Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-14 / 188. szám, szombat
28 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 14. A baba is erőteljesebb mozgásokkal reagál, ami felébreszti az anyát Szabad hanyatt feküdni? A baba és a magzatvíz együttes súlya a várandósság harmadik harmadában válik számottevővé, ikerterhesség esetén persze már sokkal hamarabb. A megnagyobbodott méh komoly nyomást gyakorol a környező szervekre, és a hasi keringést is befolyásolja. ÉLETMÓD Ha hanyatt fekszünk, a méh súlya a gerinc mentén lefutó aortát, azaz verőeret és a mellette felszálló vénát nyomja. Az aorta fala izmos, rugalmas, nehezebben összenyomható, a vénáról azonban nem mondhatjuk el ugyanezt. A hatás olyan, mintha rálépnénk egy puha gumiból készült kerti öntözőcsőre: az átfolyó víz mennyisége jelentősen csökkenne. A szívbe tehát ebben a testhelyzetben kevesebb vér jut visz- sza a hasi nagyvénán keresztül, és néhány szívverés után elfogy a készlet: az agyba is kevesebb vér jut. Ennek következtében ros- szullét fogja el a kismamát, csökken a vérnyomása, ájulás környékezi. Működésbe lépnek a stresszre adott védelmi válaszreakciók: a keringés fenntartása érdekében szaporább lesz a pulzus, de ez a lepényi keringés szempontjából sem elégséges, mert a szív egyre kevesebb vért tud a magzathoz juttatni, ennek következtében a magzati szívműködés lelassul. A kismamák többnyire érzik, hogy rosszullétüket a hanyatt fekvés váltotta ki, hiszen előtte semmi problémájuk sem volt, ezért ösztönösen helyzetváltoztatásra törekednek. Ugyanez éjszaka, alvás közben is megtörténhet, talán éppen egy rossz álom riaszt fel a kedvezőtlen testhelyzetből. A baba is erőteljesebb mozgásokkal válaszolhat, ami felébreszti az anyát. Ha oldalra fordulunk, egy csapásra megszűnnek ezek az ijesztő érzések. Néhány szívdobbanást követően helyreáll a keringés az anyai és a magzati szervezetben is. Akinél gyakran fordul elő alvás közben ilyen rosz- szullét (orvosi neve: vena cava inferior szindróma), az bástyázza körül magát párnákkal elalvás előtt, hogy éjszaka se tudjon önkéntelenül hanyatt fordulni. Hanyatt fekvés helyett az úgynevezett ferde fekvést is választhatjuk, ez már a vénás keringés szempontjából is megfelelő. Vajúdáskor, szüléskor még inkább kerülnünk kell a hanyatt fekvést. Helyette félig ülő, ülő vagy oldalt fekvő helyzetet válasszunk. Ha epidurális érzéstelenítést alkalmaznak, s ezért feküdni kell, vagy a császármetszésre várva a műtőasztalon fekszünk, kikapcsolják a keringési korrekciós mechanizmusokat. Hanyatt fekve jobban csökken a vérnyomás, romlik a lepényi keringés. Elsőként azt halljuk, hogy a baba szívverése lassul, az anya esetleg csak később jelzi, hogy nincs jól. A műtőasztalt ezért fektetés után rögtön ferde helyzetbe fordítják, és a kismamát úgy rögzítik, mintha egy oldalra dőlő hajó fedélzetén feküdne. A hasa is oldalra dől egy picit, feladva a leckét a műtőorvosnak, hol is van a has középvonala, amihez igazítania kell a bőrmetszést. A legtöbb szülőágyat viszont nem lehet ide-oda dönteni, ezért néhány szülészeten úgynevezett ékpárnát használnak, amely megemeli a hanyatt fekvő kismama égjük oldalát. így már kényelmesen elérhető az a kis dőlésszög, amelynél a méh már nem nehezedik a vena cavára. (-og-) A méh számára az idegen test megszokása jelenti a problémát, s a hozzászokás után a szövődmények aránya csökken Addig maradhat fenn, amíg nem okoz egészségi problémát SOROZAT Két asszonynak szívbetegsége volt, és a méhbevaló használatát kísérő fertőzés bakteriális eredetű, végzetes szívbelhártya-gyulladást idézett elő. Egy esetben az asszony sokízületi gyulladás miatt olyan szteroidkezelésben részesült, amely a szervezet védekezését csökkenti. Ezekben az esetekben az alapbetegségeknek tehát meghatározó jelentősége volt. Egy esetben a túl kemény méhbevaló a méhfal- átfúródás miatt hashártyagyulla- dást és bélelzáródást idézett elő. Végül három esetben a kismedencei gyulladást nem kezelték megfelelően, és emiatt általános vérmérgezés következett be. Mindezek szomorú adatok. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ugyancsak az Egyesült Királyságban ugyanezen időszakban a fogamzásgátló tabletták miatt egy év alatt sokkal gyakrabban észlelték a legsúlyosabb szövődményt: a trombózis és embólia okozta halálozást, mint a méhbevaló esetén tíz év alatt. A táblázat adatai jól érzékeltetik a két korszerű fogamzásgátló módszer szövődményei közötti jelentős különbséget; ez 2534 évesekben 15- ször, 35-44 évesekben 110-szer, 45- 49 évesekben 473-szor alacsonyabb a méhbevaló esetén! Mindezek alapján érdemes népszerűsíteni a méhbevalókat. A másik előnyük a tartós használhatóság. A tabletta alkalmazásakor gondolni kell az időhatárokra. Ezzel szemben a nemzetközi álláspont szerint a méhbevaló addig maradhat fenn, amíg nem okoz egészségi problémát. Ha tíz vagy húsz évig nincs komolyabb panasz, akkor njoigodtan fennmaradhat 10 vagy 20 évig is. Ez bizonyára sok asszonyban csodálkozást vált ki, mivel sok hazai szakember javasolja a kétévenkénti, illetőleg a háromévenkénti cserét. Remélhetőleg ezt a nézetet az újabb hazai és nemzetközi tapasztalatok módosítják. (Kivételt csak a rézborítású eszközök jelentenek.) A méhbevalók tartós használata ugyanis nem jár együtt semmiféle kockázatnövekedéssel. Sőt a kedvezőtlen hatások a használati idő tartalmával párhuzamosan csökkennek. Ezt érzékeltetjük a következőpéldával. Korábban a Lippes-hurok nálunk is a legszélesebb körben alkalmazott méhbevaló volt. A felhelyezést követő első évben a nőknek valamivel több mint 2%-a lett terhes. A harmadik év után ez az érték már az 1%-ot sem érte el. A kilökődés aránya a felhelyezés utáni első évben megközelítette a 10%-ot. Ezzel szemben később, miután a méh megszokta a méhbevalót, ez az arány fokozatosan csökkent, és a negyedik évben már az 1%-ot sem érte el. Az erős hüvelyi vérzés miatt az első évben az asszonyok több mint 10%-ánál kellett a méhbevalót eltávolítani. Később ez az arány fokozatosan csökkent, és a negyedik évben már 4% alatt maradt. A nemkívánatos szövődmények összege tehát az első évben 22,5%, a negyedik évben pedig csak 5%. S a további években az arány valamit még tovább javul. Ahogy szokás mondani: józan paraszti ésszel” is könnyű megérteni, hogy a méh számára az idegen test megszokása jelenti a problémát, s a hozzászokás után a szövődmények aránya jelentősen csökken. Ha viszont a méhbevalót két-három- évenként cserélik, a méhnek mindig újra és újra meg kell szoknia az idegen testet. Emiatt a feltétel utáni felső években mindig sokkal gyakoribbak a szövődmények, mint később. Éppen ezért az Egyesült Királyságban például ma már orvosi műhibának tekintik, ha egy olyan asszonyban cserélik ki az eszközt, aki a fogamzásgátlást folytami kívánja és nem volt semmi komoly gondja vele. Jelenleg azt ajánlják, hogy a szövődménymentes nőket a havivérzés kimaradása után egy évvel, általában ötvenegy éves korukban szabadítsák meg a méhbevalótól. Részletek dr. Czeizel Endre Az egészséges utódokért című munkájából A korszerű fogamzásgátló módszerekkel kapcsolatos halálozás 100 000 nőre számítva anyai életkor függvényében az Egyesült Királyságban Módszer 25-34 Életkor csoport 35-44 45-49 évesek évesek évesek Fogamzásgátló tabletták 4,4 33,0 141,9 Méhbe helyezhető eszközök 0,3 0,3 0,3 egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469 A bakai Lelkes Veronika 2004. február 27-én született A lakszakállasi Rajkovics Emőke 2004. február 5-én látta meg a napvilágot
