Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-30 / 201. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 30. RÖVIDEN A Vatikán nem célpont Kairó. A Vatikán nem célpontja az Abu-Hafsz al- Maszri Brigádok terrorszervezetnek, amely korábban azzal fenyegetőzött, hogy lángba borítja Rómát, és amely kötődik az al-Kai- dához. Az erről szóló közlemény egy szélsőséges iszlám szervezet internetes honlapján olvasható. (MTI) Hatalmas dugók Európa-szerte Bécs/Róma. Szombatra virradó éjjel a nyaralásból hazatérő nyugat-európaiak elárasztották Ausztria és Észak- Olaszország autópályáit. A tengerpartokról hazatérő, túlnyomórészt német és holland nyaralók gépkocsiáradata az osztrák autóklub szóvivőjének kifejezésével élve már éjfél előtt egyetlen hatalmas parkolótérré változtatták a Villach- ból Salzburg felé vezető A 10- es autópályát, amelyen szinte mozdulni sem tudtak a gépkocsik. (MTI) Irán uránt dúsítana Teherán. Az iráni államfő követelte, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ismerje el országa jogát a békés célú urándúsításra. Mohammed Hatami erélyes hangon kijelentette: Teherán továbbra is reménykedik a pozitív elbírálásban. A Szíriában tartózkodó Joschka Fischer német külügyminiszter szerint azonban tragédia lenne, ha Teherán engedélyt kapna. (MTI) Joschka Fischer a sarkára állt (Reuters-felvétel) Dávid Ibolyát jelölik ismét Debrecen. A Magyar Demokrata Fórum Debrecenben tartott választmányi ülése nagy többséggel Dávid Ibolyát jelölte pártelnöknek. A küldöttek 92 százalékos többséggel - 75 szavazóból 70-en - Dávid Ibolyát ajánlják az országos gyűlésnek, hogy válassza meg pártelnöknek. (MTI) Kilenc gyereket öltek meg Kabul. Robbanás ölt meg kilenc gyereket és egy felnőttet egy délkelet-afganisztáni iskolában. Egyelőre nem ismeretes, hogy mi okozta a detonációt szombat este Zormat településen. A gyerekek esti iskolába igyekeztek, amikor a robbanás bekövetkezett. (MTI) Két órával urnazárás előtt már a csecsenföldi választók 72,5 százaléka adta le szavazatát a tegnapi előrehozott elnökválasztáson Ketten csak összehozzák. Csecsen házaspár elnököt választ Groznijban. (Reuters-felvétel) Erősödik a Kreml-pártiság MTI-HÍREK Moszkva. Két órával umazárás előtt már a csecsenföldi választók 72,5 százaléka adta le szavazatát a tegnapi előrehozott elnökválasztáson. Az urnákat este közép-európai idő szerint hatkor zárták. A szavazók java része nyilvánvalóan a Kreml stabilitást ígérő jelöltjére, Alu Alhanov belügyminiszterre szavazott. Alhanov már júniusban megkapta Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatását jelöléséhez a szakadár felkelők által a május 9-i stadionmerényletben megölt Ahmad Kadirov Kreml-barát elnök utódát kijelölő voksoláson. A tavaly októberi elnökválasztás - amelyen Kadirov a leadott voksok 80,8 százalékát kapta - 87,7 százalékos részvétellel zárult. A szavazás viszonylagos nyugalomban zajlott le a 17 ezer rendőr és katona őrizete alatt, egy incidenstől eltekintve: egy grozniji szavazóhelyiségnél felrobbantotta magát egy fiatalember. A rendőrök szerint meg akarta közeh'teni a szavazókört, de amikor igazoltatták, futásnak eredt, s a csomagjába rejtett bomba felrobbant. A szakadár felkelők fokozták rajtaütéseiket a választás küszöbén, és fenyegetőztek, hogy megölik az új elnököt is. Az elnöki székben Alhanovnak érvényesítenie kell majd akaratát saját szövetségesével, Ramzan Kadirovval, a megölt elnök fiával és milíciájának vezetőjével szemben is. Az EBESZ és az Európa Tanács nem küldött hivatalos megfigyelőket a választásra. Nyugaton senki sem ámítja magát azzal, hogy Cse- csenföldön demokratikus voksolást lehet rendezni. Nyugtalanság és mozgósítás Franciaországban az Irakban elrabolt újságírók miatt A fejkendőügy hullámai Az orosz gépek roncsaiban robbanóanyagot találtak Valószínű a merénylet Párizs. Komoly nyugtalanságot és felháborodást váltott ki Franciaországban a hír, hogy emberrablók fogságába került Irakban két francia újságíró. A kormány a túszok azonnali elengedését követeli. MTI-HÍREK Az al-Dzsazíra katari arab hírtelevízió szombaton este közölte, hogy a magát Iraki Iszlám Hadseregnek nevező csoport fogságában van Christian Chesnot, a francia közszolgálati rádió, valamint Georges Malbrunot, a Le Figaro és az RTL kiküldött tudósítója. A két újságírónak augusztus 20-án veszett nyoma, az utolsó információ az volt róluk, hogy Bagdadból Nedzsefbe készültek. A francia rádió és a Le Figaro szerkesztőségének illetékesei azt hangsúlyozták: örömteli, hogy az emberrablók üzenetéből az derül ki, hogy a két újságíró életben van. Ugyanakkor komoly nyugtalanságuknak adtak hangot, mivel az Iraki Iszlám Hadsereg nevű szervezet volt az, amely közölte: fegyveresei ejtették túszul, majd ölték meg Enzo Baldoni olasz újságírót. A terrorista csoport azt követeli, hogy Franciaországban 48 órán belül vonják vissza azt a törvényt, amelynek alapján a muzulmán lányok nem viselhetik a vallásuk által előírt fejkendőt az franciaországi iskolákban. Az idén márciusban nagy többséggel elfogadott törvény a vallási jelképek feltűnő viselését tiltja, a jogszabály szeptember másodikán lép hatályba. A francia külügyminisztérium már felszólította az emberrablókat, hogy azonnal engedjék szabadon a két újságírót. Ezzel egy időben közölték, minden korábbinál komolyabb mértékben mozgósították a bagdadi francia nagykövetséget és a francia hatóságokat. A Francia- országban működő iszlám szervezetek - köztük azok is, amelyek annak idején keményen felléptek a fejkendő viselését tiltó törvény ellen - a lehető leghatározottabban elhatárolódtak az iraki iszlám csoport akciójától. Az újságírók elrablását „méltatlan és gyűlöletes tettnek” minősítették és elutasították, hogy külső erők szóljanak bele a franciaországi iszlám és a francia köztársaság vitájába. MTI-HÍR Moszkva. Robbanóanyagot találtak Oroszországban a második lezuhant repülőgép roncsai között is - közölte a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szóvivője. A szakértők hexogén nyomaira bukkantak a Tula mellett szerencsétlenül járt TU-134-es utasszállító maradványain. A hatóságok egy nappal korábban hasonló megállapításra jutottak a másik lezuhant, TU-154- es repülőgép roncsainak vizsgálata közben. Mindkét repülőgép ellen terrorista merényletet hajtottak végre. Mindkét repülőgép a moszkvai Domogyedovó repülőtérről indult, Oroszország egyik legmodernebb légikikötőjéből. A katasztrófa öt nappal a csecsenföldi elnökválasztás előtt történt. Iszlám csoportokhoz köthető internetes honlapokon a csecsen felkelők azt állították, hogy a gépek felrobbantása bosszú a Csecsenföldön zajló orosz támadásokért. Az orosz nyomozók egy Dzsebirhanova nevű csecsen nő kilétét kutatták, aki a Tú-154-esen lelte halálát, de hozzátartozói nem jelentkeztek holtteste azonosítására. Dzsebirhanova egy órával a beszállás előtt vette a jegyét, amelyen keresztnevének csak a kezdőbetűjét tüntették fel. A Tula mellett lezuhant Tu-134-esen is volt egy terroristagyanús csecsenföldi nőutas. A hatóságok szerint Aminat Nagajeváért sem érdeklődtek a rokonai. Médiajelentések szerint Nagajeva holttestének darabjait találták meg utolsóként: a gép farokrészében és a nagy roncsoktól 2,5 kilométernyire. Vele együtt a Tu-134-esen 44-en vesztették életüket. A Tu-154-es felrobbantása 46 ember halálát okozta. A legtöbb iraki milicista eleget tett a felszólításnak, és leadta fegyverét Nedzsefnek hatszáz halottja van MTI-HÍR Nedzsef. Csaknem hatszáz halottat követeltek a három hétig tartó harcok az iraki síiták szent városában, Nedzsefben. Kórházi orvosok szombati mérlege szerint a harcokban 569 iraki vesztette életét, és megközelíti a 800-at a sebesültek száma. A mérleg azonban nem teljes, nem tartalmazza az amerikai hadsereg áldozatait. Ugyancsak megerősítették, hogy a radikális hitszónok, Muktada asz-Szadr „iszlám törvényszékének” épületében, illetve az épület pincéjében előző nap mintegy 30 holttestet találtak, rendőri források szerint meggyilkolt rendőrök, továbbá az iraki nemzeti gárda lemészárolt tagjainak holttestét. Közölték azt is, hogy több áldozatot elégettek, másokon pedig durva kínzások nyomai látszottak. Ali asz-Szisztáni nagyajatolláh- nak, az iraki síiták legfőbb vallási méltóságának a vezetésével a városban tanácskozást tartottak a síita vallási vezetők, mindenekelőtt arról, miként oltalmazzák meg a Muktada asz-Szadr hívei által sokáig megszállva tartott Ali imám mecsetét. Szó volt arról is, hogy miként ítéljék meg az amerikai, illetve a koalíciós erők elleni harcot, nem erősítették meg azonban azokat a korábbi jelentéseket, amelyek szerint a vallási vezetők többsége az amerikai haderő elleni általános támadásra szólított fel. A síiták szent városában a háromhetes harcok után, péntek óta nyugalom van. A korábbi megállapodás értelmében Muktada asz-Szadr radikális hitszónok felszólította híveit, a Mahdi Hadseregét, hogy adják le fegyvereiket, és hagyják el a várost, továbbá a szomszédos Kúfát. A legtöbb milicista eleget tett a felszólításnak, mások viszont műanyagzsákba csomagolva hazavitték géppisztolyaikat, és nem adták le. Miután az amerikai hadsereg alakulatai is elvonultak Nedzsefből, a szent város felett átvette az ellenőrzést az iraki ideiglenes kormány rendőrsége és nemzeti gárdája. A közvélemény-kutatások alapján mintha lankadt volna Kerry lendülete George Bush visszavette a vezetést MTI-HÍR Washington. Az amerikai Time hetilap legfrissebb számában közölt közvélemény-kutatási adatok a hivatalban lévő elnök minimális előnyét mutatták demokrata párti kihívójával szemben. A Republikánus Párt ma kezdődő konvencióját két nappal megelőzően készült felmérés szerint a megkérdezettek 46 százaléka George Busht, 44 százaléka John Kerryt választaná. Az 1207 felnőtt megkérdezésén alapuló eredmény a hibahatáron belül van. A függetlenként induló Ralph Nader a szavazatok 5 százalékára számíthat. Az elmúlt héten azzal az eredménnyel zárult az Egyesült Államokban minden közvéleménykutatás, hogy a hibahatáron belül lévő különbséggel vezet Bush elnök Kerry szenátorral szemben. A The Wall Street Journal és az NBC News felmérése szerint a szavazatok 47 százalékát Bush, 45 százalékát Kerry kapná. A USA Today, a CNN és a Gallup közös vizsgálata alapján az eredmény 50-47 Bush javára (3 százalékos hibahatárral). Ugyanakkor ez az eredmény 48-47 százalékra módosult a magukat regisztrált szavazók körében. A Los Angeles Times felmérésében Bush a szavazatok 49 százalékát tudhatta magáénak Kerry 46 százalékával szemben, de a hibahatár ebben az esetben is 3 százalék volt. Izrael határozottan cáfolta az FBI értesüléseit Kém a Pentagonban? MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) gyanúja szerint egy izraeli kém jutott be az amerikai védelmi minisztérium legmagasabb döntéshozatali szintjére. Magas rangú izraeli tisztviselők cáfolták a kémkedés vádját. Az amerikai CBS televízió híradója számolt be arról, hogy az FBI teljes körű vizsgálatot folytat azzal a gyanúval, hogy Donald Rumsfeld védelmi miniszter közeli munkatársai közül valaki Izrael számára kémkedik. Ez a személy bizalmas anyagokat juttatott el Izrael számára egyebek között az Iránról folytatott titkos fehér házi megbeszélésekről. A gyanú egy olyan elismert elemzőre esett, aki a Pentagon iraki politikáját segítő munkacsoport tagja. Az elemző kapcsolatban áll a Pentagon olyan vezetőivel, akiknek meghatározó szerepük van az baki politika alakításában, így Paul Wolfowitz miniszterhelyettessel.- Izrael nem kémkedik az Egyesült Államokban - jelentette ki egy magas rangú izraeli tisztviselő. Hozzátette, cáfoljuk, hogy bármilyen hírszerzési tevékenységet folytatnának. Izrael washingtoni nagykövetségének szóvivője is cáfolta a hírt. Izrael a Pollard- botrány után kötelezettséget vállalt arra, nem kémkedik többé az USA területén. Jonathan Pollard, az amerikai haditengerészet elemzője volt, és 1984 májusától letartóztatásáig, 1985 novemberéig adott át Izraelnek titkos anyagokat, amelyek elsősorban az arab országokban folytatott amerikai kémtevékenységgel voltak kapcsolatosak. Az amerikai zsidó Pollard 1987-ben életfogytiglani szabadságvesztést kapott tettéért. Elítélték a Limburg tartályhajó merénylőit Jemenben Al-Kaidások rács mögött MTI-HÍR Szanaa. A Limburg francia tartályhajó elleni merénylet elkövetése miatt tíz évi börtönbüntetéssel sújtotta egy jemeni bíróság az al- Kaida terrorszervezet öt tagját. Egy másik személyt halálra ítélt a testület, mert meg akarta gyilkolni a jemeni amerikai nagykövetet. A terrorszervezet további kilenc tagja 3- 10 évig terjedő börtönbüntetést kapott az amerikai, a brit, a német, a francia és a kubai nagykövetség elleni merényletek kitervelésében való részvétel miatt. Az öt al-Kaida tag 2002-ben hajtott végre pokolgépes támadást a terrorszervezet jemeni vezetőjének, Ah al-Hárszi- nak utasítására a Limburg ellen.
