Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-14 / 188. szám, szombat

23 ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 14. Egészségünkre A naponta legalább perceken át gyakorolt gépelés vagy más, kézügyességet igénylő elfoglaltság fejleszti az emlékezőképességet, az intelligenciát Maradjon szellemileg fitt! A szellemileg éberek bizo­nyítottan hosszabb életre számíthatnak. Ezenkívül jobban érzik magukat, elé­gedettebbek, s környezetük megbecsülését is élvezik. ÉLETMÓD Mit várhatunk a célirányos agy­tréningtől? Ha csupán arról szól­na, hogy könnyebben jegyezzünk meg telefonszámokat, akkor ha­tása meglehetősen korlátozott lenne. Ám ennél sokkal többet nyerünk vele! Az agy és a szabad gyökök A teljesen működőképes ideg­szövet fokozatos elvesztésének egyik fő oka a toxikus szabad gyö­kök által kiváltott károsodások, melyek egyre inkább a kutatások középpontjában állnak. Agyunk tu­lajdonképpen messze a legoxigén- éhesebb szervünk, s a leginkább veszélyeztetett is egyben, hiszen az agresszív, veszélyes gyökök ennek az egyébként létfontosságú elem­nek a vegyületei. Az öregedéssel a mitokondriumok antioxidativ (gyökfogó) tevékenysége csökken, vagyis szervezetünk egyik központi méregtelenítő komponense foko­zatosan veszít hatékonyságából. A sejtkárosodások is ezen fo­lyamatkövetkezményei: a sza­bad gyökök hatására elsősor­ban az érzékeny sejtmembrá­nok sérülnek. Az agy öregedé­si folyamataiban nem vélede- nül tartják különösen fontosnak az antioxidánsok szerepét. A szabad gyökök agyunkban kifejtett káros hatását úgy előzhetjük meg, illetve mérsékelhetjük, ha antioxi- dánsokról gondoskodunk, minde­nekelőtt C- és E-vitaminról, vala­mint béta-karotinról. Az amerikai eredetű altató- és csodaszer, a melatonin is a védőfaktorok cso­portjába sorolható, hasonlóképpen a koenzim, a Qi és Qio is. Agyunk létfontosságú táplálékai ♦ Kiemelkedően fontos, eddig mégis nagyon mostohán kezelt táp­láléknak számítanak a B-vitaminok (elsősorban a Bi, a B2 és a Be, a folsav és a B12) és legtartalmasabb természetes forrásuk, a sörélesztő. ♦ C- (aszkorbinsav) és E-vitamin (tokoferol). Különösen a tokoferolok döntő fontosságúak a központi idegrendszer működésé­ben és „karbantartásában”. Bármi­lyen táplálékhiány következménye az idegrendszer egyre súlyosbodó és visszafordíthatatlan működési elégtelensége^ ♦ Kifejezett agyserkentők az ás­ványi anyagok is: a vas, a magnézi­um, a cink, a kalcium és a réz. Ezek részben az oxigéntranszportban, részben a keringésjavításban fonto­sak. ♦ Nélkülözhetetlen a kolin (a lecitin alkotórésze) és az inozitol (a B-vitamin-komplexhez tartozik). Felvételük javítja az emlékezőké­pességet. A kolin előanyaga az egyik idegi hírvivő anyagnak, az acetilkolinnak, amelyet egykor a tanuláshoz szükséges „drogként” tartottak számon. Az inozitol nél­külözhetetlen ahhoz, hogy a fenti „emlékezést serkentő” vegyület a szerotoninnal együtt (idegi átvivőanyag) hatékonnyá váljon. ♦ A többszörösen telíteden zsír­savak közül különösen fontos a DHA (dekozahexaénsav) amely omega-3-zsírsav- féle. A halolaj- M kapszulák köz- I sen rontos 1 raénsav), sírsav- m \ vetlenü szolgál­tatják ezt a zsírsavat, emiatt ja­vasolják szedésüket. A szervezet azonban linolénsavból (különösen gazdag forrása például a lenmag) képes előállítani. Ám ez utóbbi sokkal lassúbb és kevésbé hatékony folyamat, ráadásul köny- nyen vakvágányra terelődhet, ha hiányzanak bizonyos hatóanyagok (Bs-vitamin, cink, magnézium). ♦ Hasonló érvényes a zsírszerű vegyületre, a foszfatídil-szerinre, amely az agy zökkenőmentes Memóriajavító házipatika ♦ nyers fokhagyma, vala­mint szárított kivonata ♦ ginkgófa leveleiből készí­tett termékek ♦ glutamin ♦ ginszengtea vagy -tabletta ♦ macagumó-kapszula anyagcseréjéért felelős legfonto­sabb vegyületek egyike. Normális esetben a központi idegrendszer­ben szintetizálódik, amely folya­mat létfontosságú anyagok (B12- vitamin, folsav) hiánya esetén nem megy végbe kielégítően. ♦ A fehérjék építőanyagai, az aminosavak közül az L-tirozinnak és az L-triptofánnak tulajdonítanak nagy jelentőséget. A fontosabb agyi hírvivő anyagok (dopamin, szerotonin) termeléséhez bocsáta­nak rendelkezésre komponense­ket. Mivel agyunk a legnagyobb energiafogyasztó szervünk, glü­kózra bőségesen szükségünk van. A gyakori túltápláltság, a sok édes­ség, a rengeteg péksütemény, tész­ta és társaik fogyasztása miatt a cu­kor szinte sohasem hiányzik a szer­vezetnek. A memória működése Az emlékezés és a felejtés három alapvető folyamatra épül: ♦ Az ultrarövid emlékezet észle­lésünk legkülső rétegének felel meg, melyet végte­lenül nagy mennyiségű és külön­böző for­maju tn- g e r e k bombáznak. Olyan ez, mint a szellem­hez vezető első kapu, mely egyben a gát az árral szemben. Az informá­ciók itt csak egy vagy két másodper­cig tárolódnak. Sikeres túlélésünk feltétele, hogy a bezúduló víztö­megből (az ingerek sokaságából) az arany (a lényeges információ) ki­mosódjék. ♦ A rövid távú memória egyfajta ideiglenes irattárolóhoz hasonlítha­tó. A benyomások, szavak, monda­tok és összefüggések némileg hosz- szabban időznek itt, de ez még min­dig csak néhány másodpercet je­lent. Általában a hétpontos szabály érvényesül: mindössze ennyi dol­got és tárgyat tudunk megőrizni emlékezetünkben. Ha egyszerűen átadjuk magunkat a fontos és kö­zömbös önformációk záporának, a legújabb hét részlet után az előzőek kimosódnak az aranymosótálból, és mindörökre elsodródnak az ár­ral, végképp feledésbe merülnek. ♦ A hosszú távú memória nem csupán az információk hosszabb időtartamra történő megtartását je­lenti, hanem a fáradsággal kimo­sott aranyszemcsék elhelyezését is. Az információk ugyanis nemcsak tudatosulnak, hanem keretbe fogla­lásuk után logikus, értelmes össze­függésbe is ágyazódnak, amint ez a szakember esetében is fennáll, aki szakterületébe képes egy-egy új szempontot a célnak megfelelően beépíteni. A belső könyvtár új köte­tei tehát nem egyszerűen egy újon­nan felállított polcra kerülnek, ha­nem a megfelelő szakterületen be­lül tematika szerint a már meglévők közé ékelődnek. Csak így lehetsé­ges a mélyre és korlátían ható szak­tudás kialakulása. ♦ Sőt, hogy az egész még bonyo­Gyors memóriavesztést okoznak Az emberi szellem templomát romba döntő tényezők: ♦ alkohol, dohányzás, kábítószer, ♦ gyógyszerfüggőség (például nyugtatok, altatók), ♦ zavart pajzsmirigyhormon-termelés, ♦ az agy ereinek elmeszesedése, az agy hiányos vérellátása, ♦ Alzheimer-kór, vagyis az idegsejtek pusztulása (agyzsugorodás) ♦ súlyos fejsérülések (bokszolok tünetei), ♦ krónikus, nagy stressz, tartós alváshiány, depresszió, ♦ szerotonin, dopamin, más idegi átvivők hiánya, ♦ sok cukor és más izolált szénhidrát fogyasztása, ♦ fizikai tétlenség, „szellemi mozgáshiány” (pl. állandó tévézés). lultabbá váljon, létezik egy középtá­vú emlékezés is. A vizsgákat meg­előző rövid felkészülési időszakban rengeteg tudást vagyunk képesek felhalmozni, ami majdnem ugyan­ilyen gyorsasággal feledésbe is me­rül. A gyors magolás ezért értelmet­len és hatástalan, akkor is, ha a na­pirendhez tartozik. Sokkal inkább arra kellene törekednünk, hogy le­hetőleg sok ismeretet rögzítsünk a hosszú távú memóriába, és ott tart­suk lehívásra készen. Agyserkentők kistükre ♦ Memóriánk karbantartására fogyasszunk bőségesen a követke­zőkből: lecitin, fokhagyma, sör­élesztő, spirulina, ginkgó, glutaminsav, ginszeng, egyéb vita­minok és nyomelemek; többszörö­sen telítetlen zsírsavak, jó minősé­gű (értékes) fehérjék. ♦ A gyakorlás a szellemi fittség alapja. Szedegessük ízekre a szava­kat, fogalmakat, és rakjuk össze őket újra! Gyakoroljuk játékosan az emlékezést, a különböző társításo­kat, faggassuk a félretett memória­tartalmat! Fejtsünk rejtvényt! Absztrakt helyzeteket örökítsünk meg képeken! ♦ A mozgás segít új idegi kap­csolatokat teremteni. Szörnyen el­hanyagolt terület a „titkárnői jelen­ség”. A naponta legalább perceken át gyakorolt gépelés vagy más, kéz­ügyességet igénylő elfoglaltság fej­leszti az emlékezőképességet, az intelligenciát, a koncentrálóképes­séget. Hasonló hatású a hosszabb, oldottabb hangulatú vagy lendüle­tesebb séta, ami a keringést 15-20, maximum 40 százalékkal fokozza. ♦ Ujjgyakorlatokkal tornáztas­suk memóriánkat! Tanuljunk meg zongorázni, hogy az ádagéletkort túlszárnyaljuk! ♦ Apropó, zene! Mozart, Telemann vagy Bach muzsikájával a fülünkben ebben igazán ügyessé válhatunk. Kimutatták, hogy a klasszikus zene a koncentrálóké­pességre és az intelligenciára egy­aránt jó hatással van. Elsősorban akkor, ha valaki maga is gyakorolja (persze nem kell rögtön Beetho­vennel kezdeni). A zene a szociális magatartást és a kapcsolatteremtő képességet is pozitívan befolyásol­ja. Aki zenél, kevésbé agresszív. ♦ Az aromaterápia is élesíti az elmét. Gondoskodjunk dolgozó- szobánk kellemes légköréről! (Pél­dául úgy, hogy borsmentaolajat cseppentünk az illatmécsesbe, és párologtatjuk. Újabb vizsgálatok szerint már ez a csekély mesterfo­gás is akár 20 százalékkal javíthatja koncentrálóképességünket!) ♦ Az agytréning edzés a szürke- állománynak. Természetesen ezen a téren is különböző irányzatok bontakoztak ki. Közülük a Fischer/Lehrl-féle iskola tett szert egyértelműen domináns szerepre mint konkrét szabályokkal műkö­dő, s a gyakorlatban is sokrétű si­kerrel alkalmazott módszer. A cél­irányos agytréning gondolkodó­szervünket úgy formálja, mint az erőkifejtő gyakorlatok a bicepszet. Agyunk egyre nagyobb plasztici- tásra tesz szert, s emiatt egész idős korunkig képesek leszünk új fel­adatok kijelölésére. Emellett na­gyon lényeges, hogy gutaütéses be­tegek is profitálhatnak belőle. Az edzett agyban a veszendőbe ment funkciókat a szomszédos agyterü­letek könnyebben megtanulják kompenzálni. Az efféle egészen meglepő önszabályozó folyamatok lényegében az agy említett plaszti- citásának függvényei. ♦ Legyünk ismét olyan kíváncsi­ak, mint a gyerekek! Mindenhol, ahol hosszabb ideig tevékenyke­dünk (akár az íróasztalon, akár a dohányzóasztalon), legyen készen­létben egy lexikon vagy idegen sza­vak szótára, hogy különféle fogal­maknak, adatoknak, események­nek, évszámoknak, melyek szá­munkra nem egészen ismertek, rögtön utánanézhessünk. Kutatá­sunk eredményét jegyezzük fel kis kártyalapocskákra, s az aktuális pakkokat időről időre nézzük át, le­hetőleg családi közegben, a gyere­kekkel közösen! Ne feledjük! A kor előrehaladtával a szellemi éberség meghosszabbítja az életet, és előse­gíti a környezettel való kapcsolatte­remtést. Az érzés, hogy használha­tók vagyunk még valamire, segít megőrizni fittségünket és életörö­münket. Megóv az olyan elbutulá- sos betegségektől, mint például az Alzheimer-kór. (B. E.) Extra tippek Természetes szellemi frissítő­ként kávé helyett is próbálja ki a következőket: ♦ Reggelente vegyen gyors hi­deg-meleg vizes, váltott zu­hanyt. Mindig a meleggel kezdje és a hideggel fejezze be! ♦ Ha kezd lankadni a figyel­me, igyon zöldteát, vörösteát vagy ginszenget. ♦ Salaktalanítson rendszere­sen, a heti 1 gyümölcs- vagy lénap jelentősen csökkenti az érelmeszesedést, és javítja a véráramlást. Ezenkívül segít kiürítem azokat a toxinokat is, melyek rontják az agysejtek működését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom