Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-29 / 225. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 29. 26 Szülőföldünk Nyitra központjában valószínűleg lerombolják a hírhedt Orbis művelődési házat, helyén a HB Reavis Group társaság bevásárlóközpontot szeretne építtetni Még a nevét is el kell felejteni A felirat szerint moziterem van, ám vetítés nincs (Anna Charizopulosová felvételei) Nyitra. Akár negyvenmillió koronát is kaphat a város önkormányzata az Orbis művelődési házért, ha sikerül üzletet kötnie a HB Reavis Group társasággal, amely főleg a pozsonyi Aupark bevásárlóközpont finanszírozása révén vált ismertté. Nyitra központjában ugyancsak bevásárlóközpontot szeretnének építeni, de a hatalmas beruházásnak az Orbis művelődési házon kívül alighanem az Általános Hitelbank épülete is áldozatul esne. VRABEC MÁRIA Bevásárlóközpont épül? Az érdekeltek közül egyelőre mindenki visszafogottan nyilatkozik a tervezett beruházásról, de a tárgyalások már hetek óta tartanak. Amint azt a Nyitrai Városi Hivatalban megtudtuk, „komoly az esély a sikerre”. A HB Reavis Group által benyújtott tervezet szerint a leendő szórakozó- és üzletközpont 9930 négyzetmétert foglalna el, az épületkomplexum közepén egy üvegezett átjáró két oldalán sorakoznának a boltok, előttük pedig szökőkutakkal és padokkal ellátott parkban pihenhetnének a látogatók. A három- emeletes létesítményben a boltokon kívül mozi, fitneszcentrum és diszkó, alatta pedig hatszáz férőhelyes parkoló is helyet kapna. A város szempontjából - azonkívül, hogy az elhanyagolt Orbis helyén végre egy, a helybelieknek szolgáló létesítmény működne - az a tény sem mellékes, hogy a nyitrai Auparkban 400 ember kapna munkát. Ahhoz, hogy a terveknek megfelelő tágas Aupark felépülhessen, az Orbisszal szomszédos Általános Hitelbank (VÚB) tavaly felújított és átalakított épületét is le kellene rombolni, a pénzintézet szóvivője szerint azonban korai lenne még erről nyilatkozni. Silvia Nosálová mindössze annyit árult el: tárgyalnak a HB Reavis Group képviselőivel, és minden a felajánlott ártól függ. Az öüet tehát mindenkinek tetszik, a nyitrai polgármester, Ferdinand Vitek pedig kifejezetten előnyösnek tartja, de a végső szót a képviselő-testület fogja kimondani. A bérlők évekig nem fizettek Komolyabb ellenérvvel eddig egyetlen frakció sem hozakodott elő, de valamennyien attól tartanak, az építkezés folyamán komoly dugók lesznek a belvárosi közlekedésben, s ennek kiküszöbölésére már a szerződésben szeretnének garanciákat látni. Csupán a HZDS-frakció elnöke és az Orbis művelődési ház egykori bérlője, Ján Kovarcík lát a tervezett beruházás mögött politikai szándékot. Pontosabban azt mondja: végre kiderült, miért kellett a Hviezda FM rádiót mindenáron kiköltöztetni az épületből. Ami az említett kiköltöztetést illeti, máig sem valósult meg maradéktalanul, mert a Rádió Nitra társaság irodái még mindig az Orbis művelődési ház harmadik emeletén működnek. Egyébként az épületből minden kiskereskedő és butikos kiköltözött, április óta nem vetítenek a moziban, és az épület környékét lassan ellepi a szemét. Ilyen dicstelenül ért véget az az időszak, melynek kezdetén, 1996-ban a művelődési ház bérleti jogát jelképes áron megkapó Rádió Nitra társaság a helyi kultúra felvirágoztatását és új rendezvények meghonosítását ígérte. Ehelyett a háromemeletes épületben minden lehetséges zugot ismét bérbe adtak, sőt, hogy minél nagyobb bevételre tehessenek szert, a nagyobb helyiségeket kartonlapokkal választották el. Ók maguk azonban még a szimbolikus bérleti díjat sem fizették a városnak. Az előző polgármester, Jozef Prokes sokáig szemet hunyt a dolog felett, de az új vezetés bíróságra adta a Rádió Nitra Kft.-t, és idén januárban végre megszületett az ítélet: ki kell költözniük. Mivel a társaság a határozatot megtámadta, az nem jogerős, ezért a kiköltözést is halogatni lehet. Az elhúzódó per miatt hónapok óta nem vetítenek a nyitrai mozikban, a felszerelés ugyanis a Rádió Nitra Kft. tulajdona, és amíg nem történik meg az elszámolás, a városi vagyonkezelőség lepecsételte az ajtókat. Szomorú mementó a város közepén Azt, hogy az Orbis művelődési ház valaha még eredeti rendeltetésének szolgáljon, a városi képviselők közül mindenki elképzelhetetlennek tartja. A teljes felújítás több százmillió koronába kerülne. Erre a városnak nincs pénze, mostani állapotában pedig még akkor sem felelne meg a mai követelményeknek, ha a rengeteg válaszfalat és a butikok egyéb maradványait eltüntetnék. „A hatszáz férőhelyes nagyterem sem alkalmas már másra, mint vetítésre, mert nincsenek öltözők és külön mosdók a fellépő művészek számára” - mondja a városi képviselő-testület kulturális bizottságának elnöke, Anton Zivcic. - Régen úgy működött a dolog, hogy a szereplők a szünetben együtt álltak sorban toalettre a nézőkkel, de a 21. század elején ez már elképzelhetetlen. Sajnos, oda jutottunk, hogy ez az alig húszéves épület ma üresen és feldúlva tátong a város közepén, mint a politikával összefonódó szlovák vállalkozói kultúra szomorú mementója. Jobb lesz ennek a szomorú sorsú épületnek még a nevét is elfelejteni, és helyette valami olyasminek esélyt adni, ami a város polgárainak kényelmét és szórakozását szolgálja.” Az adósság minden nappal nő Jelenleg valóban az tűnik a legjobb megoldásnak, ha a rossz emlékű Orbist lerombolják, mert a történtek után egyetlen kiskereskedő sem akart az épületben maradni - pedig a város felajánlotta nekik, hogy új szerződést köt velük. Sokan a főbérlővel együtt az adósok listájára kerültek, mivel a felszólítások ellenére sem a városnak, hanem Kovarcíkéknak fizették a bérleti díjat. Miután az a bírósági végzés ellenére sem volt hajlandó szedni a sátorfáját, a városi vagyonkezelőség április végén végső elkeseredésében az egész épületben kikapcsoltatta az áramot. Sok albérlő akkor döntött úgy, jobb lesz, ha új helyiségek után néznek. Mindösz- sze egy szolárium és egy zálogház maradt az épületben - tulajdonosaik az első felszólítás után szerződést kötöttek a várossal, rendesen fizetnek, úgyhogy miattuk meg kell őrizni az áramszolgáltatást és mellettük „vegetál” az épületben a Rádió Nitra Kft. igazgatója, Vladimír Kovarcík is. Mit csinál Vladimír Kovarcík? Hogy mit csinál, nem lehet tudni, mert a Hviezda FM - amely évekig a HZDS leghűségesebb szócsöve volt - nyáron végleg elhallgatott. Nyakig eladósodott tulajdonosai az utolsó pillanatig próbáltak vevőt találni az adóra, de senki nem volt hajlandó felvállalni a várossal szembeni tízmilliós tartozásukat, a város pedig semmiképp nem akarta elengedni azt. Végül lejárt a rádió sugárzási engedélye is, és ma már csak a bírósági beadványok őrzik a nevét, mert a nyitrai önkormányzat akár évekig is hajlandó pereskedni a pénzéért. Az összeg minden nappal tovább nő, mert hozzászámolják az áram költségeit is. Ha pénz nincs, marad a feledés A remény, hogy egyszer valóban a város kasszájába kerül a pénzjegyre csökken. Bár a nyitrai lakosok felháborítónak tartják, hogy ezt valaki megengedheti magának, miközben rajtuk a pár száz koronás szemétdíjat is behajtják, a legtöbben úgy vélik, jobb lesz az egész kínos történetet elfelejteni. Erre pedig a lehető legjobb megoldás, ha még az épület sem marad meg, amely Kovarcíkék hajdani sáfárkodására emlékeztetné a polgártársakat. A Hviezda FM lógója máig uralja az épület homlokzatát A termény felvásárlási árát illetően a mezőgazdasági szövetkezet elnöke, Lelkes Péter nem túl optimista Kukoricanapot tartottak Lakszakállason Rendezetlen tulajdonviszonyok a beruházás körül A befektető ultimátumot adott Nyitra városának V. KRASZNICA MELITTA Lakszakállas. Az Agromarkt Kft. és a Lakszakállasi Mezőgazdasági Szövetkezet fajtakísérletek megtekintésével egybekötött kukoricanapot tartott szeptember 23-án. A bevezetőben Lelkes Péter, a szövetkezet elnöke egyebek között azt vázolta, milyen szerepet tölt be a kukorica termesztése a szövetkezet gazdálkodásában. Szántóföldterületük egyharmadán termesztenek kukoricát, idén már 1800 hektáron, és 7-8 tonnás hektárhozamokra számítanak. Az előző négy évre visszatekintve a szövetkezetnek a kukoricaeladásból származó bevétele 9-40 millió korona között mozgott, miközben az egész növénytermesztésből 55-90 millió korona bevételt könyvelhettek el. Ez a szövetkezet összbevételének nem egész 20 százaléka. „Viszonylag kevés terményt értékesítünk közvetlenül, inkább tej, hús, liszt formájában dobjuk piacra” - magyarázta az elnök. A lakszakállasi szövetkezetben jelenleg 20 ezer sertést és 3600 szarvas- marhát tenyésztenek. Lelkes Péter elárulta, tavaly hektáronként mintegy 6000 korona hasznot hozott számukra a kukorica, mert - bár a hozamok alig haladták meg a hat tonnát - átlagosan 4000 koronás tonnánkénti áron sikerült értékesí- tetniük a terményt. Az idei felvásárlási árak tekintetében nem túl optimista a szakember. „Ha abból indulunk ki, hogy Csehországban a Magyarországról származó kukorica tonnáját a szállítási költségeket is beleszámítva 3800 szlovák koronának megfelelő összegért kínálják, nem lehetünk nagyon bizakodóak” - mondta. Belucz János, az Agromarkt képviselője emlékeztetett arra, hogy a tavalyi rendkívül száraz és átlagon felüli meleg időjárással szemben idén jóval több volt a csapadék, ami kedvezett a kukorica fejlődésének. „Míg tavaly körzetünkben csupán 352 milliméter csapadék hullott, addig idén már mostanáig 453 milliméter - mutatott rá. - Mint a sokéves tapasztalatok mutatják, közvetlen összefüggés van a terméshozamok és a csapadékmeny- nyiség között.” Úgy tűnik, idén a gazdálkodók jóval nagyobb összegeket költenek majd a szárításra, hiszen tavaly a betakarításkor a kukoricaszem nedvességtartalma alig haladta meg a 15 százalékot, s két héttel az idei betakarítás előtt még mindig 45-55 százalék közti nedvességtartalmat mértek a szakemberek. Dobos László, a mezőgazdasági minisztérium osztályvezetője arról ugyan még nem tudott beszámolni, milyen kritériumok vonatkoznak majd a kukorica intervenciós felvásárlására, ám a búza esetében több fontos dologra felhívta a jelenlévők figyelmét. Mindenekelőtt arra, hogy az uniós követelmények szerint az intervenciós felvásárlásra szánt búzának az úgynevezett zöldindexét is vizsgálják. Ez a mutató a sikér minőségét határozza meg. - Szlovákiában csupán öt olyan, nemzetközileg elismert, bizonylattal is rendelkező laboratórium található, amely képes mérni ezt az értéket. Az osztályvezető rámutatott arra is, hogy a közraktárakban tárolt gabonát a kiraktározást követően szintén felkínálhatják a termelők intervenciós felvásárlásra. Itt az jelenthet gondot, hogy a Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség (PPA) csupán harminc nappal a beraktározást követően fizet a terményért. Kérdésre válaszolva Dobos László elmondta, várhatóan december elejétől kezdik kifizetni az EU-s alapokból származó támogatást. „Az idén a mezőgazdászok összesen mintegy 4500 korona hektáronkénti támogatásra számíthatnak, amelyből eddig 1650 koronát kaptak meg” - tette hozzá. Az egybegyűltek a kísérleti parcellákon 14 kukoricahibridet tekinthettek meg, és eszmecserét folytathattak a vetőmag- és vegyszerforgalmazó cégek képviselőivel is. ÚJ SZÓ-HÍR Nyitra. Október végéig adott ultimátumot a Discovery Group társaság a város önkormányzatának - ha utóbbinak addig nem sikerül rendet teremtenie az Agrokomplex előtti terület tulajdonjogi viszonyait illetően, a befektetők nem építik fel a tervezett bevásárlóközpontot, és veszteségeik miatt beperelik a várost. A 40 ezer négyzetméter területet a társaság tavalyelőtt vette bérbe 90 évre, de időközben kiderült, bizonyos részeire jogosan tartanak igényt a régi földtulajdonosok. A gerencséri polgár- mester, Finta Rudolf és néhány helybeli polgár 6800 négyzetmétert illetően már pert is nyert a nyitrai önkormányzattal szemben, és újabb 6000 négyzetméter ügyében még folyamatban van a peres eljárás. A Discovery Group felajánlotta, az időveszteség elkerülése érdekében az egész területet megvásárolják a várostól, hogy az kifizethesse a telektulajdonosokat, de Ferdinand Vitek polgármester szerint az önkormányzatnak nincs szüksége segítségre. A befektetők által ajánlott szerződésmódosítást és a terület eladását a város szempontjából hátrányosnak tartja, de a végső szót a képviselő-testület fogja kimondani. Ha a befektetés meghiúsul, a várost komoly nemzetközi per fenyegeti, mert a szerződés megkötésekor a nyitrai polgármester felelősséget vállalt: a bérbe adott telkekre harmadik fél nem tart igényt. A Discovery Group eddig 220 millió koronát költött a telek rendezésére és a társaság igazgatója, Jonathan Wilkinson reményét fejezte ki, hogy a gondok ellenére még az idén elkezdhetik az építkezést, 2005 karácsonyára pedig átadhatják a bevásárlóközpontot. (vm)
