lasztják ki és díjazzák a legjobbakat. A beküldés határideje: 2004. november 8. A rajzokat az alábbi címre kell eljuttatni: Németh Cecília - kommunikáció, Országos Mentőszolgálat Főigazgatósága, 1134 Róbert Károly krt. 77. Jó rajzolást! (Képarchívum) VIGYORGÓ Bemegy a törzsvendég reggel nyolckor a kedvenc kocsmájába.- Egy sört? - kérdi a csapos.- Nem gondolod, hogy kicsit ko­rán van hozzá?- A sörhöz? - kérdi a csapos.- Nem, a hülye kérdésekhez!- Doktor úr, ma nagyon sokat operált, kivett egy vakbelet, bőr- átültetést végzett, sőt, még levá­gott egy lábat is.-Hát, igen, kollegina...- Csak egy apró dolgot felejtett el: váltani közben a betegeket... A rendőrök és a tűzoltók közös kiránduláson vesznek részt. Egy emeletes buszt kapnak, melyben a földszinten a tűzoltók, az eme­leten pedig a rendőrök utaznak. Pár óra után a tűzoltók parancs­noka felmegy a rendőrökhöz, akik halálsápadtan ülnek a he­lyükön.- Veletek meg mi van? - kérdezi tőlük.- Könnyen vagytok ti odalent - válaszol a rendőrök főnöke -, nektek van sofőrötök! A főnök meglátogatja kórházban fekvő beosztottját, aki hamu­szürke arccal hever a párnákon, egy oxigénpalack és egy infúziós készülék társaságában. Nézi, né­zi a főnök, majd megszólal:- Hát, ez igazán megnyugtató! Én mindig azt hittem, hogy ma­ga csak szimulál, de most öröm­mel látom, hogy valóban beteg.- Bocsánat uram, meg tudná mondani a pontos időt?- 3 óra 15 perc, asszonyom!- Érdekes, egész álló nap kérdez­getem az embereket, és minden­ki mást mond. A mézeshetek után normál ke­rékvágásba terelődik az élet. Egyik nap megy haza a félj, és azt látja, hogy a felesége a lép­csőn ül, és keservesen sírdogál.- Mi történt? - kérdi tőle.-Jaj, úgy szégyellem magam! Fi­nom vacsorát főztem neked, de a kutya mind megette. A férj összeráncolja a szemöldö­két:- Cseppet se búsulj! Ha megdög- lene, majd veszünk égy másikat!- Ugye, mama, az én kistestvér- kém az égből érkezett hozzánk?- Igen, fiacskám.- Az égben szeretik a csendet, azért küldték le mihozzánk, ugye, mama? Meghívják Kovácsot hajtóvadá­szatra. Elengedik a kutyákat, Ko­vács lő, s egy hajtót meg is sebez. Elviszik a sebesültet, folyik to­vább a vadászat, Kovács megint lő, megint egy sebesült. A házi­gazda megunja a dolgot, és rá­szól Kovácsra:- Ennyire nem tud bánni a pus­kával, hogy már az ötödik hajtót lövi meg?!- Hát, nem hajtóvadászatra jöt­tünk? A repülőiskola kihelyezett tagozata (vicclap.hu)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom