Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-07 / 207. szám, kedd

18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 7. Nemcsak tömeg, hanem az ellenállóképesség is nő A fás kultúrák trágyázásának jelentősége A feltételrendszer és a pályázatok értékelése egyre szigorúbb, sőt, várhatóan még szigorúbb lesz Készüljünk fel a támogatásokra (Illusztrációs felvételek) KOHÁN ISTVÁN A gyorsan növő fafajok, neveze­tesen a nemesnyár fajok, valamint az akác, a fekete dió, illetve a vörös tölgy meglehetősen tápanyag igé­nyesek, főként a talaj nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmát illető­en. Amennyiben a fásításra szánt talaj nem tartalmazza az említett tápanyagokat a szükséges mennyi­ségben, a fás kultúrák gyors növe­kedésének, valamint jó egészségi állapotának biztosítása céljából szükséges az említett tápanyagokat műtrágya révén bedolgozni a talaj­ba. Az eddigi tapasztalatok egybe­hangzóan bizonyítják, hogy a haté­kony tápanyagpótlás nyomán nem­csak fa tömege növekszik jelentő­sen, hanem a betegségekkel, vala­mint a kártevőkkel szembeni ellen­álló-képessége is. Az említetteken tül a trágyázás által növelhető a fás kultúrák szűrőhatása is, miáltal nagyfelületű leveleik révén mint­egy megszűrik a levegőbe került káros vegyi anyagokat, míg megnövekedett fitoncíd hatásuk ál­tal jelentősen csökkentik az egész­ségre káros baktériumok és vírusok számát a levegőben. A gyorsan növő fás kultúrák trá­gyázásának kutatásával rendkívül értékes és tanulságos eredménye­ket értek el főként a szomszédos Magyarországon, valamint Európa számos más országában, Olaszor­szágban, Franciaországban, Hol­landiában, Belgiumban, Lengyelor­szágban, a volt Jugoszlávia utódál­lamaiban és másutt. Megállapítást nyert, hogy minél nagyobb a talaj­ban a szükséges tápanyagok hiá­nya, annál nagyobb a trágyázás ha­tékonysága is. Éppen ezért ajánla­tos a műtrágya NPK (nitrogén- foszfor-kálium) kombinációjának alkalmazása, miáltal a fás kultúrák fatömege 20-50 százalékkal növe­kedhet. Ugyancsak bizonyítást nyert, hogy minél kedvezőtleneb­bek a termőhelyi feltételek, bele­értve a talaj tápanyaggal történő el­látottságát, annál nagyobb a trá­gyázás hatékonysága. Hazánkban trágyázási kísérletet a Latorca folyó közelében ármente­sített területen létesített és intenzí­ven termesztett olasz nyárfa kultú­rában végeztünk, amelyeket 4x4 méteres távolságra telepítettünk, s így hektáronként 625 darab cseme­tét ültettünk ki. A trágyázást mint­egy 36 százalékos tiszta tápanyag­gal rendelkező komplex NPK tar­talmú műtrágyával végeztük, konkrétan 3 éves kortól kezdődően kétévenként, tehát az ötödik, hete­dik, kilencedik és tizenegyedik év­ben, vagyis öt alkalommal úgy, hogy az egyes fácskákat a harma­dik és az ötödik évben 0,250 kg műtrágyával, míg a későbbi három évben, tehát a hetedik, kilencedik és a tizenegyedik évben 1 kg mű­trágyával kezeltük. Ugyanakkor a szomszédos területen egy minden szempontból egyenértékű, ún. ösz- szehasonlító kultúrát termesztet­tünk azzal a különbséggel, hogy ezen a területen tápanyagpótló trá­gyázást nem végeztünk. A fák növekedését és egészségi állapotát mindkét területen méré­sekkel és megfigyelésekkel rend­szeresen ellenőriztük. A fák 25 éves korában elvégzett mérések alapján megállapítottuk, hogy a trágyázott területen a kultúra fatömege mint­egy 25 százalékkal volt nagyobb, műit a nem trágyázott területen. Ezen túlmenően a fák egészségi ál­lapota, valamint azok minősége is lényegesen jobb volt a trágyával ke­zelt területen, mint a kontroll tele­pítésben. Ennek következtében a trágyázott területen mintegy 35 százalékkal jobb minőségű, értéke­sebb faanyagot sikerült kitermelni. Ha voltak is kétségek afe­lől, hogy Szlovákia mező­gazdászai, termékfeldol­gozói nem lesznek képe­sek élni az EU fejlesztéstá­mogató lehetőségeivel, az eddigi tapasztalatok alap­ján már eloszlathatok e ké­telyek. Mezőgazdászaink gyorsan elsajátították a te­rületalapú támogatások­hoz szükséges kérvények kitöltését, gyorsan eliga­zodtak az új, bonyolultnak tűnő előírások közt, és túl­nyomó többségük időben benyújtotta támogatási kérvényét. VARJÚ JÁNOS Hasonlóképpen történt ez a SAPARD előcsatlakozási támoga­tási program, majd a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Ágazati Operációs Program lehetőségeit illetően is. Az előcsatlakozási program teljes mértékben ki lett merítve, ami annyit jelent, hogy szerződések köttettek a teljes ke­retösszegre, s ezeket a forrásokat jelenleg meríthetik a vállalkozók. Feltéve persze, ha a pályázó felké­szült a szerződésben lekötött pénzösszeg kimerítésére, azaz ké­pes lesz előre finanszírozni a be­ruházást, hogy utána visszaigé­nyelhesse a befektetett pénz felét, vagy a szerződés szerint megsza­bott részt. A csatlakozás utáni hároméves operációs program ágazatunkat érintő programcsomagjának csak­nem a felét már az első forduló­ban igényelték vállalkozóink, vál­lalataink. Feltehetően csak azért nem többet, mert sokan nem tud­tak felkészülni a pályázatok be­nyújtásához, az adott időben még nem teljesítették az előírások álta­lános és specifikus feltételeit, vagy jelenlegi anyagi helyzetük nincs összhangban a beruházás igényeivel. Ütemterv, pénzügyi terv A pályázatok előkészítése során bizonyos fokú gazdasági, perszo­nális és műszaki felkészültségi elemzésnek kell alávetni a támo­gatást igénylő vállalkozásokat, majd ez alapján, az adott szabá­lyok szerint kidolgozni a vállalko­zás ütemtervét, a pénzügyi tervet, stb. E munkálatok, elemzések so­rán kiderülhet, hogy milyen álla­potban van az adott üzem, meny­nyire van felkészülve a további beruházások megvalósítására, egyszóval versenyképes lesz-e az egyre erősödő, globalizálódó eu­rópai, ill. világpiacon. Az elemzé­sek, tervezések eredményei is egyértelműen bizonyítják, hogy nálunk az 1991-es, 1992-es évek­ben megszabott, s azóta csak né­mileg valorizált támogatási cso­mag inkább adminisztratív dön­tés, mint korrekt elemzés alapján született, s nincs összhangban az európai versenyképesség igényei­vel. Üzemeink túlnyomó többsé­gének műszaki felszereltsége el­avult, nem teljes, jellemző, hogy a termeléshez szükséges gépsoro­kon belül van egy-két modern gép, traktor, ám a gépek többsége elöregedett, műszaki állapotuk nem megfelelő, magasak a javítá­si költségeik, és csökkentik a meg­lévő modernebb gépek kihasz­náltságát is. Ebből kiindulva logi­kus, hogy a támogatási igények legnagyobb hányada a gépesítés, a műszaki felszereltség felújításá­ra irányult, és várhatóan ezek az igények még fokozódhatnak a kö­vetkező két évben is. Tudniillik, az ún. első körben benyújtott kérvé­nyek még ha megvalósulnak is, nem fedik le a versenyképesség­hez szükséges igényeket e terüle­ten. Kérdés, hogy az illetékesek által a jogkörükön belül megho­zott döntések mekkora súlyt he­lyeznek majd ezekre a célokra. Előnyben részesítik-e az ún. vidé­ki diverzifikáció (vidéki turizmus, kézművességi, népművészeti ha­gyományok felújítása, egyéb vidé­ki kisvállalkozói tevékenység, stb.) támogatását, avagy a mező- gazdasági termelés és az élelmi­szeripar további modernizálását. A döntéseket inkább az alulról jö­vő igényeknek megfelelően kelle­ne majd meghozni, még ha azok arányaiban nem is egyeznek teljes mértékben az EU által behatárolt célokkal. Egyre szigorúbb követelmények A SAPARD és egyéb előcsatla­kozási támogatási programokat az Ágazati Operációs Programok­kal összehasonlítva az a tapaszta­lat, hogy a feltételrendszer és a pályázatok értékelése is egyre szigorúbb, és a máris szűkösnek mutatkozó keret csökkenésével várhatóan még szigorúbb lesz. Ennek következtében mindinkább nehezebb lesz majd támogatás­hoz jutni. Ezt még nehezíti az a tény is, hogy „menet közben” többször módosultak a játéksza­bályok. Bizonyos részükben vagy többféle módon értelmezhetően inkább általánosan fogalmazód­tak meg, vagy pedig indokolatla­nul magas közgazdasági és jogi is­mereteket követelnek. Ezt bizo­nyítják azok a tapasztalatok, me­lyek szerint a pályázatok elbírálói sem egyformán értelmezik a kér­vények, a pályázatok némely ré­szeit, jóllehet teret adnak az ese­tek tisztázására. Igaz, bonyolult szabályokról van szó, amelyek so­se tökéletesek, de idővel össze­hangolódnak majd az értelmezé­sek is. Remélhetőleg sikerül a le­hető legkisebbre csökkenteni majd az elbírálásoknál a szubjek­tivizmust, amelynek táptalaja az általánosság, a többféle értelmez­hetőség. Felkészülni a beruházásokra A szigorításokat tudomásul kell venni. E téren is van piaci verseny, szigorodnak a feltételek, elvégre az adófizetők pénzéről van szó. Le kell vonni az eddigi tanulságo­kat, egyre jobban felkészülni a be­ruházásokra. A támogatást igénylőknek azonban mindenképpen figye­lembe kell venniük az egyik alap­vető feltételt, hogy nem támogat­ható az termelés-növekedés, amelyre a piacnak nincs igénye, azaz ami nem eladható. Ezt első­sorban a piacorientált fejleszté­seknél kell szem előtt tartani. Érdemes odafigyelni a Vidékfej­lesztési Terv egyéb lehetőségeire is, mint pl. az európai normáknak, a szigorodó állatvédelmi és kör­nyezetvédelmi előírásoknak meg­felelővé tenni vállalatunkat, vagy támogatást nyerni a helyes gazdál­kodás programja keretein belül, amely elsősorban a kedveződen feltételek között gazdálkodókra vonatkozik. E program legújabb változata a minisztérium honlap­ján ( www.mpsr.sk ) ez év július 27 -tői megtalálható. Az Agrárkifize­tő Ügynökség jelenleg dolgozik az aprólékos szabályok kidolgozásán, és rövidesen közzéteszi azokat. Tudni kell, hogy az új normákat fo­kozatosan be kell vezetni és alkalmazni, ezek feltételeinek megteremtésére többéves vállalati fejlesztési programokat kell majd készíteni, amelynek alapján az igénylők esetenként száz százalé­kos támogatáshoz is hozzájuthat­nak. Mind az ágazati operációs programok bármelyike, mind pe­dig a vidékfejlesztési program ese­tében időben fel kell készülni a tá­mogatások felvételére. Ez nehe­zen elképzelhető a vállalaton be­lüli szisztematikus stratégiai ter­vezés nélkül. Némely igényesebb projekt elkészítése, elsősorban az építkezési beruházásoknál több hónapot, azok megvalósítása pe­dig több évet is igénybe vehet. Az egy-két hét alatt összehozott pro­jektek, még ha egyszerűbb gépvá­sárlási beruházásról van is szó, ne­hezen .versenyezhetnek az alapo­san előkészített, a vállalat hosszú távú beruházásaira kötődő, több összefüggésében is indokolt, ala­posan előkészített projektekkel. Érdemes hát időben felkészülni a támogatások merítésére, mégpe­dig az adott EU-s támogatási rendszer keretén belül mindhá­rom pillér kihasználására, a köz­vetlen támogatásokra, a beruhá­zási támogatásokra és az interven­ciós rendszer adta lehetőségekre. A szerző mezőgazdasági szak- tanácsadó H. Zaden Shop spol. s r. o., Komámo f László és If). Nagy LászJó szeretettel meghívja Önt a IÉPA-TERMELŐK SZAKMAI NAPJÁRA Kulcsod (Klücovec) 2004. szeptember. 10. Kultúrház Program: | k g, • 9.00-10.00 „A legnagyobb és legnehezebb sárgarépa' valamint .A legszebb sárgarépa kolekció” (20 db) versenyekbe benevezett répák átvitele • 10.00 - mégny itó ' * • A sárgarépa szakszerű tápanyag-ellátása ­dr. Ter^e. Szent István fegvetem, Budapest1, Magyarország • gyökérzöldségek öntözése a megváltozott klimatikus vlszonyojf között • A sárgarépanemesítés a kor igénye szerint - V a legújabb BEJO, ZADEN fajúik bemutatása • A sárgarépa parcellák és kísérletek megtekintése • A sárgarépa termesztésben használatos mezőgazdasági gépek bemutatója (vetés, betakarítás stb.) 4 \ W J* • A versenybe benevezett sárgarépák kiértékelése • Sárgarépalé-kóstoló a Ly Agri cég közreműködésével • ebéd • szabad program: a termelési és értékesítési problémák megvitatása Mindenkit szeretettel várunk Info - tel.: 035/77 31 497, fax: 035/77 33 760, e-mail: zadenshop@stonline.sk UP 1909 AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom