Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-16 / 214. szám, csütörtök
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 16. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Don Giovanni 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Össztánc 19 KIS SZÍNPAD: Jelenetek egy házasságból 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Kill Bill 2 (am.) 18, 20.30 MLADOSf: Minority Film Festival - Rövidfilmek 14 Isteni beavatkozás (fr.-ném.- marokkói) 17 Üzlet a korzón (csehszlovák) 20 MÚZEUM: Elveszett jelentés (am.-japán) 19.30 TATRA: Dogville - A menedék (dán-svéd-norvég) 18, 20.30 AUPARK-PALACE: A falu (am.) 14.20, 16.40, 18.30, 19, 20.50, 21.20 Dirty Dancing 2 (am.) 15.20, 17.20 Időzavarban (amerikai) 19.20, 21.30 Terminál (am.) 15, 17.30, 19, 20, 21.10 Én, a robot (am.). 14.50, 15.40, 17.10, 18.10, 19.30, 21.50 Dogville - A menedék (dán-svéd-norvég) 15.50, 18.40, 21.30 Shrek 2 (am.) 14.20,16.20 Garfield (am.) 14,16 Fahrenheit 9/11 (am.) 18, 20.30 Pokolfajzat (am.) 15.30, 17.50, 20.20 Kill Bill 2 (am.) 14.40, 17.40, 20.40 A sötétség krónikája (am.) 14, 16.30, 18.50 A Magdolna nővérek (ír-ang.) 17, 19.20 Őrültekháza (or.-fr.) 15, 21.40 PÓLUS - METROPOLIS: A falu (am.) 13, 14.05, 14.45, 15.10, 16.15, 17.20, 18.25, 19.30, 20, 20.35, 21.40 Terminál (am.) 13.15, 15.15, 17.45, 19.20, 20.10 Én, a robot (am.) 13.20, 15.40, 18, 20.20, 21.45 Fahrenheit 9/11 (am.) 17.10, 19.40 Kill Bill 2 (am.) 17.25, 21.35 Dirty Dancing 2 (am.) 15.45, 17.30 Pokolfajzat (am.) 14.25, 19.05 A sötétség krónikája (am.) 16.50, 21.55 Garfield (am.) 13.30, 15.20 KASSA TATRA: Őrültekháza (orosz-francia) 16, 18, 20 CAPITOL: A falu (am.) 16, 18, 20 ÚSMEV: Terminál (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: A szemközti ablak (ol.) 17.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: A passió (am.-ol.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A Magdolna nővérek (ang.-ír) 19.30 VÁGSELLYE-VMK: Pofa be! (fr.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Inkognito (am.) 19 ROZSNYÓ-PANORÁMA: Shrek 2 (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Argo (magyar) 18, 20 Arthur király (am.-ír) 15.15, 17.45, 20.15 Bajos csajok (am.) 20.30 Én, a robot (am.) 15.30, 17.45, 20.15 Garfield (am.) 16, 18, 20.15 Holtak hajnala (am.) 18.15 A Macskanő (am.) 16.15 Pokolfajzat (am.) 15.15, 17.30, 20 Shrek 2. (am.) 15.45 A sötétség krónikája (am.) 20.15 Szex, csajok Ibiza (ném.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Szüzet szüntess! (am.) 15, 17.15, 19.30 Terminál (am.) 14.45, 17.15, 19.45 Kortárs zenei hangversenyek Somorján (New) Music At Home a koncerteken. Az említett nyitó- hangverseny után szeptember 22-én Ján Slávik és a VENI ensemble lép közönség elé, október 8-án a kiváló harmonikaművész, Boris Lenko látogat el Somorjára, október 15-én pedig az OVER4tea ad koncertet. (A kezdések időpontja 18.30.)" Amint azt Dániel Matej elárulta, a zenekar neve egyrészt azt jelzi, hogy tagjai (köztük ő maga) negyvenen felüliek, másrészt meghívás egy csésze teára - zene mellett, természetesen. Dániel Matej az OVER4tea zenekaron kívül a don@u.com-mal és a VENI ensemble-lal is fellép, s mindemellett ő az egyik fő szervező - a kortárs zene lelkes és elhivatott népszerűsítője. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik Az új zene estje elnevezésű nemzetközi fesztivál, amelyet már tizenöt éve rendeznek meg Pozsonyban, s amely a kortárs zene legnagyobb szlovákiai rendezvényének számít. Mint mondja, manapság a kortárs zene iránt a kulturális intézmények nem mutatnak kellő érdeklődést Szlovákiában, ő maga zenészként többnyire külföldről kap felkéréseket. Az olyan koncertek, ahol kortárs zeneszerzők műveit hallhatja a közönség, meglehetősen ritkák. A somorjai közönség tehát előnyös helyzetben érezheti magát: szeptemberben és októberben négy ilyen jellegű hangversenyt is kínál a (New) Music At Home rendezvénysorozata. (me) ELŐZETES Ha valaki a don@u.com-ra kíváncsi, ne az Interneten keresse (bár bizonyára ott is talál róla információt). A don@u.com ugyanis nem portál, hanem egy alkalmi, nemzetközi zenei formáció, amelyet a szlovák VAPORI del CUORE és az osztrák Trappist néhány tagja hozott létre, és bemutatkozó hangversenyüket holnap este fél héttől tartják a somorjai zsinagógában. Ők nyitják meg a (New) Music At Home elnevezésű koncertsorozat második évfolyamát. A rendezvény Kiss Csaba, az At Home Gallery vezetője és Daniel Matej zeneszerző, muzsikus, a Kortárs Zenei Nemzetközi Társaság közös „gyermeke”. A projekt tavaly és idén is a szlovák kulturális minisztérium támogatásával valósul meg. Ebben az évben valamivel több pénzt kaptak, így a múlt évi két koncert helyett idén már négy szerepel a programban. Amint azt Dániel Matej elmondta, a hangversenysorozattal a régió kulturális rendezvényeit szeretnék bővíteni, hogy Somorja és környékének lakossága rendszeresen találkozhasson az „új” és a „régi” zene különböző formáival. Természetesen az „új”-on nem csupán a kortárs zenét érti, mert véleménye szerint egy zenemű időszerűsége nem annak a függvénye, hogy napjainkban vagy 100-200 évvel ezelőtt született. Idén azonban úgy alakult, hogy csupa kortárs zenemű csendül fel Lőrincz Zsuzsa, Svätopluk Mikyta, Hans Pfrommer és Ármin Subke tárlata Dunaszerdahelyen A posztmoderntől a belső tájakig Lőrincz Zsuzsa jubileumi tárlatának megnyitóján (Somogyi Tibor felvétele) Amint tudjuk - és gyakran, okkal, mondogatjuk -, két dudás nem fér meg egy csárdában. Ha nem tudnánk azt is, hogy a kivétel erősíti a szabályt, bizony, azt hihetnénk, hogy az egymás közelében álló két du- naszerdahelyi kiállítóhely, az Art Ma és a Kortárs Magyar Galéria példás együttműködése megcáfolja a régi bölcsességet. HIZSNYAI ZOLTÁN Nem jellemző ugyanis, hogy egymással konkuráló kulturális intézményeink egyeztetnék rendezvényeik kezdési időpontjait, vagyis hogy számot tartanának egymás .közönségére. Múlt pénteken este - a korábbról már ismert dramaturgia szerint - először az Art Ma Galéria soros kiállításának megnyitójára gyülekeztek a képzőművészet szerdahelyi hívei. A kiállítás meglehetősen talányos meghívóján három fiatalembert látunk, nyakig merülve egy fürdőmedence vizébe, kezükben egy-egy színes, más-más pozícióban közszemlére kitett strandlabda. A tárlat műfajáról a túloldalon olvasható szlovák nyelvű szöveg sem árul el sokkal többet. A cím - saját fordításomban - így hangzik: „Jó szórakozást”. Az alcím pedig: „A dolgokat illető mai nézetek ellentétesek a korábbiakkal.” Nos, mindezek ellenére hagyományosnak mondható képkiállítást láthatunk. Legalábbis abban az értelemben, hogy rajzolt és festett alkotásokról van szó. A kiállítók - vagyis az itt finom vonalú színes rajzokkal és kollázsokkal szereplő szlovák Svätopluk Mikyta, illetve a hiperrealista ki- dolgozottságú festményeket kiállító német Hans Pfrommer és a sokkal rusztikusabb ecsetkezeléssel alkotó Armin Subke - a kilencvenes évek első felében Stuttgartban, Wolfgang Gäfgen műtermében folytatott képzőművészeti tanulmányaik során ismerkedtek meg és kötöttek barátságot. A három fiatal alkotó munkái a kifejezőeszközök tekintetében lényeges eltéréseket mutatnak ugyan, ám mindhármuk szemléletmódjában van egy bizonyos fokú sajátos, mégis nyilvánvalóan nagyon hasonló életérzésből fakadó „édes-savanyú irónia” - amint azt Sabína Jankovicová, a kiállítás kurátora is hangsúlyozta a megnyitón. Vagyis a különböző tengelyszögben elforgatott egyforma strandlabdák korántsem véletlenül tűnnek fel a meghívón. Aztán némi koccintgatást követően az Art Ma szép számú közönsége a posztmodern hangulatú keserédes iróniából alig pár perccel a másik kiállítás megnyitója előtt teljes létszámban átgyalogolt a Kortárs Magyar Galériába, ahol az érkezőkre valami egészen más várt. Bukolikus emelkedettség és balladisztikus (fél) homály, külön- bejáratú és egyetemes mitológiák, madonnák, antropomorfizált természeti tárgyak, saját készítésű papíron megjelenő színes, nonfiguratív kompozíciók. Az idén ötvenéves Lőrincz Zsuzsa grafikusművész jubileumi tárlatát - amelyre az ünnepelt társa- ágában érkeztem az előző helyszínről, még az Art Ma-belitől is népesebb közönséget találva ott - Farkas Veronika művészettörténész nyitotta meg. A Szülőföld és otthon című gyűjteményes tárlat keresztmetszetét nyújtja Lőrincz Zsuzsa mintegy negyedszázados munkásságának. Az otthon, mint tudjuk, esetében már hosszabb ideje Prága - ahol egyébként képzőművészeti tanulmányait is folytatta -, a szülőföld pedig Pozsony városa, illetve Vajka, ahol a nyolcvanas évek derekán élt. Farkas Veronika a családi indíttatás mellett elsősorban a vajkai évek jelentőségét, a művész szemléletmódjára gyakorolt hatását hangsúlyozta: „Itt találkozott a csallóközi ember tudatában élő, valóságként megélt monda- és regevilággal. Ez az érzelmi és spirituális találkozás évekre meghatározta munkásságát, sőt művei: grafikai lapjai, rajzai, monotípiái - amelyek már-már festményekként hatnak - és samott szobrai formavilágának kialakításában máig meghatározójelentőségű ez az élmény.” Végigtekintve az életmű-tárlat különböző alkotói korszakokból származó képein, Farkas Veronikának azzal a megállapításával is messzemenően egyet kell értenünk, hogy az oeuvre-nek ez a Dunaszerdahelyen bemutatott szegmense is minden kétséget kizáróan bizonyítja: „a grafikus Lőrincz Zsuzsa mennyire színekben gondolkodik!” A színek pedig talán még a képek témáinál is inkább megerősítenek abban a meggyőződésünkben, hogy Lőrincz Zsuzsa művészetének szülőföldje és otthona egyaránt azoknak az érzéki belső tájaknak a holdudvarában helyezkedik el, amelyek egyedi kivitelezésű papírlapjain jelenítődnek meg, s amelyek a leginkább egy eszményien színpompás tündérkerti tájhoz hasonlatosak. NÉZEM A DOBOZT Díszkoszok, szapora pulzusok, lírai impulzusok Z. NÉMETH ISTVÁN Bár az athéni olimpia már elmúlt, egyes részletei még mindig élénken foglalkoztatják a magyar közvéleményt. Szállóigék módosulnak („Nem a győzelem, a vérvétel a fontos!”), a (hajógyári, nem a túlélős) Sziget egykori lakói nyilvánulnak meg: „Nekünk sosem tűnt elérheteüen célnak a 75 nil”, ami - ha a sörfogyasztást tekintjük - teljességgel érthető. Amit senki nem ért, az viszont az, hogy ha már valaki egyszer doppingolt, akkor miért nem vallja be egyszerűen és férfiasán, mellőzve a „dísz” koszoló- dását. Minek minősítsük viszont azt, hogy a Fábry Show beharango- zója szerint az általuk diszkoszkirálynak minősített sportoló „ezúttal tabuk nélkül” lesz jelen, majd amikor az első kérdés elhangzik a botrányról, a vendég azonnal elhárítja: „erről most ne beszéljünk”, így a kedves lóvá tett tévénéző mindent megtud Fazekas korcs kutyájáról (dőlnek a tabuk...), másról pedig semmit. Nézem a dobozt. Talán nem is volt csatorna, amelyik ne foglalkozott volna azzal az értelmetlen bűncselekménnyel, amely minden békeszerető ember lelkét felkavarta. A harmadik évfordulóján sem tudjuk, mi is történt pontosan azon a bizonyos 9/11-es napon. Az egyik tévécsatorna ezeknek az érdekességeknek és kérdőjeleknek szentelt egy kis figyelmet. Megtudhattuk, hogy a tornyoknál, a repülőgépek becsapódási magasságában két ufó lebegett a merénylet előtti percektől kezdve - körülbelül negyven percen keresztül - egészen az épület összeomlásáig. Mindez jól látható egyes film- és fényképfelvételeken. Nehezen magyarázhatónak tűnt az az elszólás is, amely George W. Bush nevéhez fűződik. A WTC katasztrófájának idején az elnök éppen egy iskolalátogatáson volt, s a hírt meghallva úgy nyilatkozott a helyszínen lévő újságíróknak, hogy a két torony katasztrófáját iszlám merénylők okozták, holott akkor még csak az egyik toronyba csapódott be repülőgép, tizennyolc perc volt hátra a másik elleni támadásig. Jó néhány egyéb „aprósággal”, érdekes ténnyel és találgatással szolgált a műsor, tehette ezt bátran, hiszen az elmúlt időszak alatt jócskán megszaporodtak a különféle hajmeresztő és elgondolkodtató teóriák. Az egyszerű tévénéző pedig csak csóválja a fejét és szorong, egyik hírt sincs módja személyesen ellenőrizni, az igazság tehát marad - odaát. Nézem a dobozt, és már-már kezdem azt hinni, hogy igazi ínyencségekre csak véleden kapcsolgatások során bukkanhat az ember. A magukat „részletesnek” nevező műsorújságok sem sokat segítenek, mert ott meg éppen a részletekkel való vesződés és a bennük való elvesződés veheti kedvét a dobozt vizslátoknak. A szóban forgó műsor apropóját az adta, hogy Czeslaw Milosz, a XX. század egyik meghatározó irodalmi alakja 93 éves korában elhunyt. Bevallom, én eddig csak annyit tudtam a „múlt század tanújáról”, hogy 1980-ban életművéért megkapta az irodalmi Nobel-díjat. A dokumentumfilm végigkövette életpályáját a litvániai Szetejniétől (itt született 1911. június 30-án) egészen Krakkóig, ahol tíz évvel ezelőtt telepedett le. Milosz a történeti Litván Nagyfejedelemség területén látta meg a napvilágot, lengyelül író litvánnak vallotta magát, igazi szülőhazájának a Végei (Kresy) nevű lengyel keleti területet nevezve meg, amely sokvallást és soknemzetiségű jellegét a szov jet és német megszállás következté ben a második világháború sorár veszítette el. Milosz Magyarországon inkább prózaíróként ismert holott ő elsősorban költőnek tartót ta magát. A Nobel-díjas pályatárs az orosz Joszif Brodszkij szerint Mi lösz verseinek fő témája, hogy as emberek nem tudják felfogni sajá létezésük értelmét. A műsor utár végigolvasgattam a Gömör György válogatásában és fordításé ban megjelent Ahogy elkészül a vi lág (AB-Art, 2001) című verseskö tetet, amely a költő pályájának égé szét mutatja be. így lett bennen teljes a doboz közvetítette szem esés kép.
