Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-21 / 194. szám, szombat

„Benn a háziasszony elszűri a tejet, Kérő kisfiának enged inni egyet; Aztán elvegyül a gyermektársaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa ’’ (AranyJános) CSALÁDI KOR „A gazda pedig mond egy szivesjó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörliporlepett ingével: Mélyre van az szántva az élet-ekével ” (AranyJános) 2004. augusztus 21., szombat 8. évfolyam 32. szám A tábor sikerét jelzi, hogy a tavalyi 41 gyerek után az idén már 78-an jöttek, bár a szervezők meg sem hirdették - a legkisebbek óvodások, a legnagyobbak tizenöt évesek Nyári tábor sok vidám gyerekkel a város közepén Csak nagyon kevés szülő engedheti meg magának, hogy csemetéivel együtt ő is két hónapig vakációz­zon. A napi munkába járás mellett viszont nekik sem árt egy kis felmentés a csa­ládi kötelezettségek alól. A közös nyaralás mellett (vagy helyett) sokféle nyá­ri táborba jelentkezhetnek a gyerekek. M. CSEPÉCZ SZILVIA Azoknak, akik valamilyen okból nem szeremének távoli táborhe­lyekre utazni, egyre több városban szerveznek helyi, bejárás foglal­koztató táborokat. Galántán az idén második alkalommal kapcso­lódhattak be a gyerekek a Gézen­gúz tábor mozgalmas életébe. Még be sem léptem a Galántai Magyar Tannyelvű Óvoda udvará­ra - a gyermektábor helyszínére - már tudtam, hogy jó helyen járok. Két színes, pöttyös labda is röpült felém a kerítésen át, s ügyetlensé­gem láttán (merthogy egyiket sem tudtam elkapni) többszólamú ne­vetés harsant fel... A táborozok re­mek helyet találtak: az épület mel­lett hatalmas, lombos fák adnak ár­nyékot a nyári melegben, a hátsó sportudvarban mászókák, hinták, versenypálya. S ha esősre fordul az idő, a tágas óvodahelyiségekben is folytathatják a foglalkozásokat. .Bosák Tünde, a Gézengúz táborve- zetője elmondta, hogy a hely azért is ideális, mert az ovi ugyan a város közepén, de a főúttól távol fekszik, és a gyerekek hangos jókedve sem zavar senkit. Augusztusban sza­badságolnak az óvodások, sazin- tézmény izagatónője, Varga Edit készségesen és szimbolikus össze­gért bocsátotta az épületet a táborozok rendelkezésére. Szabad a pálya! A gyermektábor - mint ahogy azt a helyi reneszánsz kastélyban működő Galántai Pinceklub egyik alapítója, Frivolt György elmondta - tulajdonképpen a klubtagok kez­deményezésének köszönhetően jött létre. „Eleinte a fiataloknak, il­letve az idősebb generáció számára szerveztünk előadásokat, tánchá­zakat, könyvbemutatókat, koncer­teket. A Pinceklub szeptembertől júniusig működik, s mivel a nyár a szabadságok ideje, arra gondol­tunk, hogy kitalálunk valamilyen kulturális programot a gyerekek­nek is. Hiszen nem csak a felnőttek­nek van szükségük szórakozásra. Év közben minden hónap utolsó péntek délutánján játszóház van a klubban, amikor a gyerekek külön­féle kézműves mesterségekkel is­merkedhetnek. A nyári gyerektá­bor egy hétig tart.” „Valójában csak tavaly, az első tábor befejezése után döbbentünk rá, hogy mekkora igény van erre - tette hozzá Bosák Tünde, aki civil­ben gyermekpszichológus, és Bla- zsek Beáta alsó tagozatos pedagó­gus mellett a tábor főszervezője. - A szülők tömegesen jelentkeztek, hogy jövőre is szeretnék beíratni hozzánk a gyerekeiket. Ez valójá­ban a harmadik hasonlójellegű tá­bor, amit szerveztem, négy évvel ezelőtt Taksonyon volt az első. A városi szülők számára nagy segítsé­get jelent, hogy a gyerekeket leg­alább egy hétig biztos helyen tud­ják. A programot mindig igyek­szünk úgy összeállítani, hogy a leg­kisebbektől a legnagyobbakig min­denki megtalálja a maga szórako­zását.” A Gézengúz tábor sikerét az is jelzi, hogy a tavalyi 41 gyerek he­lyett az idén már 78-an jöttek, bár a szervezők meg sem hirdették. A legfiatalabb gézengúzok óvodás korúak, a legidősebbek tizenöt éve­sek. Bosák Tünde szerint érdekes volt megfigyelni, hogy az utolsó nap sportversenyén a vegyes cso­portokba osztott kicsiket az idő­sebb gyerekek mekkora szeretettel segítették. Tábori élet, déli piknikkel A gézengúzok minden reggel hét és nyolc óra között gyülekeznek a táborban. Az első reggel ismerke­déssel telt, majd a délelőtt folya­mán megérkezett Széliből a Szomolai házaspár, akik kosárfo­násra és makramé készítésére taní­tották a gyerekeket. Ez a tevékeny­ség még másnap is folytatódott, mivel mind a hetvennyolc táborlá­togató jelentkezett a foglalkozásra. A gyerekek nyolc csoportban dol­goztak, és mindegyik csoport kü­lön Gézengúz-zászlót is festett ma­gának. A táborban naponta volt va­lamilyen vetélkedő, néptánc- és modemtánc-gyakorlás, különféle ügyességi játékok. A gyerekek va­salásos indigótechnikával egyedi pólókat készítettek maguknak, az egyiken kis tehén, a másikon na­pocska mosolygott... Emellett tex­tilfilccel is fantáziadús mintákat rajzoltak egy-egy alkalmas ruhada­rabra, a legnagyobb „képes” sikert azonban vitán felül az arcfestés aratta. Aznap délután a városban mindenfelé kis szörnyecskéket, is­meretlen állatkákat és hasonló mó­kás maszkot viselő gézengúzokat lehetett látni. A táborlakó gyere­kekkel naponta 16 vezető foglalko­zott, gimnazista diákok és három pedagógus. A program csak any- nyira volt kötött, hogy akinek ép­pen nem volt kedve játszani, az el­vonulhatott egy kis beszélgetésre, zenehallgatásra is. A közös ebédet sajnos nem sikerült megoldani (a szakács néni is szabadságolt), ezért a gyerekek vagy hazaugrottak ebé­delni, vagy együtt piknikeztek az otthon becsomagolt eleségből. Emellett az egyik anyuka felvállal­ta, hogy a reggel megrendelt ebéd- revalót mindennap megvásárolja a közeli büfében. „Hetvennyolc gyerekkel nem vo­nulhatunk be egy étterembe - mondta Bosák Tünde. - Másrészt ez jóval megemelte volna a táboro­zás költségeit. így az egy hét fejen­ként 280 koronába került, testvé­rek esetében pedig kedvezménnyel kettejüknek ötszáz koronába. Eb­ből az összegből vásároltuk az alapanyagokat a kézműves foglal­kozásokhoz. A vége felé már érez­tük, hogy ennyi gyerek sok egy­szerre. Jobb lett volna két turnus­ban megszervezni a tábort, de a ve­zetők legtöbbjének, így nekem is csak ennyi szabadságunk volt. Jö­vőre, ha ismét ilyen sokan jelent­keznek, valószínűleg két Gézengúz tábor lesz majd. A legszebb ajándék A tábor zárónapján a gyerekek lázasan készülődtek a vendégfoga­dásra. Ezen a napon mutathatják be ugyanis a meghívott szülőknek mindazt, amit az egy hét alatt elké­szítettek, megtanultak. Az idén a vesszőből font kosarak, fali díszek, és a színes makramé karkötők, nyakláncok mellett csodálatos, gipszkeretes képeket is festettek-ra­gasztottak. A nyers gipszkereteket készen kapták, s mindenki olyan mintával díszítette, amilyen neki tetszett. Maguk a képek kollázs­technikával készültek: ezekhez szárított virágokat, faleveleket gyűjtöttek, s színes textilmaradé­kot, papírt és szalvétát is használ­tak. A változatos, szemgyönyör­ködtető gipszkeretes képek mellett ott sorakoztak a különleges ceruza­tartók. Ezek műanyag pohárból ké­szültek, díszszalvétából kinyírt és hobbilakkal a pohárra ragasztott érdekesnél érdekesebb mintákkal. A legnagyobb attrakciót azonban a Gézengúz babák jelentették. A szervezők valamennyi résztvevő­nek egy kis cserepet ajándékoztak, amire ők kedves, bohókás arcokat festettek. A cserepekbe ezután föld került, a földbe pedig búzamag, s a gyerekek izgatottan lesték, hogy vajon mikor kezd kinőni a Gézen­gúz baba haja... Nos, erre már való­színűleg csak a táborbontást köve­tő napokban kerül majd sor. Ott­hon is napos helyre kell ám tenni, és rendszeresen megöntözni! - fi­gyelmeztették egymást két próba között a kis kertészpalánták. Az anyukáknak, apukáknak és nagy­szülőknek nem csupán az elkészült munkákkal, hanem egy kis táncos műsorral is kedveskedtek. Lelke­sen, felszabadultan, arcukon a gyermekkor s a nyár örömeinek utánozhatadan ragyogásával. Lelkesen, felszabadultan, arcukon a gyermekkor s a nyár örömeinek utánozhatatlan ragyogásával Bizony, a fiúk is ügyes kezűek Dorottya hamar megtanulta a kosárfonás minden csínját-bínját ? M ” ...........— ^ Mind egyik csoport külön Gézengúz-zászlót is festett magának (A szerző felvételei) Bosák Tünde és Frivolt György: „Jövőre valószínűleg két Gézen­gúz tábor lesz”

Next

/
Oldalképek
Tartalom