Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-11 / 211. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 11. RÖVIDEN Fokozott óvintézkedések Jakarta/Sydney. Ausztrália fokozott biztonsági intézkedéseket vezetett be belföldön és külföldi képviseletein, attól tartva, muzulmán terroristák újabb merényleteket követhetnek el ausztrál érdekeltségek ellen a jövő hónapban esedékes parlamenti választások előtt. Tegnap, egy nappal a véres jakartai merénylet után, amelyben legkevesebb kilencen vesztették életüket és 182-en sebesültek meg, 39 sérültet még mindig kórházban ápoltak. Az áldozatok közül eddig hatot azonosítottak. A rendőrség gyanúja szerint a robbantást nem egy, hanem két vagy három öngyilkos merénylő követhette el. John Howard ausztrál miniszterelnök közölte: az indonéz rendőrség a merénylet előtt figyelmeztetést kapott, amelynek küldője jakartai nyugati követségek elleni támadásokat helyezett kilátásba, ha nem bocsátják szabadon az indonéz börtönben ülő Abu Bakar Bashir muzulmán vallási vezetőt. A 65 éves Bashirnak több merénylet miatt kell bíróság előtt felelnie; őt tekintik a csütörtöki merényletet is vállaló Jemaah Islamiyah szellemi vezérének. (MTI) Megölték a lázadóvezért Szanaa. A jemeni hadsereg tegnap megölte Húszéin Badruddin el-Húszi Amerika- ellenes radikális vallási vezetőt és tíz hívét. Ezzel véget vetettek a lázadókkal több hónapja folytatott, több mint kétszáz ember halálát okozó összecsapásoknak - közölte egy kormányzati tisztségviselő. Á jemeni kormány szerint Húszi engedély nélkül vallási központokat hozott létre az országban, továbbá Amerika- és Izrael-ellenes fegyveres csoportot szervezett. (MTI) Újabb kiadatási kérelem Asuncion. Letartóztatási parancsot és kiadatási kérelmet bocsátottak ki Alfredo Stroessner száműzetésben élő volt paraguayi diktátor ellen hazájában. A 92 éves Stroessnert három ellenzéki politikus - Federico Tatter, Ignacio Samaniego és Oscar Luis Rojas - hetvenes évekbeli eltűnésének ügyében akarják kihallgatni. Stroessner 1954-ben államcsínnyel került az ország élére, ahonnan 1989-ben távolították el. Azóta száműzetésben él Brazíliában. (MTI) A Stroessner elleni korábbi kiadatási kérelmek eredménytelenek voltak (Képarchívum) Bush elnök is tervet kért egy amerikai iskolai túszejtés esetére - Zavahiri az USA vereségét jósolja Irakban és Afganisztánban Szeptemberi riadókészültség Amerikában Ajman az-Zavahiri (balról), az al-Kaida ideológusa a nagyfőnökkel, Oszama bin Ladennel 1998-ban (CTK/AP-felvétel) Washington/Kairó/Dubaj /Bagdad/Ammán. Országos riadókészültségi hónapot hirdettek meg az USA-ban a 2001. szeptember 11-i terrortámadás harmadik évfordulójának előestéjén. Felszólítottak minden amerikait, hogy készüljön fel egy esetleges terrorcselekmény következményeire. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az ország területének biztonsága „a nemzet egészének ügye a megosztott felelősség filozófiája alapján” - jelentette ki Tom Ridge belbiztonsági miniszter (helyi idő szerint) csütörtökön. „Amiről szó van, az a köz- és magánszféra különleges együttműködése annak érdekében, hogy az amerikaiakat egyszerű elővigyázatossági lépésekre ösztönözzük” - fejtette ki demokrata és republikánus honatyák, valamint cserkészek és a sürgősségi szolgálatok képviselői előtt. A belbiztonsági tárcán kívül az államok több mint 80 szervezete és magántársasága fogja arra biztatni az amerikaiakat, hogy tegyenek mostantól egyszerű elővigyázatossági intézkedéseket, s családjukkal együtt készüljenek fel minden lehetséges rendkívüli helyzetre. Ridge szerint az al- Kaida nemzetközi terrorhálózat Amerika elleni fenyegetéséről beszélve arra figyelmeztetett, hogy a magas szintű biztonsági készültséget fenn kell tartani az idei év fő belpolitikai eseménye, az elnök- választások után is, egészen a január 20-án esedékes elnöki beiktatásig. Bush elnök az észak-oszétiai iskolai túszdráma kapcsán felkérte főtanácsadóit, hogy dolgozzák ki, miként kezelnének az USA hatóságai egy hasonló támadást - tájékoztatott a belbiztonsági miniszter. A cél: megfelelően összehangolni az amerikai hatóságok munkáját egy ilyen esetre - tette hozzá, ugyanakkor valószínűtlennek nevezte, hogy ilyen eset történjen az Egyesült Államokban. A Bush- kormány igyekszik fellelni minden kulcsfontosságú adatot arra vonatkozóan, hogyan tervezték és hajtották végre a beszlani terror- cselekményt, illetve az orosz biztonsági erők túszejtők elleni támadását. Ez létfontosságú ahhoz, hogy Washingtonban megértsék a történteket. „Egyelőre nem ismeretes, milyen lépéseket tettek az orosz kormány, illetve a különböző kormányszervek a kialakult helyzetre válaszul” - fűzte hozzá. Az amerikaiak Irakban és Afganisztánban egyaránt közel állnak a vereséghez - hangoztatta Ajman az-Zavahiri, az al-Kaida második számú vezetője az al-Dzsa- zíra arab hírtelevízióban levetített videofelvételen. „Az amerikaiak mindkét országban két tűz közé kerültek, ha folytatják (hadműveleteiket) elvéreznek, ha kivonulnak, mindent elveszítenek” - hangoztatta a terroristavezér. Kijelentette azt is, hogy a mudzsahedek ellenőrzik Afganisztán nagy részét, az amerikai katonák beszorultak lövészárkaikba. Az al-Dzsa- zíra televízió nem közölte, honnan került birtokukba a videoszalag. A felvétel közlését nyilvánvalóan a 2001. szeptember 11-i Amerika elleni terrortámadások 3. évfordulójára időzítették. Ultimátum az olasz kormánynak Bagdad. Ajman az-Zavahiri csoportja, az Anszár az-Zavahiri (Zavahiri Hívei) tegnap huszonnégy órás határidőt szabott Olaszországnak arra, hogy kiszabaduljon az Irakban bebörtönzött összes muzulmán. Ennek fejében Róma tájékoztatást kaphat az Irakban elrabolt olasz túszok sorsáról. A csoport internetes honlapján tette közzé az ultimátumot, amelyben magára vállalta az olaszok elrablását. A közlemény hangsúlyozza: ha az olasz kormány 24 órán belül nem tesz eleget a csoport követeléseinek, az olasz nép soha sem értesül a foglyok - a két segélymunkás: Simona Pari és Simona Torretta - sorsáról. A dokumentum hangsúlyozza: „Nincs a világon egyetlen muzulmán - legyen síita vagy szunnita -, aki tárgyalhatna a keresztes bűnözőkkel, a cionista olasz kormánnyal, amely segíti az amerikai erőket, hogy erőszakot kövessenek el muzulmánokon az iraki börtönökben.” (MTI) Kinevezték Észak-Oszétia új kormányfőjét - orosz felsőházi bizottság alakul Putyin látszatengedményt tett ÖSSZEFOGLALÓ Súlyos harcok dúltak az iraki Tell-Áfárban Sok a halálos áldozat Vlagyikavkaz/Moszkva. Észak- Oszétia parlamentje tegnap jóváhagyta a köztársaság új miniszter- elnökének, Alan Boradzovnak a kinevezését, egyúttal a beszlani tragédia felelőseinek megnevezésére és megbüntetésére szólította fel Vlagyimir Putyin államfőt. A dél-oroszországi köztársaság új kormányfőjének személyére Alekszandr Dzaszohov elnök tett javaslatot, miután előző nap aláírta a beszlani túszdráma tragikus fejleményeiért sok tekintetben felelősnek tartott eddigi kabinet lemondását. Közölte viszont, hogy ő maga nem távozik az államfői tisztségből, mivel ezzel - úgymond - értékes idő veszne kárba a terror- cselekmény felderítésében. A vlagyikavkazi honatyák Putyinnak MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A Bagdad melletti Abu Graib börtönben megkínzott és megalázott iraki foglyok csaknem kivétel nélkül köztörvényes bűnözők voltak, akiktől aligha remélhetett használható értesüléseket az amerikai hírszerzés. Ezt állapította meg csütörtökön a visszaélések feltárásával foglalkozó független amerikai bizottság. James Schlesinger, a testület elnöke a szenátus katonai bizottsága előtti meghallgatásán úgy nyilatkozott, hogy a vüágraszóló botrány elhíresült digitális fotóin látható foglyok többsége köztörvényes bűnöző. Joseph Lieberman szóló nyilatkozatukban követelik, a szövetségi hatóságok „rangtól és beosztástól függedenül, találják meg és büntessék meg a rendvédelmi szervek azon képviselőit, akik lehetővé tették a tragédiát” Beszlanban. A legfrissebb adatok szerint a túszdráma 360 sérültje - köztük 140 gyerek - szorul még mindig kórházi ápolásra. A halálos áldozatok száma 339-re nőtt, közülük 329 a civil. Harmincegy terroristát megöltek, egyet élve fogtak el. Putyin tegnap jóváhagyta egy felsőházi bizottság alakítását a beszlani túszdráma vizsgálatára. A javaslatot Szergej Mironov felsőházi elnök tette. Az orosz államfő jelezte: utasítja a biztonsági erőket, hogy adjanak meg minden szükséges tájékoztatást a bizottság munkájához. Mironov közölte, demokrata párti szenátor megkérdezte, hogy ha semmit sem lehetett megtudni tőlük, miért félemlítették meg őket az arcukba vicsorító kutyákkal, és miért kényszerítették őket meztelenségre. Schlesinger válasza: esetenként puszta szadizmusból. Hozzátette, hogy a tartalékos katonai rendőröket a katonai hírszerzés tisztjei buzdították az ilyen viselkedésre így a foglyok lemeztelenítésére. A meghallgatáson megállapították, hogy a börtönben ■ negyvennégyféle visszaélést követtek el, ebből tizenhármat a katonai hírszerzés által lefolytatott kihalb gatások során. Két tábornok a szenátusi bizottságnak elmondta, hogy szeptember 20-ra összehívta a Szövetségi Tanács rendkívüli ülését a terrorellenes harchoz nélkülözhetetlen törvényes intézkedések tanulmányozása végett. Bár a felsőház az államfő teljes ellenőrzése alatt áll - még inkább, mint az alsóház, amely választott testület -, a vizsgálóbizottság létrehozása apró engedményként értékelhető Putyin részéről az orosz és a nyugati közvéleménynek. (A felsőház nem tekinthető népképviseleti szervnek, így vizsgálata legfeljebb csekély, gondosan ellenőrzött nyilvánosságot biztosíthat.) Tegnap esti médiahírek szerint a beszlani terroristák vezetőjét, akit Ezredesként emlegettek, Ruszlan Hucsburovnak hívják, s valószínű, hogy szökésben van, mivel az ő holttestét neift találták meg. (MTI, SITA) hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kérésére az amerikai hadsereg az eddig kitudódott- nál is sokkal több foglyot tartott az Abu Ghraib-i börtönben és más hasonló intézményben, bármiféle nyilvántartás nélkül, azzal a céllal, hogy eldugja őket a nemzetközi vöröskereszt ellenőrei elől. Az amerikai szárazföldi erők kebelében végzett augusztusi vizsgálat nyolc ilyen „kísértetfo- goly” esetét azonosította. A feltárásban részt vett két tábornok a meghallgatáson úgy becsülte, hogy ez a szám elérheti a százat is, de a pontos számot nem lehet tudni - éppen a nyilvántartás hiánya miatt. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszul/Fallúdzsa/Nedzsef. Negyvenötén meghaltak és több mint nyolcvanan megsebesültek az észak-iraki Tell-Áfárban tegnapra virradóra az amerikai erők és a felkelők közötti harcokban. Az amerikaiak csütörtökön indítottak offenzívát, hogy helyreállítsák az iraki kormányszervek ellenőrzését a felkelők uralta városban. Csütörtökön - kórházi források szerint - 27 embert, túlnyomórészt polgári személyeket öltek meg. Az iraki Nemzeti Gárda, amely az amerikaiak nyomában szintén beavatkozott, saját közléPoint Alpha. A budapesti vezetés 1989-ben az utolsó helyre tette, de nem zárta ki, hogy a Varsói Szerződés megtorlást alkalmaz a magyarországi események miatt. Ezek csúcspontja volt a szeptember 10-én bejelentett döntés: másnaptól legálisan elhagyhatják Magyarországot, Nyugatra távozhatnak az országukba visszatérni nem akaró keletnémet polgárok. Mindezt Horn Gyula volt külügyminiszter és miniszterelnök jelentette ki tegnap, Berlintől 400 kilométerre, a Thüringia és Hessen tartomány határán fekvő emlékhelyen. A Point Alpha a valamikori nyugati oldalon fekvő amerikai katonai táborról és megfigyelő pontról kapta elnevezését, ám láthatók itt relikviaként keletnémet határvédelmi berendezések is. Ez a hely volt a Varsói Szerződés legnyugatibb pontja, mindkét oldásé szerint csütörtökön 47 lázadót ölt meg. Az amerikai hadsereg 57 halottról számolt be a csütörtöki bombázások után. Mintegy tízezer tüntető vonult át tegnap Nedzsef óvárosán, követelve Muktada asz-Szadr síita vallási vezető és hívei távozását. A felvonulók őket tették felelőssé a városban végbement pusztulásért. Iraki katonák megakadályozták a tüntetőket abban, hogy a hitszónok hivatalához jussanak. Követelték azt is, hogy az iraki kormány vizsgálja ki annak a vallási bíróságnak a gyakorlatát, amely Szadr hivatalában, az iraki igazságszolgáltatástól függetlenül működött. Ion hatalmas fegyverarzenállal Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter szerim nemcsak magyar részről, de né met oldalon is voltak olyan féléi mek, hogy a magyarországi ha tárnyitásnak, a háttérben Moszk va hallgatásával, nem lesz jó vé ge: Moszkvában leválthatják : peresztrojka atyját, Gorbacsovot visszatérhetnek a kemény ké; politikájához. Horn emlékezte tett arra, hogy román és cseh szlovák részről (Ceausescu é: Jakes) katonai fellépést sürget tek Magyarország ellen, a ma gyarok azonban leginkább a gaz dasági blokádtól tartottak. „J szovjetek azzal cselekedték a leg jobbat, hogy nem szóltak bele ab ba, milyen rendszert akarunk” summázta Horn a korabe] moszkvai külpolitika lényegéi Megerősítette, hogy a szeptem béri döntés előtt nem konzultál tak a szovjet vezetéssel. Az Abu Graib-i börtönben megkínzottak többsége köztörvényes bűnöző volt Puszta szadizmusból cselekedtek Magyarország félretolta a vasfüggönyt Rendhagyó történelemóra MTI-HÍR
