Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-21 / 244. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 21. RÖVIDEN Háborog az ukrán ellenzék Kijev. Polgári engedetlenségre szólított fel az ukrán Szila Naroda (Nép Ereje) ellenzéki választási koalíció a „hatalom demokratikus erőket elnyomó gépezete ellen.” A Viktor Juscsenko volt kormányfő (a Mi Ukrajnánk pártszövetség vezetője), illetve a Szila Naroda másik politikai erejét (a Julija Timosenko Tömbjét) vezető Julija Timosenko aláírásával ellátott nyilatkozat szerint „a hatalom haláltusája hisztériába ment át.” Juscsenko az október 31-i elnökválasztás egyik legesélyesebb jelöltje. Fő ellenfele a Leonyid Kucsma távozó elnök támogatta Viktor Janukovics kormányfő. (MTI) November végén Irak jövőjéről Kairó. November 22-23-án Egyiptomban tartják az iraki helyzettel foglalkozó nemzetközi értekezletet. A konferencia Sarm-es-Sejkben lesz. Ebben Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és William Burns közel-keleti ügyekkel megbízott amerikai külügyi államtitkárhelyettes egyezett meg. (MTI) Incidens Ankara és Athén között Athén. Hivatalosan tiltakozott a görög kormány a török külügyminisztériumnál amiatt, hogy a török parti őrség megközelített egy vitatott ho- vatartozású Égei-tengeri szigetet. Az athéni külügyminisztérium szerint előző nap két török járőrhajó - egy héten belül harmadszor - megközelített egy szigetet az Égei-tenger délkeleti részén. Emellett török felderítő repülőgépek megpróbáltak fényképfelvételeket készíteni krétai görög katonai létesítményekről. (MTI) Balra is célzott a Vörös Brigádok Róma. Az olasz közélet számtalan személyisége - köztük Süvio Berlusconi kormányfő és Carlo Azeglio Ciampi államfő - szerepelt a Vörös Brigádok esetleges terrorcélpontjai között, az olasz terrorszervezet számítógépes, 30 ezer oldalas titkos dokumentációjának tanúsága szerint. A listákon egyaránt szerepelnek bal- és jobboldali politikusok, volt miniszterek, bankárok, szak- szervezeti vezetők és más társadalmi személyiségek. A terroristák azonban rögtön és egyértelműen kizárták a listákról azokat az esetleges célpontokat, akik védőőrizettel rendelkeztek. (MTI) Gerhard Schröder német kancellárral tárgyalt Berlinben Ivan Gasparovic államfő. Az adóügyeken kívül mindenben egyetértett a két politikus. (TASR-felvétel) Nyikolaj Lebedko a kórházban. Az ellenzéki pártvezér Lukasenko hatalmi praktikáinak áldozata. (TAS R/AFP-felvétel) Az ellenzék elveti, az Európai Unió kétli a fehérorosz népszavazás eredményét Minszknek senki sem hisz Minszk/Brüsszel/Prága/ Moszkva. A fehérorosz rendőrség szétverte Minszkben azt az ellenzéki tüntetést, amelynek részvevői az Alekszandr Lukasenko elnök hatalmának meghosszabbítását lehetővé tevő népszavazási eredmény ellen tiltakoztak. MTI-HÍREK Mintegy ötszáz, javarészt fiatal tüntető vonult végig a város fő su- gárútján „Nemet mondunk a zsarnokságra” feliratú transzparensek alatt. Megpróbáltak az elnöki palota közelébe jutni, de a rohamrendőrség alakulatai gumibot alkalmazásával feloszlatták a tüntető menetet, és őrizetbe vettek 46 tiltakozót. Az őrizetbe vettek között van Nyikolaj Lebedko, az ellenzéki Egyesült Polgári Párt vezetője is, aki az összecsapásokban megsérült. Vasárnap parlamenti választásokat tartottak Fehéroroszországban, egyidejűleg népszavazást az alkotmány olyan értelmű módosításáról, amely lehetővé teszi Lukasenko számára, hogy második elnöki megbízatásának lejárta (2006) után is indulhasson az elnökválasztásokon, méghozzá annyiszor, ahányszor csak kíván. Ez utóbbira a szavazók nagy többsége a kihirdetett eredmény szerint igent mondott, de az ellenzék szerint csupán komédia volt az egész népszavazás, súlyos csalások történtek. Kétségeit fejezte ki az Európai Unió is a népszavazás és parlamenti választások tisztaságát illetően. Javier Solana, az EU- tagországok közös kül- és biztonságpolitikai képviselője megállapította, több csoport és megfigyelő hiányosságokat jelzett a szavazás körülményeivel kapcsolatban. A fehéroroszországi parlamenti választások és népszavazás eredményének elutasítására szólították fel az európai országokat közös közleményükben a Prágában véget ért Fórum 2000 nemzetközi konferencia szervezői - közölte Václav Havel volt cseh elnök. Az idei résztvevők között ott volt Jorge Castaneda volt mexikói külügyminiszter, Jean-Francois Richard, a Világbank európai igazgatója, Grigorij Javlin- szkij orosz liberális politikus, közgazdász és Magda Vásáryová, Szlovákia varsói nagykövete. Bár a hivatalos Moszkva a fehérorosz nép akaratának respektálását (vagyis a Lukasenko korlátlan újraválasztásának lehetőségét hihetetlenül elsöprő többséggel támogató népszavazás elismerését) szorgalmazta, az állami ellenőrzés alatt álló orosz tévék bíráló tudósításokat sugároztak Minszkből, és bemutatták az ellenzéki fiatalok „igazságot követelő” tüntetésének képeit is. Tegnap már Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleges terven felüli újraindulását is kezdeményezték. Népszavazás kiírását szorgalmazta Pavel Borogyin, az orosz-fehérorosz államszövetség titkára. Putyin elnök szóvivője sietett bírálni Borogyin elképzelését, mondván annak nincs köze a valósághoz. The Daily Telegraph: már döntöttek az iraki brit erők átcsoportosításáról Tony Blair megint cáfolni kénytelen MTIU-TUDÓSÍTÁS London. Névtelenül nyilatkozó brit védelmi források szerint a kormány már eldöntötte, hogy az amerikai kérésnek megfelelően az iraki konfliktus forró pontjaira küld egy több száz fős brit alakulatot. Tony Blair brit kormányfő az alsóházban cáfolta az állítást, bár közölte, hogy Nagy-Britanniának Tokoznia kell aktivitását” az iraki választások közeledtével. Az ügy napok óta mind hevesebb belpolitikai vitákat kavar Nagy-Britanniában. Az amerikai hadsereg a múlt héten azt kérte, hogy a Dél-Irakban, főleg Bászra környékén állomásozó brit haderő küldjön Bagdad közelébe egy 650 fős zászlóaljat. Nem hivatalos értesülések szerint a brit egység egy amerikai alakulatot váltana fel, amelyet az ellenállás egyik gócpontja, Fallúdzsa ostromához irányítanának át. A tervet fogadó nagy-britanniai politikai ellenállásra jellemző, hogy a kormányzó brit Munkáspárt parlamenti frakciójának 45 tagja indítványt terjesztett be az alsóházban, követelve, hogy a parlament szavazzon az ügyben. A The Daily Telegraph által idézett, névtelenül nyilatkozó brit védelmi források szerint azonban a kormány már a múlt héten eldöntötte, hogy teljesíti az amerikai kérést. Az intoleranciára panaszkodott a török kormányfő Fejkendősök kicsapása MTI-HÍREK Párizs. Megkezdték a francia hatóságok az eljárásokat azok ellen, akik dacolnak a nemrégiben életbe lépett törvénnyel, amely kitiltja az iskolákból a feltűnő vallási jelképeket - közölte á francia oktatási minisztérium. Két muzulmán diáklányt (12, illetve 13 évest) kicsaptak kedden mulhouse-i iskolájából, mert nem voltak hajlandók levenni az osztályteremben muzulmán fejkendőjüket. Tegnap két tizenhét éves diáklány áll ugyanilyen okból strasbourgi iskolája fegyelmi bizottsága elé. Összesen 72 diáknak kell szembenéznie a közeljövőben a fegyelmi bizottsággal feltűnő vallásijelkép vagy öltözék iskolai viselése miatt. Többségük muzulmán diáklány, mindnyájan a fejkendő osztálytermi viselésében vétkesek. Van azonban a felelősségre vonandók között néhány szikh fiú is, aki a vallásuk által előírt színes turbánt nem hajlandó letenni a tanórák idejére sem. Az új törvénnyel dacoló tanulók, diákok száma eredetileg jóval magasabb volt, a tanév szeptemberi kezdetekor hatszáz körüljárt, de az iskolai vezetőknek az esetek többségében sikerült rábeszélniük őket a törvény tiszteletben tartására. A francia parlament márciusban fogadta el a szóban forgó törvényt, de csak szeptemberben lépett hatályba az új jogszabály, amely mindenféle feltűnő vallási jelkép és öltözet iskolai viselését tiltja, köztük a zsidó fejfedőét és a nagy keresztekét is. A török miniszterelnök szerint lányai csak amerikai egyetemeken élhetnek szabadon vallási előírásaik szerint, frecep Tayyip Erdogan párizsi magánlátogatása alkalmával nyilatkozott a francia LCI hírtelevíziónak. „Mint apa, szenvedek, mert két lányom jelenleg külföldön jár egyetemre - méghozzá egyszerűen azért, mert csak ott követhetik vallási előírásaikat, Törökországban nem” - panaszkodott a török kormányfő. Elmondta, egyik lánya a doktorátusát csinálja, a másik az utolsó évét végzi, mert ott szabadon viselhetik a muszlim nők fejkendőjét. Törökországban a világi állam jegyében nyilvános helyen, így a tanintézményekben nem hordhatják a nők a fejkendőt. A szocialisták keményítettek álláspontjukon Rocco Buttiglione helyzete bonyolódik MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel/Varsó. Tovább keményített álláspontján az Európai Parlament (EP) szocialista képviselő- csoportja: közleményük szerint teljes tárcacserét követelnek az utóbbi hetekben a viták középpontjába került olasz konzervatív politikus, Rocco Buttiglione esetében, s nem elégszenek meg valamiféle kozmetikázással, az EU-bizottság bel- és igazságügyi biztosának jelölt Buttiglione hatáskörének átszabásával. A szocialista frakció vezetője, Martin Schulz telefonon tájékoztatta a jövendő EU-bizottság vezetőjét, Jósé Manuel Durao Barrosót, hogy a 200 fős képviselőcsoport ellenzi Buttiglionét - de nem pusztán őt, hanem három másik biztosjelöltet, a holland Neelie Kroest, a dán Mariann-Fischer Boelt és a lett Ingrida Udrét is. „A frakció kétórás ülésén egymás után szólaltak fel a képviselők, erős fenntartásaikat fejezve ki a Barroso-csapat iránt” - szögezte le Schulz, hozzátéve: „teljes változtatást kérünk és várunk Buttiglione portfoliójánál, nem fogunk elfogadni semmiféle kozmetikázást.” (Buttiglione azzal kavart vihart, hogy az európai parlamenti meghallgatásokon nagyon konzervatív nézeteket képviselt a homoszexuálisokról és a nők családon belüli helyéről.) A szocialisták szerint ugyanakkor a Buttiglionéval kapcsolatos aggodalmakon túl a Barroso-csapat három másik, a korábbiakban említett tagjával kapcsolatban is komoly kérdések merülnek fel. A közlemény úgy fogalmaz, hogy a szocialisták megvárják azt a mai találkozót, amelyen Barroso ismerteti elképzeléseit az Európai Parlament vezérkarával (köztük Schulzcal), s ezt követően döntik el, megszavazzák-e a jövendő EU-bizottságot az EP jövő heti strasbourgi ülésszakán. Az Európai Bizottság leendő elnöke azt a reményét hangoztatta, hogy az új bizottságnak sikerül változatlan összetételben megszereznie az Európai Parlament (EP) jóváhagyó szavazatát, az EU pedig az évtized végére eléri a lisszaboni stratégiában meghatározott fejlesztési célokat. Barroso Varsóban folytatott tárgyalásai után azt a reményét hangoztatta, sikerül kiegyensúlyozott megoldást találnia az Európai Parlamenttel az egyik biztos, az olasz Rocco Buttiglione jelölését illetően. A toleranciát elősegítő szerb-magyar kerek asztal Szili Szerbiában Az Európai Néppárt két romániai tömörülést pártol a választások előtt Az ÉPP támogatja az RMDSZ-t MTl-HIR Bukarest. Külön határozatban biztosította támogatásáról a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) a közelgő romániai választásokra tekintve az Európai Néppárt (ÉPP) - mondta Niculescu Tóni, az RMDSZ ügyvezető alelnö- ke. A romániai magyar tisztségviselő elmondta: október 18-án és 19- én került sor Brüsszelben, az Európai Parlamentben az Európai Néppárt (ÉPP) Politikai Bárójának és az ÉPP Tanácsának összevont ülésére. Tekintettel a november végén esedékes romániai parlamenti választások jelentőségére, valamint arra, hogy az RMDSZ hosszú évek óta tagja az Európai Néppártnak, az ÉPP „határozottan támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget az erős parlamenti képviseletre való törekvésében, amely hozzájárul a kereszténydemokrata értékek terjesztéséhez Romániában, akárcsak az Európai Néppárt megerősítéséhez” - olvasható a dokumentumban. Nicolescu elmondta: bevett szokás, hogy az ÉPP támogatásáról biztosítja társult tagjait az adott országban rendezendő választások előtt. Ezúttal a román választásokon egyaránt induló Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) és az RMDSZ számára nyújtott ilyen jellegű politikai és erkölcsi támogatást, de külön-külön határozatban tette. Ezt Gheorghe Ciuhandu, a PNTCD új elnöke kérte, mert csak nemrég választották őt pártja elnöknek, s ezért szüksége volt egyfajta személyesebb támogatásra is az európai párt részéről. MTI-TUDOSITAS Belgrád. Magyar javaslatra kerek asztal jön létre a szerb és a magyar parlament között azzal a céllal, hogy elősegítse a két ország együttműködését a gazdaság, az emberi jogok és az oktatás területén - ebben állapodott meg Belg- rádban Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke és Predrag Markovics, szerb parlamenti elnök. Megbeszélésükön megállapodás született köztük, hogy új fejezetet nyitnak a két ország kapcsolataiban. Szili szerint a magyar javaslatra létrejövő kerek asztallal - amelyet Markovics „toleranciatestületnek” nevezett - olyan együttműködés jön létre a két parlament között, amely „láthatóvá teszi” az új időszámítást a kétoldalú viszonyban. Markovics hangoztatta, a vajdasági nemzetek közötti problémák nemzetközivé tétele veszélybe sodorta a magyar befektetéseket Szerbiában, s mindent meg kell tenni azért, hogy ilyen helyzet ne fordulhasson elő többé. Szili fontosnak tartotta kiemelni Borisz Tadics nyilatkozatát. A szerb elnök azt ígérte neki: meg fogja követelni az állami szervektől, hogy véget vessenek a vajdasági a konfliktusoknak, és a kisebbségek ugyanolyan jogokat és biztonságot élvezzenek, mint bármely más állampolgár. Szili Vojiszlav Kostunica kormányfővel is tárgyalt.