Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-07 / 232. szám, csütörtök

8 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 7. Roma fafaragó alkotásai Kassa. Ondrej Gadzor fafaragó igazi népi tehetségként vere- kedte fel magát a szobrászinasok közül a szobrászművészek közé. Alkotásaiért verekednek a külföldi műkereskedők, idehaza pedig a legismertebb roma művészek egyike. Ma délután négy órakor a Löffler Múzeumban nyílik önálló kiállítása. Az esemény jelképes, mivel Gadzor annak idején tizenegy éven át segédkezett Löffler Béla mellett, szobrokat csiszolt és alapzatokat készített. Stílusán észrevehető nyomot hagytak ezek az évek, sok mindent ellesett a mestertől, ám a naiv művészekre jellemző „romlatlanságot” is si­került megőriznie. Szívesen készít indián totemekre vagy harco­sokra emlékeztető szobrokat, gyakran formál meg női alakokat és táncosokat is. A fa mellett újabban csonttal, sőt kővel is szívesen kísérletezik. A kassai Ondrej Gadzor művei október 25-ig látható­ak az Erzsébet utcai Löffler Múzeumban, (juk) Pozsonyról Pozsonyban A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete és az Agentura Pacis Po- sonium Egyesület kétnapos tudományos konferenciát rendez Po­zsony város története címmel. A nagyközönség számára is nyitott szimpóziumnak - amelyen közel kéttucat neves külföldi és hazai ku­tató tart előadást - az MKKI pozsonyi székháza (Védcölöp út - Pali- sády 54.) ad otthont. Az előadássorozat holnap 10, holnapután pe­dig 9.30-kor kezdődik, és mindkét napon késő délutánig tart. (ú) SZÍNHÁZ KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Hamlet 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Az apokalipszis angyalai - Bíbor folyók 2. (fr.-ang.) 18, 20.30 PÓLUS - METROPOLIS: A Bourne-csapda (am.) 16.20, 17.35, 18.25, 19.40 Egy makulátlan elme örök ragyogása (am.) 14.40, 16.50, 19 Non Plus Ultras (cseh) 15.30, 19.10 Post Coitum (cseh) 17.25,19.30 Terminál (am.) 15.50,18.15, 20.40 A falu (am.) 17, 21 Az apokalipszis angyalai - Bíbor folyók 2. (fran- cia-angol-olasz) 13.50, 15.45, 17.40, 19.35, 21.30 Stepfordi fele­ségek (am.) 15.05,18.05 Én, a robot (am.) 15.10,20.10 KASSA TATRA: Egy makulátlan elme örök ragyogása (am.) 16, 18, 20 CAPITOL: Az apokalipszis angyalai - Bíbor folyók 2. (fr.-ang.) 16,18, 20 ÚSMEV: A Bourne-csapda (am.) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: Garfield (am.) 18 GALÁNTA - VMK: Dirty Dan­cing 2 (am.) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Trója (am.) 17, 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Baromi jó 2 (cseh) 20 PÁRKÁNY - DANUBI­US: Pókember 2 (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Baromi jó 2 (cseh) 16.30 Három szín: piros (fr.-lengy.) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Az apokalipszis angyalai-Bíbor folyók 2. (fr.-ang.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Apja lánya (am.) 15.30,17.30,19.30 Argo (magy.) 16.15, 20.15 A Bourne-csapda (am.-ném.) 15.30, 17.45, 20 Feketék fe­héren (am.) 16.15, 18.15, 20.15 Stepfordi feleségek (am.) 18.30, 20.30 A tűzben edzett férfi (am.-mex.) 14.45,17.30, 20.15 Négyszemközt Petrik Szilárddal, a kassai Thália Színház Hamlet-bemutatójának címszereplőjével Akinek önmagát kell eljátszania (Csonka Sz. György felvétele) A 35 éves kassai Thália Színház új évadának ma esti első bemutatója Sha­kespeare Hamletje. A dán királyfi szerepében a tár­sulat vezető színészét, a 33 éves Petrik Szilárdot lát­hatja a közönség. Hogy Be- ke Sándor rendező ráosz­totta ezt a szerepet, az nem meglepő. A meglepő az, hogy egy ilyen kis, tájo­ló társulat ezt a nagy drá­mai művet műsorra tűzte. SZASZÁK GYÖRGY Mi indokolta ezt a választást? Való igaz, egy kicsit sok sebből vérzünk, a színházunk tekinté­lye egy kicsit meg van tépázva. Én készséggel elismerem, hogy ez részint önhibánkból alakult így, nagyobbrészt azonban a mostoha körülmények számlájá­ra írható. Szerintem minden évadban játszani kell legalább egy olyan darabot, ami az önbe­csülésünket visszaadhatja. Sha­kespeare Hamletjének ezért örü­lök. Ennek a darabnak időn és téren túli aktualitása van. Időszerű ma is. És nemcsak mi, a közönségünk is rászolgált. Ha mérlegre tennénk az eddigi szerepeidet, a mérleg nyelve alighanem a vígjátékok felé bil­lenne, jóllehet te a drámai szere­pekben is maradandó élményt nyújtóan formáltad meg alakjai­dat. Vajon a Hamletét eljátszani nehezebb lesz-e az eddigieknél? Kaptam én már sok pofont az élettől, ezért akár hamleti típusú embernek is tarthatom magamat. Nekem a Hamletiéi valójában semmi más dolgom nincs, mint behelyettesíteni a már megélt helyzeteimet, megfelelően asszo­ciálni, és ehhez képest eljátszani azt, amit Shakespeare zseniálisan megírt. Úgy is mondhatnám: azt kell eljátszanom, amit el se kell játszanom - és ezt nem nagy­képűségből mondom, hidd el. Merthogy...? Nézd, bevallom, hogy depresszi­óban szenvedek. Egyszer nagyon lent, máskor pedig nagyon fent va­gyok. Most azt gyakorolom, hogy valamilyen köztes állapotra is ké­pes legyek. Mikor fent vagyok, ak­kor rettentően impulzív tudok len­ni, befogadó - és ilyenkor jobban megélek mindent. De ismerem a pokol mélységeit is. Pedig - ahogy Hamlet mondja - nincs is rossz és jó dolog a világon, csak az emberi gondolkodás és érzékelés teszi a dolgokat ilyenné vagy olyanná. Rengeteget tud ez az ember, nem győzök tőle tanulni... Gondolom, addig azért nem jutottál el, hogy a nagy hamleti kérdést is feltedd magadnak... Ezzel kelek és fekszem már csaknem tíz éve. Talán túlságosan is sokszor elgondolkodom a „len­ni vagy nem lenni” kérdésen. Ál­landóan önelemzést végzek. Két­ségbe vonom minden lépésemet. Az Istenhez való viszonyom pedig egyszerűen megfogalmazhatat- lan. Persze van egyfajta életfelfo­gásom, van egyfajta hitem is, melynek segítségével megpróbá­lok lavírozni a mindennapok kö­dös tengerén. Nem az a baj, hogy mi már túlságosan is tudunk lavírozni? De igen! Mi már megtanultunk profi módra hazudni. Úgy tudunk hazudni, hogy hamis állításain­kat teljes egészében mi magunk is elhisszük. Ebben a tökélyig jutot­tunk! Arról már nem is beszélve, hogy rettentően kényelmesek és lusták vagyunk. És mintha valami furcsa mutáció folytán a kelet-eu­rópaiak agya a legeszementebb megoldásokat keresné. Sokszor azt tapasztalom, hogy a fától nem látjuk az erdőt. A Hamletet a világ sok szín­házában játszották. Több emlé­kezetes magyar változat is volt, a filmes feldolgozásokról már nem is beszélve. Nyilván te is láttál ezek közül néhányat. Ezek a hatások nem nehezítik meg a szerepformálást? Láttam színházban és filmen is a Hamletet, de megmondom őszintén, nem hagyott bennem olyan nyomot, ami most befolyá­solna. Beke Sándor nagyon tud­ja, mit akar, s ez nem csak rám, az egész társulatra igen jó hatás­sal van. Persze közben azért fel- felteszem magamnak a kérdést: nem vagyok-e elfogult a darab­bal szemben, magammal szem­ben vagy vele szemben - ő azon­ban mindennap meglep valami­vel. Olyannal lep meg, ami iszo­nyatosan megnöveli az alkotói energiámat. Néha elég egy fej­mozdulat funkciójának a megha­tározása, és ehhez a felismerés­hez máris más dolgok kapcso­lódnak, máskor pedig megsejte­ti, mit közöljek érzelemmel, mit racionálisan. Az utolsó próbákon annyira felgyorsultak az esemé­nyek, hogy az idő múlását észre sem vesszük, pedig közben még a vívást is gyakorolnunk kell. Vagyis minden jel arra mutat, hogy ez egy emlékezetes bemuta­tó lesz? Arra törekszünk, hogy az le­gyen. Minden idegszálunkkal ezen vagyunk - és tudod, az a jó, hogy ezt nem görcsös igyekezet­tel, idegesen tesszük, hanem vala­mi kiegyensúlyozott nyugalom­mal, igazi alkotói lázban. Infóvonal (szlovák nyelvű) 1234 66 ^Legon S UP 1924

Next

/
Oldalképek
Tartalom