Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-02 / 177. szám, hétfő
ÚJ SZŐ 2004. AUGUSZTUS 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 5 Az én alternatívám otthon akár a szomszéd is lehetne, de a Dzurinda-kormányén még gondolkodnom kell... (Szalay Zoltán karikatúrája) A magyar gyerek angolul, németül kommunikálhatna szlovák társával Elvárják a lojalitást, de mit adnak cserébe? KOMMENTÁR Két John mundérja TÓTH MIHÁLY John Kennedy évtizedekkel ezelőtt lett az USA elnöke, a szintén John-ra keresztelt Kerry pedig most pályázik az Egyesült c Államok élére. Nagyot változott a világ 1961 és 2004 között. Van azonban a két, egyaránt nagyon gazdag családból származó politikusnak egy közös vonása: noha társadalmi pozíciójukból következően mindkettejüknek lett volna lehetősége kibújni a katonai mundérból, egyikük se tette. Kennedy a második világháborúban a japánok ellen harcolva tüntette ki magát, Kerry pedig a vietnami háborúban volt frontkatona. A katonai szolgálatról homlokegyenest ellenkező véleménye lehet a hagyományos patriótának és a tűzrőlpattant pacifistának. Ne firtassuk, hogy kettejük, elsősorban pedig Kerry esetében (aki a fél Amerikát megmozgató háborúellenes tüntetések idején szolgált), a hazafiak és a békeharcosok mennyire eltérően értékelték a katonai helytállást. Mindössze azt a csupaszt tényt tegyük nagyító alá, hogy noha mindketten kibújhattak volna (ahogy nálunk a katonáskodást 1989 előtt az ideológusok ájtatosan nevezték) a hazafias kötelesség alól, mindketten vállalták az életveszélyt. Minden háborúnak vannak muszájherkulesei (Ady) és vannak katonái, akiknek érdemes harcolniuk, mert van mit megvédeniük. Ha egy háború alatt az utóbbiak válnak békeharcossá, magatartásuk kevésbé hiteles, mint amikor nincstelenek csapnak fel pacifistának. Megalapozottan feltételezhető, hogy John Kerry nem kis mértékben annak köszönheti népszerűségét, hogy amikor az Államok fiataljainak tízezrei a dzsungelban vérüket hullatták, erkölcstelennek tartotta volna, ha ő, a milliomos gyermeke másokat buzdít helytállásra. Nem olyan történet ez, amelyről elmondható, hogy számunkra egyáltalán nincs tanulsága. Ha több nem is, legalább annyi, hogy Amerikában a gazdasági elit gyermekeinek zöme nemcsak aranyifjúként képes teljesítményt nyújtani, hanem ha úgy adódik, a lövészárokban is. Mind az első, mind a második világháború utáni viszonyok alakulása azt bizonyítja, hogy egy társadalom számára életveszélyes, ha az elit a nincsteleneket buzdítja hőstettre, lemondásra, miközben akiknek lenne mit megvédeniük, csatazaj közepette is élik világukat. 1918 őszén az amerikai fiúk hazatértek a frontról, és ott folytatták, ahol az USA hadba lépése előtt abbahagyták. A milliomos fia ismét aranyifjú lett, a farmer fia farmer, a melósé melós. Ne húzzunk erőltetett párhuzamot, öt és fél sorban hadd ne mutassak rá, 1917- ben a háborúból hazatért kelet-európai muszájherkules miért volt kapható arra, amire kapható volt. Az sem minden tanulság nélkül való, hogy az előző rendszer alatt melyik társadalmi rétegből került ki a katonakötelezettség alól kibúvó „kékkönyvesek” zöme. Jelentős részük az StB-ben landolt. A szlovákiai elitnek a közteherviselésben lenne mit tanulnia az amerikaiaktól. JEGYZET TALLÓZÓ BERLINER ZEITUNG Néhány új tagország helyzetének tömör leírásával emlékeztet a lap arra, hogy három hónapja ment végbe az Európai Unió legnagyobb szabású bővítése. Az egész oldalas összeállításban a fő hangsúlyt - már mérete miatt is - Lengyelország kapja. A németek keleti szomszédainál jelentős (3,5 százalékos) fogyasztói áremelkedést hozott az EU-tagság; különösen az élelmiszerek drágultak, főként a régi EU-államok részéről megélénkült kereslet miatt. A német-lengyel viszonyban május óta tapasztalható a „régi számlák” benyújtásának a szándéka. Erre törekszik a Porosz vagyonkezelő kft. nevű szervezet, amely nyíltan sürgeti a II. világháború után elűzött németek anyagi kárpótlását Varsó részéről. Csehország gazdasága - az utóbbi hónapok belpolitikai zűrzavara ellenére - folyamatosan erősödött, legalábbis a német Deka Bank szerint. Prágai elemzők már nem ennyire derűlátóak. Ivó Nejdl, a prágai Raiffeisenbank vezető közgazdásza szerint Stanislav Gross kormányfőnek alig van mozgástere a reformok végrehajtásához. A nyugdíjak radikális lefaragása és az egészségügyi költség- vetés erőteljes megkurtítása az ellenzék karjaiba hajthatja a választókat. Magyarország már két éve ezen az úton halad - mutat rá a lap. Számos szektorban nő a lemaradás az EU-normáktól. Az EP-válasz- tásokon elszenvedett vereség távolról sem adott szárnyakat a szocialista kormány reformterveinek. A magas államadósság időközben már minden szférára kihat: magas az infláció, a szociális programok költségvetése kimerült. Belátható időn belül nincs kilátás az életszínvonal jelentős emelésére, amelyben pedig a lakosság oly nagyon reménykedett a piacgazdaságra való fájdalmas átállás hosszú éveiben. CIRCULATION Laboratóriumi körülmények között sikerült génterápia segítségével helyreállítani az emberi szív sérült sejtjeit. A Thomas Jefferson Egyetem kutatói reménykednek abban, hogy hamarosan szívbetegeken is kipróbálhatják ezt az új technikát. A Circulation című szaklap számolt be arról, hogy a kutatók miként használtak fel egy vírust arra, hogy bevigyenek egy gént szívbetegektől vett szívsejtekbe. A kezelés után a szívsejtek képessé váltak arra, hogy újból teljes erővel összehúzódjanak. Ilyen jellegű kutatások eddig is folytak, de állatkísérletek szintjén. A Brit Szívalapítvány igazgatója arra figyelmeztetett, hogy nagy különbség van a laboratóriumi kísérletek és páciensek kezelése között. A betegek kezelésére vonatkozó hatás bizonytalan, mert a génterápia gyakran csak rövid távú előnyös hatásokat produkált élő állatokban és emberekben. A kulcskérdés az, hogy ezeket az érdekes laboratóriumi kutatásokat hogyan lehet az élő emberi páciensek javára fordítani. Az idegen szavak szótára a lojális szóról három értelmezést ad: 1. becsületes, jóhiszemű, 2. valamely politikai rendszerbe beilleszkedő, ellene nem tevő, 3. méltányos. BORDÁS SÁNDOR Úgy gondolom, hogy a szlovákság (akár a kormányzópárthoz, akár az ellenzékhez tartozónak véli magát), mind a három fenti értelmezést, azaz lojalitást vár el a Szlovákiában élő magyaroktól. De mit ad cserébe. Mondhatjuk, hogy szinte semmit, hisz ami keveset eddig elért az MKP, azt sem maguktól adták a szlovákok, hanem ádáz szócsaták, kemény alkudozások árán kapta meg az itteni magyarság. Vegyük csak a mostani történéseket. Szinte minden szlovák párt fegyvert akart kovácsolni Bauer Edit Európai Parlamentben tett kijelentéséről, mely szerint Szlovákiában a parlamentben nem lehet felszólalni anyanyelven, ha történetesen a képviselő nem szlovák nemzetiségű. Vagy vegyük a most kirobbant BASF Rt. botrányt, amikor két alkalmazottat azért bocsátanak el állásukból - ráadásul egy német cégtől -, MTI-JELENTÉS Fokozta az Amerika-ellenessé- get George W. Bush amerikai elnök politikája és diplomáciája az amerikaiak véleménye szerint, ez azonban a republikánusok négyötödét tökéletesen hidegen hagyja - ismertette egy felmérés eredményét a Newsweek című hetüap. A megkérdezetteknek csupán 9 százaléka vélekedett úgy, hogy Bush tevékenysége .javított az Egyesült Államokról kialakult képen a világban”, miközben 60 számért magyarul beszéltek. Ez utóbbi eset valószínűleg csak a jéghegy csúcsa, hiszen hány megfélemlített magyar dolgozhat Szlovákia-szerte, aki az állását féltve nem mer anyanyelvén kollégájával beszélni? Kitűnő téma lenne egy újabb szociológiai kutatáshoz, hogy vajon hányán vannak ilyen helyzetben? Szlovákiai magyarok között régi téma, hogy ha 10 ember összejön, és a tízből egy nem tud magyarul, akkor a társalgást - egy ember kedvéért - szlovákul kell folytatni. Kilenc ember alkalmazkodik egyhez. Miért? Ilyenkor ki lojális kivel szemben? Vegyes lakosságú területeken a szlovák óvodákban és iskolákban miért nem tanulják a szlovák gyerekek a magyar nyelvet? Miért a magyar iskolákban kell rendezni szlovák nyelvi és irodalmi vetélkedőket, a szlovák iskolákban a vegyes lakosságú területeken miért nem tanítják havi egy órában sem a magyar nyelvet? Hogyan várja el a szlovákság a magyaroktól ilyen oktatási rendszer mellett, hogy a magyarok velük szemben lojálisak legyenek? Azt hiszem, zalék szerint „nagyobb Amerika- ellenességet keltett”. A válaszadók egynegyede vélekedett úgy, hogy az elnök működésének „csak kis hatása volt akár az egyik, akár a másik irányban” - derült ki a közvélemény-kutatás eredményeiből. Ezzel szemben, amikor az amerikaiaktól azt tudakolták, hogy mekkora jelentősége van szemükben a külföldiek Egyesült Államokról alkotott véleményének, akkor az álláspontok élesen elkülönültek a politikai irányultságtól függően. Összesen a értelmi fogyatékosnak kellene lennie annak, aki hátrányos helyzetéből lojális azzal szemben, aki neki a hátrányát okozza. Természetes, hogy meg kell ismerni az egymás mellett élő nemzetek nyelvét és kultúráját, mint ahogy normális helyeken ezt is teszik pl. Szlovéniában, Finnországban, Svédországban stb., de azt, hogy csak az egyik nemzet tanulja erőszakkal a másik nemzet nyelvét és kultúráját, ez diszkrimináció és az ellenségkép kialakulásához vezet, mint ahogy ezt már régebben megfogalmazta Gordon W. Allport az Előítélet c. könyvében. Javaslok egy áthidaló megoldást arra az időre, amíg a szlovákság eldönti, hogy hajlandó-e a vegyes lakosságú területeken bevezetni a magyar nyelv oktatását a szlovák iskolákban. Javaslatom pedig a következő: szüntessék be a magyar iskolákban a szlovák nyelv tanítását, pótolják angol és német órákkal. A magyar gyerek angolul, németül kommunikálhat szlovák társával és talán a munkahelyeken sem lesz annyira bántó az angol és a német nyelv hallása, mint a magyaré, így mindenkinek megmaradhat a munkahelye, nincs diszkriminációs per, és talán a magyarok is lojálisabbak lesznek Szlovákiával szemben. A szerző klinikai pszichológus megkérdezettek 38 százaléka tartotta „nagyon” fontosnak a külföldiek véleményét, de csak a republikánusok 17 százaléka, szemben a demokraták 53 százalékával és a függetlenek 41 százalékával. A felmérésben részt vevők 43 százaléka úgy ítélte meg: az elnök nem vonta be eléggé az Egyesült Államok szövetségeseit vagy a nemzetközi szervezeteket, hogy elérje diplomáciai céljait. „Éppen elég” választ adott 38 százalék, míg a „túlságosan” feleletet ll százalék jelölte meg. T-1 1 •• Ff F Esküvő es uborkaszezon POLÁK LÁSZLÓ Az uborka szezonja tetőzik. Nem csupán a konzervgyárakban, hanem a politika színpadán is. Ilyenkor, uborkaszezon idején bevált vagy kevésbé bevált receptek után kapkod politikus és újságíró, talán abból a téves meggondolásból, hogy a választópolgár érdeklődése a nyári nagy meleg, vagy spéciéi az idén a nyári nagy hideg idején is ébren tartandó. Hogy ezt miért hiszik, ez rejtély. Hazabeszélek persze, amikor az újságírók mentségére felhozom, hogy az újságot nyáron, az uborkaszedés idején is meg kell tölteni. Vannak persze, akik azt mondják, miért kellene? A színházak, iskolák mintájára miért nincs nyári szünet lapoknál, rádióknál? Azt mondom erre persze: a tipp nem rossz. Boldog lehetne újságíró, újságolvasó, szóval mindenki. Na de ez kérem, rémálom, uborkaszezon volt, van és lesz, a politika bugyraiban is. Van itt kérem hír, és ha éppenséggel nincs, itt vagyunk mi, magyarok, egy jó pakli kártya, mindig a kéznél. Vagy itt van a benzin, ami most már el akarja érni a literenkénti negyven koronát. Ezen aztán el lehet mélázni, körkérdéseket lehet feltenni. Persze a körkérdés az más témában is hálás zsáner. Itt van például a legszexisebb képviselőnő, Zuzana Plháková esete, aki az uborkaszezonban vergődő újságírók segítségére sietett, és férjhez ment. Ami már egymagában is hír lett volna, na de a csinos Zuzana Fidel Castro országában, Kubában mondta ki a boldogító igent. S rávetette magát a hírre a körkérdésre éhes újságíróhad. Mindenkit, vagy majdnem mindenkit megkérdeztek, mit szólnak ehhez? Nos, megkapta a magáét a szépséges Zuzka is, meg a szakállas, rút Fidel is. Volt képviselő, aki a házasság érvényességét is kétségbe vonta. Egy valakit leszámítva: Fajnor a kommunista pártból azt mondta, Kuba társadalmi berendezkedése a legdemokratikusabb a világon, s hogy ott tartotta esküvőjét a szlovák parlament egyik képviselője, ez egyértelmű támogatása a „szabadság szigetének”. És amikor ezt mondta, nem is volt éppenséggel kánikula. Köszönjük, Fajnor elvtárs, de mi itt tudjuk, miről van szó. Éppen ezért nem kérünk belőle. A szerző a Pátria rádió munkatársa Ha kilenc ember alkalmazkodik egyhez, akkor ki lojális kivel szemben? Az USA lakosságának 38 százaléka tartja fontosnak a külföld véleményét Bush miatt nőtt az Amerika-ellenesség
