Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-07 / 232. szám, csütörtök

12 Iskola utca ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 7. JÓ, HA TUDJUK Hibás hangképzés és javítása ÖSSZEÁLLÍTÁS Nem egyszer találkozunk hibás hangképzéssel. Ennek többféle oka lehet. Sajnálatos, ha a hangképző szervek betegsége, rendel­lenes elhelyezkedése okozza a problémát. Ilyenkor előfordulhat, hogy csak műtéti eljárás segíthet, vagy talán visszafordíthatatlan folyamat, illetve helyzet miatt nem lehet elhárítani a bajt. Fegyel­mezett gyakorlással, irányítottan lehetséges javítani a hibásan rögzült, ám változtatható artikulációt. Rendkívül fontos ebben a helyes minta. A kisgyermek utánzással kezdi elsajátítani a hango­kat, tehát pl. süketnéma szülők esetében döntő az egyéb környe­zeti hatások időbeni megjelenése. Az ingerszegény környezet itt is hat. Filmalkotások szólnak arról, hogy van lehetőség a javulásra. A nyelv vízszintes, földrajzi tagolódása során megkülönböztet­hetők a nyelvjárások, amelyek számos, a köznyelvben nem hasz­nálatos hangalakot őriznek. Ki ne ismerné fel a palócok rájuk jel­lemző hangjait. Bizonyos betegségek következtében (pl. foghiányok) vagy fog­pótlásoknál, esetleg teljes új fogsor megszokásakor előfordulhat hibás hangképzés. A legszokványosabb eltérés a pöszeség, a sely­pítés. A beszédhibák nem egyszer forrásul szolgálnak kabarétré­fákban, nagy előadóknál rájuk jellemző, hozzájuk tartozó vonás­ként jelennek meg. Érdekes módon a raccsolás kifejezetten segít­het, pl. a francia nyelv elsajátításánál. Voltak korok, amikor az nemesi származás bizonyítékául szolgálhatott a beszédben meg­jelenő kiejtési modorosság. A tömegkommunikáció hangos válto­zataiban fontos követelmény kell, hogy legyen a hibátlanul arti­kuláló emberek szerepeltetése. Természetesen a riportalanyoktól nem, de a műsorvezetőktől, riporterektől elvárható a helyes kiej­tés. Vannak iskolák, ahol tantárgyként szerepel a beszédművelés. A beszédhibában szenvedőknek szakemberek, logopédusok se­gítenek. A vizsgálatokat az egész országra kiterjedt hálózat végzi, foglalkozások keretében fiatal kortól kezdve gyakorlatokkal javít­ják az ilyen problémákat, méghozzá általában igen eredménye­sen. Súlyos esetekben gégészeti szakrendeléseket kell felkeresni. Egy kisebb műtéti beavatkozás teljes javulást hozhat. Előfordul, hogy akár baleset, akár születési rendellenesség miatt valaki orr- sövényferdülésben szenved. Ettől változik a hangképzése, amely műtéttel helyreállítható. Az eredmény: nemcsak a zavaró hurut szűnik meg, hanem az artikulációja is tökéletesedik. Megéri oda­figyelni! (lp.hu) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvas­sák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszol­nak az általunk feltett kérdé­sekre, és a megfejtést október 13-ig beküldik, megnyerhetik az AB-ÁRT Kiadó ajándékát, Szűcs Enikő: Nem mondja ki a nevét c. prózakötetét. 1. A közösségi nevelés az óvo­dai tevékenység alapja, amely lehetővé teszi a meg­felelő személyiségi jegyek a. alakítását b. növelését c. kiküszöbölését 2. Az óvodai élet rendjét, rit­musát, időbeosztását a na­pirend biztosítja. Ezen be­lül a leghangsúlyosabb részt ... legfőbb tevékeny­sége, a játék kapja. a. az újszülött b. a tanuló c. a gyerekek 3. Mire vállalkozik az óvoda intézménye? A hét éven ... gyermekek szeretetteljes gondozására, civilizálásá- ra és kultúrálására. a. belüli b. feletti c. aluli 4.... szerint az egész emberi élet szempontjából min­den életkornak megvan a maga fontos, egyedülálló, teljes szerepe, feladata, a. Nagy Lászlóné b. Nagy László c. Kiss László 5. Ahhoz, hogy az óvodás gyerek... társas lénnyé vál­hasson, először saját énjét kell megszilárdítania és felépítenie. a. egész b. egészséges c. jó Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bra­tislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk meg­fejtése: la, 2b, 3c, 4a, 5b. Kö­szönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal ri­maszombati Nagy Emőkének kedvezett a szerencse, az AB­ART Kiadó ajándékát küldjük neki. Pedagógusok továbbképzése a komáromi székhelyű Comenius Pedagógiai Intézetben Nem rosszak a magyar diákok Tudva levő, hogy nem létezik két egyforma iskola, a gyerekek és osz­tályok között eltérések mutatkoznak egy-egy intézményen belül is (Pavol Funtál felvétele) A szakemberek már a múltban is igyekeztek az ember képességeit átfogó mutatókkal meghatározni. A legismertebbek közé tar­tozik az intelligenciához rendelt intelligencia-kvóci- ens (IQ). Előnye, hogy egy- egy szám hozzárendelésé­vel könnyen leírható az egyén értelmi fejlettsége. CSÍK ZOLTÁN Nagy hiányosságuk azonban az üyen teszteknek, hogy nem adnak módot sem a feladatok és válaszok elemzésére, sem a fejlesztésre. En­nélfogva az oktatásban nem hasz­nosíthatók. A Comenius Pedagógi­ai Intézet szeptember közepén két­napos összpontosításra hívta össze Komáromba azokat a pedagóguso­kat, akik korábban a Duna- szerdahelyi Nyári Egyetemen már egy héten át foglalkoztak a Diag­nosztikus Fejlődésvizsgáló Rend­szer (DIFER) tanulmányozásával és alkalmazásának lehetőségével a szlovákiai magyar iskolákban. A képzésre 17 pedagógus jött el a nyugat- és közép-szlovákiai járá­sokból, akikkel négy előadó foglal­kozott Dosztálné Vécsei Magdolna, a tatai Cogito et Solvo Humán Szol­gáltató iroda vezetője irányításá­val. Az elméleti kérdések tanulmá­nyozására szeptember 19-én, va­sárnap került sor az intézet előadó­termében. Hétfőn az Eötvös Utcai Alapiskola első osztályos tanulói­nak bevonásával folytatódott a képzés, ahol mérést végeztek DIFER-tesztekkel, majd a kiértéke­lés szempontjait elemezték. Az akadémikus tudás A Diagnosztikus Fejlődésvizsgá­ló Rendszer, amely vizsgálataival a 4-8 éves korosztály alapkészségeit célozza meg, az intelligencia-kvó- cienshez hasonlóan szintén alkal­maz átfogó mutatót, amelyet a ku­tatók DIFER-indexnek neveztek el. Ezt a mutatót hét alapkészség szá­zalékpontban megadott átlagérté­kéből határozták meg. Megmutat­ja, hogy a tökéletes elsajátítást je­lentő 100 százalékpontot a gyer­mek milyen mértékben közelítette meg. A mérés olyan kritériumori­entált feladatokat tartalmaz, ame­lyek minden ép értelmű gyermek számára célként fogalmazható meg. Az IQ értékkel szemben a DIFER-index az alapkészségek ösz- szetevőinek részletes feltérképezé­séből származik. A gyermekek alapkészségeiben mutatkozó rend­kívül változatos eltéréseket nyo­mon lehet általa követni, s fejlesz­tésükbe megfelelő módszerekkel beavatkozni. Amennyiben hiteles vizsgálatokat szeretnénk folytami, tudományosan megalapozott mé­résekre van szükség. Tapasztalha­tó, hogy a szlovákiai oktatást még az ismeretcentrikus, akadémikus tudás elsajátíttatása jellemzi, ho­lott a fejlettebb világ már a kompe­tenciák, vagyis képességek fejlesz­tésében látja a kitörési lehetőséget a pedagógia jelenlegi válságából. A jellemző jegyek Elgondolkodtató példája az ide­jétmúlt megközelítésnek az Állami Tanfelügyelet egyik elmúlt évi fel­mérése, amely néhány magyar is­kolát kifejezetten rossz fényben tüntetett fel. Vizsgálatukban legin­kább az a gyakorlat kifogásolható, hogy egymástól eltérő adottságú intézmények, ill. tanulók teljesít­ményeit vetették össze és rangso­rolják, figyelmen kívül hagyva azt a nemzetközi gyakorlatban elfoga­dott pedagógiai tézist, miszerint ta­nuló és iskola csak önmagával ha­sonlítható össze reálisan. A hátrá­nyosabb helyzetű régiók, a hátrá­nyos környezet, az eltérő műveltsé­gű szülői háttér mind-mind össze­hasonlítást nehezítő tényezők. A jellemző jegyeket a méréseknél nem szabad figyelmen kívül hagy­ni, sőt, mint szocializációs mutató­kat számon kell tartani. A mérések­nek a hozzáadott pedagógiai érté­ket kellene mérniük, azt az állapo­tot, ahonnan a pedagógiai ráhatás elindul, és ahová egy adott idő után elérkezik. Több mint vitatható egy kalap alá venni a mérés során kis falu roma tanulóit a városi tanulók­kal. Mindemellett bármilyen méré­si eredmény csupán az érintett in­tézményre tartozó adat, amely jó esetben a visszacsatolást szolgál­hatná, s nem a pellengérre állítást. Tbdva levő, hogy nem létezik két egyforma iskola, a gyerekek és osz­tályok között eltérések mutatkoz­nak egy-egy intézményen belül is, ezért az ilyen mérés nem nyújt reá­lis képet az iskola munkájáról, így ezen az alapon rangsorolni sem eti­kus ezeket. Fejlődési hiányosságok A DIFER-tesztek nem a tanulók lexikai tudását vizsgálják, hanem az iskolába kerülő gyermek alap­készségeinek fejlődését, amelyek az iskolai sikeresség feltételei. Az eredmények a pedagógus és a szülők közös munkáját segítik elő, s nem kerülhetnek szélesebb nyilvánosság elé. A mérő szakem­berek képzése olyan szolgáltatás bevezetését teszi lehetővé a szlo­vákiai magyar iskolákban, amely segítségével még optimális élet­korban feltárva enyhíthetők, ill. kiküszöbölhetők az egész életre kiható fejlődési hiányosságok a tanulás területén. A Comenius Pedagógiai Intézet továbbképzé­sén részt vett pedagógusok első lépésként a saját intézményük­ben igyekeznek a méréseket elvé­gezni, később - az iskolák érdek­lődése szerint - egy-egy körzet el­látását is vállalni tudnák. Rímbe szedve vagy képekkel illusztrálva sokkal könnyebb felidézni a már megtanult tananyagot A bizarr képekre könnyebben emlékszünk FELDOLGOZÁS Míg a rövid távú memóriában akusztikus (hallunk) és képi jele­ket (látunk) rögzítünk, addig a hosszú távú memóriában az infor­mációk jelentésük szerint kódo­lódnak. Ilyenkor a kódolás és a felidézés között szorosabb köl­csönhatás áll fenn, ezért már a kó­doláskor, azaz az információval való első találkozáskor segíthe­tünk a majdani felidézésben. Az elszigetelt információtöredékek könnyen elvesznek. Ha azonban két vagy három csoportot alko­tunk a megjegyzendő dolgokból, sokkal többre mehetünk. Tegyük fel, hogy száz szókártya szavait kell felidézni. A szavakat nehe­zebb egyenként megjegyezni, s könnyebb, ha csoportosítással próbálkozunk: egyszerűbb megje­gyezni 15 madarat és 20 hüllőt, mint 35 különböző állatot. Ha a bemutatkozás, az új nevek példá­jánál maradunk, ha sok új nevet kell megjegyeznünk, illetve fel­idéznünk, könnyíthet a helyzeten, ha azokat foglalkozás szerint cso­portokba rendezzük. De ugyanezt az elvet követjük, ha egy hosszabb tanulmányt, könyvnyi anyagot kell megtanulnunk; ilyenkor a csoportokba helyezés nem más, mint egy hierarchikus vázlat ké­szítése. Olvasunk egy tanulmányt vagy újságcikket? Később sokkal köny- nyebben felidézhetjük tartalmát, ha kérdéseket teszünk fel okokra és következményekre vonatkozó­lag. Ilyenkor mélyebben dolgoz­zuk fel a megtanulandó anyagot, azaz több kapcsolatot alakítunk ki a tételek között, ezzel növeljük a rá való emlékezés valószínűségét. Ha egy anyagot a tengerparton, hason fekve tanulunk meg, köny- nyebben megy a felidézés ugyan­ott, ugyanabban a testhelyzetben. De mivel kevés tanár vizsgáztat ilyen körülmények között, ilyen­kor segít a képzelet: ha gondolat­ban hason fekszünk a tengerpar­ton, már rémlenek is az informá­ciók. Ezt kontextushatásnak hív­ják, melyet kiválthat akár hang vagy egy illat is, de nem feltétle­nül külsődleges tényező, például hangulat: ha rendkívül feldobot­tak vagyunk a tanulás alatt, ugyanebben az állapotban köny- nyebben megy a felidézés. A rímelés sokat segít, főleg kis­gyerekeknek a szorzótábla meg­tanulásában: „hatszor nyolc az negyvennyolc”, vagy a fizika egyes törvényszerűségeinek a megjegyzésében: „Minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorí­tott víz súlya.” Sokak számára hasznosak a ké­pi emlékeztetők. Neveknek, mondjuk, hajóhoz, vagy lámpa­oszlophoz kapcsolásával megjele­níthetjük a képi emlékeztetőt, és ezzel felidézhetjük az eredeti in­formációt. Ha 0-tól 9-ig minden számhoz társítsunk egy-egy kelle­mes képet, ezek segítségével a számokat is könnyebb felidézni. Elsőre kissé nyakatekertnek tűn­het, kísérletek mégis bizonyítják, hogy idegen szavak tanulásában hatékonyan alkalmazhatjuk az ún. kulcsmódszert, mely két lépésből áll. Tegyük fel, meg kell tanul­nunk, hogy az angol curtain szó je­lentése „függöny”. Először meg­próbálunk találni az idegen szó­ban egy részt, amely úgy hangzik, mint egy magyar szó. A kulcsszó most a „körte” lesz, mert a „körtn” nagyjából így ejtendő. A következő lépésben kialakítunk egy olyan ké­pet, mely összekapcsolja a kulcs­szót és a magyar jelentést; például egy körtékkel ékesített függönyt. A kulcsszó, majd a kép felidézése után könynyen beugrik a curtain szó jelentése. Ha idegen nyelvet tanulunk, szintén segítségünkre lehet egy mentális séta, például a szobánk­ban. Gondolatban menjünk körbe, álljunk meg az asztalnál, ablaknál, könyvespolcnál, stb. Ezek lesznek a séta állomásai. Amikor ezek az állomások már kellőképpen rög­zültek, megjegyezhetünk sok füg­getlen szót, mint a séta egyes állo­másait, mégpedig úgy, hogy kiala­kítunk egy képet, amely összefüg­gésbe hozza az első szót az első hellyel és így tovább. A helyek a módszerét alkalmazhatjuk egy be­vásárlási lista felidézésére is: az asztalon egy kenyér, az ablakon a vécépapír, a könyvespolcon tejfö­lök sorakoznak. Minél bizarrab- bak a képek, annál könnyebb az emlékezés, (vmp, he) ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom