Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-13 / 237. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 13. 32 Szülőföldünk Nagy Gabriella polgármester asszony szerint egy nyugdíjasklubot kellene létrehozni a településen A fiatal tanyiak tarka műsorral kedveskedtek az idősebbeknek A nagyapáknak, nagymamáknak a helyi alapiskola kisdiákjai nyújtottak át egy csokorra való verset-éneket (Vas Gyula felvételei) Tany. Tarka műsorral, finom ebéddel és fejenként kétszáz koronás vásárlási utalvánnyal köszöntötték a hatvan év feletti lakosokat az idősek hónapja alkalmából a településen. V. KRASZNICA MELITTA Nagy Gabriella polgármester ünnepi köszöntőjében Téréi anya szavait idézve rámutatott: nem tehetnek nagy dolgokat, csak kicsiket, de azt nagyon nagy szeretettel. „Sajnos, nem vállalhatjuk át a gáz- és villanyszámláikat, erre nincs módunk. De szeretnénk egy kellemes délelőttöt szerezni Önöknek, hogy kicsit megpihenjenek, szórakozzanak, érezzék, fontosak számunkra” - mondta. Arra kérte az egybegyűlteket, hogy legnagyobb kincsüket, az élettapasztalatukat osszák meg a fiatalabb nemzedékkel, azt ugyanis nem lehet a számítógéptől megtanulni, nem helyettesíthető az internetről letöltött programokkal sem. A nagyapáknak, nagymamáknak a helyi alapiskola kisdiákjai nyújtottak át egy csokorra való verset- éneket - hol mosolyt fakasztva, hol egy-egy könnycseppet csalva a szemekbe. Majd a Tanyi Fiatalok ifjúsági csoport vérpezsdítő zenés-táncos produkcióját láthatta a közönség. A cigánytáncot, kánkánt lejtő lányok bizony nagy tetszést arattak az idősebb nemzedék tagjai körében. A 830 lelket számláló községben 178 a hatvan évnél idősebb ember, ami az összlakosság mintegy 21 százaléka. A polgármester asszonytól megtudtuk, eddig nem volt nyugdíjasklub a településen, ám ezen a közeljövőben változtatni szeretnének. „Az önkormányzat egy fűthető, televízióval felszerelt helyiséget szeretne a klub rendelkezésére bocsájtani, ahol összejöveteleket tarthatnák az idősek” - tette hozzá. Már megtörténtek az első lépések a klub megalakítása ügyében: a magyar- országi testvérközségben, Ászáron járt egy kisebb küldöttség, hogy az ottani tapasztalatokból merítsenek. Szabó Magda, a nyugdíjasklub egyik előkészítője szerint az igények alapján alakítják majd ki a klub programját. „Az ászáriak közös színházlátogatásokat szerveznek, megünneplik tagjaik születésnapját, éneklőcsoporFűthető, televízióval felszerelt klubhelyiséget alakítanának ki. tot hoztak létre - mondta. - Hasonló dolgokra bizonyára itt is lesz igény. De egy jó kis beszélgetés, receptek vagy kézimunkaminták cseréje is bizonyára többek számára kellemes kikapcsolódást jelent majd.” A közös játék legalább akkora élményt jelentett a felnőtteknek, mint a gyerekeknek Tök jó tökparti a Víz utcai óvodában V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Vetélkedőkkel, ügyességi versenyekkel tarkított, remek hangulatú tökpartit rendezett az egykori Kassai utcai óvoda szülői munkaközössége. Az „egykori” megjelölés abból adódik, hogy az intézmény - a városi testület határozata értelmében - szeptember elején megszűnt, így a magyar osztály Michacs Szilvia és Domonkos Éva óvónőkkel együtt a Víz utcai óvodába költözött. „A Kassai utcai óvodában minden évben rendeztünk tökpartit, a gyermeknap alkalmából pedig gulyáspartit, amelyen a gyerekek együtt tölthettek egy-egy vidám délutánt a szülőkkel és az óvónőkkel. Ezt a hagyományt szeretnénk folytatni az új körülmények között is, de a befogadó óvoda többi csoportjával együtt - avatott a részletekbe Leszkó Melinda szervező, a szülői munkaközösség vezetőségi tagja. - Az ilyen délutánok nagyon jó alkalmat kínálnak arra, hogy a szülők közelebbről megismerkedjenek egymással és az óvónőkkel, együtt játszanak csemetéikkel, ami legalább akkora élmény a felnőtteknek, mint a gyerekeknek.” A program - amelynek összeállításából mind a hét jelenlévő óvónő tevékenyen kivette részét - rendkívül sokoldalú volt. Az első pont egy rendhagyó bemutatkozás volt: minden családnak, beleértve az óvónéniket is, el kellett készítenie a saját címerét, majd annak alapján néhány szóban jellemeznie magát. Ezután ügyességi vetélkedők következtek: lehetett Hamupipőke módjára lencsét és babot válogatni, találós kérdéseket fejteni, madzagon függő kockacukrot falatozni stb. Az effajta közös délutánok elmaradhatatlan része a kötélhúzás, a stafétafutás, a zsákban futás, amely versenyszámokba a gyerekeken kívül természetesen a szülőknek és a pedagógusoknak is „kötelezően” be kellett kapcsolódniuk. Nem is nagyon kellett biztatni őket, szívesen „álltak kötélnek”. Közben előkerültek a szatyrokból, kosarakból a délután névadói, a kibelezett tökök, és az ügyes apu- kák-anyukák közreműködésével töklámpásokat faragtak. Emellett burgonyából, sárgarépából, toliakból, falevelekből, bogyókból is sorra készültek az ötletesebbnél ötletesebb figurák, sünök, százlábúk. Az „energia-utánpótlásról” néhány apuka gondoskodott: fáradhatatlanul sütötték a virslit és a kolbászt. A parti hangulatos helyszíne egyébként a Holt-Vág partján fekvő komáromi búvárklub volt. „Örülünk, hogy az egykori Kassai óvodai szülőkön kívül sikerült megszólítanunk a Víz utcaiakat is. Reméljük, e rendezvénynek tavasszal lesz folytatása” - mondta a nap végén Leszkó Melinda. A kipirult, boldog gyermekarcokat és az elégedett szülőket látva ez nem is lehet kétséges. Léván (is) szükség lenne egy hajléktalanszállóra Ingyen ebéd naponta FORGÁCS MIKLÓS Léva. Minden napra meleg ételt! címmel szeptember 14-én a Jézus mindenkiért (Jezis pre kazdého) ökumenikus vallási szövetség ebédosztó akciót kezdett a városban. Az 1991-ben bejegyzett polgári társulást hét egyház tagjai alapították, kizárólag adományokból tartják fenn magukat, és a felvilágosító tevékenység mellett főleg humanitárius akciókat szerveznek.: „A szövetség vezetője, Ondrej Garaj már régóta fontolgatta, miként lehetne segítem a rászorulókon - mondta Dusán Peter, az akció koordinátora. - Elhatároztuk, munkanapokon 11 és 12 óra között sűrű, meleg levest adunk jövedelem nélkülieknek és hajléktalanoknak. Tervünket a munkaügyi minisztérium anyagi segítségével tudtuk megvalósítani.” A források az idei év végéig állnak rendelkezésre, de Dusán Peter reméli, folytatni tudják az akciót, hiszen télen is nagy szükség lenne a meleg ételre. „Egy adag 20 koronába kerül, mi ingyen osztjuk. Volt szó arról, hogy egy koronáért megvásárolható jegyekért adjuk az ételt, de csak abban az esetben, ha több mint 50 érdeklődő jelentkezett volna. Pillanatnyilag 30 körül van az étkezők száma. Ezúton is szeretnék minden rászorulót buzdítani, keressen fel bennünket, még húsz adaggal többet tudunk kiosztani” - nyilatkozta Peter. A régi piac már több évtizede bezárt, így ő és az ugyancsak tartósan munkanélküli, de minden önkéntes munkára kész Maros P. áthatol- hatadan rengeteget talált a kerítés mögött. Augusztus 17-én csákánnyal leverték a vasláncot, egy hétig irtották a gazt. A következő egy hét alatt az ebédosztásra vett faházikót rakták össze, majd következett a festés, a kerítés toldozgatá- sa, s alig egy hónap után megkezdődhetett az akció. „A levest a Vöröskereszt lévai szervezete főzi. Kitűnő a kapcsolatunk a rendőrséggel és a várossal. Örömmel értesültünk arról, hogy Stefan Misák, Léva polgármestere saját pénzén vesz tetőt az asztalok fölé” - árulta el a koordinátor. Az ebéden kívül ruhát is osztanak, bárki elmondhatja, mire lenne szüksége. Amit lebet, a raktárkészletből a helyszínre szállítják - az osztrák Nehetnia missziós szervezettel együttműködve. Az ételt három asztal mellett lehet elfogyasztani. Főképpen 40-50 közötti férfiak érkeznek, általában hajléktalanok. „Egy haverom mondta, jöjjek ide, megéri... Egy tányér leveske, és ha marad, duplázni is lehet” -mondta egy negyvenes férfi. „Én rokkantnyugdíjas vagyok, a csontjaim betegek, már nyolcszor műtötték, az álkapcsomat összedrótozták. A rendőrség nem tesz semmit, a szociális hivatalban sem törődnek velem, le vagyok írva. Mindennap húsz kilométert teszek meg ezért a kis levesért. Egy magánvállalkozó engedte meg, hogy az üres házában lakjak. De nincs se gáz, se villany, se víz. Elég szomorú, hogy a 21. században csak a jótékonysági szervezetekben bízhatunk” -meséli egy harminc körüli fiatalember. Mindenki nagyon fél a téltől, szükség lenne egy hajléktalanszállóra. A legközelebbi Zselízen van. A két ételosztó aktivista (Zoller Viktória felvétele) Eszmecsere az agráriumról és a vidékfejlesztésről Európai Találkozó JÓZAN MÓNIKA Nagymegyer. Berlin, Budapest és Párizs után a helyi Thermal Szállóban került sor a Virgil vidékfejlesztő hálózat európai találkozójára, melyen öt ország képviseltette magát. Három téma köré csoportosultak az előadások és a megbeszélések: vidékfejlesztési támogatási rendszerek, közigazgatási hivatalok hatásköre és lehetőségei a régiófejlesztés terén, valamint európai uniós pályázatok ismertetése és készítése. „Az összejövetel célja szakmai kapcsolatok kiépítése a kelet-európai országokkal és az új uniós tagállamok szervezeteivel” - tudtuk meg a Virgil társulás elnökétől, Sigfrid Wölfingtől. A Vidéki Turizmus és Agroturizmus Szlovákiai Szövetsége egy éve tagja az 1990-ben alapított hálózatnak, amely Európában a vidékfejlesztést támogatja. A háromnapos rendezvényen azonos profilú francia, spanyol, német, svéd és magyar szervezetek képviselői tartottak megbeszélést, tapasztalatot cseréltek, és tájékoztatták egymást a lehetséges együttműködésekről. A támogatásokról tájékoztató előadást tartottak a mezőgazdasági, a gazdasági, valamint az építésügyi- és régiófejlesztési minisztérium munkatársai. A program részeként a külföldi szervezetek küldöttei körutat tettek Szlovákiában, hogy megismerkedjenek a különböző régiók és a mezőgazdaság helyzetével, lehetőségeivel. Hazánkat a már említett egyesületen kívül a Mezőgazdasági Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Szövetsége, valamint a Vidék Parlamentje képviselte a találkozón. SZÜLŐFÖLDÜNK A melléklet nyugat-szlovákiai kiadását szerkeszti: Korpás Árpád Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 436, fax: 02/59 233 469, e-mail: nyugatiregio@ujszo.com Készülnek a töklámpások „Húzd meg, ereszd meg...!” (Vas Gyula felvételei)