Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-29 / 225. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 29. _____________________________ _______________________________________________________________________________________________________________________Szülőföldünk 27 Ma darász Róbert, a Marianum Egyházi Óvoda, Alapiskola és Gimnázium új igazgatója a nevelési és tanintézményben a folytonosságot tartja fontosnak Erős hittel és lépésről lépésre építkeznek A lepusztult épület helyén 35-40férőhelyes kollégium áll majd (Vas Gyula felvételei) A 75 éve alakult Marianum Katolikus Fiúinternátus és Kisszemi- nárium épülete annak idején közadakozásból épült Komárom. Augusztus elsejétől új igazgató, Madarász Róbert irányítja a tíz éve alapított Marianumot, amely ma már három intézményt foglal magába: az egyházi óvodát, alapiskolát és gimnáziumot. Az eddigi igazgató, Stubendek István - aki a kezdetektől fogva a Marianum élén állt - nem pályázott a posztra. Madarász Róbertét kinevezése kapcsán eddigi munkájukról és terveiről kérdeztem. V. KRASZNICA MELITTA A Marianum egyházi alapiskola megalakulásakor ének-zene tagozatos alapiskolának hirdette magát. A tavalyi tanévtől viszont már a nyelvi oktatás került előtérbe. Önnek müyen elképzelései vannak az alapiskola további szakosodását illetően? Szeretném leszögezni, hogy nem vagyok a minden áron való változtatások híve. Amennyiben adott egy jó keret és megfelelő az irány, akkor a folytonosságot fontosabbnak tartom. Amikor 10 évvel ezelőtt megalakult az iskola,az akkori vezetői úgy látták, az ének-zene tagozat meghirdetésével olyan lehetőséget tudnak felkínálni a szülőknek, amely hiányzott eddig a városban. Igény viszont volt rá. A változó helyzettel, országunk EU-csatlakozásával azonban újabb igények merültek fel, elsősorban a nyelvoktatást illetően. Ezért a tavalyi tanévtől már az első osztályban bevezettük az angol nyelvet. Nem szerettük volna azonban tovább növelni az így is magas óraszámot - hiszen nálunk a hittanoktatás is heti két órában folyik ezért az énekórát lecsökkentettük heti két órára. Ez még mindig magasabb, mint más alapiskolákban. Nálunk szinte minden tanteremben van zongora vagy harmonium, furulyázni tanulnak a diákok, tehát nem szakadtunk el teljesen az eredeti iránytól sem. A gimnáziumban idén érettségizett az első végzős évfolyam. Bizonyára Önhöz is eljutottak olyan, a városban keringő vélemények, miszerint az elmúlt években azok választották az egyházi gimnáziumot, akiket nem vettek fel a Selye Gimnáziumba. Mivel tudják kivédeni az effajta szóbeszédeket? Természetesen én is hallottam ilyen hangokat, de az eredményeink magukért beszélnek. Első érettségiző diákjaink 90 százaléka bejutott abba a felsőoktatási intézménybe, amelyet kiválasztott magának. Azt hiszem, ez szép eredmény. Másrészt diákjaink egy része távolabbról érkezik, és kimondottan a mi intézményünkben kíván tovább tanulni. Sőt, olyan családról is tudunk, amelyik azért költözött Komáromba, hogy gyermeke a mi iskolánkban folytathassa tanulmányait. Hiszen a környéken nincs még egy négy- osztályos egyházi gimnázium. Mi az oktatás mellett a nevelést is nagyon fontosnak tartjuk, és a világi intézményektől eltérő elvek szerint neveljük diákjainkat. Ezért is nagyon fontos számunkra, hogy néhány éve óvoda is működik a Marianum keretében, tehát az egész spektrumot felöleljük. Most már adott a lehetőség a szülők számára, hogy egyházi szellemben oktató-nevelő intézetet válasszon gyermekének az óvodás kortól egészen az érettségiig. Megjegyzem, a miénk az egyetlen egyházi alapiskola a járásban. Úgy tudom, még az idén saját kollégium építésébe fognak. Valóban így van, és ettől a lépéstől azt várjuk, hogy tovább növekedjen a gimnazistáink száma, amely már jelenleg is meghaladja a százat. Amennyiben saját kollégiumot tudunk majd felkínálni diákjainknak, akkor nem csupán azt érhetjük el, hogy távolabbi vidékekről is jöjjenek hozzánk tanulni, hanem oda tudunk figyelni arra is, miként töltik szabadidejüket, és az általunk vallott nevelési elvek szerint terelgethetjük a diákokat. Erre jelenleg, amikor is más iskolák kollégiumában tudjuk csak elhelyezni tanulóinkat, nincs módunk. Eddig is nagyon odafigyeltünk a szabadidős tevékenységekre, a szakköri munkára és ez csak fokozódni fog, ha lesz saját kollégiumunk. Ez ön szerint mikorra várható? Optimális esetben 2006 szeptemberében nyílhatna meg a 35- 40 férőhelyes kollégium. Az iskolaudvarban található, évek óta üresen álló és igencsak lepusztult épületet kívánjuk felújítani, jelenleg zajlik az engedélyeztetési folyamat, majd a kivitelező kiválasztása következik. Szeretnénk még idén megkezdeni a munkát. Honnan teremtik elő a szükséges pénzt? Többmilliós beruházásról van szó, ám az államtól erre a célra nem kapunk egy fillért sem. Ami valahol érthető is, hiszen-egyházi ingatlanról van szó. Az egyházi iskolák az elmúlt években elég mostoha körülmények között léteztek, és a dologi kiadásokra, fejlesztésre eddig se kaptunk pénzt az államtól. Tehát mi már eddig is rá voltunk kényszerítve arra, hogy pályázzunk. Iskolánkban két nonprofit szervezet is működik, a Bíró Lucián Alap, valamint a Cornides István Társaság, amelyek szintén segítséget nyújtanak az iskola jobb műszaki felszereléséhez, korszerűsítéséhez. A kollégium felépítéséhez szükséges pénzt ugyancsak pályázatok útján próbáljuk előteremteni. Természetesen számítunk támogatók adományaira is. Érdekességként említeném, hogy a Habsburg-háztól is kaptunk már támogatást, egy idős úr pedig havonta 100 koronát utal át iskolánk számlájára. Ezenkívül a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is segít bennünket, de az egyes plébániákon is szerveztek már gyűjtést számunkra. Ne feledjük, intézményünk elődje, a 75 éve alapított Marianum Katolikus Fiúinternátus és Kisszeminárium annak idején közadakozásból épült. Jézus azt mondta: aki engem követ, sziklára építi a házát. Mi is ezt tartjuk szem előtt és az ökumenizmus szellemében, erős hittel, szüárd akarattal, lépésről lépésre építjük intézményünket. Madarász Róbert: A szülők számára adott a lehetőség, hogy egyházi szellemben oktató-nevelő intézetet válasszon gyermekének az óvodás kortól egészen az érettségiig „A kultúrával dicsekedni akarunk, de meggondoljuk, mennyi pénzt költsünk rá” Sikeresen gazdálkodik a Zselízi Városi Könyvtár FORGÁCS MIKLÓS Zselíz. Vállalkozásainak is köszönhetően sikeresen működik a város könyvtára. Az intézmény igazgatója, Bénik Jana elmondta, a rendszerváltás utáni időszakban, amikor felbomlott a könyvtárak országos, központi hálózata, a járási könyvtárak a kulturális minisztérium hatáskörébe kerültek, ám a városi könyvtárak „magukra maradtak”. „Ebben a helyzetben jogalanyiságunk tette lehetővé, hogy - ha már a vízbe lettünk dobva - ússzunk. A könyvtár vállalkozási engedélyt váltott ki, s a város azóta is egyetlen könyvesboltját üzemelteti. A városháza oldalszárnyát, ahol megtalálhatóak vagyunk, a zselíziek most már Könyvház néven ismerik. Ugyanitt van egy antikváriumunk is - részletezte az igazgatónő. - Haszonnal gazdálkodunk, a költségvetésünk szinte egyharmadát a könyvesbolt bevételei biztosítják. A Soros Alapítvány és az Illyés Közalapítvány támogatásával, valamint saját forrásból sikerült kialakítani egy négy gépből álló kis számítógépes hálózatot.” Mivel a Pro Slovakia Alapnál megpályázott, egy multimediális olvasóterem berendezésére fordítható összeget is megnyerték, ami azt jelenti, hogy bevezethetik az internetet is. „Nagyon sokrétű a tevékenységünk; mint könyvtárnak természetesen olvasóink kiszolgálása a legfontosabb. Minden évben olvasói versenyeket rendezünk. A Rákóczi Szövetség segíti a Csontos Vilmos Mezei Bokréta nevű olvasóversenyünket. Szlovák olvasóinknak a Dobsinského posolstvo nevű rendezvényt kínáljuk. A gyermekosztály egyik részében videosarkot rendeztünk be - ugyancsak önerőből. Vállalkozásaink közé tartozik a fénymásológép működtetése. 2001-től 24 alkalommal került sor az Irodalmi Kávéház nevű rendezvényünkre: a szűkebb és tágabb régiónk neves személyiségeit, a történelmünket és a hagyományainkat ismerő előadókat hívtunk meg. Tavaly az Illyés Közalapítvány támogatta rendezvényeinket. Augusztus 11-én roma gyermek olvasóinkat hívtuk meg, hogy egy kellemes délutánt töltsünk el együtt a könyvtárban. A földszinti kiállítótermünkbe lehetőség szerint helyi kötődésű alkotók színvonalas munkáival akarjuk becsábí- tani a látogatókat.” Bénik Janka elmondta, útbaigazítást, programtippeket kérve turisták is gyakran keresik föl a könyvtárat. „Úgy gondolom, egy ilyen gazdag múltú városnak nagy szüksége lenne egy információs központra, s könyvtárunk alkalmas lenne ilyen feladatok ellátására. A polgármesterrel, Nagy Gézával együttműködve, az ő és a Kárpátia Alapítvány ajándékaként az idei tanévnyitón minden elsős kisdiák padjára könyv került, a köteteket boltunk választotta ki és szerezte be. Nagy büszkeségünk, hogy a Kárpátia Alapítványtól megkaptuk a Magyar Nagylexikon köteteit. Az elmúlt évben 309 könyvet vásároltunk, s a vételhez is mi gazdálkodtuk ki a pénzt.” Új ügyfeleket szeretne? Éljen az előnyös hirdetés lehetőségével Szülőföldünkben az Új Szó regionális mellékletében! Területi üzletkötőink ellátogatnak Önhöz, és megoldást javasolnak. Kapcsolatfelvétel: Újvár: Kis Péter, tel: 0905/413 623 e-mail: peter.kis@ujszo.com Dunaszcrdahcly, Galánta: Roskó Péter, tci: 0905/551 957 e-mail: peter.rosko@ujszo.com Nagymegyer: Kováts István, tel: 0905/646 843, e-mail: amethyst@centrum.sk Rimaszombat: Silling Géza, tel: 0907/255 600 Somorja: Méry Erzsébet, tel: 0905/145 920 e-mail: heureka@nextra.sk jó befektetés!
