Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-07 / 207. szám, kedd
/ ÍJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 7. Régió 5 Rövid helyzetkép a Vágsellyei járás óvodáiról Deáki, Pered és Zsigárd Deáki: Az óvodában két csoportban 38 gyerek járt az előző anévben. Három óvodapedagógus délelőtt két, délután egy ösz- izevont csoportban foglalkozik a gyermekekkel. Idén tízen ballaglak, mostantól pedig 5 új óvodás /an. Vankó Terézia igazgatónőtől megtudtuk, csökken a létszám, például jövőre 17-en mennek iskolába, helyettük azonban jóval kevesebb gyerek várható a nevelési intézménybe. Elképzelhető tehát, hogy a 2005/2006-os tanévtől egycsoportos lesz a deáki óvoda. 4 deáki óvoda idei ballagói: Körösi Áron, Kovács Vilmos, Tóth Erik, Bukovsky Patrik, Kolózsi Szilárd, Kovács Gergő, Vankó Anita, Forró Tünde és Kurucz Orsolya. A képről hiányzik Sipos Krisztián. Pered: Két csoportban négy óvónő 34 gyerekkel foglalkozik a helyi óvodában. Idén tízen ballagtak, e hónaptól pedig 12 új óvodás van. Szarka Piroska igazgatónő elmondta, tavaly 13, 2002-ben pedig 6 volt a ballagok száma. A létesítmény önálló igazgatással, de a községi hivatal hatáskörében működik. Valaha három óvoda is volt a faluban, mára azonban egy épületben működik a magyar és a szlovák nevelési intézmény, két- két csoporttal. A magyar óvodából a gyerekek általában mind magyar alapiskolába mennek, a szlovák óvodából évente 4-5 gyereket íratnak magyar alapiskolába. Felső sor: Lovászek Patrik, Pápai Ábel, Papp Attila, Bende Imre, Varga János, ülő sor: Kiss Erika, Berky Eszter és Flaska Viktória. A képről hiányzik: Horváth Tamara, Borsányi Dominik. Zsigárd: A helyi óvodában az előző tanévben 21 gyermek volt, és ilyen a létszám most is, mert heten mentek iskolába, de ugyanennyi gyermeket írattak a nevelési intézménybe. Tavaly a beíratottak száma négy volt. A községi hivatal kezelésébe tartozó szlovák és a magyar óvoda külön-külön igazgatással működik, de idén januártól közös épületben vannak. Az egycsoportos magyar óvodában két tanítónő foglalkozik a gyerekekkel. Hakszer Ibolya igazgatónő elmondta, az önkormányzat tervezi, hogy mindkét óvoda az alapiskola épületébe költözik, ahol négy intézmény: a magyar és a szlovák alapiskola, valamint a két óvoda működne, (gl) A zsigárdi magyar óvoda idei végzősei: Szalay Róbert, Ürge Adrienn, Szabó Andrea, Mészáros Katalin. A képről hiányzó végzősök: Hálák Erika, Farkas Bernadett, Urbán József. (Szőcs Hajnalka felvételei) Lapunk holnapi számában a vágsellyei, a vágfarkasdi és a negyedi óvodát mutatjuk be. A felújítási munkálatok során kiderült, miért repedeztek a falak Vághosszúfalu polgármestere körül Kútra épült községháza (Szőcs Hajnalka felvétele) Vághosszúfalu. „Ha sürgősen nem teszünk valamit, az egyik fal előbb-utóbb kidől, és használhatatlanná válik a községháza. Nem csoda, hiszen most jöttünk rá, hogy az alapot annak idején egy kútra építették”- sommázta a községi hivatal nem túl rózsás helyzetét Izsóf Róbert polgármester. GAÁJL LÁSZLÓ A falu első embere harmadik megbízatási időszakát tölti a polgármesteri poszton, a bajok eredete azonban jóval korábbra, mintegy fél évszázaddal ezelőttre vezethető vissza. „A községháza az ötvenes években épült, az akkori időkben szokásos társadalmi munkában, ami nagyon is meglátszik az épület állagán” - mondja Izsóf a hivatal egyik repedezett falú helyiségében. Az épület statikája megbomlott, a falak repedései állandóan nagyobbodnak, aminek valószínűleg a gyenge alapozás az oka. A társadalmi munka színvonala az épület egyéb részeire is rányomta bélyegét. Az ablakok között vannak olyanok, amelyeket nem lehet nyimi, mert beszögelték azokat, ugyanis az ablakkeretből kifelejtették a zárat. Aztán vannak olyanok, amelyek felfelé nyitódó ablakszárnnyal működnének, csakhogy azokat úgy építették be, hogy az egyik ablak felfelé, a másik lefelé nyitódna - vagyis nyithatatlan. A legnagyobb gondot azonban a statikai hibák jelentik. A polgármester egy nyilván kuriózumszámba menő leletet is elárult: „A falak mentén kiástunk egy szondát, hogy megnézzük, milyen mély az alap, és éppen a legnagyobb repedés alatt egy kutat találtunk, amelyre részben rábetonozták az alapot. Ettől mintegy kétméteres távolságban pedig egy körülbelül hatvan centiméter átmérőjű elszenesedett akácfatör- csöt találtunk, amelyet az építéskor nyilván csak elfűrészeltek, majd ráépítették az alapot” - magyarázza a polgármester. A nyár folyamán az épület egész hosszában ldásták, megerősítették az alapokat, de a munka még mindig nem fejeződött be. A korábban a fal tövében húzódó, és a munkálatok során letávolított járda helyett még nem építettek újat, mert jelenleg azt figyelik, hogy a megerősítés után még mindig „mozog- e” az épület. A községházával egybeépített kultúrház felújításához uniós alapokból pályáznak 2,2 millió koronás támogatásra. A régi művelődési házhoz már hozzáépítettek, és júniusban átadtak egy tízszer tizenhárom méter alapterüleIzsóf Róbert a kutat mutatja tű, kétszintes épületet, amelyben egyebek mellett szociális helyiségek, öltözők, ruhatár és egy kisebb konyha, könyvtár és internetes terem kapott helyet. Ennek az épületnek a felépítését saját forrásból, abból a mintegy négymillió koronából fedezte az önkormányzat, amit a gázmüvektől kapott vissza. Hogy ezt a pénzt miért nem inkább a községháza megmentésére fordították? A polgármester válasza egyszerű: „Akkor még nem volt ilyen veszélyes állapotban az épület, a falak tavaly és az idei évben kezdtek rohamosan repedezni.” Tizenöt páciens befogadására lesz alkalmas, akikkel együtt családtagok, más személyek is elszállásolhatok Több év huzavona után hospice épül Nyitrán VRABECMÁRIA Nyitra. Öt évig tartó huzavona után a múlt héten vasárnap végre letették a gyógyíthatatlan betegek ellátását szolgáló nyitrai Szent Bernadett Hospice alapkövét. Az intézmény létrehozását a helyi egyházi karitász kezdeményezte. Az eredeti elképzelések szerint az épületnek Nyitraivánkán kellett volna állnia, de az ottani lakosok az iskola közelsége miatt tiltakoztak, s az önkormányzat visszavonta a beleegyezését. Végül a karitász a nyitrai püspökségtől kapott egy telket a városközpontban. Tavaly ősszel már az építkezést is el akarták kezdeni, itt viszont a közeli panelház lakói nehezményezték a halálos betegek közelségét. Mondvacsinált okokkal - mint például a telken található nyírfák kivágása elleni tiltakozás, vagy az ablakok elhelyezésének nehezményezése - többször is sikerült elérniük az építési engedély visszavonását, és csak a negyedszerre átdolgozott tervet fogadta el a városi hivatal. A nyitrai hospice tizenöt páciens befogadására lesz alkalmas, velük együtt családtagjukat vagy valamely hozzájuk közel álló személyt is el tudják szállásolni. A betegszobákon kívül az otthoni ellátásban részesülő páciensek számára napközi, télikert, társalgó, olvasóterem, cukrászda és egy kis kápolna is található majd az épületben, a tervek szerint minden helyiség megközelíthető kerekes székkel is, és valamennyi kórteremhez külön fürdőszoba tartozik. Az alapkőletétel során az érdeklődők hozzájárulhattak a hospice építésének költségeihez - jelképesen megvásárolhattak egy- egy téglát. Szeptember 22-ig tekinthetők meg a városrendezésre benyújtott pályamunkák Csinosodhat Érsekújvár SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Szeptember 22-ig naponta 8 és 22 óra között a Nyitra-parti Kultúrközpont első emeletén az érdeklődők ingyenesen megtekinthetik a történelmi városközpont átépítésére benyújtott győztes pályamunkákat. A városi képviselő-testület legutóbbi ülésén megnyitott kiállításon látható a zsűri által legjobbnak ítélt pályamunka, amelyet Imrich Pleidel vágsellyei építész nyújtott be. A tervezőmérnök szerint a főteret kellemes, zöldövezettel szépített sétánnyá kellene varázsolni, a művelődési központ előtt pedig egy nagy vízfelületen álló műalkotást helyeznének el. A benyújtott pályamunkák második helyezettje, Istenes József építészmérnök szerint köztéri plasztikákkal szebbé tehetnék a város főterére vezető sétányokat is. Saját tervezésű járdákkal tenné átjárhatóbbá a teret egyes jelentős intézmények között. Elképzelései bemutatásakor utalt arra is, hogy a város neves szülötteit ábrázoló köztéri szobrok - köztük Kassák Lajosé is - a jelenleginél szebb környezetet, rendezettebb parkot érdemelne. A Stefánik, a Petőfi és a Komáromi utca átépítését is a tervbe foglaló Jozef Antalík, Juraj Císar és Jozef Kapusta a város történelmi központjának és sétányainak parkosítását ajánlja, s ezeket a közterületeket padokkal, szép lámpákkal és oszlopokkal is csinosítaná. A képviselő-testület tagjai szerint minden egyes pályamunka tartalmaz olyan jó ötleteket, amelyeket kár lenne kihagyni. Éppen ezért a városközpont jövő évben kezdődő átépítésekor mind az öt pályamunka ötletanyagul szolgál a járási székhely új arculatának megteremtésekor. A lakosok körében a legnagyobb sikere azoknak a terveknek van, amelyeknek szerzői a parkosítás és a főtér átalakításának megálmodásakor a város jelképéről, az egykori hatbástyás erődítmény köztéri ábrázolásáról sem feledkeztek meg. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Ölni próbált, majd öngyilkos lett Zemianske Sady. Tragédiával végződött egy családi perpatvar a galántai járásbeli község egyik családi házában a múlt héten szombaton. Este fél tíz körül a 44 éves családfő egy húsvágó bárddal támadt a négy évvel fiatalabb feleségére. Többször a nő fejére sújtott, de 19 éves lánya közbelépett. A férfi ekkor elmenekült, s a helyszínre érkező rendőrök már csak a holttestére bukkantak rá a garázs feletti padláson - felakasztotta magát. Martin Korch nagyszombati kerületi rendőrségi szóvivőtől megtudtuk, a sérült nőt a galántai kórházban ápolják, és az orvosszakértő véleménye szerint gyógyulása körülbelül két hetet vesz igénybe. A rendőrség gyilkossági kísérlet miatt kezdett bűnvádi eljárást. A szóvivő kérdésünkre válaszolva elmondta, az eljárást akkor is kötelesek lefolytatni, ha a gyilkossággal gyanúsítható tettes már nem él. Az eljárás csak akkor zárul le, ha bizonyított lesz, hogy ő volt a tettes, (gl) Istenes József építészmérnök tervei szerint megszépülne a Kassák Lajos emlékpark (Csuport István felvétele)
