Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-07 / 232. szám, csütörtök

ISKOLA UTCA 2004. október 7., csütörtök 2. évfolyam 40. szám A közösségi nevelés az óvodai tevékenység alapja, lehetővé teszi a megfelelő személyiségi jegyek alakítását Új környezet, új elvárások Az óvoda napi életében állandóan akadnak olyan problémák, ame­lyek egyéni elbírálást, bánásmódot követelnek (Pavol Funtál felvétele) Kevés az a szülő, aki tudja és elismeri a közösségi ne­velés fontosságát az óvodás­korú gyermek életében. Gyakran hallani szülőktől, hogy gyermekét nem járatja óvodába, mert otthon is „eljátszogathat” kedve sze­rint. Pedig ebben a korban van a legnagyobb szükség a korabeli közösségre, már ki­alakulhatnak hosszú távú, életre szóló barátságok stb. HUSVÉTH VERONIKA A közösségi nevelés az óvodai te­vékenység alapja, amely lehetővé teszi a megfelelő személyiségi je­gyek alakítását. E folyamatban az óvodába kerülés éles fordulópont, új életformát jelent a gyermek szá­mára. A megszokottól eltérően a környezet, a szülőktől való elszaka­dás sokszor nehéz a gyermekek­nek. Számukra új az óvoda élet­rendje, az emberi kapcsolatok, a követelmények, az elvárások. Az átmenet fokozatos, a szülők­nek sem kell megijedni az első „sírós” napok láttán, hiszen az új életforma érdekes, örömteli élmé­nyekben gazdag. Ugyanakkor bi­zonyos szabályok a gyermek biz­tonsága és védettsége érdekében kezdettől fogva érvényesülnek, így a gyermek életének tudatos irányítása határozott eredménye­ket hoz. Büszkék lesznek teljesít­ményeikre, vállalják a közös tevé­kenység következményeit. Nyitot­tak lesznek az új benyomások iránt, érdeklődéssel vesznek részt a játékban, a munkában és a köte­lező foglalkozásokon. Mindezt persze csak a szülőkkel való szo­ros együttműködéssel lehet elér­ni, mert a gyerekek közösségi ne­velése a családban kezdődik. A szülők vegyék komolyan az óvoda kötelezettségeit. A napirend Az óvodai élet rendjét, ritmusát, időbeosztását a napirend biztosítja. Ezen belül a leghangsúlyosabb részt a gyerekek legfőbb tevékeny­sége, a játék kapja. A napirend al­kalmazkodik a gyermeki tevékeny­ség fejlődéséhez. Idővel megrövi­dül az öltözködésre, a mosakodás­ra és étkezésre szánt idő, a foglal­kozások ideje pedig meghosszab­bodik. Ugyanilyen fontosnak tar­tom a családon belüli napirendet is. Javaslom a kedves szülőknek, hogy a gyerekek reggel időben keljenek, egyébként kapkodni kell, nem vál­nak önállóvá, s a későbbiekben is mindig késni fognak. Délelőtt az óvodában kötelező foglalkozások vannak 15-30 perc­ben. Utána kerül sor a szabad leve­gőn való tartózkodásra. Ez az időjá­rástól és más körülményektől füg­gően lehet 1-2 óra. Sok szülő ne­hezményezi a kinntartózkodás ide­jét, hosszúságát. Gyakran okolnak bennünket, óvónőket azért, mert gyermekük a kinntartózkodás ideje alatt fázott meg, lett beteg. Sok anyuka azzal fogadja délután a gyermekét, hogy „már megint hogy nézel ki? Milyen lett a ruhád, cipőd! Reggel pedig megígérted, hogy nem mész a homokozóba, a csúsz­dára, a fűre stb.” Pedig a gyerekek imádnak várat, alagutat építeni a homokban, hemperegni a füvön vagy futkározni az udvaron, ami néha bizony eleséssel is jár. Amelyik gyereket az ilyenfajta szórakozástól eltiltanak, annak biztosan valami kimarad az életéből, ami majd ké­sőbb hiányozni fog. Az óvoda légkö­re otthonos. A gyerekek maguk vá­lasztják ki a játékszereket, amelyek­kel foglalkozni kívánnak. Bekapcso­lódnak a csoportszoba rendben tar­tásába, díszítésébe. Nagyobb fal­vakban, városokban már lehetőség nyílik arra, hogy a szülők tájékozta­tót kérjenek egyes nevelési intéz­mények módszereiről, az óvónők munkájáról, személyiségéről, az óvoda hagyományairól. Az általános követelményszint A közösségi élet szokásai terén elérendő általános követelmény­szint a 3-4 éves korban:- a gyermekek hallgassák meg a felnőttek szavát, kövessék utasítá­saikat;- felszólítás nélkül köszönjenek ismerőseiknek, köszönjék meg, ha kapnak valamit;- kérjék el a játékszert egymástól, adják át, ha tőlük kérik, várják meg, amíg megkapják;- segítsék egymást játék, öltözkö­dés, étkezés, séta közben;- a leejtett tárgyakat emeljék fel, adják át annak, aki leejtette. Az 5-6 éves korban az eddig kiala­kult szokások váljanak a gyerekek igényévé:- a megkezdett munkát felszólítás nélkül fejezzék be;- vegyék észre, hogy kinek van szüksége segítségre- tisztelettel viselkedjenek a fel­nőttek iránt,- ne vágjanak mások szavába, hallgassák meg egymást. Mindezen feladatok egyszerűnek tűnnek, ám egy kisgyerek számára bizony megterhelő, és csak hosszú, kitartó, következetes odafigyeléssel és türelemmel érhető el. Ösztönző lehet a .jutalmazás” különböző módja. Pl. személyes jellegű szere­tet kifejezése, megbízatások adása, tevékenységbe való bevonás. Tárgyi jutalmat óvodában csak nagyon ki­vételes esetben adunk. Pl. nagycso­portosok ballagásakor. Büntetésnél elég egy rosszalló tekintet vagy időleges kiemelés egy-egy adott tevékenységből. Az óvoda napi életében állandó­an akadnak olyan problémák, ame­lyek egyéni elbírálást, bánásmódot követelnek. A közösség életét és fej­lődését leggyakrabban a túl moz­gékony, a dacos, az erőszakos és a bohóckodó gyerekek zavarhatják. Feltétlenül rá kell jönni magatartá­suk okára: néha betegség vagy gyengébb testi fejlettség van mö­götte, néha az otthon tapasztalt kö­zöny vagy gyakori letorkolás fojtja el a gyermek kezdeményező bátor­ságát. Az is lehet, hogy a visszahú­zódását valamilyen félelem, szé­gyen, társainak gúnyolódása okoz­za. Szükség esetén pszichológus se­gítségét kell kérni. Figyeljünk oda, hogy tápláló étrendet, kielégítő mennyiségű alvást biztosítsunk a kisdiákok számára Az igazságtalan elbírálás növeli az iskolai stresszt Segítsük a gyermeket a tanulásban! (Pavol Funtál felvétele) ÖSSZEÁLLÍTÁS Ön hogyan emlékszik vissza az iskolában eltöltött éveire? Buli volt vagy dögunalom? Izgalmas, sikerekkel teli, esetleg fárasztó, a folytonos számonkéréstől rettegő idők jutnak az eszébe? Vajon az ön gyermeke hogyan érez? Talán nehéz elhinni, de számos kisgyer­mek a felnőttek munkahelyi meg­próbáltatásaihoz hasonló stresszt él át nap mint nap az iskolában. Ön szerint milyen tényezők okoz­hatják ezt? Néhány lehetséges ok: ♦ ha a gyereket sürgetik tanulás, dolgozatírás közben; ♦ ha kiszámíthatatlan, esetleg igazságtalan a számonkérés; ♦ ha egy feladatot meg tudna ol­dani, de nem marad rá ideje; ♦ ha társai csúfolják (ügyetlen a fociban, nem találják elég me­nőnek az öltözékét stb.); ♦ ha otthon felejti, elveszíti a fel­szerelését. Tudja, milyen tünetek utal­nak arra, hogy a gyerek stressz helyzetben van? Pl. ingerlékeny; kedvetlen, lus­ta, rosszkedvű; impulzív, heves, rossz magaviselet, szorongás, ag­godalom; alvással kapcsolatos zavarok; fejfájás, hasfájás, há­nyinger. Hogyan előzhetjük meg eze­ket a tüneteket? ♦ Pl. a gyermek képességeinek megfelelő elvárásokat támasz- szunk vele szemben; ♦ ne terheljük túl különórákkal, edzéssel; ♦ ügyeljünk rá, hogy játszani, ki­kapcsolódni is maradjon ideje; ♦ segítsünk neki beosztani az idejét; ♦ segítsünk neki rendet tartani a könyvei, füzetei, taneszközei között; ♦ kérdezzük ki vagy ellenőrizzük a leckéjét, ha erre kér; ♦ továbbra is figyeljünk oda, hogy tápláló étrendet, kielégí­tő mennyiségű alvást biztosít­sunk számára, (he, i) TANODA Tartson felvilágosító órát! AJÁNLÓ Vajon 12-17 éves diákjai rendelkeznek a megfelelő szexuális isme­retekkel? Ha gondot okoz önnek egy szexuális felvilágosító óra meg­szervezése, a fiatalok szakszerű és figyelemfelkeltő tájékoztatása, ak­kor érdemes ellátogatnia a www.felvilagositoora.hu honlapra. Az itt megtalálható multimédiás környezetben megjelenő ábrák, szövegek, valamint komplett óravázlatok segítségével a kamaszok könnyebben és élvezetesebben sajátíthatják el a felvilágosító tananyagot. A honla­pon saját órát állíthat össze, és akár diákjai tudását is tesztelheti az itt olvasható online feladatlapok segítségével! Az oldal elérhetősége: www.felvilagositoora.hu . (he) A haza nagyjai felkarolták az ügyet Szükség van-e az ovira? MATLÁK JOLÁN Az óvodadíjak emelésével félő, hogy nem minden kisgyermek ré­szesül olyan nevelésben, amelyben testi-lelki szükségletei kielégülnek. Addig, amíg a társadalom kétkere­sős családokra épül és a munkanél­küliség egyre nő, a gyerekek nem lehetnek a gazdaságpolitika vesz­tesei. A reformkorban, a haza nagyjai Kossuth, Wesselényi, Eötvös József felkarolták, támogatták az óvoda­ügyet. Most is szükség volna ilyen politikusokra, hogy a gyermekek megelégedett, boldog gyermekko­rukat tölthessék olyan óvodapeda­gógusokkal, akik teljes figyelmü­ket, odaadásukat és szakmai tudá­sukat a rájuk bízott gyermekeknek szentelik. Az óvoda a köznevelési rendszer szerves része, társadalmi­lag fontos alapintézmény, óvó-vé­dő, szociális és nevelő-személyiség­fejlesztő funkciót tölt be. Mire vállalkozik az óvoda intéz­ménye? A hét éven aluli gyerme­kek szeretetteljes gondozására, ci- vilizálására és kultúrálására. A csa­láddal együttműködve az elemi szokások, viszonyulások megerősí­tésére. Négyéves kor körül sok kis­gyermekben igény ébred arra, hogy a nap néhány óráját egy szük­ségleteihez igazított tágabb világ­ban, kortársak között töltse el, s olyasmit csináljon, lásson, halljon, amire otthon nincs lehetősége. Nagy László szerint az egész embe­ri élet szempontjából minden élet­kornak megvan a maga fontos, egyedülálló, teljes szerepe, felada­ta. A személyiség formálása óvo­dakorban kezdődik. A társaknak, az óvodai csoportoknak kialakítá­sában és az énkép felépítésében, megszilárdításában. A kiscsoport normákat, szabályokat közvetít a külvilágtól, összehasonlítási, ön­bemérési lehetőséget nyújt a gye­rekeknek. Ahhoz, hogy az óvodás gyerek egészséges társas lénnyé válhasson, először saját énjét kell megszilárdítania és felépítenie. Az én önmagukról való tapaszta­latok, ismeretek állandó rendszere. Alapvonásaiban az élet első 5-6 évé­ben alakul ki. Ehhez kedvező felté­teleket biztosít az óvodai nevelés a játék segítségével, amely az óvodás gyermek alapvető tevékenysége. Játszás közben ismerkedik a külvi­lággal, tárgyi és társas környezeté­vel. S közben ismerkedik, önmagá­val, tisztába jön belső történéseivel, érzelmeivel. Félelmeit, ösztönös és tudatos vágyait a játék folyamatá­ban kivetíti a külvilágba, cselekvő­én és képzeleti szinten megismétli. Minden egészséges gyermekben ve­leszületett kíváncsiság működik, amely kereső - kutató manipuláció­ra, aktiválásra készteti. A játékban ez folyamatosan hat, és tanulási eredményekhez vezet. A mese, éppúgy, mint a játék az egyetlen közlésforma, amelynek segítségével gyerekekkel szót vált­hatnak az emberi természet belső tájairól és a világ egészéről. A me­se: az anyanyelv zenéje és észjárá­sa. Meséink arról szólnak, hogy az éhezőt meg kell vendégelni, az adott szót meg kell tartani és a jó tettért jót kell tenni. A gyengét, a kicsit meg kell védeni, de a hamis­ságnak nincs kegyelem. Az óvoda képes arra, hogy az óvodások min­dennapját olyan tartalommal tölt­se meg, amelyben épül testük, lel­kűk és gyermeki műveltségük. A másik tevékenységi forma, ame­lyet igazán kortársak között lehet művelni: az éneklés, a zene, a mondókázás, a népi gyermekjáték­ok. A gyermek érzelmi világának, esztétikai érzékének, mozgáskul­túrájának megalapozását, megsze­rettetését segítik elő. Az óvoda a köznevelési rendszer szerves része (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom