Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-11 / 211. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 11. Régió 5 Kiállítás a kitelepítettek es a deportálták emlékére Magyar kálvária V. KRASZNICA MELITTA Komárom. „Magyar kálvária 1945-1948” címmel nyílik kiállítás szeptember 24-én a Magyar Kultú­ra és Duna Mente Múzeumában a kitelepítettek és a deportáltak em­lékére. Már javában folyik a tárlat­rendezés, amely szuggesztív mó­don, tárgyi emlékek, életképek, ko­rabeli fényképek és dokumentu­mok segítségével jeleníti majd meg a hat évtizeddel ezelőtti eseménye­ket. A Farkas Tibor vezette udvardi Carisma TV korabeli dokumen­tumfilmek felhasználásával, vala­mint egykori kitelepítettek és de­portáltak visszaemlékezései alap­ján készít megrázó filmet, amelyet folyamatosan vetítenek majd. A ki­állítás kurátora Fehér Csaba törté­nész, a múzeum munkatársa, de a tárlat szakmai előkészítésében ko­moly segítséget nyújtott a kor elis­mert kutatója, Vadkerty Katalin író is. „2005. április 5-én lesz hatvan éve, hogy kihirdették a Kassai Kor­mányprogramot, amely a magya­rokat megfosztotta állampolgársá­guktól, az 1945. július 17-én kezdő­dött potsdami értekezleten pedig már kitelepítésük igénye is felme­rült - mondta a történész. - Mind a kitelepítésekről, deportálásokról, mind az azokat megelőző esemé­nyekről minél többet és minél hite­lesebben kell beszélnünk, hogy a mai fiatalok, de a középgeneráció is tisztában legyen múltunk e meg­rázó korszakával. Bízunk benne, hogy jövő év júliusáig, amíg a kiállí­tás látható lesz, nagyon sokan ellá­togatnak múzeumunkba.” Fehér Csaba elárulta azt is, hogy a tárlat­tal párhuzamosan történészkonfe­renciát, valamint történelmi vetél­kedőket is szerveznek. A tárlat megvalósulásában nagy szerepet vállalt a Szüllő Géza Polgári Társu­lás, valamint a Populáris Polgári Társulás. A kiállítás megnyitójának más­napján, szeptember 25-én rendezi meg a Kecskés László Társaság a Felvidéki Kitelepítettek 3. Országos Találkozóját a dél-komáromi Mo­nostori Erődben. Ekkor leplezik le Nagy János szobrászművésznek a deportáltak és kitelepítettek emlé­kére készített alkotását. AJANLO Szeptember 11. (szombat) Felsőszemeréd - 8.00: zenés ébresztővel kezdődik a falunap, amelyet a helyi önkormányzat és az érsekújvári Regionális Műve­lődési Központ szervez; 9.00: vendégek fogadása a polgármes­teri hivatalban; 9.30: ünnepi fel­vonulás az iskolához, zászlófel­vonás, a polgármester nyitóbe­széde és programismertetés; 10.30: szentmise, közreműkö­dik az ipolybalogi Szent Korona Kórus, ezt követi az első és a második világháború hősei em­lékművének, valamint az Ivánka család sírhelyének a megkoszo­rúzása, helyszín a katolikus templom; 11.30: Ivánka Imre emléktáblájának leleplezése, életének és munkásságának mél­tatása, koszorúzás a helyi alapis­kolában; 13.00-15.00: a Szent Bavon Selmecbányái sólyomok­tató csoport bemutatója a sport­pályán, eközben kézműves foglalkozások 17 óráig, a kultú- rotthonban pedig fotókiállítás a falu életéről; 15.00: a kultúrott- honban fellép a kolozsvári Szar­kaláb Néptáncegyüttes, a méh­keréki Nyisztor György Hagyo­mányőrző Táncegyüttes, a százdi citerazenekar és a korponai Hont Néptánccsoport; 18.00: utcabál a sportpályán, fellép két párkányi együttes, az Akustic és a Dili Trio, (fm) Pozsony - veterán autókat láthatnak az érdeklődők a 2. Danubia Körversenyen, a liget­falui Danubia üzletközpont parkolójában. Két körverseny lesz: 10.00-kor ligetfalui és 13.30-kor óvárosi, közben és a második kör után a járművek seregszemléje a parkolóban; 17.00: díjkiosztás, (ú) A galántai Észak-lakótelepen lévő óvoda Két magyar és négy szlovák csoport Galánta, Észak-lakótelepi óvoda: Az intézményben közös igazgatás alatt négy szlovák és két magyar nevelési nyelvű csoport működik. A óvoda részt vesz az Egészséges óvoda programban, és rendes foglalkozáson kívül furu­lyaszakkör, tánc-, angolnyelv- és rajzkör közül választhatnak a gye­rekek. Tavaly a kiscsoportban 16- an, a nagycsoportban húszán vol­tak, utóbbiak közül szeptember­ben 11-en mentek iskolába. Idén a kiscsoportban 12-en, a nagycso­portban 16-an vannak, közülük jövőre 14-en mennek iskolába, ezért azután jelentős létszám- csökkenéssel számolhatnak. Egyébként a csökkenés állandó je­lenség, hiszen 8-10 évvel ezelőtt még 30 fős magyar csoportokkal működött az óvoda, (gl) A jelenlegi nagycsoportosok. Felső sor balról jobbra: Kaprinai Frederika, Szabó Dávid, Pikáli Fábián, Bakó Dávid, Köböl Mi­hály, Pintér Koppány Gergő, Hlavaty Kevin, Horváth Viktor. Alsó sor balról jobbra: Németh Miriam, Gál Krisztina, Korenciak Te- rezka, Válent Réka, Mikula Dániel, Svátek Marek, Putyera Pat­rik. Hiányzó: Kocsis Tamás. (Szőcs Hajnalka felvétele) Orosch János segédpüspök szerint már mutatkoznak működésének első pozitív eredményei A személyes kapcsolattartást tekinti a legfontosabbnak Őrsújfalu. A Pozsony- nagyszombati Főegyház­megyében már tíz éve havi rendszerességgel tartanak olyan szentmiséket, ame­lyeken a magyar papi és szerzetesi hivatásokért, valamint magyar főpász­torért imádkoznak a hí­vők. Legutóbb, szeptember elsején Őrsújfalu volt a helyszín, ahol - Magyar Károly komáromi esperes­plébános meghívására - Orosch János segédpüs­pök celebrálta a szentmi­sét. Ebből az alkalomból kérdeztük őt a kinevezése óta eltelt időszakban elért eredményekről. V. KRASZNICA MELITTA Püspök úr, kicsit ünneprontó leszek: az elismerésre méltó, hogy a hívek hosszú évek óta együtt imádkoznak lelki vezető­ikkel magyar papi és szerzetesi hivatásokért, valamint főpász­torért, és hogy ebben Ön is lelki támaszt nyújt nekik. Az Ön kine­vezésétől azonban minden bi­zonnyal gyakorlati előrelépést is remélnek a hívők. Mi az, amit május óta sikerült elérnie ezen a téren? Püspöki kinevezésem óta hetven olyan községben jártam, ahol ma­gyarok élnek, tehát állandó kap­csolatban vagyok a hívekkel, és szinte mindenütt szó esik a papi hi­vatásokról. Ez az qgyik dolog. Ami a papok elhelyezését illeti, kezde­nek mutatkozni az első pozitív je­lek. Konkrétan a dunaszerdahelyi esperesi kerületben augusztus óta két pappal több van az eddiginél. Amikor a püspöki hivatalban arról tárgyalunk, hogy hová, melyik üres parókiára kit helyezzünk, abba, ál­talános helynökként, nekem is van beleszólásom. A pozsony-nagyszombati ér­sekség elég radikális álláspontot képvisel abban a tekintetben, hogy a Magyarországon tanuló és ott felszentelt papok a legrit­kább esetben térhetnek vissza és végezhetik hivatásukat ebben az érsekségben. Az Ön közreműkö­dése által javulhat a helyzet? Elsősorban tudni kell, hogy a Magyarországon tanult fiatalok­hoz a magyar püspökatyák is ra­gaszkodnak. Legalább hat évig ott kell szolgálatot teljesíteniük, és csak azután adhatják be itt a kérvé­nyüket. Most is nyilvántartunk egy ilyen kérvényt, és valószínűnek tar­tom, hogy az illető még idén vissza­Will ......IW IUI wmmwm Or osch János segédpüspök (Buchlovics Péter felvétele) térhet Szlovákiába. A legfonto­sabb szerintem az, hogy személyes kapcsolatban legyek a Magyaror­szágon működő szlovákiai papok­kal, és ha megbizonyosodom róla, hogy egyikük-másikuk tényleg vissza akar jönni, akkor ebben se­gítséget nyújtsak számukra. Azzal is számolniuk kell viszont, hogy a püspök úr akár szlovák egyházköz­ségbe is kinevezheti őket. Amikor a Komáromi Imana­pok mellett tíz évvel ezelőtt elin­dult ezeknek a könyörgő szent­miséknek a láncolata, a hívők papi és szerzetesi hivatásokért, valamint magyar főpásztorért imádkoztak. Ma itt már csak az előző kettőről történt említés. Pedig nagyon sokan úgy gondol­ják, még mindig nincs magyar főpásztora a felvidéki híveknek. Én már többször megpróbáltam válaszolni erre a felvetésre. Kérde­zem én, ki a jó magyar? Az én édes­apám magyar, az édesanyám szlo­vák volt. Bizonyára van sok olyan ember, aki ugyan magyar nemzeti­ségű, de a múlt rendszerben nem állt ki a magyarságáért Szlovákiá­ban. Nem az a legfontosabb, mi­lyen az anyanyelvem, hanem az, mit teszek a magyarságért és a ma­gyar hívekért. A párkányi híd pél­dáját már többször említettem. An­nak a hídnak hét oszlopa van. Ta­lán én vagyok a második pillér, előttem Tóth Domonkos volt az én jelenlegi posztomon. Ez a folyamat bizonyára nem fejeződött be, és ab­ba az irányba halad, hogy egyszer tiszta magyar anyanyelvű püspöke lesz a magyar híveknek. Ezt most még nem lehet tudni, egyelőre ez az állapot tükrözi a realitást. Én azt vallom, hogy ha az ember komo­lyan veszi a hivatását, és alázato­san, abban a tudatban tevékenyke­dik, hogy csak együttműködve, eb­ben az esetben a magyar anyanyel­vű papokkal közösen tudunk elérni valamit, s akkor munkánknak meg­lesz az eredménye. A miniszterelnök-helyettes Vágsellyén bejelentette, a helyi levéltárnak kétmillió koronát juttat a kormány Pénzt hozott és tapasztalatokkal távozott GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. Sikerült elérni, hogy a kormány tartalékalapjából két­millió koronát juttassanak a vág- sellyei levéltár épületének felújítá­sára. Ezt tegnap Csáky Pál minisz­terelnök-helyettes közölte Novák Veronikával, a Pozsonyi Állami Le­véltár Vágsellyei Fióklevéltárának igazgatójával. A bejelentést a „Jog és jogtalanság a levéltári dokumen­tumok tükrében” című nemzetközi konferencián mondott beszédében tette. Azt már később, a körzeti hi­vatalban tett látogatását követő saj­tótájékoztatón árulta el, hogy most jutott tudomására: a levéltár fenn­tartója, a belügyminisztérium már korábban egymillió koronát ha­gyott jóvá a levéltárnak az állami költségvetésből, ám ez a pénz máig nem érkezett meg. Megígérte, az ügyben interpellálni fog a belügy­miniszternél. A Bíró Ágnes körzeti elöljáróval folytatott megbeszélése alapján Csáky kijelentette, az utóbbi hetek­ben bizonyos politikusok szájából elhangzott, a sajtó egy részében napvilágot is látott, a magyar-szlo­vák ellentétekről szóló kijelentések teljesen alaptalanok. Az elöljáró is afelől biztosította őt, hogy a Vágsellyei járásban nincs semmiféle nemzetiségi ellentét. A kormány al- elnöke szerint örvendetes, hogy a járási székhelyről és néhány közeli településről - például Mocsonokról és Deákiról - olyan pozitív kezde­ményezésekről (az uniós támogatá­sok felhasználásáról vagy idegen- forgalmi beruházásokról) is hallott, amelyek valószínűleg országos szinten is példaértékűek lehetnek. Tervezi, hamarosan ismét ellátogat e régióba, és közelebbről is megis­merkedik a kezdeményezésekkel. Kevésbé pozitívak a közigazgatá­si reformmal kapcsolatos tapaszta­latai. Csáky más járásokhoz hason­lóan itt is úgy látja, az ügyintézés nem közelebb került a polgárhoz, hanem bonyolultabb lett. Bíró Ág­nes kérdésünkre megemlítette: a járási hivatal megszűnésével kör­zeti földhivatal Érsekújvárba ke­rült, s a járás lakosainak sokszor egyetlen pecsétért oda kell utazni­uk. A bürokrácia megnyilvánulása­ként érzékeli az elöljáró, hogy hiva­talának nincs jogalanyisága, ezért semmiben sem dönthet, minden­ben a Nyitrai Kerületi Hivatal jóvá­hagyására kell várnia. Csáky rámutatott, a reformot il­letően sok a javítanivaló, de a jövő év első fele az utolsó időszak, ami­kor még módosításokat eszközöl­hetnek, mert a közelgő választások előtt erre biztosan nem lesz kellő politikai akarat. Éppen ezért kez­deményezni fogja az összes körzeti hivatal vezetőinek találkozóját. Az MKP-n és a kormánykoalíción belül ugyancsak javasolja majd a párbe­széd újraindítását a közigazgatási reform esetleges módosításáról. Újságírói kérdésre reagálva a mi­niszterelnök-helyettes elmondta: a kormányban a gyorsforgalmi utak­hoz hasonlóan a vágsellyei kerülő­út tervezetének megvitatását is fi­gyelemmel fogja kísérni. Csákyt a Duslóban szívesen látták volna Vágsellye. A sajtó kérdésére, először jár-e a városban, Csáky el­mondta, úgy jár ide, mint haza, hiszen 2002 óta a szomszédos község, Deáki díszpolgára. Megemlítette, a vágsellyei Duslo Rt. vegyi üzemben pár évvel ezelőtt olyan ajánlatot is kapott, hogy ha egyszer búcsút kellene mondania a politikai pályának, mint diplo­más vegyészmérnököt szívesen alkalmazzák, (gl) Az önkormányzat a tehetséges gyermekek esetében szülői hozzájárulást kér a helyi pedagógusok béréhez Nyitrán havi kétezer korona a tálentum ára VRABEC MÁRIA Nyitra. Havi kétezer korona tandíjat kér a kiemelkedően tehet­séges gyermekek szüleitől a nyitrai önkormányzat - ennyivel kellene hozzájárulniuk a pedagógusok bé­réhez, mert a költségvetési tétel­ből, amelyet az iskola kapott, 2,5 millió korona hiányzik. A kiemelkedő képességű kisdi­ákokkal a múlt tanév végéig a Bo- leckova utcai alapiskolában fog­lalkoztak speciális tanterv szerint, de az oktatási intézmény meg­szűnt, és diákjai a Benkova utcai iskolát látogatják. A hangos szü­lői tiltakozástól kísért iskolabezá­rásnál a nyitrai polgármester megígérte: a tehetséggondozó programot e tanévben is folytat­ják, de azzal nem számolt, hogy az oktatási minisztériumban sem számolnak majd ezzel a plusz- költséggel. Az önkormányzat jo­gászai szerint a tehetséggondo­zás már átlagon felüli szolgálta­tásnak számít, ezért nyugodtan kérhetik a szülők hozzájárulását a költségekhez - főként, hogy az összeg felét a város állja. Az érintett szülők ügyvédje, Pe­ter Koscelansky viszont azt állítja, az 1993-ban jóváhagyott minisz­tériumi rendelet kifejezetten hangsúlyozza a tehetséges gyer­mekekkel való kiemelt törődést. „Az alapiskolai oktatás az alkot­mány értelmében ingyenes, s bár a törvény lehetővé teszi a szülői hozzájárulást, a jogalkotók a tan­szerek és a segédeszközök vásárlá­sára, nem pedig a pedagógusok bérére gondoltak” - véli a jogász, aki a szülők nevében levelet írt a kerületi tanügyi hivatal vezetőjé­nek és az oktatási miniszternek is. Ebben kéri az iskola költségveté­sének emelését, és kilátásba he­lyezi, hogy elutasító válasz esetén az alkotmánybírósághoz fordul. Ferdinand Vitek, Nyitra polgár- mestere szerint a képviselő-testü­let jogszerűen járt el, amikor a ta­nítói fizetésekhez való szülői hoz­zájárulásról döntött, de hozzáfűz­te: egyelőre nem fogják kérni a kétezer koronát, megvárják a mi­nisztérium döntését. Ha nem kap­nak többlettámogatást, a szülők­nek két lehetőségük marad: vagy kifizetik a tandíjat, vagy az idei tanévre lemondanak a tehetség- gondozó programról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom