Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-06 / 231. szám, szerda
Panoráma ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 6. ¥ e 24 N A PTÁR Október 6 EGY GONDOLAT „Azon kell lennünk, hogy oly alapját keressük az ország hatalmának nagyobbítására, mely mágnes gyanánt szolgáljon, s magához szívhassa a szomszéd nemzetiségeket.” Batthyány Lajos NÉVNAP Brúnó és Renáta A Brúnó német eredetű név, és barnát, fényeset jelent. A Renáta latin, illetve olasz eredetű, jelentése: újjászületett. Ma szlovák Natália nevű ismerőseinket is köszöntsük! MAI ÉVFORDULÓINK 155 éve végezték ki az aradi vértanúkat. 90 éve született Thor Heyerdahl norvég utazó, etnográfus, régész. 55 éve született Kocsis István labdarúgó. BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! 75 éves Bruno Cremer francia színész. Ő volt az új Maigret felügyelő-sorozat címszereplője. 60 éves Borisz Mihajlov orosz jégkorongozó. Steinmetz Barnabás (1975) vízilabdázó, világ- és kétszeres Európa-bajnok, a sydney-i és az athéni olimpián győztes magyar válogatott tagja. Tőzsér Árpád (1935) szlovákiai magyar költő, író. NAPI VICC János bácsi hazafelé kocsizik, mellette bandukol a kutyája. János ostorozza a lovat, mire az megszólal: —Te János! Ne üss olyan erősen azzal az ostorral, mert fáj! János bá megijed, leugrik a kocsiról, futásnak ered. Kutyája hűségesen követi. Megállnak egy fa mellett, hogy kifújják magukat. Erre megszólal a kutya: —Te János! Amikor a ló megszólalt, azt hittem betojok... Richard Axel és Linda B. Buck a szaglórendszer felépítéséről és működéséről Ezer gén és tízezer illat A szaglás nem csupán számos állat, de az ember számára is alapvető élettani funkció. Szaglás hiányában nem tudjuk felismerni például a romlott ételeket, nem veszünk idejében észre egyes vészhelyzeteket, mint gázszivárgás vagy egy kezdődő tűz füstje. ORIGO Az érzőműködések közül a szaglás az, amelynek élettani és genetikai háttere csak az utóbbi időszakban tisztázódott. Mint tegnap már beszámoltunk róla, az idei élettani-orvosi Nobel-díjat megosztva az amerikai Richard Axel és Linda B. Buck kapták, a szaglórendszer felépítésének és működésének feltárásában elért úttörő eredményeikért. Richard Axel és Linda Buck 1991-ben együtt tette közzé azt az alapvető tanulmányt, amelyben a szaglásban szerepet játszó receptorokhoz (érzékelő molekulákhoz) kapcsolódó mintegy ezer gént írtak le. E meglepően nagy géncsalád összes génünknek kb. a 3 százalékát teszi ki. Kutatásaik során kiderült, hogy ugyanennyi típusú szaglóreceptor létezik, amelyek a szaglásban szerepet játszó sejteken (receptorsejteken) foglalnak helyet. Minden sejt csak egyféle receptort hordoz, és mindegyik receptortípus csak kevés különböző (szerkezetileg hasonló) illatanyag érzékelésére képes. A szaglást biztosító sejtek éppen ezért erősen specializálódtak néhány illatanyagra. A szaglóműködés során az illat- anyag-molekulák a receptorsejteken lévő receptormolekulákhoz kapcsolódnak, amelyek ennek hatására aktiválódnak (ingerületbe jönnek), az ingerületet pedig - ami egy elektromos jel - hosszú nyúlványaikkal az ún. szagló- hagyma területére továbbítják, ahol újabb sejtek veszik át tőlük. Az átkapcsolás az ún. glomeru- lusok területén történik, amelyek apró, gomolyag alakú képződmények. Az ingerület innen a magasabb idegközpontok, az agy megfelelő területei felé továbbítódik, Linda B. Buck és Richard Axel ahol a különböző receptortípusokból származó információk kombinálódnak, és egy mintázat jön létre. E mintázat beépül a memóriába, és később képesek vagyunk előhívni. Ennek segítségével tudjuk elkerülni a fent említett veszélyes helyzeteket. A szaglás jelentősége az élővilágban ennél sokkal általánosabb: szinte minden élőlény képes érzékelni és azonosítani a környezetében lévő kémiai anyagokat. Az erre szolgáló receptorok jellege és száma fajonként eltérő. Axel és Buck egerek vizsgálatára alapozták eredményeiket, de az emberben ehhez képest nincs jelentős eltérés. A receptorok száma persze valamivel kisebb lehet, mert az evolúció során, a szaglás fontosságának csökkenésével egyes géneket elveszíthettünk. A szaglórendszer működésének tisztázása módszertani szempontból is érdekes: ez az első olyan eset, hogy egy fő érzőműködést főképp molekuláris technológiával derítettek fel. Axel és Buck kimutatta, hogy a szaglásban szereplő receptorok olyan molekulák, amelyek az ingert jelentő illatanyag megkötődése után alakot változtatnak, és egy ún. G-fe- hérjéhez kötődnek a sejtek memb(Reuters-felvételek) ránjában. Ennek hatására sejten belüli hírvivő molekulák (cAMP, ciklikus adenozin-monofoszfát) szaporodnak fel, amelyek aktiválják a receptorsejtek ioncsatornáit. Az alaphelyzettől eltérő iontranszport miatt alakul ki az ingerület. Axel és Buck mutatta ki, hogy minden egyes receptorsejtben csak egyetlen receptormolekula génje fejeződik ki (azaz aktív), így - mint már említettük - egy- egy receptorsejten csak egyféle receptortípus van jelen a körülbelül ezer típusból. A felfedezés teljesen váratlanul érte a kutatókat, akárcsak az, amikor kiderült: az ugyanolyan receptort hordozó sejtek ugyanabba a glomerulusba küldik az információkat, amelyek konvergenciája tehát már ezen a szinten megvalósul. Az információ később sem „esik szét”, mert az egy glomerulusba befutó ingerületeket csak egyetlen sejt szállítja tovább az agy különböző részei felé. A legtöbb illat mögött többféle illatanyag-molekula egyszerre van jelen, és minden illatanyag- molekula-típus különböző receptorokat aktivál. Ennek kombinációjából jönnek létre azok az illatmintázatok az agykéregben (talán színes mozaikokhoz lehetne hasonlítani őket), amelyeket agyunk képes memorizálni, és későbbi inger esetén azonosítani. Mintegy tízezer ilyen mozaikot tudunk felismerni, azaz körülbelül tízezer illat (illetve szag) felismerésére vagyunk képesek. A két tudós felfedezése teljesen váratlanul érte a kutatókat. Meggyorsítja a gleccserek olvadását az Andokban Az El Nino újra jelentkezik MTI-PANORÁMA Párizs. Ismét visszatér az El Nino meteorológiai jelenség - jelentette be az amerikai Óceán- és Atmoszféraügyi Hivatal (NOAA).,„Az El Nino feltételei kifejlődtek a Csendes-óceánban az elmúlt három hónapban és ezek 2005 elejéig megmaradnak” - szól a közlemény. A jelzett idő alatt az óceán felszínének hőmérséklete 0,5 Celsius fokkal emelkedett az egyenlítői zónában, ami az El Nino jelenlétének kétségtelen jele. „A NOAA-értékelés szerint hatása gyengébb lesz, mint az 1997-98-asé, de azt lehetetlen megjósolni, hogy milyen hatással lesz Dél-Amerika nyugati partjainak hőmérsékletére és az Egyesült Államokbeli esőzésekre” - írta a párizsi Le Monde. Az azonban tény, hogy maga a jelenség meggyorsítja a gleccserek olvadását a trópusi Andokban. Ez azért is nyugtalanító, mert az Andok több vidékén a gleccserek biztosítják a vízellátást. Francia, ecuadori és bolíviai kutatók tanulmányoztak e célból két gleccsert: a Zongót, amely Bolíviában található 4850 és 6000 méter közötti magasságban, valamint az Ecuadorban 4800 és 5760 között terjeszkedő Antizanát. Ők magyarázták el a jelenség mechanizmusát. „Elvileg az El Ninó megérkezését a dél-amerikai partokhoz az esőzések gyakoribbá válása jelzi. De az Andoknál ez másképpen működik. A gleccsereket tápláló esők nagyrészt az Atlanti-óceán felől érkeznek. De az El Nino felmelegíti a levegőt, ami megváltoztatja a szelek irányát, amelyek az esőfelhőket egyébként az Andok felé viszik. Ezért kevesebb az eső. A hatás kiterjed a havazásokra is. Ecuadorban, ahol a hőmérséklet az év folyamán alig változik, a felmelegedés miatt kevesebb a hó és több az eső. A hó takarótól megfosztott gleccser jobban ki van téve a napsugarak olvasztó hatásának. Bolíviában viszont a kevesebb csapadék vezet ugyanerre a következményre. A kutatók 1997 óta, amikor az El Nino legpusztítóbb formáját öltötte, mintákat vesznek négy, 6000 méternél magasabban fekvő glecs- cserből, hogy elemezzék az olvadási folyamatok és az El Nino jelentkezésének összefüggéseit. (A Csendes-óceán egyes térségeinek szokatlan mértékű felmelegedése az úgynevezett El Nino jelenség. Nevét a spanyol kisded szóból kapta, mert először karácsony táján észlelték megjelenését Dél-Amerika partjainál.) Elképzelhető egy DNS-bank létrehozása Noé bárkája - a Hold MTI-PANORAMA Milánó. A Hold a Föld Noé-bár- kája lehet, és biztosíthatja a jövőjét. Ezt állítja Bernand Foing, az Európai Űrügynökség (ESA) Smart-1 missziójának vezetője. Elmélete szerint a Föld áldozatul eshet planetáris méretű, ember által előidézett, vagy az űrből származó katasztrófának. Ha például nukleáris háború robbanna ki, lehet, hogy a környezetszennyezéstől, a halálos sugárzástól megszűnne a Földön az élet. Ezt a lehetőséget a statisztikák is alátámasztják. Ugyanez történhet, ha egy aszteroid vagy nagyobb méretű üstökös esne ránk. Bolygónkon a múltban bekövetkezett nagy kipusztulásokat, például a dinoszauruszok eltűnését, ilyen típusú események váltották ki. Ezért kell olyan megoldás, amely garantálná bioszféránk élőlényeinek fennmaradását. Ilyen összefüggésben meH0R0SZK0P Kos: Érzelmei szépek, de aszexuálisak. Nem a meg- fbghatót keresi a másikban. Pitiáner emberek mellékvágányra vihetik a sorsát, kis vétkeit társadalmi üggyé dagasztanák. Bika: Elmegy sörözni. Csak vigyázzon, mert a sörkörökben sok huncutságot tanulhat, azt például, hogy ki kell alakítani egy ősi hordát, aztán irány: a honfoglalás. Ikrek: Munkában pontos, éppen ezért ön lesz a legjobb szakember. Intellektuális típus, akinek igénye van minőségében magas színvonalú és szép környezetre. Ha ezt elérte, büszke rá. Rák: Ha ön nő, vérkeringési, ha férfi, anyagcseregondjai lehetnek. A köménymagos leves tökéletes orvosság! Ön az illusztráció ahhoz, hogy a pénz boldogít. Oroszlán: Gondolatban túlzásba viszi a szexualitást, de a valóságban nincs ideje és ereje a „minimálprogramhoz” sem. Meg is érdemelné, ha ilyen hozzáállással elszállna erotikus tehetsége. Szűz: Herder szerint „ha hibázik az asszony, bűnös a férfi“. E bölcsességet csak azért újuk le ide, mert ma a Szűz férfiaknak értékelniük kell egy szerelmi történetet. Mérleg: Ha ön férfi, megzavarhatja a hétköznapjait kedvesének egy közeli rokona vagy ismerőse, a háta közepére kívánja őt, mert rendszeresen rosszkorjön. Skorpió: Egyéni megújulást követel öntől a sors: legyen más! Annyira persze ne, hogy aztán felvonulni is menjen, de el kellene hagynia néhány rossz szokását, például a dicsekvést. Nyilas: Kerüli a veszekedést, csak mosolyt akar látni maga körül, elégedett, boldog embereket, úgy gondolja, hogy kegyetlenségnek, vérnek, agresszivitásnak ott van a híradó. Bak: Az ősi asztrológia szerint - ha nő, ha férfi - megtestesíti Síva istent, egyszerre száz dolgot intéz el, s persze mindent „istenien“. Hát nem isteni dolog ez! Vízöntő: Makacssága látványos lehet e napon, ragaszkodik valamihez, amitől már régen meg kellett volna szabadulnia. Sose felejtse: „Egy helyben is lehet mélyre zuhanni!“ Halak: Romantikusan kalandkedvelő, szeret nagyon utazni. Ami az anyagi javakat illeti, általában szerencsés időszak várható, nem szenved hiányt pénzben, de szerelemben sem! Rejtélyes kór tizedeli a vízilóállományt az ugandai Queen Elizabeth nemzeti parkban, csak augusztusban száz állat pusztult el. Szakértők gyanítják: a nemzeti parkba behatolt, takarmányt kereső oltatlan háziállatok által hordozott marhapestis terjedhetett át a vízilovakra. (Reuters-felvétel) rült fel a Hold, amely csak 350 ezer kilométerre van a Földtől. „Itt el tudjuk képzelni egy DNS-bank létrehozását, az összes földi élőlényfajta (ember, állat, növény) DNS- bankját, egyfajta Noé bárkáját” - magyarázta Foing. így a katasztrófa után, ha újratermelődnek az élethez szükséges feltételek, újra be lehetne népesíteni a Földet. A terv csak fokozatosan valósítható meg. Az első lépés a Hold szondázása a bolygó körüli pályáról, majd egy robot leszáll a felszínére, hogy adatokat gyűjtsön, amelyeknek birtokában a tudósok meghatározhatják, „hogyan és hol lehet kolóniát létesíteni rajta. Aztán 2005 táján leszállhat rá az ember és olyan bázisokat létesíthet, mint amilyenek jelenleg vannak a Délisarkon. Akkor jön el a DNS-bank felállításának ideje.” A Smart-1 november 15-én áll rá a Hold körüli pályára. Feladata, hogy feltérképezze a talajt és annak összetevőit.
