Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-07 / 207. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 7. Agrárkörkép 17 A jó termés alapja a csávázott minőségi vetőmag és a megfelelően alkalmazott növényvédelem, ugyanilyen fontos a megfelelő időpontban elvégzett vetés is A vetés időzítése az őszi gabonafélék védelmében Az őszi gabonafélék sikeres termesztésében az elvetett állomány növényvédelmi kezelése az őszi időszakban nem mindig szükségszerű, viszont némely esetben elengedhetetlen követelmény az állomány sikeres átteleléséhez. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A növényvédő szerek és a növekedésszabályozó készítmények őszi alkalmazása jelentős költségterheket jelent a termelőknek, de a termesztési-környezeti feltételek alakulása az utóbbi időszakban felerősítette a károkozók korai terjedésének kedvező feltételeit. Ezek elsősorban a túl korai vetésekből kikelt állományokon találnak megfelelő táptalajra a fejlődéshez, és ezáltal a különböző betegségek terjedéséhez is. Emiatt a kár- és kórokozók elleni őszi védekezés az őszi gabonafélékben az állomány erő- és egészségi állapotának megvédése érdekében szükségessé válhat, azonban mindig a termelőnek kell eldöntenie, hogy a beavatkozástól milyen eredményt vár, hiszen a vegyszeres kezelés egyik nagy bizonytalansági tényezője, hogy a ilyenkor még nem lehet egyértelműen megállapítani a kikelt állomány terméspotenciálját, így megtörténhet, hogy egy rosszul megalapozott gyenge vetést hiába kezelnek megfelelően az őszi károkozók ellen, a jelentős költség45 őszi búzafajta, 20 repcefajta, valamint 6 repcehibrid a 2004-es fajtajegyzékben Az őszi vetésűek fajtakínálata UJ SZO-ISMERTETO A 2004-es hazai fajtajegyzékben 45 búzafajtát tartanak nyilván, közülük a szakemberek által kidolgozott ajánlatban az idei őszi vetésre a következő fajták szerepelnek: Kosútka, Viginta, Hana, Ilona, Vláda, Lívia, Blava, Torysa, Bruta, Astella, Rada, Sana, Estica, Alka, Alana, Brea, Klea, Solara. Malvina, Balada, Bety, Zerda, Sárka, Arida, Elpa, Éva, Malyska, Vanda, Velta, Armelis, Istar, Petrana, Axis, Bonita, Charger, Mladka, Corsaire, Mv Magvas. Idén tavasszal a fajtaminősítő bizottság több új őszi búzafajtát is jegyzékbe vett. Közéjük tartozik a cseh eredetű Bardotka, amelyet 7-8-as élelmiszeripari minőségi szint jellemez. Főleg a kukorica- és burgonyatermesztő körzetekbe ajánlott a Clever fajta, amelynek * ■i.*' -"SS-4L (Illusztrációs felvétel) többlet nem hozza meg a várt eredményt. A növénytermesztési kutatóintézet szakemberei szerint a megfelelő terméshozamok megalapozásának egyik legfontosabb eleme a fémzárolt minőségi vetőmag vetése. Az utóbbi évtizedben a hazai mezőgazdasági termelők kedvezőtlen anyagi helyzetének következtében viszont eléggé elterjedt a saját termésű vetőmagok újraveté- se, amely az elmúlt években ko(Illusztrációs felvétel) moly gondokat okozott az ősziek állományvédelmében, hiszen a nem megfelelően csávázott vetőmag számtalan betegség átvivője lehet, s ilyen esetekben a csávázószereken és a csávázás folyamatán megtakarított költségek a későbbiekben visszaütnek. A megfelelően csávázott vetőmag főleg a kukorica után, a túl későn vagy a minimalizációs talajművelési technológiával gabonafélék után vetett gabonafélékben jut fontos szerephez, mivel elsősorban a gombás fertőzések kialakulásának kockázatát csökkenti jelentős mértékben. Az őszi gabonafélék gyomokkal szembeni konkurenciaképessége jó, ennek azonban alapvető követelménye, hogy megfelelően megalapozott állományban optimális egyedszámban keljenek ki a növények. Ilyen esetben az állomány szabályozása és védelme sokkal könnyebb, s a legszükségesebb növényvédelmi eljárások alkalmazásával megoldható. Gyakran megtörténik azonban, hogy nem jól megalapozott gyéren kikelt, vagy esetenként túl korán elvetett és megnyúlt gyenge állományban kell hatékony növényvédelmi feladatokat megoldani az állomány megfelelő áttelelése érdekében. A vetés ideje szempontjából az utóbbi évek tapasztalatai alapján a túl korai vetésekben jóval nagyobb a kockázata a kár- és kórokozók túlságos elszaporodásának, elsősorban a ff ittlegyek lárváinak és a különböző vírushor- dordozó szívogató tetveknek az elterjedése, valamint a különböző gombás és baktériumos fertőzések megjelenése miatt. A későbbi, de még agrotechnikai határidőben elvégzett vetésekkel jelentős mértékben csökkenthető esetenként kivédhető az őszi növényvédelmi kezelések szükségessége. Az őszi árpa esetében a gyomirtó- és gombaölőszeres kezelésnek valamint a növekedésszabályozó készítmény alkalmazásának viszont egyértelműen kedvező hatásait jegyezték fel, a többi őszi gabonafélében elsősorban a nagy széltippan elleni védekezés elvégzése ajánlott. Erre a célra a hazai növénytermesztési kutatóintézet szakemberei szerint elsősorban a chlortoluron és isoproturon alapú készítmények (Dicuran 80 WP, Lentipur 500 FW, Arelon) alkalmasak, amelyek a kamillafélék ellen is hatnak. Ha a nagy széltippan mellett a ragadós galaj, a veronikafélék és a mezei árvácska is előfordul, ellenük a Stomp 400 SC bevetése ajánlott. A nagy széltippan elleni célzott kezelés szempontjából az őszi postemergens kezelés is megfelelő eredményt ad, mivel így korai növekedési fázisukban hatunk a gyomok ellen, s elegendő a minimális adagok alkalmazása. Hátránya, hogy a postemergens őszi kezelést csak a gabona 3 leveles fejlettségi szintje után lehet elvégezni, s ilyenkor az időjárás gyakran már nem megfelelő. Erre a kezelésre szintén isoproturon és chlortoluron alapú vagy több hatóanyagot is tartalmazó szerek alkalmasak (pl. Quartz Super, Cougar, Dicuran Forte, Afinity WG, Chisel, Husar stb.). A ragadós galaj, a mezei ászát vagy a kamillafélék elleni őszi postemergens kezelés gyakorlati és gazdaságossági szempontból sem célszerű, ez inkább a tavaszi időszakban végezhető el hatékonyan. A szakemberek megfigyelései alapján az őszi gabonafélék hozamaira nem a gyomirtószeres kezelések elvégzésének időpontja (ősszel vagy tavasszal), hanem elsősorban a megfelelően megalapozott növényállomány állapota, a gyomfelvételezés alapján történő megfelelő hatóanyagú készítmény kiválasztása volt döntő befolyással. A kezelés időpontjával ellentétben sokkal jelentősebb volt a vetés elvégzésének időpontja, amely az agrotechnikai határidők végére időzített vetések esetén adta a legkedvezőbb eredményt. Ez mind a növényvédelmi kezelések szempontjából kevesebb beavatkozást, mind pedig a terméshozamban kedvezőbb eredményeket hozott. A korai vetésekben kedvező hatással volt az állomány áttelelésére a növekedésszabályozók alkalmazása, főleg ha a túlnövés veszélye fenyegeti az állományt. Növekedésszabályozó alkalmazásával, amely a gyökérrendszer fejlődésére hat kedvezően, akár 10 %-kal növelhető az állomány áttelelési képessége. Az őszi árpa esetében érdemes triázol alapú készítményekkel megelőző gombaölőszeres kezelést alkalmazni a lisztharmat és a gabonarozsda ellen. A károkozók koncentráltabb támadásának veszélye esetén, főleg ha meleg és hosszan tart az ősz, a Topsin M 70 WP bevetése ajánlott. A vírushordozó rovarok támadása ellen rovarölőszerekkel (Nurelle D, De- cis, Karate) védekezhetünk a növény első levelű fázisától, (sz) Túl korai vetés után nagyobb a fertőzés kockázata ■ Die Saat - új vetömagmárka a szlovák piacon ■ RWfi SLOVAKIA Kft. - Önöknek kínáljak ■ fiz őszi káposztarepce komplex védelme ■ üj, kitűnő minőségű őszi búzafajták ■ fiz RWfi SLOVAKIA vetőmagos csapata - az Ön vetőmagos csapata ■■■■■■■■■■■a UP 1806 élelmiszeripari minősítése 6-os. Cseh származású az Ines fajta is, ennek viszont gyengébb az élelmiszeripari minősítése, értéke csak 4-es. A Pastor fajta viszont 7 minősítéssel rendelkezik és a répatermesztő valamint burgonyatermesztő körzetekbe is megfelelő. A Mila fajta élelmiszeripari minősítése 5-6 közötti értéket képvisel, a középkorai fajta átlagos hozamokat ad. Őszi repcéből idén 20 fajtát és hat hibridet tartanak nyilván a hazai fajtajegyzékben. Mivel azonban a közös uniós katalógusban szereplő külföldi fajták már nálunk is szabadon forgalmazhatók lesznek, a szakemberek különböző éghajlati és környezeti feltételekkel rendelkező termesztési körzetekbe a következő fajtákat ajánlják. A melegebb éghajlatú körzetekbe az Aviso, a Cortal, a Viking és a Winnetou fajta a legalkalmasabb, a hidegebb éghajlatú körzetekbe a Baldur és Exekutive hibrideket, valamint az Indian, Lirajet és Slapská Stela fajtákat ajánlott vetni. A fajtaminősítő kísérletekben kiváló plaszticitásról és kiegyensúlyozott terméshozamokról tettek tanúbizonyságot a Jesper, Navajo, Praska, Rasmus fajták és az Artus, Extra valamint Fanal nevű hibridek. A ledőléssel szembeni ellenállóképesség szempontjából az Aviso, Libomir és Winnetou fajták bizonyultak a legjobbaknak, a magvak olajtartalma alapján a legnagyobb értékeket a Baldur és az Embleme hibridek valamint az Aviso, Abraxas, Indian, Winnetou és Zorro fajták mutatták, (yl)
