Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-17 / 190. szám, kedd
6 Külföld UJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 17. RÖVIDEN Lelki terrort alkalmaznak Jeruzsálem. Lelki terrorral, többek között nyilvános lakomákkal akarják megtörni a palesztin foglyok vasárnap kezdődött éhségsztrájkját. Az izraeli hatóságok szóvivője közölte: a börtönök előterében és udvarán rendezendő nyilvános grillsütésekkel akarják elérni, hogy 1600 palesztin beszüntesse az éhségsztrájkot, amelyet fogva tartásuk körülményeinek javítása érdekében kezdett. Az éhségsztrájk szervezői közölték, hogy mozgalmukhoz a hét végéig csatlakozik további 7500 fogoly is. A pszichológiai nyomás a világ más részein is megszokott-jelentette ki az izraeli börtönök szóvivője. (MTI) Finnugor Népek Világkongresszusa Tallinn. Az államalkotó és mára az Európai Unió tagjává vált finnugor népek sikere záloga lehet a kisebbek, a kisebbségi sorban élők megmaradásának - hangsúlyozta Mádl Ferenc a Finnugor Népek IV. Világkongresszusán mondott tegnapi köszöntőjében. A Tal- linban folyó tanácskozáson a magyar államfő rámutatott, a finnugor népek közül immár három - Finnország, Észtország és Magyarország - is az EU-hoz tartozik, nyelvük hivatalos lett a világ egyik legerősebb államszövetségében. „Kultúrájuk, nyelvük jövője biztosítva van. Kibontakozó gazdasági és kulturális együttműködésük hasznát az egész finnugor közösség élvezheti” - hangsúlyozta. (MTI) Módi: „A nagyoknak érezniük kell felelősségüket, figyelniük kell a legkisebbek sorsára is” (Képarchívum) Nincs egység az iraki nemzeti konferencián - Násziríjában elraboltak egy külföldi újságírót - Iráni figyelmeztetés a bagdadi kormánynak Közvetítési kísérletek és harcok MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Nedzsef/Teherán. Az iraki nemzeti konferencia küldöttei tegnap felajánlották, hogy közvetítenek az amerikai erők és Muktada asz-Szadr radikális hitszónok között. Az indítványt a síita lázadás kirobbantásával vádolt hitszónok egyik távoli rokona, Húszéin asz-Szadr mérsékelt síita vezető terjesztette elő; a küldöttek többsége kézfeltartással megszavazta, hogy menesszenek 100 fős delegációt Nedzsefbe. Ez megpróbálja rávenni a hitszónokot, hogy vonja ki harcosait a síiták egyik legszentebb helyéről, Ali imám mecsetéből, ahol napokkal ezelőtt híveivel elsáncolta magát, cserébe szabad elvonulást ígérnek számára. „Szadr Nedzsefben maradhat, de nem a mecsetben, amely nem egyetlen személy magántulajdona” - mondta a közvetítési kísérlet kezdeményezője. A mérsékelt síita vezető egyúttal javasolta, hogy a hitszónok szüntesse be a harcot, milíciájából, a Mahdi Hadseregéből szervezzen pártot és csatlakozzon a politikai átmenet folyamatához. Küldöttektől származó értesülések szerint tegnap, a konferencia 2. napján Szadr emberei is megjelentek a tanácskozáson, amelynek visszatérő témája az ingatag köz- biztonsági helyzet. Sok résztvevő helyteleníti, hogy a demokratikus fejlődésről vitatkozzanak, miközben az országot felkelés és a koalíciós erők hadműveletei döntik romba. Szadr egyik legfőbb tanácsadója tegnap az összes síita pártot arra szólította fel, hogy vonuljanak ki az iraki nemzeti konferenciáról. A háromnaposra tervezett konferencia vasárnapi kezdete egybeesett a nedzsefi harcok kiújulásával, amelyet 36 órás tűzszünet előzött meg. A tanácskozás célja az iraki demokratikus politikai folyamat elindítása, amely elvezet a 2005januárjára tervezett általános választásokhoz. A nemzeti konferencián az ország minden tartományából érkezett 1300 küldött vesz részt. Katonai források tegnap délelőtt három Nedzsefben elesett amerikai katona haláláról számoltak be, akik a szélsőséges hitszónok követőiből álló Mahdi Hadserege rajtaütésében vesztették életüket. Ned- zsef mellett a felkelők Bagdadban is összecsaptak tegnap az amerikaiakkal, egy tankot sikerült kilőniük. A dél-iraki Násziríjában elraboltak egy külföldi újságírót. A nászi- ríjai kormányzóhelyettes szerint az amerikai údevéllel rendelkező Micah Garent a város piacáról hurcolták el tolmácsával. Garen az amerikai székhelyű Four Corners Média dokumentum jellegű kép- és szöveges szolgáltatásokra specializálódott vállalat alapítója és igazgatója, és régészeti helyszínekről készített tudósításokat a városban. Az elrabolt férfi francia-amerikai kettős állampolgár. Irán tegnap figyelmeztette Ira- kot, hogy nagyon komolyan veszi diplomatája elrablását, akit állítólag egy iraki fegyveres csoport tart fogva és megbüntetésével fenyegetőzik. „Irán az átmeneti bagdadi kormányra hárítja az egyedüli felelősséget az ügyben” - közölte Abdullah Ramezanzadeh kormányszóvivő. Ali imám mecsetje Nedzsefben, ahová az amerikaiak nem léphetnek be (Reuters-felvétel) Növekvő feszültség: a hivatalos eredmény szerint Chávez győzött, az ellenzék csalást emleget Vajdasági parlament i L 1 Szeptemberben Venezuela: minden az olajról szol választások Caracas. Hugo Chávez venezuelai elnök nyerte a visszahívását célzó népszavazást -jelentette be tegnap az országos választási bizottság. Egyúttal közölte azt is, hogy a testület ellenzéki tagjai nem hajlandók érvényesíteni a referendum eredményeit. ÖSSZEFOGLALÓ Az államfő a szavazatok 58,25 százalékát kapta az elmozdítását követelők 41,74 százalékával szemben. Az öttagú bizottság két tagja azért nem volt hajlandó érvényesíteni az eredményt, mert „a szavazatokat nem ellenőrizték megfelelő módon”. Henry Ramos Allup, az ellenzék szóvivője közölte: csalás történt a referendumon, mert a valóságos eredmények szerint a szavazók 59 százaléka egyetértett Chávez távozásával, és az ellene voksolók csupán 40,6 százalékot tettek ki. Közben mindkét tábor több ezer híve vonult az elnöki palota, illetve az országos választási bizottság épülete elé. Chávez a Miraflores erkélyéről személyesen köszöntötte az egybegyűlteket, üdvözölte „a venezuelai nép tiszta, átlátható győzelmét, és mindenekelőtt az alkotmány győzelmét”. A meglepően nagyarányú részvétel, és a szavazatoknak a vártnál lassabb feldolgozása miatt, amelyet egyes szavazók szerint az új elektronikus rendszer és a választók ujjlenyomatait ellenőrző gépek okoztak, kétszer is meghosszabbították az urnák zárásának időpontját. A szavazóknak mindössze annyi volt a feladatuk, hogy igennel vagy nemmel válaszoljanak arra a kérdésre: egyetértenek-e azzal, hogy megfosszák hivatalától Venezuela „legitim, demokratikusan megválasztott” elnökét, Hugo Chávezt. A választók megnyomták a megfelelő gombot egy készüléken, amely automatikusan elkönyvelte a leadott szavazatot. A venezuelai népszavazásnak - az iraki fejlemények mellett - szintén szerepe van abban, hogy az olaj világpiaci ára újabb rekordokat dönt ezekben a napokban. Venezuela a világ ötödik legfontosabb kőolaj-exportálója, az USA importjának 13 százalékát fedezi. Washingtonból ezért is figyelik vegyes érzelmekkel a történéseket. Az amerikai kormányzat örömmel venné a Castro-rendszerrel rokonszenvező - egyes vádak szerint diktatórikus módszereiben Havannát másoló - Hugo Chávez elnök bukását. Ugyanakkor tart is attól, hogy a populista, a szegényeket programokkal felkaroló vezető veresége olyan válságot, polgárháborús helyzetet idézne elő, ami veszélyeztetné az olajexportot. A novemberi választásokra készülő George Bushnak pedig aligha van szüksége még magasabb olajárra. A referendum kikényszerítése az ellenzék sikere. Ezt több hónapos huzavona végeztével érték el, amikor nemzetközi nyomás, így az Amerikai Államok Szervezete is győzködte már Chávezt, hogy a demokratikus játékszabályok betartásával fogadja el a kihívást. Az egykori ejtőernyős-parancsnok, aki először 1992-ben puccsal próbálta a hatalmat átvenni, majd aztán populista jelszavaival 1998- ban győzött az elnökválasztáson, most úgy érezheti, felhatalmazást kapott „forradalma” folytatására, amely már eddig is eltávolította Venezuelát korábbi fő kapcsolatától, az USA-tól. Caracas újabban elsősorban Kubában és más, szuverenitásukat hevesen védelmező latin-amerikai államokban, így Brazíliában és Argentínában keres szövetségest. Az ellenzék az olajbevételek elherdálásával vádolja Chávezt, s azt állítja, hogy elnöksége idején a gazdaság visszaesett. A vád ellentmondásos. Egyrészt igaz, hogy a baloldali programmal kacérkodó elnök elbizonytalanította a helyi magántőkét és elriasztotta a külföldi befektetőket. Ám az utóbbi két év mutatóit alapvetően az elnök megdöntését célzó általános sztrájk rontotta le, amely az AP szakírójának becslése szerint annak idején 7,5 milliárd dollár veszteséget okozott. Idén, nem utolsósorban az olajár megugrásának köszönhetően a gazdaság viszont már szárnyal. (MTI, NOL) Belgrad. Szeptember 19-re írták ki a Vajdaságban a tartományi parlamenti választásokat. Nenad Csa- nak tartományi parlamenti elnök tegnap jelentette be az időpontot. A múlt héten elfogadott új választójogi törvény alapján történik a voksolás. Ez 5 százalékos küszöböt szab ,r- > meg a pártoknak a parlamentbe kerüléshez, de a kisebbségek pártjaira más vonatkozik: esetükben már 1,7 százalékkal be lehet kerülni a tartományi törvényhozásba. Megfigyelők szerint a voksolás, illetve annak kampánya az etnikai viszálykodás katalizátora lehet. Az utóbbi időben megszaporodtak az észak-szerbiai tartományban a magyar kisebbség elleni kilengések, és a szabadkai zsidó közösség vezetője is számos fenyegetést kapott. A nemzetközi jogilag Szerbiához tartozó, de 1999 óta ENSZ-igazga- tás alatt álló Koszovóban tegnap átvette hivatalát az ENSZ-misszió új vezetője, a dán Soren Jessen-Pe- tersen. Találkozott a tartomány két fő helyi vezetőjével, Ibrahim Rugóvá elnökkel és Bajram Rexhepi miniszterelnökkel. Itt októberben lesznek a választások. (MTI) Cseh értelmiségiek egy csoportja Pribyl menesztését követeli a kormányfőtől Rohamrendőrből kabinetfőnök Tizenhét hónapos fogva tartás után szabadlábon védekezhet a baszk újságíró Odakint is rabnak érzi magát KOKES JÁNOS Prága. A cseh miniszterelnök kabinetfőnökének lemondását követeli cseh értelmiségiek egy csoportja. Elfogadhatatlannak tartják, hogy ezt a fontos politikaiközjogi tisztséget olyan személy töltse be, aki 1989-ben aktívan részt vett a kommunista rendszer elleni prágai tüntetések szétverésében. Stanislav Gross kormányfő Pavel Pribyl menesztését elutasította, s azt állítja: kabinetfőnöke 1989-ben ugyan valóban a kommunista rohamrendőrség kötelékében szolgált, de ahhoz túl fiatal volt, hogy felelős parancsnoki tisztséget viseljen, s múltjában a rendszerváltás után az illetékes ellenőrző szervek nem találtak kivetnivalót. „Pribyl ellen alaptalan, igaztalan, célzatos kampány folyik. Nem vagyok hajlandó engedni a nyomásnak” - jelentette ki. A petíciót ötvenen, többnyire jobboldali értelmiségiek írták alá, s jelezték: ma kisebb tüntetést tartanak a kormány székhelye előtt. Gross kész velük megvitatni az ügyet. A CSSD koalíciós partnerei, a néppárt és az uniósok a nagy nyilvánosságot kapott vitában azt állítják, hogy nem volt tudomásuk az új kabinetfőnök múltjáról, s ezért az ügyet szeretnék megbeszélni a kormányfővel. Ha megfelelnek a valóságnak a sajtóban megjelentek, akkor ők is a kabinetfőnök menesztését fogják követelni. A prágai média Pribyl a nyolcvanas évek közepén lépett a csehszlovák kommunista rendőrség kötelékébe, s 1989 januárjában állítólag egy kisebb egység parancsnokaként részt vett a rendszer elleni prágai tüntetések leverésében. Ő azt állítja, hogy egysége csak az utcák lezárásában és a tüntetők kiszorításában vett részt, s személy szerint semmi büntetendőt nem tett. Egyébként Pribyl korábban a Gross által vezetett belügyminisztérium egyik igazgatója volt. A konzervatív Lidové noviny szerint senki sem kérdőjelezi meg Pribyl szakmai hozzáértését, de azt tudatosítani kell, hogy a politikának jelképes dimenziója is van. A lap ezért - a baloldali Právóhoz és a gazdasági-üzleti körök véleményét tükröző Hospodárské novinyhez hasonlóan - úgy véli, hogy Grossnak menesztenie kellene kabinetfőnökét. JUHÁSZ KATALIN Baszkföld. Komoly összegű óvadék fejében kiengedték a madridi börtönből Inaki Uriát, a két éve betiltott baszk napilap, az Egunkaria lapigazgatóját. A 42 éves újságírót azzal vádolják, hogy az általa alapított lap az ETA szócsöve volt, a baszk szeparatista terrorszervezet pénzelte és tartalmi szempontból is irányította a sajtóterméket. Uria tagadja a vádakat, ártatlanságát a bíróság előtt is kész bizonyítani. Erre azonban mind a mai napig nem volt alkalma, a spanyol törvények szerint ugyanis terroristagyanús egyéneket tetszőleges ideig tarthatnak vizsgálati fogságban. Az óvadék nagyságát a vádlott veszélyességétől és a szökési kockázat mértékétől függően állapítják meg. Uria esetében a bíró különösen magas, 600 000 eurós óvadékot talált indokoltnak, ennyit még közadakozásból sem sikerült összegyűjteni. A vádlott ügyvédje háromszor kérte az összeg mérséklését: a spanyol alkotmánybíróság határozatban mondta ki, hogy az óvadéknak igazodnia kell a vádlott szociális helyzetéhez. Mi tcjbb, a vádlott 16 hónapos fogva tartás után is ártatlannak vallotta magát, és szabályszerű bírósági tárgyalást követelt. Nemrég negyven ismert baszk közéleti személyiség vállalt személyes garanciát arra, hogy az újságíró nem hagyja el az országot. A vádlott mellett szólt az a tény is, hogy két társát, a betiltott lap főszerkesztőjét, illetve tulajdonosát, akiket ugyanazzal a bűncselekménnyel vádolnak, négynapos vizsgálati fogság után szabadon engedték, 12 000, illetve 30 000 eurós óvadék fejében. Az illetékes bíró végül 450 000 euróra csökkentette az óvadékot. A pénz összegyűjtésére Baszkföld valamennyi nagyobb településén gyűjtést rendeztek. Az utóbbi időben egyébként egymást követték a tüntetések és felvonulások Uria szabadon bocsájtásáért. Uria, aki tizenhét és fél hónapot töltött fogságban, kiszabadulása után kijelentette: még mindig rabnak érzi magát. „Nemcsak azért, mert feltételesen vagyok szabadlábon, hanem mert úgy érzem, a baszk lakosság egésze feltételes szabadlábon van, és szinte bárkivel megeshet az, ami velem történt.”
