Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-07 / 232. szám, csütörtök

ISKOLA UTCA

2004. október 7., csütörtök

2. évfolyam 40. szám

A közösségi nevelés az óvodai tevékenység alapja, lehetővé teszi a megfelelő személyiségi jegyek alakítását

Új környezet, új elvárások

Az óvoda napi életében állandóan akadnak olyan problémák, amelyek egyéni elbírálást, bánásmódot követelnek

(Pavol Funtál felvétele)

Kevés az a szülő, aki tudja és elismeri a közösségi nevelés fontosságát az óvodáskorú gyermek életében. Gyakran hallani szülőktől, hogy gyermekét nem járatja óvodába, mert otthon is „eljátszogathat” kedve szerint. Pedig ebben a korban van a legnagyobb szükség a korabeli közösségre, már kialakulhatnak hosszú távú, életre szóló barátságok stb.

HUSVÉTH VERONIKA

A közösségi nevelés az óvodai tevékenység alapja, amely lehetővé teszi a megfelelő személyiségi jegyek alakítását. E folyamatban az óvodába kerülés éles fordulópont, új életformát jelent a gyermek számára. A megszokottól eltérően a környezet, a szülőktől való elszakadás sokszor nehéz a gyermekeknek. Számukra új az óvoda életrendje, az emberi kapcsolatok, a követelmények, az elvárások.

Az átmenet fokozatos, a szülőknek sem kell megijedni az első „sírós” napok láttán, hiszen az új életforma érdekes, örömteli élményekben gazdag. Ugyanakkor bizonyos szabályok a gyermek biztonsága és védettsége érdekében kezdettől fogva érvényesülnek, így a gyermek életének tudatos irányítása határozott eredményeket hoz. Büszkék lesznek teljesítményeikre, vállalják a közös tevékenység következményeit. Nyitottak lesznek az új benyomások iránt, érdeklődéssel vesznek részt a játékban, a munkában és a kötelező foglalkozásokon. Mindezt persze csak a szülőkkel való szoros együttműködéssel lehet elérni, mert a gyerekek közösségi nevelése a családban kezdődik. A szülők vegyék komolyan az óvoda kötelezettségeit.

A napirend

Az óvodai élet rendjét, ritmusát, időbeosztását a napirend biztosítja. Ezen belül a leghangsúlyosabb részt a gyerekek legfőbb tevékenysége, a játék kapja. A napirend alkalmazkodik a gyermeki tevékenység fejlődéséhez. Idővel megrövidül az öltözködésre, a mosakodásra és étkezésre szánt idő, a foglalkozások ideje pedig meghosszabbodik. Ugyanilyen fontosnak tartom a családon belüli napirendet is. Javaslom a kedves szülőknek, hogy a gyerekek reggel időben keljenek, egyébként kapkodni kell, nem válnak önállóvá, s a későbbiekben is mindig késni fognak.

Délelőtt az óvodában kötelező foglalkozások vannak 15-30 percben. Utána kerül sor a szabad levegőn való tartózkodásra. Ez az időjárástól és más körülményektől függően lehet 1-2 óra. Sok szülő nehezményezi a kinntartózkodás idejét, hosszúságát. Gyakran okolnak bennünket, óvónőket azért, mert gyermekük a kinntartózkodás ideje alatt fázott meg, lett beteg. Sok anyuka azzal fogadja délután a gyermekét, hogy „már megint hogy nézel ki? Milyen lett a ruhád, cipőd! Reggel pedig megígérted, hogy nem mész a homokozóba, a csúszdára, a fűre stb.” Pedig a gyerekek imádnak várat, alagutat építeni a homokban, hemperegni a füvön vagy futkározni az udvaron, ami néha bizony eleséssel is jár. Amelyik gyereket az ilyenfajta szórakozástól eltiltanak, annak biztosan valami kimarad az életéből, ami majd később hiányozni fog. Az óvoda légköre otthonos. A gyerekek maguk választják ki a játékszereket, amelyekkel foglalkozni kívánnak. Bekapcsolódnak a csoportszoba rendben tartásába, díszítésébe. Nagyobb falvakban, városokban már lehetőség nyílik arra, hogy a szülők tájékoztatót kérjenek egyes nevelési intézmények módszereiről, az óvónők munkájáról, személyiségéről, az óvoda hagyományairól.

Az általános követelményszint

A közösségi élet szokásai terén elérendő általános követelményszint a 3-4 éves korban:- a gyermekek hallgassák meg a felnőttek szavát, kövessék utasításaikat;- felszólítás nélkül köszönjenek ismerőseiknek, köszönjék meg, ha kapnak valamit;- kérjék el a játékszert egymástól, adják át, ha tőlük kérik, várják meg, amíg megkapják;- segítsék egymást játék, öltözködés, étkezés, séta közben;- a leejtett tárgyakat emeljék fel, adják át annak, aki leejtette.

Az 5-6 éves korban az eddig kialakult szokások váljanak a gyerekek igényévé:- a megkezdett munkát felszólítás nélkül fejezzék be;- vegyék észre, hogy kinek van szüksége segítségre- tisztelettel viselkedjenek a felnőttek iránt,- ne vágjanak mások szavába, hallgassák meg egymást.

Mindezen feladatok egyszerűnek tűnnek, ám egy kisgyerek számára

bizony megterhelő, és csak hosszú, kitartó, következetes odafigyeléssel és türelemmel érhető el. Ösztönző lehet a .jutalmazás” különböző módja. Pl. személyes jellegű szeretet kifejezése, megbízatások adása, tevékenységbe való bevonás. Tárgyi jutalmat óvodában csak nagyon kivételes esetben adunk. Pl. nagycsoportosok ballagásakor.

Büntetésnél elég egy rosszalló tekintet vagy időleges kiemelés egy-egy adott tevékenységből.

Az óvoda napi életében állandóan akadnak olyan problémák, amelyek egyéni elbírálást, bánásmódot követelnek. A közösség életét és fejlődését leggyakrabban a túl mozgékony, a dacos, az erőszakos és a bohóckodó gyerekek zavarhatják. Feltétlenül rá kell jönni magatartásuk okára: néha betegség vagy gyengébb testi fejlettség van mögötte, néha az otthon tapasztalt közöny vagy gyakori letorkolás fojtja el a gyermek kezdeményező bátorságát. Az is lehet, hogy a visszahúzódását valamilyen félelem, szégyen, társainak gúnyolódása okozza. Szükség esetén pszichológus segítségét kell kérni.

Figyeljünk oda, hogy tápláló étrendet, kielégítő mennyiségű alvást biztosítsunk a kisdiákok számára

Az igazságtalan elbírálás növeli az iskolai stresszt

Segítsük a gyermeket a tanulásban! (Pavol Funtál felvétele)

ÖSSZEÁLLÍTÁS

Ön hogyan emlékszik vissza az iskolában eltöltött éveire? Buli volt vagy dögunalom? Izgalmas, sikerekkel teli, esetleg fárasztó, a folytonos számonkéréstől rettegő idők jutnak az eszébe? Vajon az ön gyermeke hogyan érez? Talán nehéz elhinni, de számos kisgyermek a felnőttek munkahelyi megpróbáltatásaihoz hasonló stresszt él át nap mint nap az iskolában. Ön szerint milyen tényezők okozhatják ezt?

Néhány lehetséges ok:

♦ ha a gyereket sürgetik tanulás, dolgozatírás közben;

♦ ha kiszámíthatatlan, esetleg igazságtalan a számonkérés;

♦ ha egy feladatot meg tudna oldani, de nem marad rá ideje;

♦ ha társai csúfolják (ügyetlen a fociban, nem találják elég menőnek az öltözékét stb.);

♦ ha otthon felejti, elveszíti a felszerelését.

Tudja, milyen tünetek utalnak arra, hogy a gyerek stressz helyzetben van?

Pl. ingerlékeny; kedvetlen, lusta, rosszkedvű; impulzív, heves, rossz magaviselet, szorongás, aggodalom; alvással kapcsolatos zavarok; fejfájás, hasfájás, hányinger.

Hogyan előzhetjük meg ezeket a tüneteket?

♦ Pl. a gyermek képességeinek megfelelő elvárásokat támasz- szunk vele szemben;

♦ ne terheljük túl különórákkal, edzéssel;

♦ ügyeljünk rá, hogy játszani, kikapcsolódni is maradjon ideje;

♦ segítsünk neki beosztani az idejét;

♦ segítsünk neki rendet tartani a könyvei, füzetei, taneszközei között;

♦ kérdezzük ki vagy ellenőrizzük a leckéjét, ha erre kér;

♦ továbbra is figyeljünk oda, hogy tápláló étrendet, kielégítő mennyiségű alvást biztosítsunk számára, (he, i)

TANODA

Tartson felvilágosító órát!

AJÁNLÓ

Vajon 12-17 éves diákjai rendelkeznek a megfelelő szexuális ismeretekkel? Ha gondot okoz önnek egy szexuális felvilágosító óra megszervezése, a fiatalok szakszerű és figyelemfelkeltő tájékoztatása, akkor érdemes ellátogatnia a www.felvilagositoora.hu honlapra. Az itt megtalálható multimédiás környezetben megjelenő ábrák, szövegek, valamint komplett óravázlatok segítségével a kamaszok könnyebben és élvezetesebben sajátíthatják el a felvilágosító tananyagot. A honlapon saját órát állíthat össze, és akár diákjai tudását is tesztelheti az itt olvasható online feladatlapok segítségével! Az oldal elérhetősége: www.felvilagositoora.hu

. (he)

A haza nagyjai felkarolták az ügyet

Szükség van-e az ovira?

MATLÁK JOLÁN

Az óvodadíjak emelésével félő, hogy nem minden kisgyermek részesül olyan nevelésben, amelyben testi-lelki szükségletei kielégülnek. Addig, amíg a társadalom kétkeresős családokra épül és a munkanélküliség egyre nő, a gyerekek nem lehetnek a gazdaságpolitika vesztesei.

A reformkorban, a haza nagyjai Kossuth, Wesselényi, Eötvös József felkarolták, támogatták az óvodaügyet. Most is szükség volna ilyen politikusokra, hogy a gyermekek megelégedett, boldog gyermekkorukat tölthessék olyan óvodapedagógusokkal, akik teljes figyelmüket, odaadásukat és szakmai tudásukat a rájuk bízott gyermekeknek szentelik. Az óvoda a köznevelési rendszer szerves része, társadalmilag fontos alapintézmény, óvó-védő, szociális és nevelő-személyiségfejlesztő funkciót tölt be.

Mire vállalkozik az óvoda intézménye? A hét éven aluli gyermekek szeretetteljes gondozására, ci- vilizálására és kultúrálására. A családdal együttműködve az elemi szokások, viszonyulások megerősítésére. Négyéves kor körül sok kisgyermekben igény ébred arra, hogy a nap néhány óráját egy szükségleteihez igazított tágabb világban, kortársak között töltse el, s olyasmit csináljon, lásson, halljon, amire otthon nincs lehetősége. Nagy László szerint az egész emberi élet szempontjából minden életkornak megvan a maga fontos, egyedülálló, teljes szerepe, feladata. A személyiség formálása óvodakorban kezdődik. A társaknak, az óvodai csoportoknak kialakításában és az énkép felépítésében, megszilárdításában. A kiscsoport normákat, szabályokat közvetít a külvilágtól, összehasonlítási, önbemérési lehetőséget nyújt a gyerekeknek. Ahhoz, hogy az óvodás gyerek egészséges társas lénnyé válhasson, először saját énjét kell megszilárdítania és felépítenie.

Az én önmagukról való tapasztalatok, ismeretek állandó rendszere. Alapvonásaiban az élet első 5-6 évében alakul ki. Ehhez kedvező feltételeket biztosít az óvodai nevelés a játék segítségével, amely az óvodás gyermek alapvető tevékenysége. Játszás közben ismerkedik a külvilággal, tárgyi és társas környezetével. S közben ismerkedik, önmagával, tisztába jön belső történéseivel, érzelmeivel. Félelmeit, ösztönös és tudatos vágyait a játék folyamatában kivetíti a külvilágba, cselekvőén és képzeleti szinten megismétli. Minden egészséges gyermekben veleszületett kíváncsiság működik, amely kereső - kutató manipulációra, aktiválásra készteti. A játékban ez folyamatosan hat, és tanulási eredményekhez vezet.

A mese, éppúgy, mint a játék az egyetlen közlésforma, amelynek segítségével gyerekekkel szót válthatnak az emberi természet belső tájairól és a világ egészéről. A mese: az anyanyelv zenéje és észjárása. Meséink arról szólnak, hogy az éhezőt meg kell vendégelni, az adott szót meg kell tartani és a jó tettért jót kell tenni. A gyengét, a kicsit meg kell védeni, de a hamisságnak nincs kegyelem. Az óvoda képes arra, hogy az óvodások mindennapját olyan tartalommal töltse meg, amelyben épül testük, lelkűk és gyermeki műveltségük. A másik tevékenységi forma, amelyet igazán kortársak között lehet művelni: az éneklés, a zene, a mondókázás, a népi gyermekjátékok. A gyermek érzelmi világának, esztétikai érzékének, mozgáskultúrájának megalapozását, megszerettetését segítik elő.

Az óvoda a köznevelési rendszer szerves része (A szerző felvétele)