Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-02 / 203. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2004. szeptember 2., csütörtök 2. évfolyam 35. szám Gyermeki kíváncsisággal a világról Makara György: Szimu KÖNYVAJÁNLÓ Biztosan mindenki ismeri a nyelvtanulással szinte törvényszerűen együtt járó problémákat, melyek leginkább abból fakadnak, hogy a kezdeti lendület hamar alábbhagy, majd nyelvi környezet nélkül gyakran az is feledésbe merül, amit egyszer már sikerült elsajátítani. Ezekkel a buktatókkal találkozott Makara György - a könyv szerzője - is, aki nem törődött bele ezekbe a kudarcokba. Minden mérnöki logikáját latba vetve - kiegészítve egy egészen kevés, még bőven érthető neurológiai és a pszichológiai kitekintéssel - a hagyományos nyelvoktatási módszerekkel szakítva egészen új koncepciót alakított ki, hűen követve az alcímként szereplő „Gyermeki kíváncsisággal a világról” gondolatot. Alapos mérnökember lévén visszanyúlt egészen a gyökerekhez, megvizsgálta többek közt a nyelv, a beszéd, az érzékelés, a testi reakciók, a képzelet, a mozgás, a szokások és az emlékezés alapjait, közben pedig megalkotta a címben szereplő Szimut, aki nem más, mint egy bioszámítógép, azaz emberszimulátor. A gondolati szinten létrehozott Szimu az emberi viselkedés leegyszerűsített modellje, egyfajta segítőtárs, hiszen őt vizsgálva az ember egyúttal mégiscsak saját viselkedési formáit ismeri meg. Makara sok más mellett nem hisz a szóbiflá- zásban, vagy abban a kényszerben, hogy az alig elsajátított szavakat és nyelvtani ismereteket felhasználva azonnal beszéltetni kezdje a tanulót („ne beszéljen arabusul, aki nem tud arabusul”), sőt, nézete szerint olyan sincs, hogy nyelvérzék - hisz ugyanakkor a tanulás nélküli tanulás mechanizmusa által teremtődött tudásban. Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy nyelvtanulásról szólva a szerző nem beszél igeidőkről és ragozásról, viszont olyan kifejezéseket használ, mint például „perspekto-szituatív nyelvészet”, de ez ne tűnjék elrettentőnek: szórakoztató formában megírt, hatalmas tudásról árulkodó könyve alapvetően egyfajta automatikus nyelvtanulásról, legfőképp idegen nyelvi szöveg hallgatásán és ráismerésen alapuló módszerről szól. A könyv 2003-ban jelent meg a Relaxa kiadónál, (he) II. Rákóczi Ferenc Észak-Magyarországon Emléktúra a fejedelem nyomában AJÁNLÓ Az SZMPSZ Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központja és Kassai Területi Választmánya 2004. szeptember 10-11.-én Abaúj-Zemplén-Szabolcs- Szatmár megyében emléktúrát szervez a Rákóczi-emlékhelyek megismerése céljából. Az emléktúra útvonala szorosan kötődik a tavaly őszi Rákóczi-konferencia tematikájához. A Rákóczi-tanul- mányút megvalósulását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatja. A tanulmányút résztvevőinek száma korlátozott, egy autóbusznyi érdeklődő tanár részére biztosított az esemény. Az autóbusz Kassáról indul. A Kassára autóval érkezők autójukat az Ipari Középiskola kollégiuma (Jedlikova 11.) előtt biztonságos Az emléktúra célja: a Rákóczi- emlékhelyek megismerése (Képarchívum) helyen parkolhatják le. A tanulmányúihoz egyénenként 200 koronával kell hozzájárulni (ez a két nap ebédjéhez való hozzájárulást tartalmazza). A tanulmányút programja 1. nap: Kassa - Felsővadász a Rákóczi-kastély, a római és a görög katolikus templom megtekintése. Vizsoly - a református templom, a Biblia és a nyomda megtekintése a Rákóczi-kúriában. Regéc - II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának egyik jelentős helye, a vár megtekintése. Sátoraljaújhely - a piarista templom, a Báthory Zsófia kápolna, a Rákóczi- ház és a Levéltár megtekintése, szállás. 2. nap: Sárospatak - a Református Kollégium Nagykönyvtára, az Iskolakert szobrainak, valamint a Vártemplomnak és a Rákó- czi-várnak, benne a Rákócziak dicső kora kiállításnak a megtekintése. Tokaj - a Rákóczi-kastély és a Helytörténeti Múzeum relikviáinak megtekintése. Szerencs - a református templom megtekintése Rákóczi Zsigmond kriptájával, Belvárosi séta a Hegyalja kapujában. Kassa - a tanulmányút szakmai vezetője Halász Magdolna, a sárospataki Zrínyi Ilona Városi Könyvtár igazgatója. Az emléktúra bizonyára feledhetetlen lesz, ahogyan a tavalyi Rákóczi-konferencia is megerősítette a résztvevőket nemzettudatukban, elkötelezettségben és emberségben. Az emléktúrára 2004. szeptember 4-ig lehet jelentkezni a szervezőknél, akik bővebb felvilágosítással is tudnak szolgálni: Ádám Zita (980 31 BlhovCe 27, tel.: 0907 051188), Kozsár Júlia (Magurská 2, 04001 Kosice, tel.:0908 339553). (ú) A stipendium komoly motiváció a diákok számára, persze az ő és szülei felelőssége, hogy mire költik a pénzt Szociális ösztöndíj A stipendium összege a tanulmányi átlag függvénye (Pavol Funtál felvétele) Lapunk mai számában a kedves olvasó egy pályázati adatlapot talál, melyet középiskolás gyermeke ösz- töndíj-kérvényezésénél használhat fel. ÚJ SZÓ-ISMERETÉS Az oktatásügyi minisztérium június elsejével hatályba lépett 311. számú rendelete a középiskolás diákok ösztöndíjazását szabályozza, ennek értelmében a stipendiumot az anyagi szükség- helyzetben lévő családokban élő középiskolások és törvényes képviselőik kérvényezhetik. Az ösztöndíj összege a tanuló tanulmányi előmenetelétől függ: 2- es átlagig a havi juttatás 1200,2-3 között havi 800, 3-nál rosszabb tanulmányi átlag esetén pedig havi 600 korona. Az ösztöndíj komoly motiváció a diákok számára, persze az ő és szülei felelőssége, hogy mire költi a pénzt. Ugyanis a havi akár 1200 korona már fedezheti például az utazás vagy a kollégiumi ellátás költségeit. A stipendium esélyt jelenthet a leszakadó régiókban élő tanulóknak, hogy akár lakhelyüktől távolabbi iskolát is választhassanak. Az eddigi, mintegy 20 éve érvényben lévő szabályozás értelmében csak azok a diákok részesülhettek szociális juttatásban, ahol a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladta meg az 500 koronát. A rosszabb anyagi körülmények közt élő családokból származó fiatalok továbbtanulási lehetősége korlátozottabb, mint anyagi biztonságban élő társaiké. Mivel csak nagy nehézségek árán képesek elsajátítani a szükséges tudást és szakértelmet, előnytelen helyzetbe kerülnek a munkaerőpiacon, jól fizető állásra még csak nem is gondolhatnak. A középiskolások támogatására hivatott szociális ösztön- díjrendszer legalább részben hozzájárulhat e nehézség leküzdéséhez. A rászorulók a rendszeres havi juttatás révén bizonyos mértékig felzárkózhatnak előnyösebb helyzetű kortársaikhoz. A stipendium összege tehát a tanulmányi átlag függvénye, azok esetében, akik szeptemberben kezdik meg középiskolai tanulmányaikat, az alapiskolás kilencedikes bizonyítvány a mérvadó. Ennek másolatát kell szeptemberben bemutatniuk. Az összeget félévenként át kell értékelni, hiszen az előző félévhez képest ronthat vagy javíthat a diák az osztályzatán. Ha átcsúszik egy másik kategóriába, az havonta több száz korona csökkentést vagy többletet jelenthet a diák számára. Az ösztöndíjak kifizetéséhez szükséges pénz túlnyomó része az Európai Unió strukturális alapjából, az Európai Szociális Alapból származik. Az igényléssel kapcsolatos bővebb tájékoztatást a www.uips.sk honlapon kaphatnak az érdeklődők. Az igénylőnek írásban kell köteleznie magát arra, hogy anyagi helyzetének változásáról - amely befolyásolja az ösztöndíj megítélésének jogosságát - azonnal tájékoztatja az iskola igazgatóját. Ha ezt elmulasztja, a jogtalanul kifizetett stipendiumot vissza kell térítenie. Az ösztöndíjra vonatkozó kérvényt az év közben is be lehet nyújtani, a pénz az igénylés hónapjának első napjától jár. Az érintett szülőknek az anyagi szükséghelyzetüket igazoló okmánnyal kell megjelenniük az iskolában, hogy kitöltsék a szükséges formanyomtatványokat. Kötelezően csatolandó mellékletek ezen kívül a tanuló előző éves bizonyítványának közjegyző által hitelesített másolata, továbbá a szülő becsületbeli nyilatkozata, melyben írásban alátámasztja, hogy betartja a juttatás feltételeit, s ha ezzel visz- szaél, akkor kénytelen visszafizetni az összeget. Az iskola összegzi a kérvényeket, és az érintett diákok tanulmányi átlagaival kiegészítve továbbítja azokat az említett intézethez. Ennek alapján kapja meg az iskola a kért összeget, és fizeti ki az igénylőnek a pénzt, (he) A nyelv kívánatos működését a relációszókincs ismerete és biztonságos használata teszi lehetővé Hogyan küzdjük le a hátrányt? CSÍK ZOLTÁN Az első osztályba lépő gyermekek beszédkészsége eltérő. Vannak köztük olyanok, akik már ebben a korban is könnyedén ki tudják magukat fejezni, ha valamit közölni szeremének, másoknak viszont gondot okoz a szavak mondattá fűzése. Mi lehet ennek az oka? A nyelv kívánatos működését a relációszókincs ismerete és biztonságos használata teszi lehetővé. A relációszókincs nem azonos az egyén alapszókincsével, bár rokonságot mutat vele. Ezek a szavak a dolgok térbeli, időbeli, mennyiségi, hasonlósági és cselekvési viszonyait fejezik ki. A magyar nyelvben ilyen szerepük van a ragoknak, igekötőknek, névutóknak. A nyelvek ebből a szempontból is eltérnek egymástól. A szlovák nyelv elsajátítása a magyar gyerekek számára azért is nehéz, mert eltérő a relációs struktúrája. Ennek ismerete nélkül még az anyanyelv is alig használható. Azok a gyerekek, akik nincsenek birtokában a megfelelő relációszókincsnek, leküzdhetetlen hátránnyal indulnak az iskolában, mert nem értik meg tökéletesen az elhangzó szöveget. Annak érdekében, hogy megfelelő módon tudjuk fejleszteni a gyerek ilyen irányú lemaradását, ismernünk kell a relációszókincs elsajátításának folyamatát, s a folyamatban bekövetkező lemaradások jellegét. A spontán anyanyelvtanulást a lassúbb érés és a környezet is befolyásolja. A relációszókincs országos áüaga a középső csoportos óvodásoknál 69, a nagycsoport végén 82 százalékpontot ér el. Tehát az iskolába lépéskor még nem minden gyerek birtokolja teljes biztonsággal a szükséges relációszókincset. Az első osztály végéig 89, a 3. osztály végére 97 százalékpontos országos átlagot mutattak ki. Ebből látható, hogy a legtöbb gyermek a tapasztalati szintű kommunikációhoz szükséges relációszókincset ekkorra veszi bútokba. Az első osztályban a gyerekek 1%-a előkészítő szinten, 5%-a kezdő szinten és 15%-a haladó szinten megreked. Ezeknél a gyerekeknél behozhatatlan leszakadás tapasztalható, mivel az első két évfolyam ideje alatt különösen az időt és a mennyiséget kifejező relációkat nem tudták elsajátítani, s nem jutnak el a befejező, ül. optimum szintre. A fentiekből következik, hogy bizonyos módszerekkel elő lehet és kell segíteni a relációszókincs fejlődését, lehetőleg már az iskoláskor előtt. A kutatók 2-5 perces mesék felolvasását javasolják az óvodáskorú gyerekeknek, amelyek után beszélgetést kezdeményezhet a felnőtt. Ilyenkor rákérdezünk a relációkra: Hol?, Mikor?, Hová?, Honnan?, Mekkora?, Mennyi? kérdésekkel. Felmérések igazolják, hogy a gyerekék anyanyelvi fejlettsége másfél évvel jobb azokban az esetekben, ha naponta meghallgatnak egy-két mesét, és felnőttel megbeszélik a tartalmát. A szlovák nyelv elsajátítása a magyar gyerekek számára azért is nehéz, mert eltérő a relációs struktúrája (Pavol Funtál felvétele)
